Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

PAKS MEGIGÉZ1 AZ EMBERT

Atomerőmű és építői

Ötmillió forint megtakarítását tervezik

Ugyanahhoz a termékhez kevesebb anyag és energia

Sivár hodályban, kényelmetlen székeken ülünk. Egy tévé vak képernyője hidegen ránk bámul. Miatta csúfolják társalgónak, klubnak a helyiséget.

— Nagyobb kenyeret tud az ember az asztalra tenni. Azért jó itt

Tarosa Sándor kaposvári kőműves brigádvezető. Rezzenéstelen arcából világítva nevet tiszta kék szeme. Nem, nem ez a lélekölő szoba a jó, hanem a munka

__

K

int égnek meredő acéloszlopok szabnak méntani csipkét a felhőkből. Áttört, gótikus vonalak rajzolódnak az égre, az épület fémváza majdcsak nem lebeg az irdatlan betontömbök fölött. Egy kisebb tó medrének beillő gödörből tör fölfelé a lenyűgöző építmény. Duzzad, növekszik az anyag katedráli- sa. Paks talán még most sem ocsúdott föl a bámulatból.

— Most megy férjhez a lányom — hoz derűt az ijedt csöndbe a kőműves. — Segíteni kell. Melyik szülő nincs így? Eljöttem, mert több a pénz.

1.

A másik munkásszálláson csak a hodály van meg. Televízió és székek nélkül. Viszont sokkal kedvesebb a portás néni. Ugyanolyan szigorú, mint a többiek, de kedvesebb. Nem enged föl a szállásra: még férfi sem teheti be a lábát, ha idegen, és nem hozott írásos engedélyt. Nagy betűkkel kiírták a tilalmakat. Asz- szonyxzeméJynek, sörnek,

bornak, pálinkának kívül tágasabb.

Köb! Gyula lakatos brigád- J

vezető körülmutat a teremben:

— Tartok a nyártól Ami ember idejön ... Sok minden nincs biztosítva. Mivel foglalják el magukat? Mi kösse le őket? Persze nagyobb balhé nem volt. Majd ha lesz, akkor észbe kapnak.

— Nincs túl sok szabad idejük.

— Nincs. Tizenkét óra a nappali műszak, tíz az éjszakai. Kemény, ingfacsarással befejeződő munka. De azt a kevés üres órát, ami van; hol töltsük?

— Egyáltalán nincs szórakozási, művelődési lehetőség?

— Dehogy nincs! Az egyik a pufajkabár. Mi neveztük el így. Másodosztályúnak jelzett osztályon aluli étterem. Étterem? Én ugyan be nem dőlök nekik. De előbb-utóbb a legszívósabb ember is ráfanyalodik. Ki bírja a köldökét bámulni órákig?

kezés jó, a szállás is jó, minden jó lenne, ha egy kicsit többet törődnének velük...)

Köbl Gyula az előbb még lemondóan legyintgetett, most a téma változásával változnak a mozdulatai is. Keze alulról fölfelé indul, kitáruló karjaival mintha valami nagy zenekart vezényelne:

— Mi a villamos kapcsolóteret szereljük. Otthon, Kaposváron a Béke-Füredi lakótelepen nyolc-tíz centisek a födémek, itt nem lepődünk meg, amikor hatszor-hétszer ekkorákat kell bevasalni. És iiem is akárhogyan! Ilyen munkafegyelmet tudnék elképzelni otthon is. Mert akárhogy nézzük, több vállalat sok olyan embert küldött el Paksra, akitől szabadulni akart. És felnőttek a feladathoz Parancs nélkül rákényszerültek a jó munkára. Meg is lehet nézni, hogyan halad az építkezés.

A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat több mint száz embere — munkások, műszakiak — dolgozik az atomerőműnél, a dunántúli építőipari vállalatok fő-építésvezetőségén. A győriek vezetésével, a vasiakkal és a zalaiakkal együtt az erőmű oroszlánrészét építik. Büszkén mutogatják a több háznyi be- tonkolosszusokat: az ő művük.

Schádl József építésvezető

kinyit két szekrényt:

— Ennyi rajz, terv, dokumentáció van itt, otthon öt év alatt nem látok ilyen sok papírt. És ez csak a mienk, néhány száz emberé. Az erőműnél pedig több mint hatezren dolgoznak.

2.

Hamar megváltozik a hangulat, amikor az atomerőmű építéséről kezdünk el beszélni. (így persze még kirívóbb az ellentét a csupa fölmagasztaló szóval illetett munka és az emberek életkörülményei közölt. Néhányan érzik is a túlontúl nagy visszásságot, és gyorsan hozzáteszik: azétSzinte nagyvárosi forgalom van mindig mindenütt. És többet kell mászkálni, mint egy városban. Az építésvezetőség barakkjából hosszú úton lehet eljutni az erőmű tövéhez, azután útvesztöszerű be- toníolyosókon, lépcsőkön, padlókon mászva, gömyedezve, oldalazva kell fölmenni oda, ahol most folyik a munka. Szédülés ember meg se kísérelje.

