Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

A Szakszervezeti Tanács első főtitkára 75 éve született Kossá István Kossá István neve egyaránt ismert Somogy és Veszprém megyében, a közlekedési dol­gozók körében, vagy a szak- szervezeti mozgalomban és a politikai életben. Hazánk fel- szabadulás utáni történelmé­nek kimagasló egyénisége volt, aki tetteivel) cselekede­teivel és elvhűségével beírta nevét a haladásért, a szocia­lizmusért küzdő harcosok névsorába. 1804. március 31-én napszá­moscsaládban született Bala- tonlellén. Korán árvaságra ju­tott, négyéves korától • lelenc- házban nevelkedett, később rokonai gondoskodtak róla. Kitűnő tanuló volt, s alsófor kú iskolái elvégzése után to­vább tanult a keszthelyi gim­náziumban. Budapestre került újságíró- gyakornoknak, majd a főváro­si villamosvasútnál — a BSZKRT-nál — kapott villa- moskalauzi állást A »villa- mosprolik« között kapcsoló­dott be a munkásmozgalom­ba, ott jegyezte el magát egy életre a dolgozó nép ügyével. 1923-ban belépett á szociál­demokrata pártba, ahol poli­tikailag tovább képezte ma­gát Tevékeny munkát vég­zett a szakszervezetben, a vil­lamosalkalmazottak akkor még illegális szövetségében. A kommunisták irányítása alatt létrehozott Egyesült Szakszervezet Ellenzék — az ESZE — egyik vezető egyé­nisége lett. Az 1930-as évek­ben már tagja volt az akkori Szakszervezeti Tanácsnak, fő­titkára a Villamosalkalmazot­tak Szövetségének és titkára a Közlekedési Dolgozók Szak- szervezetének. Szoros kapcso­latban állt az illegális kom­munista párttal, amelynek ha­marosan tagja lett. Egyik szerkesztője és ter­jesztője a Semperger Sándor­ral együtt létrehozott Vörös Villamos című illegális kom­munista újságnak, a sokszoro­sított és a villamóskalauzok között terjesztett lapnak. Kos­sá Istvánt ezért és röplap szerkesztéséért 1933-ban letar­tóztatták. Kiszabadulása után — ä rendőri megfigyelés elle­nére is — hatékony munkát végzett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjában; Nem volt véletlen tehát, hogy alig fél évvel a második világháború kitörése után a nyilvántartott szakszervezeti funkcionáriusokkal és a kom­munistagyanús személyekkel égyütt különleges büntetőszá­zadba sorozva őt is kivitték a keleti frontra — munkaszol- gálatosnak. Kossá István több társával együtt az első adandó alka­lommal átszökött a szovjet csapatokhoz. Antifasiszta is­kolára jelentkezett, ahol to­vább gyarapította marxista tudását. Erről az időszakról szól az 1960-ban kiadott Du­nától a Donig, majd az 1965- ben megjelent Vissza a Du­nához című önéletrajzi regé­nye. 1944 novemberében illegá­lis pártmegbízatással tért ha­za, hogy fölvegye a kapcsola­tot a párt fővárosi vezetőivel és a Magyar Front képviselői­vé], Budapest felszabadulása előtt, már 1945 február elején — másokkal együtt — meg­alakította az új Szakszervezeti Tanácsot, amelynek nárom éven át, 1948-ig első főtitkára volt. Ezzel egy időben a nem­zetgyűlés alelnöke, parlamenti képviselő. Jelentős szerepe volt a veszprémi egyetem lét­rehozásában. Miniszteri, állami tisztsé­geinek sora hallatlan munka­bírását, sokoldalúságát bizo­nyítja. 