Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
HÉTVÉGÉ Erdőország rejtelmekkel Somogy megye történelme során mindig erdőorszag- nak számított. A történelem pusztításai és a sajátságos földrajzi helyzet nem engedték meg nagy városok, más tájakhoz hasonló kultúrterüle- tek kialakulását. A viszontagságos idők »-hasznaként« a más vidéken már rég kiveszett állatfajok itt elkerülték a pusztulást, a táj megőrizte ősi arculatát A török elvonulása után a megye területének 80 százalékát erdő borította. Az erdőterület ma is igen nagy, mintegy 28 százalékos, s ez a magyar viszonyok között jelentős. Ne menjünk túl messze a történelmi idők távlatába. Elégedjünk meg a turisztikai múlttal, a száz év előtti Somogy emlékeivel. Az ezer- nyolcszfjzas évek második felében vigyünk... Délen, a Kapóson »túl még csak néhány ház áll... A városrészt alapító Donner János serfőző mester házát csak nemrég vásárolta meg a kincstár lajktanya céljára. A kapuban álló őr a folyó melletti Tanárok rétjén legelő nyájat nézi és vigyázza, nehogy megtizedeljék a dombokról előtörő farkasok. A templom helyén áll az erdészház, ez később siketnéma intézet, majd óvoda lett. Ugyanott van a vámhái A Töröcskei erdőhöz hasonló erdőrengeteg messze benyúlik a város határáig. Az erdei patakvölgyekben számtalan vad él. különösen sok a vaddisznó, gyakran előfordul a farkas, az európai hód csak nemrég veszett ki ezen a vidéken. A Ballakút vizét — még a régmúlt idők járványos emlékeire visszavezetve — gyógyvízként árusítják a kaposi vásárban. Csodakútnak tartják. 1878-ban közadakozásból gyűjtenek a helyreállításra. Mind a Ballakutat, mind pedig a szomszédos Kislaki erdőt a kaposvári gimnázium tanulói látogatják tanulmányi kirándulások, majálisok alkalmával. A város és a környék gazdái a Töröcskei erdőben makkoltatják hatalmas kon- dáikat. Nyugaton a Szokola-berek hatalmas mocsara állja útját a város fejlődésének. A mocsár város felőli szélén, egy kis félszigetszerű földmagaslaton ott áll még Kaposvár várának maradványa. Északon művelt földek vannak, keleten azonban, hatalmas tömegével sötétlik a Ná- dasdi erdő, mellette mély titkokat őriznek a szentjakabi romok. Télen a nagy hó, nyáron a nagy sár csaknem elzárta a várost a külvilágtól. Üttalan utak vezetnek • az ország más vidékei felé, mígnem megépül a vasút, és a város megindul a fejlődés útján. Fejlődik a megye is. 1874 áprilisában jelenti a helyi lap: Megnyílt a Balaton melléki fürdőhelyek idénye, csakhogy szállást még nagyítóval sem lehet találni. A Kisfaludy gőzös utasok nélkül járja a tavat A somogyvári parkot akkor kezdik telepíteni. A lap szerint Schilham József, a gróf műkertésze pompás kertet varázsolt a kastély körül (ma parkerdő). Kultúrintézmények, egyletek alakulnak a megye nagyobb telepü lésein. Járjuk végig ezt az időt most, turistasze mmel nézve az eseményeket Félelmetesen zúg a Zsebe. Szigetvártól Kaposvárig csaknem egy erdő, a »makkoló kondák. kanász királyok« világa És ez a hatalmas erdő- rengeteg csaknem egészében herceg Eszterházy hitbizományi tulajdona volt 1875. június 17-én Desz József kislaki erdőmester Kaposvárról hazafelé tartott Kislakba Ugyancsak sietnie kellett, az alig egy órával ezelőtt elvonult hatalmas felhő- szakadás visszatéréssel fenyegetett Felesége különösen félt Több ntiitf játék A jól ismert és általánosan használt kísérleti módszer szerint a gyorsan áramló levegőnek a közlekedési eszközökre, a nagy építményekre gyakorolt hatását szélcsatornában vizsgálják, kicsinyített léptékű modellt helyezvén el a berendezésben. Hajók esetében a víz az az ^élettér«, ahol a jármű mozogni fog és amelynek várható hatásait idejekorán kell megismerni. Éppen ezért a nagy hajógyárak — még rendszerint a tervezés stádiumában — a készülő jármű meghatározott kicsinyíté- sű, működőképes modelljét is elkészítik, és azt különleges termeléseknek vetik alá a kísérleti medencékben, ahol a hullámzásnak, a viharnak minden fokozata utánozható. A modellpróba felvilágosítást nyújt a legkedvezőbb formakiképzésről, a hajócsavar tulajdonságairól, a menetüzemről és a menetteljesítményről, vagyis a szerteágazó műszaki problémák optimális megoldásáról. A modellen és a modellben elhelyezett mér- rőműszerek hiánytalanul regisztrálják mindazokat az erőket, amelyek a kísérleti medencében megtett út közben hatnak, így az áramlási ellenállást, a csavarteljesítményt és a fordulatszámot különböző sebességi és merülési értekek mellett. A modellek természetesen távvezérléssel működnek. Ez ma már olyan fejlett, hogy bármilyen bonyolult manőver pontosan végrehajtható rádióparancsok segítségével. A modellek elkészítése persze nem kis összegbe kerül, áruk azonban eltörpül a később megépülő nagy hajók értéke mellett. A képen látható, 1:50 kicsi- nyítésű léptékű őrnaszádmo- dellt, amely 1080 milliméter hosszú és 174 milliméter széles, egy csehszlovák modellező készítette abban a klubban, ahonnan a járműmodellezést később hivatásukul is választó szakemberek kikerülnek. A két hajtőművű, tökéletesen élethű modell távirányító rendszerét maga a modellező tervezte és építette meg. ' Termesztés fólia alatt cm a vihartól. A Kaposvar és a Kislak közt íekvö erdő szelétől mintegy húsz ölnyire — de itt már a helyi lapot idézzük — »az eső által kimosott mesés csontvázkészletre akadtak«. Amint hazaért, jelentette az esetet Pallisch Karoly erdői inspektornak. Pallisch ezt irta: »Nyúl nevű kislaki földműves földjére hajtottunk, ahova Sáfrán simonfai jegyző és a kislaki bíró is megérkezett Két órai ásás után roppant nagyságú csontváz részletek tűntek elő a földből. Közelebbi megvizsgálás után őselefánt maradványait ismertem fel bennük. Csakhamar elszomorodtunk, midőn a meglehetősen, épeknek látszó csontokat oly erjedtnek találtuk, hogy azok több darabra töredeztek, mihelyt nyughelyükből kiemeltük őket.« A csontokat aztán visszatemették. Száz évvel később, amikor a természetbarátok a gyertyános-völgyi turistatelepet építették, egy vízmosásban számtalan őstulokcsontot találtak. Ez az erdős, rejtett, és több mellékágra tagolt völgy lakott volt már az őskorban is. A Négy testvér forrás előtti híd építésekor kőbaltatöredék és több ősszerszám maradványai kerültek elő. A tó földmunkáinak készítésénél vagy nyolc, Ismeretlen korbeli, földbe vájt kemencét gyalult el a gép. És, hogy az erdő ősi múltjáról alkotott elképzelés még bonyolultabb legyen, a kotrógép a patak medréből örlőkövet és különböző korokból származó edénytöredékeket markolt ki. Mekkora volt a meglepetés, amikor a gép az erdő melletti szántóföldből vas- saerszám-maradványokat, kő nyílhegyeket, számtalan kő pattintékot szántott ki. A terület régészeti feltárása a jövő feladata. Hogy milyen népek laktak a Zselicnek ebben a rejtett völgyében, egyelőre mélyen őrzi a kis Kőér. Reméljük, hogy sikerül majd a mozaikokból egységes képet összeállítani és hiteles történetet írni a terület múltjáról. Lévai József—Szűcs József A fólia alatti kértészkedé»- sei, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni. Ma már a kiskerttulajdonosok is törekednek arra, hogy otthoni fel- használásra vagy értékesítésre primőröket termesszenek. Erre mutat az is, hogy az utóbbi időszakban a kertbarátok és kertészeti szakcsoportok nagy sz9rgalommal tanulják az újabb és a korszerűbb termesztési eljárásokat Ezért terjedt el sok helyen a fólia alatti zöldséghajtatás. A hajtatáshoz viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást kaphatnak a vállalkozó kistermelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP-fióknál, illetve takarékszövetkezetnél mezőgazdasági termelési hitel vehető igénybe, s ebből fóliavázszer- kezet is vásárolható. Ha viszont a Zöldért vagy az áfész felvásárlótelepével áruértékesítési szerződést köt a kiskerttulajdonos, akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a hajtatáshoz szükséges fóliát és alumíniumbordákat. Egyetlen föltétel csupán, hogy a szerződést három évre kössék meg. A hidegfóliás hajtatásra fóliasátrait vagy fióliaházat hasa- nálhatunk. A vázat építhetjük fából, műanyag csőből vagy alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsöveket vásárolnak a MÉH haszonvastelepéről, s ebből készítik a fóliaházat. A vascsőből hajlítóval készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajlításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cö- veket szorosan egymás mellé, ahova a vascső vége beakasztható. Aztán a ldvánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 20—25 centiméterenként újabb cövekeket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségével — a cövekek mellé hajlítjuk. Divatos még ma Is a fából konstruált fóliaház. A Tüzép- telepeken vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen akácfa kerítésoszlopokból készített vázra erősítik föl ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne feletjsük el gondosan bevonni használt fóliával vagy valamilyen rongydarabbal. A termelési gyakorlat bizonyította, hogy a nagyobb légterű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedvezőbb. A nagy légtér miatt kiegyenlítettebb a hőgazdálkodás. A jelenleg vásárolható Aluváz elnevezésű fóliaházak 4.5 és 7,5 méter fesztávolságban készülnek. Alapanyaguk alumínium, Illetve annak ötvözete. A szélesebb fóliaházaknál az ötvözéssel növelhető a teherbírás és a stabilitás. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb kertészetekben használhatják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a vándoroltatásos hajtatás. Az előre gyártott fóliaházakat a mezőgazdasági áruházakban vagy a megyei Agro- ker vállalatoknál vásárolhatják meg kistermelők, összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlőtermesztésben ismert ültetőfúróval 150 centiméterenként a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat. Az összeállított fóliaház takarására polietilén fóliát használhatunk. Ezt általában Ag- rofólia néven árusítják az üzFácánvadássat Hideg, metsző, tél végi szél fúj az arcunkba. Óvatosan lépdelünk a náddal, zsombék- kal benőtt völgy még dermedt földjén. A hex, a Dorka és a többi magyar vizsla szimatolva kutatja a fácánok rejtekhelyeit Surrogva, nyílegyenesen tör a magasba mellőlünk egy kis bokorból a szürkés-barnás tollú fácántyúk. A Dorka kétségbeesetten, csillogó szemmel néz utána: elmenekült. A puskák némák maradtak, hiszen a tilalom 'miatt ma csak a kakasokra lőhetünk. Megyünk tovább. Rex nyelve majdnem a földet súrolja, amint ellohol mellettünk. Beveti magát a nádasba, s hamarosan meglátjuk a szárnyát csattogtató, menekülni igyekvő fácánkakast. Villámként szeli a levegőt, díszes tollai borzolódnak a széltől. Gyors egymásutánban kétszer is eldördül az egyik fegyver. A magasba tartó madár a zsom- békba zuhan. A Dorka hatalmas ugrásokkal eliramlik, s nemsokára szájában hozza a zsákmányt. A völgy taván jégtükör feszül, körös-körül a nád erdeje zizeg. A vadászok elhelyezkednek, körbefogják a tavat. Megindulnak a kutyák, szimatuk elől nincs menekvés. A fészkeikben lapuló fácánok dideregnek, remegnek. Még bíznak természet adta színük védelmében, s összezsugorodva meglapulnak. Hiába. Az ember gyanútlanul lépdel el mellettük, a kutyák azonban csalhatatlanok. S amikor már nincs más választás, jön a riadt repülés. A tyúkok kitörhetnek a vadászgyűrűből, a kakasok sorsa viszont megpecsételődött. Ám alig akadt puskavégre néhány madár. Mintha megérezték volna, hogy ezt a napot kell mór csak megúszniuk, s ezután egy ideig nem kell rettegniük a halált hozó fegyverektől. Ez volt a fácánvadászat utolsó napja a somogy- szili Fekete István Vadász- társaságnál. Gy. L. letekben. A műanyag fólia előnyös tulajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméterenként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágulása is, mínusz negyven és plusz ötven Celsius fok között biztonságosan alkalmazható. A polietilén fóliák általában 70—100 kilogrammos tekercsekben kerülnek forgalomba. Szélességük: 4,2; 8,5; vagy 12 méter. A fóliaház építésénél, illetve az anyagok beszerzésénél hasznos tudnivaló: mennyi egy méter fóiia súlya. Általában a 4,20-asból 0,58; a 8,50-esből 1,17; a 12 méteresből pedig 1,65 kilogramm egy méter fólia. A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, ha nagy légterű fóliaházban kisebb ágyásokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyasokról lehúzzuk a fóliát, és csak a hidegebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fóliatakarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyag csövet négy-öt centis darabkákra elfűrészelünk. s belőle egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető műanyag szorítót könnyen rápattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglevő fölé. Ennek előnye, hogy a takarást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük, és másutt ismét felállíthatjuk. R. F. Üdülők a Műsor-tónál Közép-Európa egyik legmelegebb mesterséges tava a Musov-tó. A dél-morvaországi Thaya duzzasztógátjánál keletkezett, három egymáshoz csatlakozó mesterséges tó közül ez a legkisebb; a víz mélysége itt 2,5 méter, a kiterjedése pedig 530 hektár. A kellemes hőmérsékletű tó Csehszlovákiának a legszárazabb, legmagasabb átlaghőmérsékletét mutató vidékén terül el. Máris népszerű kirándulóhely. Az itt kialakult üdülőkörzetben 60—70 ezer nyaraló igényeit tudják majd a főidényben kielégíteni. Az új víztározó rendszer az üdülés melett jól szolgálja a mezőgazdaság érdekeit is. Vizével 45 ezer hektár nagyüzemi gyümölcsös, illetve szántóföld kultúra öntözését láthatják el.
