Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

Róeua Endre Egeiben + főid ét löldetle* az ég. / bolyhosa* borít még mindent a sötét > Szem nélküli nézés, szájtala* beszéd — hunyt szemmel hallgatom a lombok neszét »Virradj föl már szép nap, ébressz, jó anyánkt*> — Almukban ilyesmit mormognak a fák. Agak nyújtózkodnak levéltenyerek, lassan-Ucssan följebb tolják az eget, s talpra szöknek sorra a fekvő füvek! Harangvirágok közt kiscsikó üget... Végtére hatalmas világosság tárul, , fönt a nap —• s a tóban : ás liliom sárgult Korbe — körbe GYERMEKEKNEK Min dolgozik Csapody Vera? „Mindent megnézhetek“ Gyerekek és a tv . A kör betűiben Petőfi Sán­dor egyik versének címét rejtettük el- Ha a megfelelő betűből indultok el és minden harmadik betűt olvassátok össze, kialakul a vers címe (Helyes válasz a 10. olda­lon.) Tudod-e... ..." hogy a gyermekkocsit alig több mint százharminc éve találták föL Az első ko­csikat New Yorkban Charles Kürtőn készítette 1848-ban, de találmányának nem volt si­kere mert beleütközött a gyerekkocsi a járókelőkbe A feltaláló ezért át hajózott Európába.' és Angliában ala­pított gyermekkocsigyárat. Amikor Viktória királynő is vásárolt egyet, a gyerekko­csi végleg divattá lett. .;. hogy a keleti mesék gyakori »szereplője«, a repülő szőnyeg tulajdonképpen a mohamedán vallás szent könyvéből, a Koránból szár­mazik. A Korán szerint a zöld szálakból szőtt szőnyeg Salamon királyé, és olyan nagy, hogy rajta elfér a ki­rály egész hadserege ... hogy minden Idők leg­hosszabb költeménye az idő­számításunk előtt 400—150 között született indiai Maha- hharata, mely kétszázhúszezer sorból, illetve hárommilló szóból- álL ■ ,l'\ , , _il Ä Kígyógyár Ä felnőttek tv-nézési rossz szokásait »ellesik« a gyere­kek. Ez derül ki a hetedikes és nyolcadikos beszélgetőpart­nereim által elmondottakból. — Karácsonykor el akar­tunk menni rokonokhoz, de mint annyiszor, a tv most is »közbeszólt« — mesélte Klári. — Szüleim azt mondták, jó a műsor, és az mégis helyben van. Így hát csak ültünk és néztünk. A hét gyerek közül négy állította, hogy mindent meg­nézhet 111 nem tartozott kö­zéjük. — Ha 18 éven földieknek van film, aludni küldenek. Ez rosszul esik. Néha még sírok is, és haragszom a szüléim­re. — Annyira kíváncsi vagy a felnőtteknek szóló filmek­re? — Nem kíváncsiság ez. Az bánt, hogy ha a feladatokról van szó, mindig azt mondják, »hiszen csaknem felnőtt vagy már«, ha pedig a »jogokról«, akkor »gyerek vagy még« ... Később kiderült, más oka is van annak, hogy sok gye­rek mindenáron nézni szeret­né az esti műsort — Vannak, akik nézhetik, és ezek másnap az iskolában elhencegnek vele. Dicsőség­nek érzik, hogy látták az éj­szakai előadást — Egyikük-másikuk nem is érti, miről van szó a filmben, de ez nem baj, lényeg, hogy elmondhassák — így Éva. — Végül is Jó az, ha vala­ki »mindent« megnéz? — Az a sok gyilkosság pél­dául nem való a gyerekeknek. Valahogy természetessé vá­lik számukra az erőszak lát­ványa. Sokan másnap azt is játszák, hogy ők banditák1 vagy detektívek. Nyomoznak és »túszokat szednek«, lőnek és (csak úgy játékból) meg­halnak ... Én az ilyen erő­szakos filmeket adnám 18 éven felülieknek, és nemcsak azokat, amelyekben csoko- lóznak. — Saját gyermekeiteknek megengednétek-e, hogy min­dent megnézzenek? Három fiú azonnal határo­zott igennel felelt. Gyanús módon épp azok, akik azt ál­lították, hogy akár éjfélig is tévézhetnek. Társaik közül valaki meg is jegyezte. — Szerintem csak azért vagytok ilyen »engedékeny szülők«, mert veletek nem engedékenyek. Dacból mond­játok, hogy ti aztán nem til­tanátok meg semmit. Én fel­tétlenül lebeszélném a gyere­kemet arról, hogy állandóan a tv előtt üljön. Néhány »has- felmetszős« film után több gyerek rájön,, hogy ennél ér­telmesebben is eltölthetné az idejét. (Ráadásul akkor nem is kell fél éjjel álmatlanul forgolódnia az ágyban ...) — Például mivel? — Hiszen annyi minden van még — válaszolta Klári. — Ha nagy leszek, én csak akkor kapcsolom be a tv-t, amikor nagyon érdekes mű­sor van. Ha pedig nincs, ak­kor kirándulni megyünk vagy olvasunk. Megkockáztattam egy ra­vasz kérdést: — Voltaképpen má rossz van abban, ha valaki műsor­kezdéstől műsorzárásig a tv-t nézi? Így is nagyon sokat le­het tanulni, az ember más földrészeket láthat... — Lehet, hogy más földré­szeket meglát — replikázott Éva —. csak éppen azt nem. ami körülötte történik. Hogy, például a gyereknek nem megy a matek, vagy hogy az utcán gyönyörűen süt a nap,.. — Én inkább magamat is korlátozni fogom a tv-nézés­ben — folytatta előbbi gondo­latát Klári —, így a gyerme­keim sem érzik majd a til­tást büntetésnek. — Milyen fimeket rendez­nétek gyerekeknek? — ‘A legjobbak azok, ame­lyek gyerekek életéről szól­nak, de nagybetűs tanulság nélkül. A csínytevő gyerek ne bánja meg mindig a tet­tét... A többiek kórusban sorol­ták »filmötleteiket«, hős indiá­nokról, cowboyokról, felfede­zőkről és megannyi más esz­ményképről. — A lényeg — összegezett Ili —, hogy a film olyan de­rűs legyen, mint mi és min­denképpen jó legyen a vége, B. F. Erdő-mező virágai . I Magyar gyógy­növények flconogra- 'phia ... Ker­eti virágok .. lUgye ismerő­ben hangzanak (ezek a címek? IS még lehetr I ne folytatni a ' sorát azoknak í a címeknek, i amelveb Csa­pódj Vera pá­ratlanul tö­kéletes — tu­dományosan pontos és cél­szerű, ugyan­akkor eszté- i tikailag szép 1 — növény- i festményeit és -rajzait fog­lalják maguk- : ban. Csapody Vera 1890-ben született Budapesten, s gyer­mekkorától festette a növé­nyeket. Majd hatvan éve, hogy először bemutatta a nyilvánosság előtt képeit. Munkájára felfigyelt Jávorka Sándor, a Magyar Nemzeti Elsősegélynyújtó verseny úttörőknek A versenyen részt vehet minden vöröskeresztes pajtás, aki az 1978/79-es tanévben elvégezte az elsősegélynyújtó tanfolyamot Miből kell fel­készülni? Ismerni kell a Magyar Vö­röskereszt tevékenységét az egészségvédelem legfonto­sabb teendőit, az Ifjú egész­ségőr II. tanfolyam anyagát s ennek gyakorlati alkalmazá­sát. Ismerni kell az ifjúsági Vöröskereszt úttörőcsapaton belüli célját, feladatát és szervezeti felépítését A háziversenyt (a csapaton Egy műhelyrajz fel jegyzések 1e el a készülő fény óatlaszból. Múzeum Növénytárának őre, s attól kezdve az ő munkáit Csapod y Vera növényképei illusztrálták. Csapody Vera azonban nem egyszerűen csak festő és rajzoló volt. Bár fi­zikai és matematikai szakon végzett az egyetemen, s mint tanárnő, e tárgyakat tanította szívvel lélekkel, a növénytan­ba is bedolgozta magát, e tárgyból doktorált. Amellett, hogy Magyarország, illetve az egész Kárpát-medence és az Adriai-tenger északkeleti partvidéke növényeit a hely­színen járva örökítette meg évtizedek folyamán — mind­ezt természetesen szabad ide­jében, azon túl, hogy mint tanár, az iskoílában helytállt — gyűjtötte a magyar növénye­ket — erről Priszter Szanisz- lóval írt közös munkája ad számot —, készített egy csí­ra no vény-ha tározót is, és még sok munkában része volt. A 90. éve küszöbére érke­ző Csapody Vera ma is ak­tív! Jelenleg Debreczi Zsolt botanikussal a világ fenyői­nek atlaszát készíti — ez több szempontból ugyancsak egye­dülálló mű lesz a maga két kötetével: nemésak a hazai, hanem jórészt a nemzetközi szakközönség számára jelen­teti meg könyvkiadásunk. Csak kettő egyforma! Jancsi a nyári vakáció alatt olyan ügyes lett horgászás­ban, hogy egy alkalommal 12 halat fogott Először azt gon­dolta, hogy teljesen egyfor­mák, de tüzetesebb vizsgáló­dás után rájött, hogy csupán kettő nem különbözik egy­más tóL Melyik ez a kettő? (Helyes válasz a 10. oldalon a megfejtések között.) i4 Msmka meq a kecskebál Józsi bácsiék hiú kecskéje, a Panka, meghívót kapott a kecskebálra. Nagy örömmel töltötte el az esti mulatságra szóló szíves invitálás, hiszen eljárhatja végre a híres kopo­góst Nácival, a törzskönyves bakkecskével! Mert ezt a tán­cot igazán csak ők ketten tudják úgy, ahogy az a nagy- könyvben meg van írva... Ehhez persze előbb úgy is­tenigazából jól kellene lakni, hogy bírja erővel, szusszal... A Pankának szerencséje volt: jött Józsi bácsi, kinyi­totta a pajtaajtót, így hozzá­férhetett a finom szénához. Az öröm azonban nem tartott sokáig. Nem vette észre, hogy a vasvilla, amelyet Józsi bá­csi a pajtában hagyott, el­dőlt ... Szegény kecske bele­rúgott a villa egyik fényes ágába, vérzett is, fájt is a lába nagyon. Keservesen me- kegett — hogy is ne keser­gett volna, amikor sebzett lé­bára nézett és az esti bálra gondolt... — Mégis elmegyek a bál­ba! — határozott gyorsan, mert eszébe jutott jó ismerő­se, a béka. Varrat vele egy pár papucsot — tervezgette —, azt a lábára, húzza és el­járhatja a kopogóst Elment a Panka a tópart­ra, megkereste a békát. Az éppen a kuruttyolást próbál­gatta, minthogy az esti bál­ban a békaegyüttes szolgál­tatta a zenét. Nagyot köszönt a kecske, és előállt a kérés­sel. — Szívesen megcsinálom a papucsot — mondta a béka. — Te csak csipegesd a füvet itt a parton addig, amíg meg­szedem az illatos lapulevelet. Abból egy-kettőre megvar­rom ... El is készült a papucs ha­marosan, és a Panka már nem is bánta nagyon a bal­esetet, hiszen olyan szép pa­beiül) 1979. IV. 4-ig kell meg­rendezni. Ezen minden paj­tás egyén,ileg versenyez. Az első öt helyezett kerül to­vább. Belőlük alakul meg az az öttagú csapat, mely a já­rási. városi versenyen képvi­seli az úttörőcsapatot, A leg­jobbak a megyei vetélkedőre kerülnek. A járási és megyei versenyek április második felében, májusban lesznek. Az országos döntőre 1979. nyarán kerül sor, a szünidő­ben, táborozás keretében. A költségeket (a háziverse­nyek kivételével) a Magyar Vöröskereszt fedezi. A versenyzőknek érvényes úttörő-igazolvánnyal kell ren­delkezniük, a csapatok út­törő-egyenruhában menje­nek, vöröskeresztes jelzéssel. A csapatoknak magukkal kefl vinniük az elsősegélynyújtó felszerelésüket is. Jó felkészülést. Jó verseny­zést kívánunk. VIRÁGAINK II. pucsot kapott, hogy abban még inkább tetszhet majd táncpartnerének, Nácinak ... Aztán, ahogyan lépegetett és nézegette papucsait, az il­latos lapulevél egyre nagyobb 1 étvágyra gerjesztette. Meg j kellene kóstolni ezt levelet, gondolta, biztosan finom íze van. Kóstolt egyet, kóstolt kettőt, s mire a bál elkezdő­dött, volt papucs, nincs pa­pucs: megette mindkét láb­belijét! Vígan ropták a kecs­kék, a békahrekegés hét ha­táron át hírül adta a nagy vígasságot... Csak éppen Panka maradi ki belőle — a torkossága mi­att. Szomorú mekegését a nagy zenebonában senki sem hallotta. a sűrűn hullatott kecskekövnyeket /senki sem látta. Kesergett — pedig okulhatott volna már abból is, ami a pajtában történt ve­le: falánkságáért az első lec­két a vasvülától kapta. 1 2 m 3 4 m 5 6 7 8 9 10 NÍ7 m 11 12 13 m 14 m m 15 16 m 17 m 18 19 20 21 m 22 23 M 24 • 25 m 26 27 m 28 • 29 30 31 ^ f2 m 33 Vízszintes: 1. Följegyez. 3. Szovjet folyó. 5. Lassú, álmo­dozó. 8. Megfejtendő. 11. Nem a másikat. 12. Nagy halak. 13. Római 505. 14. Világítása, ékezethiánnyal. 15. Női név becézve. 17. Kerek időszak 18. Hangtalanul köt! 19. Az időt mutatja, visszafelé. 20. Mesterség. 22. Megfejtendő. 24. Kutyáé. 25. Vadászok kutyá­ja. 26. Női név. 28. Megfej­tendő. 31. Névelő. 32. Igavo­nó. 33. Női név. Függőleges: 1. Megretten. 2. Megfejtendő. 3. Vigyáz rá 4. A virág része. 5. Megfej­tendő. 6. Lángolna. 7. Létre­hoz. 9. Ágat hangtalanul. 10. Rátekintettek. 14. Növény. 16 UlÁ alkalma t osságom. 18. Ilyen kék szín is van 19. Ar­cának része. 20. Oson hang­talanul. 21. A belső, 23. ... pirul. 27. Erősen mozgat 29 Fűszer. 30. I. A. K J. Beküldési határidő: 1979 április 2., hétfő. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrej tvény«. A helyes megfejtést és » nyertesek névsorát 1979. áp­rilis 4-én az Otthon és csa­lád című összeállításunkban közöljük. Akarsz egy kígyót? Ehhez semmi más nem kell, mint egy darab papír, amelyre a oal oldali ábra szerint gör­be vonalat rajzolsz. Ollóval nyírd végig egyfolytában a vonalak mentén, s a két vé- ?ét húzd szét! Meleg kályha 1: özeiében a légáramlástól mozogni fog. Tudod miért? Ä meleg kályha közelében felszálló légáramlat van (a kályha ál­tal megmelegített levegő köny- nyebb, mint a környező hi­deg levegő, ezért felszáll), és | ez mozgatja meg kígyónkat. I ► ««ff

Next

/
Thumbnails
Contents