1948-ban iparügyi mi­niszter, majd 1949-ben kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke, 1951-ben kohó- és gépipari miniszter 1952-ben, majd általános gépipari mi­niszter. Két évig, 1954-től az Országos Tervhivatal elnök - helyettese. Tevékeny munkát fejtett ki a Szakszervezeti Vi­lágszövetségben, mint a vég­rehajtó bizottság tagja. A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormányban pénzügyminiszter, majd 1957 májusától közlekedés- és pos­taügyi miniszter volt. 1963 december elején ment nyug­díjba, de továbbra is tagja maradt a párt Központi Bi­zottságának 1965. április 9-én bekövetkezett haláláig. A 61 éves korában elhunyt Kossá István hazánk újkori történetének sokoldalú, tehet­séges és elvhű személyisége volt, akire tisztelettel, meg­becsüléssel emlékezik az utókor. Import helyett hazai termék Megnyitották a somogyi jogpropaganda-hónapot Jogproipaganda-hónap kez­dődött tegnap Somogybán. Az április 27-ig tartó rendezvény- sorozat időszaka alatt a me gye üzemeiben, tsz-eiben, la­kókörzeteiben, művelődési in­tézményeiben és iskoláiban csaknem 300 előadás hangzik eL A megyei tanács székhazá­ban tartott megnyitón —, amelyen dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője A jogtudat és jogpropaganda címmel tartott előadást — dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára hangsúlyozta: az előadások célja, hogy növeljék a lakos­ság jogi ismereteit. Ezt akkor érik el, ha a mostani rendez­vénysorozat elindítója lesz a folyamatos, a tervszerű, az összehangolt' és a differenciált jogi ismeretterjesztésnek. El­mondta, hogy az elmúlt évek­ben megyénkben is magasabb színvonalú, szervezettebb és hatékonyabb lett a lakosság tájékoztatása, a jogpropagan­da eszközeit összetettebben alkalmazzák. Dr. Varga József megnyitó előadásában arról szólt, hogy a jogi ismeretterjesztés az érdeklődés középpontjába ke­rült. Ebben jelentős része van annak, hogy part- és állami határozatok szorgalmazzák az állampolgárok életviszonyait szabályozó jogi normák minél szélesebb körű ismertetését, megértését. A jog propagandá­jának növelése időszerű, hi­szen növekszik a jog szerepe is. Az ezzel kapcsolatos felvilá­gosító munka hiányosságaként i mlítette az előadó, hogy a j igi ismeretterjesztés ügyfél-, és nem állampolgár-központú Arra törekszik, hogy az adott ügyben segítséget nyújtson az állampolgárnak az eljárás­ban, és nem arra, hogy felké szítse az embereket a közélet­ben való részvételre. Az isme­retterjesztés írásos formája mellett mind nagyobb lesz a szerepe a szóbeli ismeretter- - jesztésnek. Az is tény, hogy a meglevő fórumok közül még nem használunk ki mindent. Megemlítette például, hogy a falugyűlések, a tanácsülések sokszor kihasználatlanul ha­gyott lehetőséget kínálnak. Sok kérdés hangzott el pél­dául akkor, amikor a tulaj­don korlátozásáról szóló jog­szabályok megjelentek. Ezek­re a kérdésekre azonban a fa­lugyűléseken szánté sehol sem kaptak választ az állampolgá­rok. Az előadó hangsúlyozta: az állampolgárok jogi ismeretei­nek szélesítése azért is fon­tos, mert a jogi ismeret, a jogtudat és a hozzá kapcsoló­dó politikai tudat szerves ré­sze az általános műveltség­nek. A jog ismerete biztosít­ja, hogy az állampolgárok a közéletben való részvétel mód­jával is tisztában legyenek. Dr. Varga József kifejtette: a jogpropaganda helyett sze>- rencsésebb volna állampolgári és jogi ismeretterjesztésről szólni, amely a jogokat a kö­telességekkel együtt tárgyalja. A feladat