Fönt, Jő pár méter magasan hétvégi háznak beillő »dobozban« ülünk le.

— Ide csak az juthat föl, aki átesett a szigorú ellenőrzésen. Naponta van alkohol- szondázás: akinél elszínező- dik, mehet a szállásra, igazolatlan nap, 500 forint ugrik... Ugyancsak 500 forint ugrik, ha védősisak nélkül látnak meg valakit. — Horváth József gépész sorolja a kötelességeket, majd elmosolyodik. — Persze érdemes mindezt betartani, vállalni, mert itt sok a kereset, és sokat lehet tanulni.

— Megéri így a családtól távol?

— Meg. Tíz nap után négyet otthon vagyunk, azután visszajövünk. Nem mondom, hogy könnyű megszokni, de kibírható. Szerintem, ha csak a szakmai lehetőségeket nézzük, akkor is érdemes ide jönni.

Vissza is kérdeznék többször. Milyen mindez egy kívülállónak? Milyen is? Hát

Hordalékhomok a Drávából

A barcsi költségvetési üzem núlt évi termelése 50,5 miliő forint. A 340 ember négymillió forint nyereséget kömy- /eihet el. Az építési jellegű nunkák adták a legtöbb fel- idatol: kisebb beruházásokon óbb mint 29 millió forint ér- ékü munkát végzett az üzem. \ termelési értékhez ezenkívül a bányaüzem járult hozzá elentősebb összeggel, a kot- ■óhajó kora tavasztól késő ászig kint járt a Dráván, s unitkor a vízáLlás engedte, érméiték a hordalékhomokot. \ mészhomoktégla-gyár munkába állása jelentősen növel- ie feladatukat: tavaly összesen 117 ezer köbmétert szál- .ítottak az uszályok a kotró- aajótói a téglagyár szomszéd»

ságában kiépített kikötőbe. Ezért 9,5 millió forintot kapott az üzem.

A múlt évi munkát értékelő beszámoló azt is megállapította, hogy az üzem néhány tevékenysége veszteséges

volt, Barcs tisztántartása például majdnem félmillió forinttal többe került, mint amennyit ezért kapott az üzem. Ezt azzal indokolták, hogy a szemétszállítás alacsony díjai — amelyeket a város lakói fizettek — még a közvetlen költségeket, az anyag árát és a munkások bérét sem fedezték. Ez nemcsak Barcson volt gond, ezért a megyei tanács január 1-től megyeszer te megemelte a szemétszállítás díját.

olyan, hogy az ember ellátja a száját és kinyögi: »Nahát, még ilyet...«

4.

Puskás Lőrinc darus — aki a gépét is elhozta magával — bevallotta, hogy először ő is valahogy így nyilatkozott.

— Otthon ez a nagy daru sokszor kihasználatlanul állt. Sokan bámulták, én is büszke voltam, hogy ekkora jószág van a kezem alatt. Amikor ideértem, csak megálltam, néztem, ahogy eltörpül az erőmű mellett az én büszkeségem.

— De azért hasznát veszik.

— Bizony. Sőt itt szorgo- sabb a munka, mint otthon. Végre mindig akad dolgom.

— És amikor hazamegy?

— így, hogy négy napra járok haza, talán még jobban kijön a dolog. Korábban úgy szétfolyt a mindennapi pár óra. Most jobban kitöltjük az időt a feleségemmel. Eljárunk Igalba, Hévízre. Meg aztán mindig nagy az öröm tíz nap után. Készül a kedvencem, a csülökpörkölt!

Fordul fölöttünk a hatalmas Potain daru. Fölemelkedik, és lassan cipődoboz nagyságúnak látszik az a teher, mely az imént a földön még nagyobb volt nálunk. Puskás Lőrinc darujának a kereke embernyi nagy, a Po- J tain sokkal nagyobb, mint az övé... Számolgatok magamban ...

Schádl József félbeszakít:

— Nem hiszem, hogy érdemes,

— Én sem. Csak valahogy megigézi az embert az egész.

— Ugyan. Nem mindenkit.

— Hát aki itt jár, azt bizonyára.

— Jó lenne, ha úgy lenne.

Nem értettem a sejtelmes választ. Később valaki megmagyarázta. Ott volt a vállalat KISZ-bizottságának a titkára, beült az irodába, és amikor megkérdezték, akar e j beszélgetni a kint dolgozókkal, akarja-e látni az erőművet, azt felelte,, hogy megnézett már elég építkezést, őt ez nem érdekli.

Áttört, gótikus vonalak rajzolódnak az égre, az épület fémváza majdnem lebeg az irdatlan betontömbök fölött. Több méter vastag falak a reaktor helye körül, több méter vastag falak másutt ... Milliméteres pontossággal kell fölépíteni őket. Az anyag ka- tedráiisának munkásai szorgoskodnak mindenütt. Lenyűgöző! ök is azt mondják. Aztán »hazamennek« a munkás- szállóba.

Luthár Péter

A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában az idén ötmillió forint megtakarítását irányozták elő a belső tartalékok hasznosításával, az energia hatékonyabb felhasználásával és. a rezsi anyag- költségek csökkentésével.

Anyagtakarékossági tervet dolgoztaik ki, amelyről Szálinger Ferenccel, a gyár közgazdasági főosztályvezetőjével beszélgettünk.

— Gyártmányainkhoz importból származó sokféle alapanyagot használtunk. Intézkedéseinkkel azt kívánjuk elérni, hogy ezeket hazaiakkal helyettesítsük.

Az NSZK-beli Weidmüller- céggel kötött, a tőkés export növelését célzó kooperációs szerződésünk szerint a Kaposváron gyártott Bk típusú sorozatkapocs fémtestekhez az anyagot a tőkés fél biztosította volna. Elhatározásuk az, hogy ezt a Csepeli Fémműből származó színesfém- szalaggal helyettesítik. Így 700 ezer forintot nyernek.

Hasonlóképpen szerződnek egy másik céggel a mágnesen kapcsolók gyártására. A villamossági gyár törekvése az, hogy a hazai szerszámgép- iparral együttműködve fejlesszék az irányítástechnikai berendezéseket, és a külföldön vásárolt kapcsolók helyett hazai gyártmányokat alkalmaznak. Az újfajta kapcsolók átvételével és gyártásával 400 ezer forint megtakarítást erbettele el.

Az energiatermelő berendezések hatékonyabb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel 650 ezer forint értékű energia megtakarítását tervezik. Belső utasítás tiltja, hogy a villamos kemencéket csúcsidőben üzemeltessék. Gondot fordítanák arra, hogy a központi kazántelep olajtüzelésű kazánjainak égőit megfelelően szabályozzák, és a gazdaságos fogyasztást mérőműszerekkel is ellenőrizzék. Az öntödében a kokszot szigorúan a. technológiai előírásoknak megfelelően adagolják. Ezenkívül j olyan szállítási ütemtervet j dolgoztak ki, melynek alapján í a szállító- és az anyagmoz-1

Az energiatermelő berendezések ésszerű hasznosításával 650 ezer forintot takaríthatna u meg egy év alatt.

gató gépek kapacitását jobban kihasználják, és az üzemanyaggal az eddiginél takarékosabban gazdálkodjanak.

Intézkedéseik közül a leglényegesebb az a termékszerkezetet módosító törekvés, amellyel 800 ezer forintot takaríthatnak meg. Az anyag- igényes gyártmányok helyett új típusú, korszerű termékeket állítanak elő. A sorozat- kapcsok és a »D« rendszerű biztosítóféleségek új típusainak kifejlesztésén dolgoznak.

A Dolgozz hibátlanul! mozgalom keretében a munkások segítségével mérik föl a hibaforrásokat. Ezek kiküszöbölésére ugyancsak intézkedési

tervük van. 1979-ben 400 ezer forint marad zsebben, ha kevesebb selejt keletkezik.

A rezsianyagok — főleg a festékek és a vegyi anyagok — felhasználásának csökkentését irányozták elő, ennek megvalósítása a festő- és a galvanizáló üzemben igényel

gvártásfejlesztési intézkedéseket.

— Az ötmillió forint értékű anyag- és energiamegta- karítási tervünk megvalósítható — mondja a főosztályvezető.. Az intézkedési, terveket ismerik a munkások. Az idei munkaVerseny-felajánlásaik e tervek minél jobb végrehajtásét szolgálják.

G. J.

2100 hektár zöldborsó

Gyengébb a mag, baj van a választékkal

Még hó takarja a határt, de a gépek készen állnak már arra, hogy megkezdjék a zöldborsó vetését a Nagyatádi Konzervgyár termeltetési körzetéhez tartozó gazdaságokban. A 2100 hektár területet előkészítették már a mag fogadására. A gyár ebben az évben 1000 vagon zöldborsó- konzerv elkészítésével számol. Ehhez összesen 537 vagon nyersanyagra lesz szüksége. Ennek a nagy mennyiségű

Korszerűsítés 280 millióért

Az idén csaknem 280 millió forintot költ a somogyi utak korszerűsítésére a KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága. Pécset a Balatonnal összekötő 67-es főútvonal somogyi szakaszának kezdetén, a simon- fai tetőn már elkészült az aszfaltszőnyeg. Az idén csak kisebb munkák maradnak hátra. A Kaposvár előtti szakasz mintegy három és fél kilométer hosszúságban kap ú.i aszfaltszőnyeget, nyolcmillió forintért. Több mint hárommillió forintos költséggel egy hidat is építenek.

Az üdülési szezonban különösen nehéz a közlekedés a Ba'aton-parton és elsősorban Siófok belterületén. Ez az idén sem lesz másképp annak ellenére, hogy ott dolgoznak az útépítők. Egvelőre a Tanácsba/, utca csatornáit, vezetékrendszerét építik, es azzal számolni kell, hogy erre a nyárra nem végeznek a burkolatépítéssel. Zamárdi és Balatonföldvár között viszont

befejezik a négy nyomsávú út építését. Ez különösen azért nagy feladat, mert itt erős támfalat kell építeni, hogy a magasan levő házak az esetleges talaj mozgással ne károsodjanak.

Kaposváron tovább folyik az északi tehermentesítőként ismert 61-es út építése. A munka pénzügyi okok miatt áthúzódik a következő évre is.

A 6-os főútvonal Barcs előtt mintegy 5 kilométeres szakaszon kap új aszfaltot. Felújítják a 68-as utat ’s Meszlegnyő, Bize, Marcali között. Tavaly elkészült Lad es Barcs között az út. Az idén itt már csak kiegészítő munkák vannak hátra. Ez azonban nem zavarja a gépjárművek forgalmát.

Somogy új határátkelőhelye Berzencén épül. A hozzá vezető hét kilométer hosszú út és a négy híd tervei készülnek, s a kivitelezést is megkezdik az idén.

alapanyagnak a biztosítása a szerződések megkötésével kezdődik. A munka neheze azon» ban azok aláírása után következik.

A félezer vagonnál több zöldborsót 15 tsz-ben termelik. Az idén először kötöttek szerződést a gyárral a kapós- főiek. Mugyaratádon és So- mogysárdon a kétszereséin növelték a vetésterületet. Voy kovics István főmérnök véleménye szerint a talajt megfelelően készítették elő a gazdaságok. Most az idő jobbra fordulását várják, és akkor megkezdődhet a vetés. E munka megkezdésének előfeltétele látszólag biztosított: van vetőmag, és folyamatosan szállítják is az üzemekhez.

— A vetőmag minősége — summázza tapasztalatait a főmérnök — sajnos az idén tovább romlott: gyengébb a csíraképessége, mint amilyen tavaly volt. A Vetőmagtermalte- tő és Értékesítő Vállalat az igényelt magnak csak a 40 százalékát szállította első osztályú minőségben. Termelőink a vetőmag felét másodosztályúként kapják meg és tíz százalékot tesz ki az úgynevezett súlyengedményes áru.

Jó termés pedig csak jó vetőmagtól várható.

— A másik gondunk folytatja a főmérnök —. hogy évek óta nem kapunk olyan választékot vetőmagból, amilyen kívánatos lenne. A termetes és a feldolgozás számára az volna az ideális, na 6—8 iaj!a zöldborsót vethetnének a gazdaságok. Az idén viszont tizenegy fajtából elégítették ki az igényünket. Ez a látszólag bőséges választék azonban nem biztosítja a megfelelő arányt a korai, a

középkorai és a késői érésű fajták között. A gyár termeltetési körzetéhez tartozó gazdaságokban egyébként az idén öt új fajtával kísérleteznek. Ezek feldolgozásával kapcsolatban nekünk nincsenek még tapasztalataink, az idén dől el, hogy könnyebbséget vagy gondot okoznak maid a betakarítás során a földeken, vagy a gyárban a feldolgozáskor.

A gyárban — ahol még mindig tart a múlt évben termett nyersanyagok és félkész termékek feldolgozása — már folyik a gépek felkészítése az idényre. Elsőként a borsófeldolgozó gépek nagyjavítását végzik el. Pontos ütemterv készült erre a munkára éppen úgy, mint a vetés és a betakarítás menetére. Ez az év úiabb lépést jeient előre a cukorborsó betakarításának és feldolgozásának a gépesítésében. A borsócséplőgé- pék mellett munkába állítják az első cséplőkombájnt is. Ez az új berendezés az idén Kaposvár környékén vizsgázik majd. A »vizsga« eredménye alapján döntenek arról, hogy a harminc cséplőgép mellett — vagy azok helyett — milyen ütemben állítják munkába az új betakarító gépeket.

A főmérnök véleménye szerint n visszatért tcl legalább egy héttel eltolta a bnrsóvetés megkezdését. Ezt a hátrányt azonban május végéig, június eleiéig beírhatja a természet. A későbbi vetés nem te- lenti azt. hogv kérőbb kezdődik a feldolgozás is.

Dr. K. I.

Épülő utak