Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

Jó ütemben épül a regionális ivóvízvezeték Katonák civilben Szalai László Útravafő az alapszervezeteknek Összevont párttoggyü/ések Nogyatódon A Központi Bizottság tit­kársága 1978. október 9-én — figvelembe véve a Pest me­gyei kísérlet tapasztalatait — úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az ösz- szavont taggyűléseket, illetve küldöttértekezleteket a párt­vezetőségek által irányított alapszervezetek beszámoló taggyűlései előtt kell megtar­tani. A pórtvezetőségek tagjai helyesléssel fogadták a sor­rend megfordítását, mert megítélésük szerint ez nagy­ban növeli irányító, össze­hangoló szerepüket, felelőssé­güket. Mindenhol körülte­kintéssel készülteit el az ösz- s te vont taggyűlések beszámo­lói, és a korábbiaknál sokkal konkrétabb — az egyes alap­szervezeteket a sajátos tenni­valókra is ösztönző — fel­adatmeghatározások. Pártvezetőségeink már ja­nuár elején elkészítették az 1978. évi feladataik teljesíté­séről szóló beszámolóterveze- tet és az új feladatokat meg­határozó javaslatot. (Több he­lyen ezt decemberben meg- r’őzte az alapszervezeti veze­tőségek beszámoltatása.) Ezt az alapszervezeti titkárokkal — a cérnagvárban valamany- nyi alapszervezeti vezetőségi taggal — kibővített vezetősé­gi ülésen vitatták meg. Az a’ apszervezeti titkárok több hasznos észrevételt, javas’atot is tetteik. Az ezekkel módosí­tott beszámoló és iavas'atter- vezet került azután az össze­vont taggyűlések elé. A pártvezetőségek beszámo­lójának középpontjában o gczdaságpolitikai cselekvési programok teljesítésének ér­tékelése állt. A cérnagyári pártvezetőség örömmel álla­píthatta meg, hogy a gazda­ságpolitikai jellegű párbmeg- bízatásokat eredményesen tel­jesítették a kommunisták: az üzemi rekonstrukció ideje alatt is — amely két hónap­pal a határidő előtt valósult meg — zavartalan volt a ter­melés, tervüket túlteljesítet­ték — 1976-hoz képest 62 százalékkal növelték tőkés exportjukat.—, és a más mun­katerületre átirányított dolgo­zókkal megértették annak szükségességét. Az őszinte, felvilágosító szó eredménye volt, hogy egyetlen dolgozó sem lépett ki az üzemből az átszervezés miatt. A konzervgyári átszervezé­sek zavartalanságában ugyan­csak nagy szerepük volt a kommunistáiknak. Alaposan elemezték az a’-apszervezetek tevékenységét az á"ész-nél és a Danuvia 4. sz. gyárában is. Az új módszer jó lehetősé­get adott az alapszervezetek munkájának helyesebb meg­ítélésére, és nagy segítséget kaptak beszámolóik elkészíté­séhez tartalmi és módszertani szempontból egyaránt. Az összevont taggyűlések középpontjában az 1979. évi cselekvési programok megvi­tatása állt. A pártvezetőségek cselekvési programjai útmu­tatásul szolgáltak az alap­szervezeteknek. A cérnagyár­ban — mivel az üzem telep­hely jellege 1981. január 1-én megszűnik — fontos feladat­ként szabták meg az önálló- sá-ra való felkészülést. Ebben mind a négy alapszervezetnek megvannak a feladatai. A konzervgyárban, a termelés 8 százalékos növelésének érde­kében valamennyi alapszerve- zetnek adtak útmutatást. Az I-es alapszervezet kommu­nistáinak a ügyeimét elsősor­ban arra irányították, hogy fordítsanak nagy gondot a technológiai vonalak és be­rendezések kellő felkészítésé­re. A Il-es alapszervezetnek a személyi és technológiai hi­giéniára, a Ill-asnak pedig a nyersanyagok megfelelő üte­mezésére, a szállítások zavar­talan megszervezésére irányí­tották a figyelmét. A IV-es alapszervezetben dolgozó kom­munista gazdasági vezetőknek az irányító és ellenőrző tevé­kenység javítását tanácsolták. A Danuvia 4. számú gyá­rában a gyártmányszerkezet további korszerűsítésére, a nagy értékű gépek megfelelő karbantartására hívták fel az alapszervezetek figyelmét. Valamennyi összevont tag­gyűlésen ajánlották a pártve- z.et.