megvalósításáért elsősorban az állami szervek a felelősek. Több olyan intéz­kedés született, amely ezt jól szolgálja. A fontos jogszabály- tervezetek társadalmi vitája, a törvények és törvényerejű réndeletek indoklásának köz­zététele gyakorlat már. A kü­lönböző szintű jogszabályok egységes szerkezetbe foglalá­sa és kiadása ugyancsak ezt a célt szolgálja. A jogszabá­lyok nyelvezetének javításá­ban is van előrelépés. Elha­tározás született az állampol­gári alapismeretek oktatására. Feladat az is, hogy növeked­jen a komplex, átfogó isme­retterjesztés. Amikor például a lakásépítéssel kapcsolatban végeznek felvilágosító mun­kát, ne csak azt mondják el, hogy miként kell benyújtani az építési kérelmet, hanem adjanak tájékoztatást a ter­vezés, anyagbeszerzés módjá­ról és a takarékpénztár által nyújtott kölcsönlehetőségek­ről is. Az ismeretterjesztésben fontos követelmény, hogy szo­rosabban kapcsolódjon társa­dalompolitikai céljaink meg­valósításához. Választások előtt a választók jogáról kell több előadást tartani. Az idén ünnepeljük az első szocialista alkotmány megszületésének harmincadik évfordulóját: az állampolgárok több informá­ciót várnak alkotmányjogi és államigazgatási jogi kérdések­ben. Az ismeretterjesztésben nagyobb helyet kell kapnia a helyi jogalkotásnak is. A jogpropaganda-hónap megnyitójával egy időben a Házi jogtanácsadő kiadvá­nyaiból kiállítás nyílt Ezt je­lenleg a megyei tanács első emeletén és a barcsi művelő­dési házban lehet látni. Ápri­lis' 16-tól Nagyatádon és Sió­fokon rendezik meg a kiállí­tást. A Mezőgép kecskeméti gyárában külföldi licenc alapján készítik a RAU-kombinát ne­vű mezőgazdasági gép es álad üt. A korábban importból vásárolt — siipa, egyenletes talajt biztosító — magágyelőkészitő gépből az idén 915-öt gyártanak. A képen: A HAH —6 talajművelő kombinátor összeszerelése. Számokkal ólig mérhető Jövőbe mutató szemlélettel Százhatvan, túlnyomó- részt dunántúli gazdaság 360 ezer hektárnyi területén szer­vezi a termelést a szekszárdi növénytermelési rendszer (KSkK). Somogybán az idén már kilenc partnerük van, köztük négy nagy állami gaz­daság. Munkájuk színvonalát legegyszerűbb érzékeltetni a terméseredmények sorolásá­val; például kukoricából ta­valy jóval 60 mázsán felül, búzából pedig csaknem, 50 mázsát takarítottak be hektá­ronként. A szakemberek szá­mára a hasonló adatok sora sok mindent elárul. Van azonban néhány, ezeknél ér­dekesebb, számokkal alig mérhető adalék, amelyből a termelés — ma már csaknem magától értetődően magas — színvonala mellett arról is fogalmat alkothatunk, i mitől »iparszerü« és mitől »rend­szer« a KSZE. A gazdaságokban általános a tudatosságra való törekvés. Az eredmények és az ered­ménytelenségek okait elemez­ve megtalálni a még célrave­zetőbb megoldást. A termelé­si rendszereknél, így a KSZÉ- nél is ez a munka sokrétűbb, alaposabb. Hogyan sikerül az évek alatt felgyülemlett adat­tengerből kiszűrni és a gaz­daságok szakembereihez idő­ben eljuttatni a legfontosabb, hasznosítható tapasztalatokat? Aligha véletlen, hogy a KSZE nemrég tartott tanácskozásán talán legtöbb szó az informá­cióáramlás kérdéseiről esett. Nagy felelősség ma taná­csot, útmutatást adni. Aligha­nem ezt érezve panaszolták a rendszer szakemberei, hogy több : területen még mindig tökéletlen az adatszolgáltatás. Főképp