Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
GÖUEI HÉTKÖZNAPOK Szövetkezet és háztáji Példamutatás nélkül hatástalan a bírálat Gölle főutcája egyenes, mintha zsinórral húzták volna meg. A kis nyomtávú gazdasági vasút vágánypárja keresztben metszi a falut. Nem nagyon hasonlít egymáshoz a vágánypár két oldalára került falurész. Emitt még nagy porták, három-négyszobás házak, hosszú udvarok, a határba mélyen benyúló kertek, belsőségeit Amott elsősorban a méretekben van különbség Az utcára néző homlokzatok szerények, a lakások egy- kétszohásak, a kertek, udvarok kisebbek. Itt laknák azok, akik a felszabadulás után mint volt gazdasági cselédek földet kaptak, házat építettek. S bár az idő azóta jórészt eltünteti* az induláskori differenciákat — a Lakások berendezésében nehéz volna különbséget tenni —, a kezdet szerényebb anyagi lehetőségei 34 év után is észrevehetők még. Jó földek vannak a gőllei határban. Ez a vidék a legjobbak közé tartozik a megyében, ha ugyan nem a legjobb, hektáronkénti 26 aranykorona értékével. Hatalmas előnyt jelentett ez a mindenkori göllei embernek: gazdagon adta vissza a föld a befektetést, a gondoskodást. Meg is látszik ez a falu képén és a falu népén: a látogató lép- ten-nyomon a jómód jeleivel találkozik. Nemcsak a házak méretén, a közművesítésen, az otthonokban működő központi fűtésen, az autók számán — ezekben mind jól áll Gölle — mérhető ez le, hanem az emberek magabiztosságán, kiegyensúlyozott önbecsülésén, a világ iránti állandó érdeklődésén. A véletlen úgy hozta, hogy a tsz-irodában együtt találjuk a község három vezetőiét: Deák Lajost, a községi pártszervezet titkárát, Szabály János tanácselnököt és Szí" jártó János1 tsz-el nők öt. Deák Lajos a hajdani földosztó bizottság tagja, majd elnöke volt Az ötvenes években a tsz vezetésén fáradozott. Szíjártó János ugyanekkor tanácselnök, Szakály János községi párttitkár volt. Gölle történelmének élő tanúi, tevékeny alakítói, átélői ők. De most nagyon is hétköznapi kérdésről tárgyalnak: a községnek KISZ-klub kellene. Bővítenék a művelődési otthont, s a község fiataljainak egy zugot teremetenének. A tanácsnak van pénze rá, de nem elég. Társadalmi munkára is szükség válna. Mit tehet a tsz? Sokat. Többen is dolgoznak a tsz-ben harmadik X-en in- neniek, s a ma még éppen csak kamaszodóktól várják, hogy a jövőben a gépek javításával foglalkozzanak; vezessék a traktorokat, a dübörgő aratógépeket. A 826 szövetkezeti tagnak a fele már nyugdíjas, és egyre szembetűnőbb változásokat hoz a faluban az idő. Ma évente mintegy 36—38 gyerek születik Göllén, de 80-an halnak meg. Ez az arány hosszú távon elviselhetetlen lenne a gölleieknek. Ezért kell a helyi szerveknek mindent megfenniük, hogy a falut vonzónak, érdekesnek, lakni, dolgozni alkalmasnak találják azok, akik a városokban igyekeznek ezt megtalálni. A faluban erősen meghatározó a tsz szerepe. Itt dolgozik, keresi a kenyerét a göl- leiek nagyobb része. Kaposvár közel van — buszon 35 perc —, a bejárók száma viszonylag mégis alacsony. Itt tudta tartani őket a szövetkezet Hogyan? Az egyéni és a közösségi érdek egymáshoz közelítésével és összhangjával. Göllében ugyanis semmit nem lehet megtárgyalni anélkül, hogy a háztáji kérdés föl ne vetődjön. A kitűnő minőségű földek mellett hosszú évtizedeken keresztül a fejlett kisüzemi állattartás jelentette Gölle fejlődésének, fölemelkedésének biztosítékát. Az istállókban bőgő hízott bikák, az ólakban sivalkodó sertések, a hajnali kelés, az etetés