őségek, hogv az alapszer­vezetek bővítsék a gazdasági munkát segítő, hosszabb, il­letve rövidebb időtartamú pár {megbízatások körét, Több olyan megbízatást javasoltak, mely a munkafegyelem to­vábbi javítását, az üzemi de­mokrácia fejlesztését segíti elő. Az. összevont taggyűléseiken fel-?zó,a1ó párttagok vala- mmni!ien egyetértettek az új rendszerrel, ugyanis hatéko­nyabb irányítást tudnak adni a pár*v‘»-^°tősigek az alaD- sz.er'-"^eteknek ané’kül. hogy az önállóságukat sértené. Dorcsi Sándor Kamatozott a befektetés A barcsi járás tíz mezőgaz­dasági tsz-e 1,6 millió forintot adott össze 1967-ben: ez volt a barcsi tövál induló tőkéje. Az alapítók 1968-ban az ered­ményes gazdálkodás révén már részesedést kaphattak volna, de még a következő években is a vállalkozásnál hagyták részüket — fejleszté­si célokra. 1970-ben azonban már több mint egymilliót kaptak együttvéve. Tavaly év végére a vállal­kozás tiszta vagyona megha­ladta az 57,1 millió forintot (a tíz évvel ezelőtti 1,6 millió Volt). A bruttó jövedelem az utolsó évben 33,1 millióról 43,4 millióra nőtt, ebből az alapító termelőszövetkezete :C részesedése kerek hárommillió forint. E közös gazdaságoknak a száma —. egyesülések kö­vetkeztében — az évek során megcsappant (épp a felére), így a múlt évi jövedelemből a barcsi Vörös Csillag, a ho- mokszentgyörgyi Aranyho­mok, a vízvári Kossuth, a csokonyavisontai Rákóczi és a komiósdi Béke Termelőszö­vetkezet részesedett, a befize­tett részjegyek arányában. A múlt évi gazdálkodás eredményeként minden húsz­ezer forint értékű részjegyre 34 780 forintot fizettek az alapító tsz-eknek. A tövál megalakításakor tehát befize­tett minden egyes húszezer forintos részjegyre, tehát — ezt a kifizetést is figyelembe véve — 164 286 forintot adott vissza. A megye és az OVH vezetőinek kaposvári tárgyalásai Ügy látszik, a nagyapák mai unokái lemondtak a pi- pázás és a szivarozás örömei­ről, s ha már füstölni kíván­nak, beérik a sokfajta ciga­retta valamelyikével. Éppen ezért a Somogy és Baranya termelőitől vásárló nagyatádi dohánybeváltóban ez évtől változtatásra szánták el ma­gukat a szakemberek, tájékoz­tatott Fodor József, a beváltó­hely vezetője. Eddig ugyanis a környék gazdaságai nagyobb területen termelték a havanna dohányt és kisebben a Virgíniát. Az előbbiből »szivarboríték« lett. az utóbbi a jó minőségű ci­garetták alapanyaga. A na­pokban befejeződött begyűjtés során 4300 mázsa havanna és 6000 mázsa Virgínia érkezett a beváltóba, de a termőterüle­tek megváltoztatásával ez az arány is módosulni fog az utóbbi javára. Lényeges szempont az is, hogy amíg a havanna dohányt csak hagyományos módon, sok kézi munkával lehet termesz­teni, szárítani, addig a Vir­gíniánál a munka 70 százaléka gépesíthető. A folyamat már megkezdődött, az utóbbi évek­ben folyamatosan, csökkent a havanna vetésterülete és nőtt a Virgíniáé. Ez évtől 50 hektáron egy másik fajtát, kerti dohányt kezd termeszteni a kadarkúti termelőszövetkezet. Jelentős előrelépés várható a gépesí­tésben, ez' évben három gaz­daságban már használják a mesterséges dohányszárítót. A három gazdaság összesen mintegy 100 hektáron termel Virgíniát, a nyáron maguk szárítják a zöld leveleket, s csak azután hozzák a nagy­atádi beváltóhelyre. i A beváltó tágas raktárépü­letében asztagokba rakva ér­lelődik, »fermentálódik« a do­hány, hogy elnyerje jellegze­tes barna színét és illatát. Az asztagok oldalába hegyes fa- rudakat szúrnak a dolgozók, ezeket kihúzva győződnek meg milyen hőfokot ért el az érlelődő dohány, megfelelő-e az illata. Azt mondják, aki több éve foglalkozik ezzel a munkával, egyszerű tapintás­sal pontosan megállapítja az asztag hőmérsékletét. Huszonötmillió forint érték­ben vásárolt fel a nagyatádi központ a két megye terme­lőitől dohányt, s ha az érlelés befejeződik, a bálákba csoma­golt leveleket innen az egri és a sátoraljaújhelyi dohány­gyárba szállítják. B. A. kát. Kurucz Sándor szakasz­vezetőt és Schramm Tibor ti­zedest hárman — Szilvási Attila, Vass Gyula és Vida Béla — kérdezgetik: — Milyen lesz a kiképzés? A KISZ hogyan tevékenyke­dik? Van-e mód kulturális életre? A sorköteleseknek mi­lyen fórumok állnak a ren­delkezésükre? A két tapasztalt katona pontos válaszokat ad. Mindkét helyen vége a for­maságoknak, elérkezett a bú­csúztatás ünnepélyes pillana­ta. A szülők, hozzátartozók is bemehetnek a termekbe, s a fiatalok közük hozzátartozóik­kal szolgálati helyüket, címü­ket. Ez nem titok, megtehe­tik. Schramm Antal őrnagy az ÉDOSZ-ban, Lebó József had­nagy a Vörös Csillagban a kiegészítő parancsnokság ne­vében búcsúzik a fiataloktól, s jó szolgálatot, becsületes munkát kíván. Ezt kérik a Hazafias Népfront és a KISZ képviselői is. Újból parancsszavak hang­zanak. A fiatalok — az inde- gető, búcsúzkodó hozzátarto­zóikat visszahagyva — elin­dulnak, hogy eleget tegyenek kötelességüknek, jó katonák legyenek. A vízgazdálkodással össze­függő kérdésekről, a megyé­ben folyó vízügyi beruházások helyzetéről tanácskozott teg­nap Kaposváron Vincze Jó­zsef, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese Böhm József megyei tanácselnökkel és Kovács Bélával, a megyei pártbizottság titkárával. A megyei tanács székházá­ban megtartott tanácskozás után Vincze József a Somo­gyi Néplap munkatársának elmondta: — Értékeltük az ötödik öt­éves terv célkitűzéseinek idő­arányos teljesítését, és ki­emelten foglalkoztunk az év feladataival. Megtárgyaltuk azt is, hogy milyen intézke­désekre van szükség a hato­dik ötéves tervre való felké­szülés biztosítása érdekében. Napirenden szerepelt a me­gye ivóvízellátása, és foglal­koztunk a csatornázás idősze­rű kérdéseivel is. Különös fi­gyelmet fordítottunk a bala- Loni szennyvízprogram meg­valósításával kapcsolatos fel­adatokra A vízrendezéssel összefüggő kérdések kapcsán áyan témák is napirenden szerepeltek, amelyek nemcsak szorosan a megyét érintik: a Kis-Balaton egy részének be- íapcsolása a Balaton vízvé­lelmével összefüggő tevé­kenységbe a somogyiakat is érdekli. A tanácskozáson elemezték a most folyó megyei beruhá­zások helyzetét. Megállapítot­ták egyebek között, hogy a Kaposvár ivóvízzel való ellá­tását szolgáló regionális víz­vezeték építése a tervezett ütemben halad. A folyamatos munkának nincs akadálya. Eddig 27,3 kilométer hosszú szakaszt adott át műszakilag a kivitelező. Az idén 16,6 ki­lométer hosszú ivóvízvezeték épül meg. A megye más tele­püléseinek ellátását és a meg­levő vízművek fejlesztését célzó program megvalósításá­ban a kútfúrási kapacitás hiá­nya okoz nehézségeket. A me­gye az ez évre szóló igénye­ket eljuttatta az Országos Vízügyi Hivatalhoz, ahonnan a gond megoldására segítséget kapott. Ennek ellenére — úgy látszik — a feszültség nem oldódik meg. Arról is szó volt a tanács­kozáson, hogy elkészült a közegészségügyileg veszélyez­tetett települések egészséges ivóvízzel való ellátását szol­gáló program. Ennek alapján a múlt évben már öt község­ben biztosították azt, hogy az intézmények vezetékéről a te­lepülés lakói is kapjanak ivó­vizet Az idén és jövőre újabb 19 község lakói jutnak jó minőségű vízhez ilyen módon. Megvan a kaposvári új szennyvíztisztító telep előké­szítésének ütemterve. Az OVIBER javaslata alapján új technológiát alkalmaznak itt. Ezzel kapcsolatban mondta Vincze József: a kaposvári szennyvíztisztító nem egyedi létesítmény lesz. Az Országos Vízügyi Hivatalnak az a vé­leménye, hogy ezt a technoló­giát kell majd felszerelni a hasonló nagyságú városok új szennyvíztisztító telepein. Az egységes rendszer nemcsak több tapasztalatot ad az üze­meltetéshez, hanem a tipizá­lás lehetőségének valamennyi előnyét biztosítja. A tanácskozáson a Balaton­nal összefüggő néhány kérdés­ről is szó esett. Bejelentették, hogy — az illetékes vízügyi igazgatóság révén — a régi terület kétszeresén képesek irtani a hiinárt. Ez elég ahhoz, hogy az igényeket kielégítsék. Annak érdekében azonban, hogy a strandokról, szállodák környékéről eltűnjön a hínár, megrendelésig is szükség van. A hársasberki víztározó —, amelynek építése a múlt év­ben kezdődött — a Kapos vízrendezését szolgálja. A munka jelenleg a felénél tart, s további ütemét az is meg­határozza, hogy a tározótér kisajátításához miként tudják biztosítani a szükséges össze­get. Szó volt arról is, hogy a dél-somogyi öntözőrendszer vízbázisát, a Nagybarátiban épülő tározót, 1981-ben üzem­be helyezik. Ez a tározó 1982- től már lehetővé teszi az ön­tözést, amely jelentősen nö­veli a termelés biztonságát ezen a területen. — Vigyázz, lépés indulj...! Furcsán hatnak a civilru­hás, talán túlságosan katonás, frizurás fiúk, amint a pa­rancsszó után kihúzzák ma­gukat, s elindulnak a megha­tározott irányba. Egy kicsit még civilek. Behívóparancsra jöttek ide, a kaposvári ÉDOSZ Művelődési Otthonba és a Vörös Csillag Filmszínházba, hogy megkezdjék katonai szolgálatukat — Történt-e valamilyen személyi változás a sorozás óta? Újból kitűnik, hogy nem fö­löslegesek e megszokott mon­datok, kérdések, mert nem egy fiatalnál olyan változás adódott, amelyről a katonai hatóságokat értesíteni kellett volna. — A sorozás óta még két gyermekünk született, most már három van — mondja az egyik fiatalember. Kiderül: ha az apa ézt ide­jében jelenti, megkíméli ma­gát a mostani bevonulástól, a kiegészítő parancsnokságot pedig a fölösleges adminiszt­rációtól. — Betegség, sérülés, bal­eset? Ezt a kérdést a bevonuló- kat újból ellenőrző orvosok teszik fel. Csak a teljesen egészségesek vonulnak be, kezdik meg katonai szolgála­tukat. Akad gyomorhurutos, akinek ügyében későbbi kon­zultáció után döntenek. Egy fiatalt kórházi kivizsgálásra utalnak, viszont egy közleke­dési balesetet szenvedett fiút térdsérülése alapján alkal­matlannak minősítenek a ka­tonai szolgálatra. Az enyhe bőrbetegségére hivatkozó csak azt a választ kapja, hogy ke­zelje magát a korábbi or­vosi előírás szerint A filmszínházban és a mű­velődési otthon nagytermében az adategyeztetésen, orvosi vizsgán túljutott fiatalok szá­mára előadások hangzanak él arról, hogy mi vár rájuk a laktanyában. Diaképek be­mutatásával, magnóról fel­hangzó szöveggel tájékoztat­ják őket hogy a bevonulók- nak, a hozzátartozóiknak mi­lyen intézkedéseket kell ten­niük, hova kell fordulniuk, ha például családi pótlékra tar­tanak igényt vagy más fon­tos családi ügyben akarnak eljárni. A rövid cigarettaszünet ide­jén a leendő katonák kérdé­sekkel ostromolják a külön­böző egységektől fogadásuk; ra érkező tényleges katoná­Befejeződött a dohánybegyűjtés Havanna helyeit Virginiát /

Next

/
Thumbnails
Contents