Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

9 Somogyi klubok Pécsen Körkép tanulságokkal — Ml nem hagyjuk rá a7 emberekre: ha jönnek, jön­nek, ha nem, nem... A Pécsi Tudományegyetem jogi karán beszélgettem Ma­kói Lajossal, a 'kari KlSZ-tit- kárral és Nagy Lászlóval, a somogyi klub titkárával. — A programoknak valami sajátosat, a megyére jellem- sót kell tükrözniük. — Ügy van. Ilyenek a feb­ruári rendezvények. Somogy fazekas népművészednek a ki-: állítása lesz. Izgalmas kérdé­sekről beszélgetünk majd, így a hagyományok mai megjele­néséről, a mesterség titkairól ctb. — A kaposvári fazekasok­tól jött — Igen. onnan Jöttem az egyetemre, és a találkozó, a kiállítás megszervezését is én vállaltam. — Nagyon az elején tarta­nak. A klub tavaly novem­berben indult • — A Somogy megyed Ta­nács képviselői fölkeresték egyetemünket elmondták, hogy szívesen támogatnák anyagilag és más formában is a somogyi klubot, csak jöjjön létre. Jól ismertük egymást Lacival. Kiváló szervezőnek tartom, gyakorlata van a? ilyesmiben. Hiszen Nagy Laci a kaposvári városi KISZ-bi- zottság tagja volt. évekig dol­gozott KlSZ-tázottsági titkár- ként összeültünk a somo­gyiakkal. és megtartottuk ala­kuló ülésünket ■— Márciusban — folytatja Nagy László — a Fonómunkás Kisszínpadot meghívjuk az egyetemi klubba. Nagyon kí­váncsiak vagyunk rájuk. Me­gint érdekes beszélgetésre szá­míthatunk az előadás után. — Egyik fő törekvésünk — veszi át a szót Makai Lajos —, hogy ne legyen külön jogi és közgazdasági klub. hanem az egész tudományegyetemnek egy somogyi klubja. — Mit terveznek április­ban? — Kaposvári kirándulást, színházlátogatással egybeköt­ve. De a fő cél: találkozás a megye vezetőivel. Itt széles körben tájékozódhatunk a megye jövőjéről, nem utolsó­sorban a saját jövőnkről. Jc alkalom ez társadalmi szer­ződések megkötésére. És hogy egyáltalán megtudjuk, hol van ránk szükség a megyében. — Ügy tudom, a megyei bí­róság érettségi előtt megkeresi azokat a fiatalokat, akik jogra mennének. Sikeres felvételük esetén felajánlja nekik a tár­sadalmi szerződést. — Igen sokat kötöttek így. — Csak Kaposvárra akar mindenki menni? Milyenek a lehetőségek vidéken? — Fölméréseink alapján a hallgatók körében az ügyvéd- jogtanácsosi munkakör a leg­népszerűbb, utána a bírói, az ügyészi, és a legutolsó helyen a tanácsi munkakör. Szűk a Tv.jegyzet Lear király Móricz Zsigmamd: »Még az első felvonásban .. . ahol csak feündítja az alakokat, fel­gyűri, szinte vulkanikus beisó robbanással a porbléma he­gyét: nagyszerű.« Jan Kort; -A Lear király expozíciója éppoly ügyetlen és éppoly szükségszerű, mint Clarie Zachanassian milliár­dosnő megérkezése Güllenbe, egész kíséretével, új férjével, eunuchjaival, nagy koporeó- f javai és ketrecbe zárt tigrisé­vel-« Nem véletlenül íüesetettülk egymás mellé e két véleke­dést ShaJcespeare tragédiájá­nak expozíciójáról. Tudniillik hosszú századokon át perle­kedtek egymással ilyen köz­vetett módon a Lear királyról a műítészek, írod alom történé­szek stb. Mondhatni egészen addig, amíg Peter Brook meg nem rendezte a Royal Sha­kespeare Company deszkáin Paul Scofield főszereplésével. A reveiáció erejű előadásban érezihetően a kotti szemlélet érvényesült, mely szerint a tragédiában az emberi sors vaksága érvényesül Az erőt­len. önmagára hagyott ember szenved vereséget a sorssal szemben. Korábban sem a ro­mantikus, sem a naturalista színház nem alkotott olyan tökéletes előadást, mint Brook. Pedig a romantika Idején kedvelt darabja volt a színházaknak: melodrámai stílusban deklamálták végig a shakespeare-i művet A na­turalizmus térhódítása idején konkrétumokat keresve való­ságos történelmi időszakba, valóságot utánzó díszletvilág­ban adták elő. Magyar