elmaradhatatlan, fáradságos munkája úgy hozzá tartozott a gölléi hétköznapokhoz, mint az őszi határhoz á sár. E hagyományok erejének figyelembevétele nélkül nehezebb volna előbbre jutni. A tsz-ben kellően fölmérték ezt, s a gazdálkodás módját is az érdekek kölcsönös egyeztetéséhez igazították. A tsz földjein kitűnően megterem a kukorica. A tavalyi 74 mázsás hektáronkénti átlaggal másodikok voltak a megyében. A takarmányfélékből, ipari növényekből rendszeresen juttatnak abrakot a tsz- ben dolgozó tagok háztáji gazdaságának. Tavaly például 89 vagon takarmánybúzát, 60 vagon kukoricát, 8 vagon őszi árpát, 27 vagon , szálas takarmányt és 48 vagon takarmányrépát. A juttatások egy részét összekötötték a közösben végzett munkával. Szemes takarmányt korlátlanul adtak, de szálast csak a végzett munkanapok alapján. A tsz-tagok a szövetkezeten keresztül értékesítik a tejet, a hízósertést és a szarvasmarhát. A nagyüzemi felárat megfeleli tagjaival a tsz. Tavaly 19 millió forintot fizettek ki tagjaiknak a háztájiból származó termékek ellenértékéként. 2740 sertést, 274 hízómarhát és 6429 hektoliter tejet adtak le tavaly a háztájiból. A tsz ma is szerves kiegészítőjének tekinti ezt az ágazatot. A változás jelei azonban lassan mutatkoznak. A számokból egyértelműen kiolvasható a háztáji állomány lassú csökkenésének irányzata. Különösen a munkaigényesebb, költségesebb marhatartás iránti kedv lanyhul. Ma már jobban megéri sertéshizlalással foglalkozni. Ennek bővítésén töri a fejét a tsz vezetősége is. Két malom között őrlődnek. Üj sertéshizlaldát kellene építeni, hogy évente rendszeresen 5000— 6000, vágásra érett állatot szállíthassanak el. Ugyanakkor még sürgetőbb volt egy terményszárító. Az utóbbi három évben 780 ezer forintot fizettek ki bérszárításra, és a szállítás is sokba került. Ezért döntöttek egy Bábolna berendezés mellett, mely a nyárra már el is készül. Ezzel a gazdálkodás feltételei javulnak. A tsz-ben és a háztájiban egyaránt. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Nem könnyű változtatni a meggyökeresedett módszereken, s különösen nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a kor követelményeinek megfelelően közeb'tsük meg a fontos társadalompolitikai kérdéseket. Sok sző esett ezekről a beszámoló taggyűléseken is, hiszen a kommunisták egyéni és közös erőfeszítésétől függ a lépésváltás a gondolkodásban is. Az ifjúsági parlamentek utórezgése és a téma fontossága miatt is érdekes vita bontakozott ki arról, miért fegyelmezetlen a fiatalok egy része a munkahelyén. Még mindig előfordul, hogy ezért egvoldalúan csak »az ifjakat* Szidják, s ezzel minden felelősséget rájuk hárítanak. Még olyan is elhangzik, nevelje meg őket a KISZ. Az ifjúság- politikai határozat kimondta hogy a fiatalok nevelése az egész társadalom ügye. Amikor az üzemi, a szövetkezeti fiatalok magatartásának jó és rossz vonásait vesszük számba, olyankor is mindenki — a gazdasági, a társadalmi, a politikai vezetőség — egyformán részesedik az eredményekből, s természetesen a hibákból is. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregységében tapasztalták például, hogy több fiatal fegyelmezetlen, nem vigyáz a társadalmi tulajdonra. A dolgozók huszonöt százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. Elég nagy meglepetést váltott ki az egyik fiatal szinte »látványos« megváltozása. Kikerült az NDK-iba, s ott az emberi, a szakmai magatartása is más lett. ma már szakirodalmat fordít németről magyarra. S hogy mi a titka mindennek? A munka jobb meeszervezé- se. a nagyobb követelmények. Máshol is elmondhatják hogy naevok a tarta’ékok az üzemi nevelés erősítésében Ené'küi az iskolapadból kike. rülő, a faluról bejáró fiúk és lányok nem válhatnak igaz: munkásokká. A munka jobb megszervezésén kívül a csurgói gyáregységben azt is elhatározták, hogy sokkai határozottabban föllépnek a munkafegyelmet súlyosan megsértők ellen.. A fegyelem azonban nemcsak a fiatalowa, nanem minden dolgozóra kötelező. A fiatalok magatartásában ugyanis, sokszor az üzemi közösség viselkedésében fellelhető hibák ismétlődnek. Ha vannak fusizók az öregebb szakik között, akkor a fiatalok is rákapnak a bütykölésre, ha itt is, ott is sok az ácsorgó. az ímmel-ámmal dolgozó, akkor a fiatalok közül is ufánozzák őket. Ezért áll az első helyen a követelmények, után a felnőttek példamutatása. Minél fegyelmezettebb az egész közösség, annál nehezebb kilógni a so-ból! S akkor az is mindjárt tisztázódik, hogy nmes igazuk azoknak. akik kéz’es',’*'té<5ei cspi^ a K1KZ- szervezetet hibáztatják, minden,ért azt kiáltanák ki bűnbaknak. Nem mindig figyelnek még oda az üzemben, a szövetkezetben az á’ta’ános jelenségre. ebbői kiszakítva vizsgálják a fiúk és lányok hibáit. Az előrelépés csak akkor várható, ha igazítunk a szemléleten, s egyforma követelményeket állítunk a fiatalok és a felnőttek elé. L. G. Csurgói ballonkabát Amerikába A bérmunka mellé saját terméket is Legutóbb á zágrábi fémipari kiállításon és a svédországi korrózióvédelmi seregszemlén mutatta be a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet a fémipari termékeit. Érdeklődő sok volt, üzletet azonban nem kötöttek. Annál .népszerűbbek viszont a szövetkezet ruhaipari termékeid Ezekből sgipte a szövetkezetfennállása, ótji szállítanak külföldre, A hatvanas évek közepétől elsősorban a szocialista országokba szállítottak, kisebb mennyiségben pedig a fejlődő országok is — például Kuwait, Libia — rendeltek tőlük. 1968-ban tőkés bérmunkával kezdtek foglalkozni, ez mai exporttevékenységük jellemzője. Ifjabb Radnóti László, a szövetkezet ruhaipari osztályának vezetője elmondta, hogy a saját anyagos exportra irányuló terveik eddig nem sikerültek. Részben amiatt, hogy itthon nem kaptak a profiljuknak megfelelő alapanyagot, a szocialista importból beszerezhető anyag pedig drága. Nemzetközi konferencia, szolidaritási bazár A népfront és a béketanács programja a gyermekek évében Már mintegy ötmillió forintot fizettek be az általános és középiskolások az idén megnyitott gyermek-szolidaritási alapra — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Szolidaritási Bizottságnál. A magyar fiatalok szőtteseit, faragásait. a kézimunkákat, emléktárgyakat, játékokat iskolai rendezvényeken, bazárokon értékesítik, s az értük kapott forintokkal elsősorban a fejlődő országok gyermekeit támogatják. A neanzetközi gyermekév egész világot átfogó programjának magyarországi sikeréhez számos rendezvénnyel, kezdeményezéssel kíván hozzájárulni a népfront, az Országos Béketanács, valamint az UNIFEC magyar bizottsága is. A népfront megyei, városi, községi és körzeti aktívái — a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságához csatlakozva — óvodák, bölcsődék, parkok, játszóterek, sportpá-, lyák építésére hívják a lakosságot. A tervek szerint Magyarországon 1979-ben társadalmi munkával több mint száz gyermekintézményt alakítanak ki, s a bejáratnál emléktáblán örökítik meg a városok, a falvak lakóinak összefogását. Néprajzi értékű. az apák, nagyapák