a tsz-ek még nincse­nek kellően felkészülve — de kényszerítve sem — ar­ra, hogy például a gépkihasz­nálás színvonalát mérjék. Mondhatná valaki: ha ezt megtennék, csak tovább da­gadna az adathalmaz, még bonyolultabb lenne az üzemi vezetők, de a rendszer szak­embereinek a munkája is. Ez igaz, mégis csak ezen az áron lehet növelni a hatékonysá­got és csökkenteni a terme­lésben levő költségnövelő és bizonytalansági tényezőket. Jó példákat ad erre a már csaknem tökéletes agronómia! adatszolgáltatás. A KSZE leg­frissebb tájékoztató kiadvá­nyában közölt érdekes szám­oszlopokból és grafikonokból többek közt kiolvasható, hogy az adott növényfajta egy-egy körzetben, milyen vetésidő és vetéssűrűség mellett ígér maximális. eredményt. Ugyan­csak érdekes következtetése­ket sugall a csapad ékmeny- nyiség, a műtrágyaadág és a hozam grafikonjainak egymás­ra vetítése. A KSZE tanfolyamain ta­A parlamentek nyomában Lakásszövetkezet kedvezménnyel Már jó néhány hónap el­telt az ifjúsági parlamentek óta, a tapasztalatokat rég összegeztük. Ezeken a fóru­mokon azonban javaslatok hangzottak el, döntések szü­lettek, itt az ideje, hogy a megvalósításnak utánanéz­zünk. Tapsony, Rákóczi Termelő­szövetkezet. Százötven fiatal dolgozik itt, az ifjúsági parla­menten szinte valamennyien részt vettek. A nók lóként a növénytermesztésben, a fér­fiak a gépműhelyben és trak­torosként dolgoznak. A há­rom környező faluból, Nagy- szakácsiból. Szenvérből és Nemeskisfaludról sokan jár­nak a tsz-be. Fórumukon a két legfontosabb kérdés a lakásgond, valamint a Medi­cor Művek röntgengyáregysé­ge és a tsz-gépműhely órabé­re közötti különbség volt. Az utóbbi mór januárban, a bér­rendezések alkalmával meg­oldódott. , Papp László tsz-elnöknt a lakásépítés sem hozza nehéz helyzetbe. Egy jó ötlet már a megvalósulás felé tart. — Lakásszövetkezetet ala­kítunk, összesen hatvan szö­vetkezeti taggal. Egy ház négy lakásból áll, a kezdés­hez legalább húsz jelentkező kell. Ennyien már most van­nak. A szövetkezet nemcsak a tsz-dolgozók részére alakult, benevezhetnek a pedagógusok és a Medicor fiataljai is. Eb­ben az évben még a szerve­zési munkákat végezzük, jö­vőre megkezdődhet az építke­zés. Ugyanazok a kedvezmé nyék vannak, akár egy fővá­rosi lakásnál. Háromszázhúsz­ezer forint kölcsönt kapna! harmincöt évre, egy gyere! után harmincezer, egy idői eltartott után húszezer forin­tot engednek el. A lakásszövet­kezet megalakulásakor és a; építés kezdetekor 40—40 ezei forintot kell befizetni. A fiá­ját dolgozóknak önköltség áron tudjuk beszerezni a: épületfát, és kedvezménye: fuvarral is segítjük őket. A kedvezmények biztatóak mégis vannak, akiket mei kell győzni. Répást Lászlóm a nőbizottság elnöke jól is­meri a jellemző szemléletet. — Nyolcvan állandó nődol gozónk van. A fiatal házasol általában a szülőknél lak nak, vagy saját erőből épí tőnek házat. A helybelieknél- nem olyan égető ez a gond mint annak, aki albérletbei él. A másik, hogy inkábt családi házat szeretnének háztáji miatt. Akiknek e: nem fontos, azok szívesen vá lasztják a társasházat. Mar calinak nagy a vonzereje amióta város lett, sokan oda költöztek. Ügy érzem, hog; hasznos ötlet volt a lakásszö vetkezet, előbb-utóbb telje lesz az igénylők száma. valy — a szűkös személyi és tárgyi feltételek ellenére is — több