szín­padokon 1811-ben tűnt fel: előbb a kolozsvári majd a székesfehérvári teátrum ját­szotta. Lendvay Márton, Eg- ressy Gábor, Hevesi Sándor, Bakó László, Bartos Gyula, Kiss Verena, Somlay Artúr, Pásti Lajos egyaránt el játsz­hatta. Jakab István és Vajda Péter fordítása után Vörös­marty, majd Kosztolányi De­zső, Füst Milán, Mészöly De­zső fordította magyarra ezt a nyomtatásban először 1608- ban megjelent tragédiát .... L ukács őyörgy írta a Lear királyról: -A család, mint emberi közösség felbomlásá­nak a világirodalomban is­mert legnagyobb és legmeg­rázóbb tragédiáját ábrázolja.« Ennél pontosabban nem defi­niálhatnánk a művet. Ami miatt máig üzenetet érzünk benne, az — hogy így fogal­mazzunk —: generációs prob­léma. Hogy konkrétumra utaljunk: a*fiák nemzedéke kér, követel teret, lehetőséget az apáktól ma is, s mindig örökérvényűen a jövőben is Bz a shakespeare-i műben sarkítva, a maga meztelensé­gében jelentkezik: végletesen kiéleződve. A hatalmat kapott két lány lelkileg, testileg töri meg Leart Hogy csak néhány évtizedet menjünk vissza napjainktól a multiba: isme­rős ez a konfliktus a magyar falvak családmodell jében is. Az öregek úgynevezett «öreg- részre« kerültek, kiszorulva a nyári konyhába, amikor a fia­tal, az új gazda vette át a »birtokot«. S noha finomított, jóval human isztikusabb kö­rülmények között de máig is érvényben van e jelenség. Vámos László egy korábbi szegedi előadás után ismét le­hetőséget kapott a tragédia megrendezésére. Korrigáló szándéka érződött már a dísz­lettervező személyének meg­választásában: ezúttal Kézdi Lóránt várfalakat és istállót egyszerre idéző díszletvilágá­ban látjuk Leart. Üjat, felfe­dezés értékűt nem produkált Vámos rendezése. Bessenyei Ferenc robusztus öreg királya a színész néhány új hangját Ismertette meg velünk. Gábor Miklós Bolondja egyenletes alakítás. Mellette S2abó Gyu­la, Gáti József, Cserhalmi György említendő. Halvá­nyabb alakítást nyújtottak a lányok szerepét játszó szí­nésznők, és a Corn wait ala­kító Hallal Kálmán is. A tévéprodukció haszna ab­ban van, hogy új nemzedé­keknek adott lehetőséget az ismerkedésre a shakespeare-i műved. b b perspektíva, nehezebb az elő­relépés a vidéki takácsoknál. — A klub pár éves szünet után újraéledni látszik. Ha a közgazdászokat is beszervezik? — A mi somogyi klubunk lesz a legnépesebb az egyete­men a százas taglétszámával — Jártam a Pedagógiai Fő­iskolán. Ott a klub vezetője Miseta Ida. — Ott éppen hogy csak le­ledzik az ügy. Ida nagy aka­rattal dolgozik, de ez önma­gában kevés. A főiskolai klub vezetősége egymásra szervezi a programokat. Volt már olyan, hogy hiába jelentették be egy héttel előtte a klub he­lyiségére igényüket, az utolsó nap kiderült, hogy másra kell. Ilyenkor elmarad minden, és ez nagyon lehangoló. — A jogi karon is ekkora a szervezetlenség ? — A klubhelyiségünknek van egy rendezvénytáblája. Ott világosan látni, mikor sza­bad a terem, mikor foglalt. Ha összejövetelünk lesz, je­lezzük rajta, és azon a napon ott nincs más, csak mi. A káoszt sikerült eddig elkerül­nünk. Az orvosi egyetemen a te­rületi oktatás bevezetése után megszűntek a megyei klubok. Az oktatási és szervezési szempontból létrehozott terü­leti oktatás során az utolsó három évben gyakorlaton vesznek részt az egyetemisták mint szigorló orvosok. Ebben az oktatási formában a cso­portokat döntően azonos me­gyékből szervezik. Az első há­rom évben nincs gyakorlat Ilyenkor még adódna lehető­ség somogyi összejövetelek szervezésére. De az utolsó há­rom évben is. Ilyenkor két hó­nap tanulmányi — két hónap gyakorlati periódus van. így oszlik meg a félév. A jogá­szoknál három hónap az olyan időszak, amikor lehet valamit csinálni, a medikusoknál ket­tő. Nem