szellemét, ügyességét is hordozó gyermekdalok és gyermekjátékok gyűjtésére hív fel a népfront országos honismereti mozgalma. Remélik, hogy sok, már-már feledésbe merülő dallamot, faragott játékot, illetve társasjáték! szokást sikerül megmenteni a feledéstől. Ugvancsak a nemzetközi gyermekév jegyér ben több mint 4500 fiatalt várnak az idei olvasótáborokba. Ezekben a napokban összegezik az Országos Béketanácsnál a február végi, a gyermekek jogaival és védelmével, a magyarországi eredményekkel és teendőkkel foglalkozó tudományos tanácskozás anyagát. A tapasztalatokat hasznosítják a júniusra Budapesten összehívott nagyszabású nemzetközi tanácskozás előkészítésében is. A magyar bé- kemozftalom tagjai a májusi béke és barátsági hónap rendezvényein, valamint a nyári ifjúsági táborokban fórumokra hívják a fiatalokat. A találkozókon párbeszédet folytatnak a részvevőkkel a béke, a leszerelés és a gyermekek helyzetével összefüggő kérdésekről, még tágabbra nyitva a fiatalok előtt a »világra nyíló* ablakot. Sokrétű hazai és nemzetközi programot állított össze , az egvesiilt. nemzetek gyermekekkel foglalkozó szervezetének, az. UNICEF-nek magyar tagozata is. Egyebek között a magyarországi pályázaton győztes két dalt neveznek be az UNICEF nemzetközi gyermekdalpályázatára, amelynek gálaestjén 1979 végén az egyik európai nagyvárosban 24 művet mutatnak be. Franciaország ad otthont a »Gyermek és technológia* kiállításnak, amelyen az Oktatási Minisztérium szakmai közreműködésével az iskolai gyakorlati oktatás eszközeit, valamint a munkára nevelés tapasztalatait bemutató anyaggal vesz részt az UNICEF magyar tagozata. A szövetkezet termelése a tervek szerint 191 millió 200 ezer forint lesz az idén. Ebből 18 millió a tőkés béimun- ka. A legtöbb árut az NSZK- ba szállítják. Az utolsó öt évben évenként ötszázalékos áremelést sikerült elérniük, ez azonban nem fokozható tovább. F-gvesiilt" államokbeli partenerekkel az idén kötöttek először üzletet, mégpedig jó föltételekkel. Az. első ötezer ballonkabátot most indították útnak. Ezenkívül gvermek- és felnőttméretben küldenek sí- öltönyökét, unorákókat, esőkabátokat, különféle sportdzsekiket pamuttípusú és műbőr anyagból, valamint kártolt gyapjúkabátokat, elsősorban lódenanyagból. Korábban Belgium és Franciaország részére is vállaltak bérmunkát, ezt azonban megszüntették, mert nem volt kifizetődő. A nagy sorozatú konfekció a gazdaságos, a szövetkezet vezetőinek mégis a kis szénás termeléshez kellett igazítaniuk a technológiát. A megrendelők kevesebbet fizetnek a gyermekrühákért, mint amennyi a ráfordított munkaidő arányában igazán jó üzletet jelentene. A legtöbb 1 pénzt a sporV*»há*et1 cikkeit, ’ a ballonkabátok hozzák. A szövetkezet vezetősége tovább próbálkozik a saját anyagból készült termékek eladásával a tőkés piacon. Évente harminc-negyven darabos kollekciót készítenek a Hun.garocoop Külkereskedelmi Vállalatnak, hogy nemzetközi vásárokon bemutassa. Eddig ez nem hozott sikert. Üzletpolitikájukat ógv alakítják. hogy a partner bizonyos mennyiségű bérmunka mellett bizonyos mennyiségű, saját anyagból készült árut is vegyen át az általa kívánt modellben. A Napsugár vezetői iól tudják. hogy a kifogástalan minőség a legjobb aiánlólevél. A közeljövőben modern vasalógépsort állítanak be. Tovább módosítják a kis sorozatú tételek varrásának a technológiáját. Áruforgalmi osztályuk és modellező részlegük fő feladatává tették olyan anyagok és modellek kutatását. melyek a tőkés piacon értékesíthetők. G J.