mint négyezren' vet­tek részt. Már épül az okta­tóközpont, melynek elkészül­te után rendszeressé válhat az új ismeretek átadása. Ugyancsak ezt a célt szolgál­ják a szakmai bemutatók, ta­pasztalatcserék, és hogy bő­vítik sokszorosító üzemüket Az utóbbinak eddig is sok színvonalas kiadványa jutott el az üzemekbe. A rendszerek szolgáltatásai fontos kmasznalatian ieneto- segeare irányítja* a figyel­met. A legtuse.jL) üzerhanyag- iogyasztas es gepKopas mel­lett a leneto legnagyobb tel­jesítményt seil elemi. Ez a célja az eruyep-áiagnosziikai szolgálatiak. A Koz-E szak­emberei tavaly csaknem négyszáz gép norroziuvédei- met is elvégezték. Az ország­ban elsőként vezetlek be — szerencsére azóta mar köve­tőkre is talaltak — a nö­vényvédő gép diagnosztikai szolgálatukat. Ezek a szolgál­tatások azt jelentik, hogy né­hány evvel meghosszaoDodik a gepek élettartama, javul a gépkihasznáiás, vagy például nem folyik el töbu száz liter drága vegyszer hasz:«ntala- nul. Egy gazdaságban is több milliós megtakarítást jelent mindez, népgazdasági hasz­na azonban csaknem fölmer- hetetlen. Nagy erénye a termelési rendszernek, hogy az üzem­ben olykor mellékesnek tet­sző lehetőségekben meg­látja, sót keresi a hasznosai. Példa adó ahogy a KSZE a partnergazdasagaiban születő ötleteket, újításokat femaroi- ja. A pályázatukra beérkezett 110 újítás közül többnek már folyik a gyártáselőkészítése. Néhányat a rövidesen meg­nyíló Agromasexpo 79 kiállí­táson is láthatunk. Ilyen meg­valósult öllel volt az azóta már országszerte hasznosított szemveszteség-ellenőrzö és -csökkentő berendezésük. Ugyancsak nAgy tarta­lék, na egy a korábbinál jobb, gazdaságosabb megol­dást mielőbb hasznosítanak. Két éve sincs, hogy megkez­dődtek a folyékony műtrá­gyázás! technológia kísérletei. A KSZE az abai agrokémiai központban próbálta ki az új gépeket és az új módon kevert és oldott anyagokat. Tapasz­talataikat jóformán hetek alatt összegezték, közreadták, így az idén már több üzem­ben bevezethetik ezt, a ha.c- konyabb technológiát. A termelési rendszer már ma igyekszik hasznosítani a holnap tartalékait. Jövőbe mutató gazdálkodói szemléle­tük — úgv látszik t— : olyan tőke. amely minden másnál gyorsabban kamatozik. B. F, Székely Gyula két éve dol­gozik Tapsonyban, a szarvas­marhaágazat vezetője. Tata­bányáról költözött ide a csa­ládjával, otthagyva a városi lakást. — A falusi környezetet, ezt a levegőt jobban szeretem. Most szolgalati lakásban la­kunk, én is jelentkeztem azonban a szövetkezetbe. A terveket szeretném előre meg­ismerni. Na megfelel, eladom a tatabányai lakást. Az öcsém a Medicornál dolgozik, fiatal házas. Neki ez a lehetőség nagy előny. Falura csak úgy jönnek ed a fiatal szakemoe- rek, ha megfelelő lakáskörül­mények vannak. Ha ez megva­lósul, korszerű életet teremthe­tünk magunknak. Ami most még megoldásra vár, az a művelődés, a kulturálódás. Tudom, hogy falun ez nem könnyű, valami azonban kell a munka mellett, hogy a na­gyobb lehetőségekhez szokott fiatal szakembereket itt tart­sák. Az ifjúsági parlamenteknél egyik fontos pont volt az. hogy a kérdéseket harminc na­pon belül meg kellett vála­szolni. Tapsonyban nem a válaszadást, hanem a megol­dást tartották elsődlegesnek. Ma már húsz család várhat­ja az első tégla beépítését. I. É.

Next

/
Thumbnails
Contents