lehetne ezt is ki­használni ? A somogyi klubok helyzeté­ről elég vegyes a, kép a vá­rosban. Ha a jogászok ered­ményekkel is alátámasztják terveiket ők alkalmasak len­nének arra, hogy egy-két ren­dezvényükre meghívják a so­mogyi medikusokat a peda­gógiai főiskola hallgatóit. És természetesen azoknál is ta­lálkozhatnának. Vízi Tihamér Paál László emlékezete Száz esztendő telt el Paál László halála óta. Ebből csak­nem negyedszázad úgy, hogy hazája megfeledkezett festé­szetünk egyik legkiemelke­dőbb egyéniségéről, arról, aki­re a magyar kultúra mindig büszke örömmel hivatkozik, ha nemzeti értékeit kell számba vennie. A hazat elis­merésen túl számos jel mu­tat arra, hogy Paál László egyre inkább megkapja az őt méltán megillető nemzetközi értékelést is. Különösen a francia szak- irodalomban tapasztalható művészetének megbecsülése. Leon Moussinac ismert fran­cia műtörténész szerint: Paál László művészi síkon mély összekötő kapcsot jelent a francia és a magyar nép kö­zött. Életműve egyaránt gaz­Paál László barbisonl emléktáblája dagította Franciaországot és Magyarországot. Művészete kapcsolódik a barbizoniaké- hoz, de mélyen eredeti, meg­őrizte magyar jellegét.« Paál László rövidre szabott élete legfontosabb alkotó időszaki" ban — 1873—1878 között — az európai tájfestészet történeté­ben nagy jelentőségű barbi- zoni iskola eredményeit fej­lesztette tovább, s gazdagítot­ta új színekkel. Egykori bar- bizoni lakóháza falán ma em­léktábla áll, portréját meg­örökítő bronz plakettek Paál László Erdélyben, Zá- mon született 1846-ban. Aki ismeri ennek a hegyvilágnak szuggesztív, komor, hűvös er­dőit, azoknak jellegzetes szin- és formavilágát, az egy csa­pásra megérti, hogy „gz a kör­nyezet a mélyen fogékony gyermekkor emlékeként el­kísérte a művészt külföldre is- Iskoláit .Aradon végezte, ahol Munkácsyval ismerkedett meg. Festészeti tanulmányait a bécsi akadémián folytatta. 1869-ben egy müncheni kiál­lításon Paál megismerte Co­urbet, s a barbizoni termé­szetrajongó nagy festőnemze­dék munkáit. Ezek az ocsúd­tak) művészi tanulságok és az 1870-ben tett hollandiai tanulmányútja újabb távlato­kat nyitottak fejlődéséhez. Festői vérmérsékletének na­gyon is megfelelt a németal­földi tájíestészet, és egyszeri­ben igazolva látta idegenke­dését a bécsi iskolától, mely a természetet rajzos formákba merevíti és utólagosan színe­zi. A tájak formái most már egymáshoz viszonyodó színei­ben, nagy puha foltokban, tó­nusokban mutatkoztak meg számára. Ezek a füzesekről, faluvégekről, árva tanyákról, Az új matematika: faltörő kos Szülők iskolája Kaposváron Matematikáról szülőknek címmel előadássorozatot indí­tott a tanítóképző főiskola éf a Killián György Ifjúsági éf Úttörő Művelődési Központ: már napokkal az első előadás előtt Kaposvár-szerte beszél­tek róla a szülők. Fontosnak tartották, hogy megismerked­hetnek az általános iskolában — az alsó tagozaton —. illetve az óvodában bevezetett ma­tematika anyagával és mód­szertanával Marcaliban már tavaly hoz­záláttak. hogy népszerű for­mában bemutassák a »kicsi­nyek matematikáját« a szü­lőknek. Hajdú Tiborral, a Kaposvá­ri Tanítóképző Főiskola tan­székvezető tanárával beszél­gettünk a tegnap indult elő­adássorozat céljáról, szerepé- rőL — Az ördöggel is szövetkez­tünk volna, hogy létrejöjjön ez a találkozás a szülőkkel, akik — s ezt az előzetes ér­deklődés is mutatja — rop- lriváncsUk gyermekeik új matematikaoktatására. Sze­retnének bepillantani az új oktatás anyagának és módsze­reinek a tárházába, műhelyé­be. A TIT-tel próbálkoztunk már, de nem voltak képesek megszervezni az előadássoro­zatot, végre találkoztunk egy lelkes közösséggel, az ifjúsági ház szívesen vállalta a nyolc előadás megszervezését — Azt hiszem, egy tanszék először vállalkozott arra, hogy előadássorozatot állít össze — szülőknek, felnőtteknek. — Az élet kívánta, hogy így legyen. Csökkent a tanszék terhe, mivel a pedagógusok fölkészítését — több éves munka során — elvégeztük. Még Baranyában is tevékeny­kedtünk. — A szülők hogyan fogad­ták az új matematika beve­zetését? Hogyan próbálkoztak segíteni tanuló gyermekeik­nek? — Az egyébként matemati­kában jártas szülők is nehéz helyzetbe kerültek. Nem tud­tak gyermekeiknek segíteni. Néhányan az új oktatási tar­talom ellen dolgoztak az ott­honi »sulykoltatással«. Mások eleve lemondtak a gyerekek segítéséről, sót bírálni kezd­ték az oktatást. — Nyolc témát dolgoz föl az előadássorozat. Egyben kö­zös lesz mindegyik foglalko­zás: a gyermekek matemati­kai képessége fejlesztésének a mikéntjéről, lényegéről szól­nak. Mit nevezünk matemati­kai képességnek? — A problémalátó és meg­oldó gondolkodást, a rendsze­rező képességet, a " rugalmas gondolkodást és még sorol­hatnám azokat a fontos ké­pességeket, amelyek a gyerme­kek oktatásában, tehát min­den tantárgyban kamatoztat­hatók. Ezért is mondjuk, hogy az új matematika bevezetése a korszerű pedagógia faltörő kosa... A következő foglalkozást március 16-án tartják, azután június 8-ig kéthetenként talál­koznak a szülők a főiskola 'a- náraival IA. B. veteményesekről festett ké­pei (Faluvége, Százéves asz- szony, Tanya, Borús idő) arról vallanak, hogy Paálnak min­denütt hazája, s szinte me­nedéke a természet, de erről a természetről magyarul be­szél. Munkácsy hívására 1870­ben Düsseldorfban telepszik le, majd két év múlva Párizs­ba követi közben világhírűvé lett barátját. Amíg Munká- csyt a sors egyre jobban ké­nyezteti, Paál magára marad kínzó gondjaival, szegénység­ben. Műveit a párizsi Salon- ban alig veszik észre, eddigi mecénása, Forbes angol mű­gyűjtő megvonja tőle pártfo­gását. Odahaza pedig gondok­kal küzdő családja várja a segítségét. Művészi hivatástudata győz­te le testi-lelki szenvedéseit, nélkülözéseit: Barbizonban megkezdett munkáját nem tudta és nem akarta abba­hagyni. Elbűvölte őt itt a fontainebleau-i erdő, ez a nagy francia elődöktől halha­tatlanná tett táj. Művei közül kiemelkednek bensőséges hangulatú erdőké­pei. Az erdő fái mögött még fehérsárgán izzik a lebukó nap, az ég most tisztul, per­metező cseppek fénylenek: a fák mohás, szivacsos törzsén. Egy esernyős öregasszony lép­te-cuppogása szinte hallatszik a latyakos erdei útról. A fák összeboruló lombkoronája tö­mören lezárja a teret. Valami baljós borongás jellemzi egy­re inkább képeinek hangula­tát. Szenvedései: az aggasztó otthoni hírek, növekvő nyo­mora, és valószínűleg alatto­mosan elhatalmasodó beteg­sége is egyre mélyebbre, fű- töttebbre hangolják művésze­tét. Az ekkoriban festett ké­peiről szinte leolvashatjuk az egyensúlyát kereső művész­nek minden vívódását. Amint egyszer — 1877 nya­rán — hazaérkezett barbizoni szállodájának szobájába: hir­telen felülkerekedett rajta a szédülés — éhségtől-e, vagy a rendkívüli benső élményeitől —, s összeesett. Soha többé nem tért egészen. magához. Emlékezőtehetsége lassan cserbenhagyta. 1878-ban sza­natóriumba kellett szállítani, s a következő esztendőben, március 3-án a charentoni gyógyintézetben végzett vele a legkegyetlenebb betegség. Már nem vehetett tudomást a hírről, hogy egyik főműve, az Üt a fontainebleau-i erőd­ben, az 1878-as párizsi világ­kiállításon kitüntetést kapott. Paál László az életből ko­rán távozók bensőséges fi­gyelmével vallott a természet­ről. Magával ragadó és nagy igényű művészetét érzelmi hőfokának intenzitása teszi örökké korszerűvé, halhatat­lanná. Bcnyl László Somogyi Néplap Nyárfák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents