Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Sokak véleményét fogal­mazta meg tegnap dr. Knoll László, a balaton­szentgyörgyi szövetkezet el­nöke, a termelőszövetkeze­tek területi szövetsége elnök­ségének ülésén, amikor azt mondta: »Szövetkezeti veze tóink túlnyomó többsége jól érzékeli, hogy term-elöszövct' kezelőinkben mindjobban ter­jed, egyre tartalmasabbá vá­lik a munkaverseny-mozga­lom. A formális elemek elhá lásával a verseny egyre ered tnényesebben segíti a gazdái kodási célok elérését. Ezen belül a szocialista brigádmoz­galom terjedését tartom fi­gyelemre méltónak.« Az elnökség értékelése sze­rint termelőszövetkezeteink­ben a versenymozgalom erő­södése elsősorban azon mér­hető, hogy a vállalások cél­ratörőbbek, egyértelműbben és jól mérhetően értékelhetők, fes nem,, utolsósorban mind toOD területen a gazdálkodási színvonal javítását igyekez­nek elősegíteni. Ezen túlme­nően, elsősorban a szocialista brigádmozgalomban mind na­gyobb teret kap a szakmai és az általános műveltség gya­rapítása. A múlt évben a területi szövetség az országos verse­nyek szervezése mellett a ko­rábbinál nagyobb figyelmet fordított a szövetségi szintű versenyek szervezésére. Az ál­talános gazdálkodási verse­nyek helyett — korábbi évek tapasztalatait felhasználva — ágazati szintű, meghatározott termelési feladatok elérését elősegítő versenyeket kezde­ményeztek. A nevezők száma, az elért eredmények bizonyí­tották, hogy ez a módszer, ez a kezdeményezés jó vissz­hangra talált a szövetkezetek­ben. Mind a munkaverseny­re, mind a szocialista brigád mozgalom fejlődésére kedve­zően hatott a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet múlt év eleji versenyfelhívá­sa. Nemcsak azért, mert a csatlakozó hatvankét szö­vetkezet háromszázhúsz szo­cialista brigádja, százharminc­öt dolgozó kollektívája össze­sen harminchat millió forint értékű vállalást tett, hanem azért is, mert ez a kezdemé­nyezés Marcaliban, Osztopán- ban, Nagyberkiben új szocia lista brigádok szervezésére adott ösztönzést. Megyénk húsz szövetkezete ás három társulása pályázik meg a kiváló cím elnyerését. Az értékelés szerint a gaz dálkodási versenyben az első helyet 587 ponttal a karádi Aranykalász Termelőszövetke­zet érte el. Második lett a jákóí Aranykalász a harma­dik a kapolyi Haladás, negye­dik a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet. Babócsa, Siófok (Űj Tavasz), Nagyber­ki, Siófok (Sió), Somogysárd. Szentgáloskér, Balatonszabadi a további sorrend. A társu­lások közül a nagyatádi téesz- ker Szerezte a legtöbb pontot, ezt követi a Barcsi Tövál és a Ka—hyb vállalat. A múlt évben talán a leg­népszerűbb ágazati verseny a kukoricatermelési verseny volt megyénkben. A szövetség kü­lön szervezte és értékelte a kedvezőtlen és a normál kö­rülmények között gazdálkodó tsz-ek eredményeit. Az érté­kelés során nem csupán a ter­melési színvonal alakulását mérlegelték, hanem a kukori­ca termőterületének növe­kedését is. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek között az ötezer forin­tos tárgyjutalmat és az első helyet a karádi Aranykalász A minőségellenőrzők jegyzőkönyvéből Sok hamu a lisztben, cukorban Februárban és márciusiban Somogy több élelmiszeripari üzemében jártak a Megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet minősétgel- lenőrei. Több termékből vet­tek mintát, és elemezték az élelmiszerek tulajdonságait, hogy -gyártásuk megfelel-e az előírásoknak ? Az intézet már január-feb­ruárban jelezte, hogy a Ka­posvári Cukorgyárban a kam­pány végére leromlottak a ré­pa technológiai tulajdonságai, s ez hatással lehet a tukor minőségére is. E véleményt igazolja, hogy olyan, porcuk­rot találtaik, amelynek sötét színe és magas hamutartalma elütött a szabványtól. A porcu­kor adagolását végző regölyi tsz pedig »elfelejtette« az előirt jelzéseket a gyűjtőcso­magolásokra kirakni. Sokféle kávé kapható a boltokban: ezek egy részét a Zamat Keksz- és Ostyagyár pörköli, csomagolja. A minő­ségellenőrök azt tapasztalták, hogy a Konzum, az Orient és az Arany mokka kávékban a megengedettnél több a szer­vetlen idegen anyag. A vizs­gálat alapján az előállítót fi­gyelmeztették. A kávéknál érdekes jelen­ségre hívták föl a figyelmet. A fogyasztók gyakran elége­detlenek a fekete minőségé­vel, az intézeti vizsgálatra be­hozott minták nagy részét — az alacsony szintű előírások miatt — mégis megfelelőnek kellett minősíteni. A Com,pack Vállalat tízdeikás Omnia ke­veréke azonban — néhány minta tanúsága szerint — még ez alacsony előírásoknak sem felelt meg kellemetlen fa­nyar illata és íze miatt. Az intézet a vállalatot figyelmez­tette. Változnak a lisztfogyasztásd szokásaink is. Lassan csökken a gyengébb minőségű lisztek­ből készült termékek iránti kereslet, míg a jobb minősé­gű lisztek iránt nő az igény. Jobban veszik a boltokban az utóbbi lisztfajtából (BL 55- ös) sütött tésztákat, sütőipari fehérterméikeke<t, a zsemleci­pót, a rozslánggal és a. bur- gonyapehellyel készült kenye­Sokszor elhangzott igazság: a végeken szolgálatot teljesítő határőröknek nemcsak az együttműködő fegyveres testü­letek nyújtanak nagy segítsé­get, hanem a határmenti la­kosság is. Az önkéntes határ­őrök mellett elsőként a határ­őr ifjúgárdistákat említhet­ret. A malmokban tovább csökkent a gyengébb minősé­gű liszt (BL 80-as) aránya. Három-három mázsa sötét színű és magas hamutartalmú lisztet találtak a mi.nősége.1- lenőrök a marcali és a sió­foki malmokban ebből a faj­tából. Az intézet figyelmez­tetést, illetve fegyelmi eljá­rást javasolt. A dombóvári malom 2 ki­logrammos finomlisztjének csomagolását sem találták rendben levőnek. A zacskók megsérültek, tartalmuk szó­ródott, súlyuk csökkent. Gon­datlan. munkát jelez az is, hoev a gyűjtőcsomagolás jel­zéséiből hiányzik a dátum és a csomagoló neve, száma. Ma már lassacskán csök­ken a háztartásokban főzésre használt sertészsír — az ét­olaj lép a helyébe —, de még sok helyen, kedvelik. Ezért figyelemmel kísérik a sertés­zsír gyártását-íorgaimazását a minoségeilenőrök is. A za­lai húsipari vállalatnál elő­állított félkilós, poharas ser­tészsírból nagyobb tétéit ki­fogásoltak: az előírtnál söté- tebb szín, erősen ikras állo­mány és eltérő szag miatt. Hibásnak találták a nyíregy­házi Konzervgyárban előállí­tott első osztályú (!) paradi- csomkésziet egy tételét, mert szárazanyag-tartalma nem ér­te el a kívánatos szintet. Ha­sonlóan kevesebb a »tarta­lom« a Nagykanizsai Sörgyár siófoki üdítőital-üzemében gvártott innivalókban. A hi­bát a gép megfelelő beállítá­sának hiánya és az ellenőrzés elmulasztása okozta. A hibát idejében észrevették, így 2700 üveg üdítő ital nem jutott el a boltokba. Kaposmérőben és Kaposfőn sütőüzemet tart fönn a tsz. Termékeiknél azonban súly­hiányt tapasztaltak az ellen­őrök. Csaknem tíz dekával ta­lálták kevesebbnek a három- kilós kenyerek súlyát. Az ok: gondatlan munkavégzés és akadozó, hibás mérlegek. El­ismerően nvilatkoztaik viszont a darányi és a kaposgyarmati tsz-sütőüzemekben végzett el­lenőrzések tapasztalatairól. Cs. T. szerezte meg. Második lett és háromezer forintos jutalmat kapott a törökkoppányi Köp' pány völgye, a harmadik helyre kétezer forintos juta­lommal az osztopáni Győze~ lem Tsz került. A normál adottságú szövetkezetek között — az előzővel azonos értékű tárgyjutalmak mellett — az első helyet a siófoki Sió Tsz, a másodikat a balatonszent­györgyi Dél-Balaton Tsz, a harmadikat a somogybabodi Petőfi Tsz szerezte meg. Tizenkilenc termelőszövet­kezet nevezett a sertéste­nyésztői versenybe. Többsé­gük kiemelkedő eredményt ért el; csökkenő önköltség mellett kocánként 17—19 mázsa hí­zott sertést értékesített. Eb­ben a versenyben ugyancsak a karádi Aranykalász jeles­kedett: ötezer forint értékű tárgyjutalomban részesült. Második az ecsenyi Előre, harmadik a balatonszárszái Vörös Csillag lett, három-, illetve kétezer forint értékű tárgyjutalomban részesültek. A szarvasmarha-hústerme­lési versenybe tizenöt szövet­kezet nevezett; a barcsi VcT rös Csillag, a balatonszabadi November 7. és a kéthelyi Aranykalász tsz került az él­re. öt-, három- és kétezer forintos tárgyjutalommal is­merték el kiemelkedő mun­kájukat. A versengő tizenegy juhtenyésztő termelőszövet­kezet között a nágocsi Üj Elet, a göllei Béke és a hed~ rehelyi Dél-Zselic szerezte meg az első három helyet. Három-, két- és ezer forin­tos tárgyjutalomban részesül­tek. Külön versenyeztek a szántóföldi és külön az in­tenzív zöldségtermeléssel fog­lalkozó szövetkezetek. A szán­tóföldi zöldségtermelők ver­senyében ismét a karádi Aranykalász került az élre, második a babócsai Határőr, harmadik a barcsi Vörös Csillag lett. Az intenzív zöld­ségtermelők között a fonyádi Balaton Tsz szerezte meg az elsőséget, őt követi a bala- tonlellei Balatongyöngye, míg a harmadik a hetest Vikár Béla tsz lett. A szövetség elnöksége va­lamennyi versenyforma ered­ményeit tapasztalatait érté­kelte, és úgy határoztak, hogy ezeket a versenyeket az idén ismét meghirdetik. V. M. Megküzd a maga Igazáért... Láthatatlan ágazar — Az energetikus legyen felkészült. Rendelkezzen meg­felelő szakképzettséggel és gyakorlati tapasztalatokkal ahhoz, hogy eredményesen végezhesse a munkáját. Pintér Ferenc, a siófoki termeloszövetKezet energeti­kusa 22 éve kapta kezhez a diplomáját mint villamos üzemmérnök. A több mint két évtizednyi időbe a munka mellett újabb szakképesítések megszerzése is »belefért«. Ma a termelőszövetkezeti munká­ja mellett a Magyar Elektro­technikai Egyesület energia­gazdálkodási munkabizottsá­gának a területi vezetője. A termelőszövetkezetben öt éve dolgozik, ez utóbbi évek ta­pasztalatairól beszélgetünk. Mit tehet a ma mezőgazda­ságában az energetikus? — Nagyon sokat! Amikor ide jöttem, rendkívül rossz állapotokat találtam. Baleset- veszélyes elektromos hálózat, kis teljesítményű vezeté­kek, az érintésvédelem meg­oldatlansága — sorolni sem érdemes. Két év alatt szabvá­nyosítottuk a hálózatot, fel­mértük a gazdaság energiafel­használását, és megfelelő ter­vet készítettünk. Az elektromos energia na­gyon költséges, ha nem jól hasznosítják. Az áramfogyasz­tási díj attól is függ, nappal csúcsidőben vagy éjszaka mű- ködnek-e a berendezések. — Azt volt legnehezebb megmagyarázni a termelésért felelős ágazatvezetőknek, hogy csekély munkaráfordítással, átszervezéssel ezreket takarít­hatunk meg, ha kihasználjuk az éjszakai olcsóbb tarifát. Nem ment zökkenő nélkül. Volt olyan berendezés, ame-1 lyikre kiírattam: csak éjszaka üzemeltethető; például vízme- | legítő bojler. Mégis használ- ■ ták nappal. Automata áram­kapcsolót kellett fölszerelni. — Az energiamegtakarítás közvetlenül nem mérhető ... — Azért sem, mert a rész­ágazatok önköltségének csök­kenésében nyilvánul meg, nem lehet önmagában vizsgálni. Egy termelőüzemnek legfőbb feladata a termelés zökkenő­mentes lebonyolítása, de a megtakarított forintok a nye­reséget növelik. Sokszor a vezetők is jól tudják, érdemes volna beru­házni az ésszerűbb és takaré­kosabb energiafelhasználás ér­dekében. Pinter Ferenc pél­dául kiszámította, hogy csak éjszakai üzemeltetéssel, két­szer annyi bojler beállításával lényegesen olcsóbb lenne a meleg víz előállítása, s a be­fektetett költség egy év alatt megtérülné. — Ki sem lehet fejezni, mennyi idő- és energiapocsé- kolást okoz ’ a téli hidegben az éjszaka lehűlt motorok reg­geli beindítása. Órák telnek el, míg . a járművek menet­késszé válnak, egymást hú­zogatják az autók. Egy fedett garázs megoldaná ezt a gon­dot, viszont az építés millió­kat emésztene föl Vita nincs köztünk, de pénzügyi fedezet sincs az építésre. Egy megol­dás marad, a költségesebbnek látszó éjszakai fagyszolgálat. Azaz, a nagy hidegek idején valaki az éjszaka folyamán rövid időre rendre beindíta­ná a motorokat, hogy ne hűl­jenek le teljesen. Pillanatnyi­lag ez a legcélszerűbb, látszó­lagos többletköltsége ellenére is. Elrettentő példáknak is ne­vezhető adatokat sorol. Egy közepes traktor 100 kilométe­ren négj'szer annyi üzemanya­got fogyaszt, mint egy IFA teherautó, s az utóbbi ráadá­sul több terhet képes gyor­sabban szállítani. Azonban a helytelen beidegződés sok gazdasági vezetőt késztet arra, hogy holt idényben is »ki­használják« az álló traktoro­kat. Holott ez biztos ráfize­tés. — A másik baj az, hogy egy mezőgazdasági üzemnek nem telik drága műszerek vá­sárlására, amelyekkel beállít­hatná az optimális üzem­anyag-fogyasztást. Jelenleg a léeszker diagnosztikai kocsi­jai járják a megyét, de meg­érné saját magunknak is mű­szert venni. Egy gépnél a he­lyesen beállított fogyasztás 30 —40 százalék megtakarnám jelent. Bármilyen meglepő, az energiaszolgáltatás hatáskö­rébe tartozik a víz is. Szerte­ágazó területeket kell egy gazdaság energetikusának fi­gyelemmel kísérnie, ugyanak­kor ezek a területek szorosan fonódnak a termelési ágaza­tokkal­— Ma nem az a kérdés, hogy kell-e egy termelőszö­vetkezetnek energetikus. In­kább az, hogy egy ember a legnagyobb akarattal sem ké­pes szerteágazó területeket fi­gyelni. A megoldás olyan komplex munkacsoport kiala­kítása lenne, ahol egy ember a maga területén mondjuk a villamos energiánál minden lépésre ügyel a tervezéstől kezdve az ellenőrzésig, a fel- használásig. Más az üzem­anyagra felügyelne hasonló módon. Ez a rendszer a mi célunk, erre törekszünk, de évek kellenek ahhoz, hogy elérjük. Ma már oda jutot­tunk a modern technikák és technológiák révén, hogy lát­ványos eredményekre nincs lehetőség. Fillérekből kell fo­rintokat csinálnunk, ez pedig a költség csökkentésén át ve­zet. Mit tehet az energetikus, hangzott a kérdés a cikk ele­jén. Sokat, felelhetjük rá, de hozzá kell tenni, ehhez a ter­melésben részt vevők segítsé­ge is szükséges. Bencsik András Somogybái a csurgóiak Hataror ifjugardistak első országos találkozója jük. A kapcsolat kétoldalú: nemcsak a fiatalok segítenek a határőrizetben, hanem a határőrök is segítik az ifjú- gárdisták nevelését, képzését. A műit hét végén különösen sok szó esett erről az együtt­működésről. Ekkor tartották ugyanis Budapesten a határ­őr ifjúgárdisták első országos találkozóját, melyre vala­mennyi határszéli megyénk a legjobb raját küldte el. So- mogyot a csurgói szakmun­kásképző ifjúgárdistái képvi­selték. A pénteki megnyitón Bér­ces László határőr százados, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnokának helyettese kö­szöntötte a részvevőket, majd tájékoztató hangzott el a KISZ, az Ifjú Garda életével kapcsolatos időszerű kérdé­sedről, illetve a hazafias és honvédelmi nevelésről. Az is­merkedést tette teljessé az az előadás is. melyen a határ­őrség országos parancsnoksá­gának egyik munkatársa a szakmai tapasztalatokról szólt. Szombaton korán reggel fúj­tak ébresztőt a gárdistáknak: nagyszabású harci torna kez­dődött. Erőt és szellemet egy­aránt próbára tevő pályán kellett végighaladniuk a nyolcfős rajoknak, közben az egyes állomásokon szellemi to­tót töltöttek ki, s különböző kérdésekre válaszoltak. Bár nem került a verseny első hat helyezettje közé a somo­gyi csapat, a csurgóiak mégis szépen szerepeltek. A találkozó szervezői — hasonlóan más alkalmakhoz — ezúttal is lehetőséget te­remtettek a tapaszlalatcserék- re. A somogyiak hajdú-bihari, borsodi és Komárom megyei kollégáiktól kérdezhették: »Ti hogyan csináljátok?« A kétnapos találkozó va­sárnap ért véget. Hírlik: a búcsúzás nem hosszú időre szól. Megváltozik az Ifjú Gár­da-szemlék rendszere, a szak­alegységeknek mind több al­kalmuk lesz a találkozásra. Így a határőr ifjúgárrMsták is rendszeresebben versenghet­nek. s mind többet tanulhat­nak maid egymástól. A következő találkozásig otthon folytatódik a tanulás, a munka. V. J. Sok érdeklődőt vonzott a haditechnikai bemutató. Üsztinző erő a muakaverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents