Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
E3gy Balaton környéki ter- mei őseö vetkezet elnöke mond ta: ha így megy tovább és semmi sem állja útját fejlődő melléküzemágúknak, köny- nyen lehet, hogy a gazdaságot hamarosan nem mező- gazdasági, hanem ipari—mezőgazdasági termelőszövetkezetté keresztelhetik át. Ugyanis a korábban szerény kapacitással dolgozó »üze- mecske« az ügyes piackutatás és az ésszerűen intenzív fejlesztés révéit lassan olyan értéket tériméi, amely megközelíti a mezőgazdasági ágazatét. Ma kormány, és párthatározat támogatja a bizonytalan gazdasági helyzetben levő tsz-ek me'.lékü z-am -t elep í - tésd kísérleteit. Gomba módra szaporodnak megyénkben a különféle elek/tromosipari és más apró üzemek a termelő- szövetkezetek géptelepein — a nyilvánvaló és szükségszerű cél mellett — biztonságos kereseti lehetőséget adva egész évben sok dolgozónak. Ez utóbbi olyan előnyökkel jár. amelyeket n^m rögzítenek a gazdaságok főkönyvei, s ame- 1 veket zár-számad áskoir sem lehet a tagság élé tárná. Arról ugyanis egy adat sem tud beszámolná, hogy a kulturált körülmények közé, napi nyolcórás munkaidőre, köny- nyen találnak munkaerőt közvetlen környezetükben a gazdaságok vezetői. Közismert az a tény, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek többségében emelkedik az átlagéletkor. Egy tízmilliókban gondolkodó gazdasági vezetőt aligha lelkesít az, hogy esetleg húsz—harminc év múlva — ha semmi nem változik — egyszerűen nem találnak munkaerőt, akivel továbbira is megtermelhetik az említett milliókat. Örvendetes, hogy mind több helyen találkozni fiatalokkal a Issekben* igaz, többségük műszaki területen vagy a vezetésben ténykedik. Az átlag-' életkor ettől még mindig nem lesz alacsonyabb, azaz baj van az arányokkal. Közismert gond a nagy csúcsmunkák idején a munkaerőhiány. A technikai- teohnológiai fejlesztések révén lassan elértünk oda, hogy oéldául aratáskor, vetéskor nem a szükséges gépek hiánya okozza a gondot, hanem a nélkülözhetetlen emberé. A saőlősgyöröiki termelőszövetkezet — a jól fizető kukorica mellett — több száz hektáron szőlőt telepít. A szüreteléshez természetesen kézi munkaerő szükséges. A -nemrég beindított melléküzemág, amely biztos munkát ad vagy két tucat asszonynak, ugyanakkor bázist is jelent, vagy ha úgy tetszik vésztartalékot. Mert a budapesti gyárral kötött szerződést valamint a dolgozókkal való megegyezés is úgy szól, hogy a csúcsmunkák idején a gazdaság igényt tart az emberek segítségére kint a földeken. Ezt mind a gyár mind a dolgozók szívesen vállalták, s most a melléküzem dolgozóival szaporodott azoknak a száma, akikre a vezetőség számíthat. Ebben az időszakban három melléküzemág kezd működni a megye termelőszövetkezeteiben, és még ez év folyamán nyolcat telepítenek, olvastam egy föl jegyzésben. Tudniillik a föntebb említett — mellékesnek látszó — okok mellett van még egy, a legfontosabb: az államnak sem mindegy, hogy dotációval, esetleg szanálással hozza-e egyensúlyba a rossz adottsáJ gú üzemeket, vagy — némi kitérőt engedélyezve — lehetőséget ad, hogy maguk teremtsék meg a nélkülözhetetlen támaszt gazdaságos működésükhöz. Mert bár szigorúan vett ipari tevékenységből származnak azok a milliók, amelyeket a gazdaság a nyereségrovatába könyvelhet el, ezek szerves részei lesznek az összmezöga zdasági termelésnek, és pótolhatják a számunkra fontos, de az adott területen veszteséges növények hasznát. B. A. Sorozat a testvérmegyékről Kiállítás Kardzsaliró! Tenrszenbbeo, |ol : A mezőgazdaság ágazati irányításának továbbfejlesztése A megyei tanács végrehajtó bizottsága első alkalommal értékelte a mezőgazdasági és elelmezésügyi osztály irányítása alatt álló szakigazgatási intézmények munkáját. és határozta meg további feladataikat. Nemcsak azért figyelemreméltó ez a tény, mert megyénkben az élelmiszer- gazdaság alapvető szerepet tölt be, az ágazat évi termelése meghaladja a tizennyolc- milliárd forintot, hanem azért is, mert a Politikai Bizottság a múlt év decemberében hozott határozatot a mezőgazdaság területi, ágazati irányításának továbbfejlesztéséről, és ennek végrehajtása most folyik. Ez a változás többek között azt szolgálja, hogy a szakigazgatási intézmények irányításában a korábbinál jobban kidomborodjon a megyei tanács felelőssége. Szorosabb együttműködés, nagyobb összhang, ■ szervezettebb cselekvési egység a feladatok végrehajtásáért — tömören így lehetne összegezni a testületi ülésen a feladatokkal kapcsolatban elhangzottakat. Mint megállapították, a megyei földhivatal a hatósági, iölüigazgatási feladatai mellett egyre, többet foglalkozik a racionális földhasználattal, és , ezt a fajta tevékenységét j szükséges elsősorban továbbfejleszteni. A termelés érdekei úgy kívánják, hogy munkájuk középpontjába kerüljön a mezőgazdasági rendeltetésű földek ésszerű hasznosításának, védelme, fokozásának elősegítése. A termőfölddel való ésszerű gazdálkodás a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás számára is további feladatokat jelent Üjólag megfogalmazódott az az igény, hogy legyein minden nagyüzemiben növényvédelmi szakirányító, és a nagy költséget igénylő műtrágya és növényvédő szer szakszerű felhasználása érdekében legyenek a gazdaságokban tápanyag-gazdálkodási szakemberek. A vita során elhangzott az is, hogy a növényvédő állomás a helyi tanácsokon keresztül nyújtson nagyobb segítséget a házikertek, szórványgyümölcsösök szervezettebb növényvédelme érdekében. Megyénk egyik legrégebbi mezőgazdasági szakigazgatási intézménye a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség. Fontos, hogy az üzemeknek nyújtott szolgáltatásaik mellett többet foglalkozzanak a technológiai fejlesztési feladatokkal, rendszeresen ellenőrizzék a takarmányok szakszerű betakarítását, tárolását és felhasználását, és több segítséget adjanak a nagyüzemek gyepgazdálkodásának javításához. Értékelte a végrehajtó bizottság a megyei állategészségügyi állomás, valamint az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet munkáját, majd meghatározta azokat az ügyrendi feladatokat, melyek a megye mezőgazdasági céljainak teljesítését hivatottak elősegíteni. Olyan módszerek kialakítására van szükség — így foglalt állást a testület —, amelyekkel a szakigazgatási intézmények a mezőgazdasági osztály szerves- részeként végezhetik munkájukat. A háromszázezer lakosú bolgár testvérmegye, Kard- zsali társadalmi, politikai, gazdasági életét mutatja be az a nyolc tablóból álló kiállítás, mely a megyei pártbizottság folyosóján látható, Kaposvár után minden járási székhelyre eljut az érdekes összeállítás két-két hétre. A tablók a két testvérmegye kapcsolatát is bemutatják. A somogyi pártküldöttség, a szakszervezeti delegáció látogatásáról készült képek bizonyítják ezt. A fejlődő ipar, a mezőgazdaság korszerűsödése, a nagy hagyományú dohánytermesztés eg'y-egy jellemző fotója sokat segít abban, hogy képet alkothassunk a 4017 négyzetkilométer területű testvérmegye hétköznapjairól. Az egyik tablón látható Kardzsa- li új része, a Vozrozsgyeni lakótelep is. A bolgár testvérmegye még jobb megismerését szolgálja az az ízléses és tartalmas füzet, amely 32 oldalon, sok illusztrációval bemutatja Kardzsalit. A testvérmegyékről szóló sorozat első kiadványát Mihail Ivanov írta, a fordítás Nyikolaj Popov munkája, Ivan Guncsev a képek alkotója. A szerkesztő dr. Kercza Imre és Katona Csongor. A Somogy megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában megjelent füzet megismertet Kardzsali megye természetrajzával, történelmével. a felszabadulás utáni fejlődéssel. Külön-külön bemutatja az ipart, a mezőgazdaságot, a művészeti és oktatási eredményeket. Az utolsó fejezet a magyar és a bolgár nép, történelmi kapcsolatait és a jelenkori barátságot elemzi. -Van a bolgár nyelvben egy szó, amely így hangzik: vértestvér ... A legújabb vértestvérünk Somogy megye. Kardzsali és Somogy vezetői a hajdani bolgár és magyar törzsvezérek példáját követve új, szocialista vérszövetséget kötöttek, és a szó mai bolgár értelmezése szerint vértestvérekké váltak .. .•* Egyre több helyen kértek anyagokat a testyérmegyék- ről. E most megindult sorozat sokat segít abban, hogy többet tudjunk egymásról. Bolt az iskolában Iskolaszövetkezet Kadarkúton (Tudósítónktól.) A kadarkúti áfész az iskola zsibongójában egy kis boltot alakított ki. A kosarakban kiflik, zsemlék, a pulton tej, kakaó és más tejtermék. a polcokon cukorka, csokoládé, Buzsorai emlékek Elgondolkozva veszi kézbe a néhány napja kapott kitüntetést. Borbola Mihály, néphadseregünk nyugdíjas alezredese a szovjet hadsereg tiszteletbeli katonája lett. Az érdemrendet e hadsereg megalapításának 60. évfordulóján adták ki azoknak, akik részt vettek a Nagy Honvédő Háború harcaiban. Különböző rendfokozatú katona- és rendőrtisztek, egykori partizánok vették át ezt a kitüntetést a napokban a Szovjetunió budapesti nagy- követségén, köztük a siófoki Borbola, Mihály. — 1944. augusztus nyolca - dika volt... A repülőgép Ki- jevbőt szállt fel. Douglas mintájú csapatszállító: a két pilótán kívül tizennégy utast vitt, tíz magyar és négy orosz katonát. Csillagos, tiszta éjszaka volt, amikor a gép a magasba emelkedett, s orrával a távoli Kárpátok felé fordult.. . Makarja falu közelében ugrottunk ki a gépből, hogy onnan eljussunk a Buzsora hegységbe, s megkezdjük partizántevékenységünket ... Ám, amíg idáig eljutott Borbola Mihály, s tagja lett a partizáncsoportnak, amelyet Úszta Gyula vezetett, sokmindenen keresztülment. Mint azok a társai, akik ott ültek mellette a Douglason, azon a harmincöt esztendővel ezelőtti nyári éjszakán. S akiknek Molnár Zoltán író: Fegyver ropog a B uzsorán című regényében emléket állít. Miként került a csoportba, s hogyan lett partizán? Borbola Mihály így idézi föl emlékeit: — Napszámból éldegélő cselédember, béres voltam szüléimhez hasonlóan Sövényházán, a mai Ópusztaszeren. Lesújtott a katonai behívó, nem akartam én harcolni, háborúzni, nem volt miért, kiért. Főként az fájt, hogy feleségemet áldott állapotban hagytam otthon; nagyobbik fiam. Mihály már akkor született, amikor én a fronton voltam. Ez szintén erősítette az elhatározásomat, az élethez való ragaszkodást. .. őszintén szólva féltem is.’ Soha nem vonzódtam korábban az egyenruhához meg a fegyverekhez, s az orosz katonákkal- való találkozás után sem vágyódtam akkor túlságosan. Ez a találkozó volt. mégis, amely azután gyökeres változást hozott az életembe. A fronton már sokat hallott társaitól az értelmetlen véráldozatokról. Különösen a Bács megyei Ősz Szabó István — ő a Szőnyi-csoport partizánja lett — beszélt sokat neki és a többi parasztfiatalnak, hogy hol, a helyük. Amikor fogságba kerültek, nem kellett sokáig győzködni Borbola Mihályt sem: hamarosan ott volt a novios7.kói antifasiszta iskolán, és hallgatta Illés Béla. Nógrádi Sándor, Rudas László meg a többi emigráns magyar kommunista előadását. Onnan a kijevi partizániskolára került. A Buzsorán száz és száz német katona, tábori csendőr üldözte az Uszta-csoportot, a zászlóaljjá erősödő Rákóczi partizánegységet. A harcok- ban sokan elestek Borbola j Mihály társai közül, magyar, szovjet katonák, ök nem érhették meg a háború végét, I a békét, a szabad életet, ami- 1 ért fegyvert fogtak. — Ott voltam a tiszteletükre állított emlékmű avatásán. Nehéz szívvel jártam végig partizántársaimmal a régi harcok színhelyét. Azokra emlékeztünk, akik ott pihenik örök álmukat... Borbola Mihály nem született katonának, az egyenruha soha nem vonzotta. Mégis, amikor 1950-ben a párt a hadseregbe javasolta, vállalta. Magas kitüntetésekkel ismerték el tevékenységét, többek között a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékéremmel, a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel, a Szabadságharc Érdemrenddel. Joggal büszke arra Is, hogy fiai a haza fegyveres szolgálatát választották élethivatásul: a legidősebb, Mihály, rendőr őrnagy; István, a középső, a siófoki Jcvsef Attila ' munkásőregység parancsnok- j helyettese; a legkisebb. Zol- j tán, szintén rendőrtiszt, hadnagyként szolgál. Borbola Mihály júliusban lesz 60 éves. Hivatásától egészségi okok miatt meg kel- !ett válnia. Nyaranta az egyik Balaton menti kempinget vezeti; nem tud tétlenül otthon ülni. Akkor született, amikor 1919-ben a magyar nép egy új. jobb életért vívott harcot.. E történelmi esemény 60. évfordulóján ünnepli 60. születésnapját. Ez szinte jelképes. Szalai László iskolaszerek és tisztálkodást eszközök. Két hűtőszekrény tartja frissen az árut. Reggel és délelőtt háromszor 15 percig, délután egy óra hosszat vannak nyitva. Ottjártunkkor két nyolcadik osztályos tanuló vette föl a köpenyt, és Wé- ber Jánosáé tanár felügyelete mellett megkezdte az árusítást. A vevők, a kisdiákok fegyelmezetten vártak a sorukra, és vitték a tízórait. Amint hallottam, a két "boltos-' kereskedő szakmunkás szeretne lenni, eszerint jelentkeztek továbbtanulásra is. Teremi József iskolaigazgató véleménye szerint nagy szükség volt erre a kis boltra az iskolában. A diákok ezelőtt az ABC-áruházba szaladgáltak át a szünetben tízóraiért. Már az első héten 6000 forint értékű árut adtak el a gyerekek. Megtanulják á leltározást is, amikor újabb boltosok kerülnek a régiek helyére. El kell számolniuk a rájuk bízott szövetkezeti vagyonnal. Fekete János, az áfész elnöke elmondta, hogy ebben az évben értek meg a feltételei annak, hogy Kadarkúton az iskolaszövetkezet megalakulhasson. Március 1-én az alakuló ülésen 175 tanuló kérte fölvételét a szövetkezetbe, ahol egy részjegy értéke 20 forint. Csak a felsőbb osztályosokat vették fel. A diákok megválasztották az öttagú intéző bizottságot, melynek elnöke Ellenberger Józsej lett Az iskolaszövetkezeti csoport ellenőrzésével 1yéber Jánosné tanárt bízták meg. A kis boltosok maguk állítják össze a megrendeléseket. Az áruk egy részét a kadarkút! ABC-áru házból kapjak, a sütőipar és tejipar pedig közvetlenül szállít részükre. Az eladott áruk aranyában az iskolaszövetkezeti csoport az árrés 6 százalékát kapja. A nyereségüket önálló közgyűlésükön osztják majd szét az előírásoknak megfelelően. Egyre több áfész talál lehetőséget Somogybán iskolaszövetkezeti csoportok létrehozására, ami a munkára nevelés, a közösségi szellem elmélyítése és a szövetkezet’ mozgalom megismerése érdekében is fontos. Melléküzemágak
