Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
Mi lesz a tanulmányok sorsa? AZ IFJÚSÁG ÉLETE Ifjú szakemberek klubja Szombat esti láz A rossz zene sem árt neki Sokat beszélünk mostanában az ifjúsági és KISZ-klu- mok helyzetéről. A fiatalok akarják, a vezetők nem támogatják, vagy kész van a gyönyörű helyiség, a lelkesedés azonban már elszállt. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban egyre több fiatal szakember áll munkába. Több helyütt próbálkoztak az agrárszakemberek tanácsának vagy klubjának. e megalakításával, de csak ritkán járt sikerrel. A Kaposvári Állami Gazdaság a kivételek közé tartozik. Az ifjú szakemberek klubja már mintegy tíz éve működik, s bár hullámvölgy náluk is volt, az újrakezdésre nem kellett sóimig várni. A múlt évi eredményeik legalábbis ezt bizonyítják. Kutasiné Kése Ildikó üzem- gazdasági osztályvezető, egyben a klub vezetője. — Tavaly szervezték újjá a klubot. Miért volt erre szükség? — A hetvenes évek elejétől van hagyománya a klubnak. Korábban üzemszervezési terveken dolgoztak. Két évvel ezelőtt kezdett hanyatlásnak indulni, ugyanis voltak olyan törekvések, hogy a főiskolát, egyetemet végzettek mellett legyenek tagjai a technikusok és a szakmunkások is. Ez a kötetlen szervezet azonban, mint kiderült, nem képes megoldani azokat a feladatokat, amelyeket eredetileg elképzeltek. A technikusodnak, szakmunkásoknak az újítási mozgalom lehetőséget ad a külön munkálkodásra. A klub célja igényes tanulmánytervezetek, javaslatok készítése, amelyeket a gazdaság fel tud használni. Abban az időben ez a feladat háttérbe szorult, és leginkább kirándulásokban merült ki a klubmunka. Ezért tartottuk fontosnak az újjászervezést — Mi ez a változás* mit várnak a klubtagoktól? — A harminc éven aluli műszakiak, közgazdászok, agrárszakemberek a tagjai, mintegy tizenöten vagyunk. Termelésfejlesztési, szervezési feladataink vannak. Aki klubtag akar lenni, attól pontos javaslatot kérünk, hogy milyen témát dolgoz fel. Tavalyi tapasztalatunk az, hogy a csoportos munka legeredményesebb, tehát egy-egy dolgozat elkészítéséhez két-három szakember áll össze. Az 1978-as MTESZ pályázatra négy munkával neveztek a fiatalok, ebből három díjazott lett. Az ilyen tanulmányok a gazdaság munkájában a döntés-előkészítéshez nyújtanak nagy segítséget. Az év végén kérdőívet készítettünk; az el- küldöttek hatvan százaléka visszajött. A válaszokból kiderült: a vezetők ritkán köziák, hogy mit is várnak egy- egy dolgozótól. Ennek fontos tanulsága van, hisz mi is nagyrészt vezető állásban dolgozunk. Ezért terveztünk is vezetéstudományi előadást. Tóth Attila sertéstelepvezető az MTESZ-pályázaton első díjat nyert — Tavaly mindenki igyekezett a lehető legtöbbet kihozni magából, ennek köszönhető az eredmény. Mi ketten készítettük a tanulmányt, a saját szakterületemről. Nem ez volt az első, de ez volt a jelentősebb, illetve a gyakorlatban is jobban felhasználható. A zaranyi sertéstelep kapacitásbővítési javaslata volt ez. A Kaposvári Húskombinát új sonkaüzemének beindulásával ugyanis sokkal több nyersanyagra lesz szükségük. Az a célszerű és gazdaságos, ha mi igyekszünk ezen segíteni. Mivel van rá lehetőség, azt hiszem nem is volt fölösleges. Dodonka József, a tátojpi kerület állattenyésztési ágazatvezetője második díjat kapott pályamunkájáért. — A galambhústermelés korszerűsítésének lehetőségeit dolgoztunk ki a társaimmal. Gazdaságunk az országos húsgalambtenyésztési programba kapcsolódik be. A galambágazat kialakitása is a fiatalok ötlete volt valamikor, ma már fofitos része ez a gazdaság tevékenységének. A csoportos munka nagyon sokat jelent a klubon belül. Lehetőségünk van arra a pályázatok kapcr/lz „angolos' elvitt Nem tartozik a nehezen ébredők közé, mégis előfordul, hogy a falióra egyhangú gongütéseit mély álomban fogadja,- pedig a hatodik ütés után nincs irgalom, ébredni keik A reggeli tisztálkodás, öltözködés már gyorsabban megy. Szereti a munkáját, az életet, úgy mint mások. A szakmája azonban különös hangzású: ő ugyanis angolos. Első hallásra' nem mindenki tudja, miről van szó. A szakma i belieknek ez természetes, ezért nevezik angolos Irénnek Tillmann Irént, a kaposvári Lady Felsőruházati Ktsz kaposvári Május 1. utcai divatszalonjának szakmunkásfiatalját és KISZ-aktíváját. Megkérdeztem hogyan választotta e ritka foglalkozást. A szülei fodrásznak szánták. Ö azonban nagyobb ambíciót érzett a szabóság, ezen belül is a méretes fazonok iránt. Ezek készítésében jobban érvényesül a saját egyénisége, ötlettarlaléka, fantáziakészsége. Első tanítómestere Móró Lajos bácsi volt 1970-ben. Lajos bácsitól mint férfiszabótól tanulta meg a mesterség alapjait, s szívesen megmutatott egy-két mesterfogást is. Nádor Jánosné, a nőiszabó- tanulók elismert szakoktatója fölfigyelt a tehetségére, és igyekezett fölkelteni érdeklődését az angol fazonok iránt. Harmadéves ipari tanulóként már önállóan dolgozott a Petőfi téri szalonban, tavasszal fedi* as érettségiző leányok ballagási ruháit varrta a Május 1. utcai szalonban. Mik tartoznak az úgynevezett angol fazonhoz? Sorolni kezdte: kosztümök, felsőruházati cikkek, különféle kabátok. A francia fazonok körébe pedig a nadrág, a mellény, a blúz tartozik. Három éve dolgozik szakmunkásként a Május 1. utcai szalonban. Boravecz János ruhaipari technikus és üzletvezető szerint Irénkére mindig lehet számítani. Gyors, precíz, figyelmes. Szeretik munkatársai, a vendégek is. A huszorhárom éves lány természetrajongó. Az erdő, a rét számára kikapcsolódást és pihenést jelent. A televízióban a tudomábyos ismeretterjesztő előadásokat, a jogi eseteket, a politikai műsorokat, a klasszikus művek színházi közvetítéseit kedveli. Kertes, családi otthonban lakik a toponári városrészben. Szereti a kerti munkát. Szívesen osztozik a család gondjaiban, s ahol csak tud, segít édesanyjának, mivel az apa betegsége miatt kettejükre hárul minden tennivaló. Margittal, a barátnőjével szokta megosztani személyes gondjait, örömét, baját. A barátnője már üzemmérnök az egyik környező tsz-ben, ezért csak hét végeken találkoznak. — A barátnőmnek szintén varrók, jólesik, ha látom hogy örül és megbecsüli munkámat. *9, J. csán, hogy a szakterületünkön lévő gondokra magunk keressünk megoldást. Ezek felhasználásában mérhetjük le az eredményt. Pék István másodmagával készítette a harmadik, díjazott tanulmányt. — Most tmk-vezető vagyok, ezelőtt a szennyvíztisztító üzem vezetőjeként dolgoztam. Ezért erről a területről választottam a dolgozat témáját Sokat foglalkoztat a környezetvédelem; az állattartással foglalkozó gazdaságoknál ezt elsőrendű feladatként kellene kezelni. — Ezek a fiatal szakemberek valamennyien a gazdaságban felmerülő gondok megoldására tesznek javaslatot, illetve kidolgozott tervekkel állnak elő. Mi lesz a tanulmányok sorsa? Györfi Pál igzgató: — Mindegyiket alkalmazzuk. A fiatal szakemberek tevékenysége eddig is meghatározó volt a gazdaság életében. Néhány éve még én is klubtag voltam. Akkor mi dolgoztuk ki az egész átszervezést de gyakran akadályokba ütköztünk. Sokan elmentek, újak jöttek, és végül sikerült. Mostanra kialakult egy jó gárda, s a tavalyi tapasztalat mutatja, hogy jelentős dolgokra képesek. Persze nem hiányozhat az ösztönzés sem. Sok mindent tudnánk mutatni, ami a fiatalok javaslata alapján jött létre. Természetesen a vezetők szintén igyekeznek megteremteni a föltételeket. Tapasztalatszerző kirándulást, nyelvtanfolyamot, szakmai továbbképzést szerveznek. Lehetőség van a sokoldalú önművelésre, bár ezt úgy érzem, nem használják ki eléggé. Szakmai foyóiratok járnak, amelyekből tájékozódni lehet a legújabb eredmény ekrőL Jó lenne, ha ezeket minél többen forgatnák. Mintegy tíz-tizenöt fiatal értékes munkát végez a klubban, de van még egyszer ennyi, s ők még nem kapcsolódtak be e tevékenységbe. Szeretnénk elérni, hogy az ösztönző erők rájuk is hassanak. Izményi Éva A Beatles együttes kezdeti sikerei óta immár több mint egy évtized télt el. A beatzene azonban (számtalan irányzat formájában) él, némelyik rövid időre üstökösként felragyog, aztán ahpgy jött, tovatűnik. Elmúlt a Rolling Stones nagy varázsa, a Deep Purple imádata. Nem szokás már Angliában sem lovagi címet adományozni a könnyűzene sztárjainak (a Beatles 1965. június 12-én kapta a királynőtől). Az utóbbi évek legjellemzőbb átalakulása éppen az, hogy a korábbiakban sokszor évekig csúcson maradó sztárok és együttesek (az elől*fc említetteken túl pL Uriah Keep, Led Zeppelin, Whoo stb.) helyett divatba jöttek az egysálgeres előadók. Akiknek egy vagy esetleg néhány átütő sikerszámra futotta erejükből, de aztán eltűntek a •süllyestőben«. Mindez talán épp azzal magyarázható, hogy a közönség valami újat, mást vár? Lehetséges. Mindenesetre ebben a várakozásteli időszakban jött egy olasz származású zenész-komponista- producer, aki jelenleg Münchenben gyártja a slágereket: Giorgio Moroder. A nagyközönség nem nagyon ismeri, pedig ő a jelenleg annvira közkedvelt diszkózene megalapítója. Vezetője a világ egyik legjobban fölszerelt lemezstúdiójának. ö indította útnak a világsiker fel Donna Summert, s »-kegyeltjével« együtt az új stílust. Ez a fiatalember ma is dolgozik, egymás után fedezi föl a »legjobb« diszkóművészeket. Talán ezek után az sem meglepő, ha megemlítjük: a Bo- ney M. is innen vette a rajtot. A diszkó pedig meghódította a világot Moszkvától New Yorkig. Persze a siker nemcsak a »nagyszerű« zenének köszönhető; nagy jelentősége van az anyagi haszonnak is. Hiszen nem mindegy a mulatóhelyeken, hogy esetenként egy öttagú zenekar tagjainak fizetnek-e ki fejenként mondjuk ötszáz forintot, vagy egyetlen embernek ezret! S ráadásul a közönség sem jár rosszul, hiszen a rossz napokat gyakran kifogó zenekarok helyett mindig eredetiben hallgathatja kedvenc számait. Hazánkban is »dühöng a diszkóláz«. S ez ellen semmiféle csillapító nem hasznáL Még az egyhangú ütemű, néha egészein kezdetleges szerzemények tömege sem lohasztja le a lángolást. Szombat esténként (van, hal máskor is) megtelnek a hazai diszkók fiatalokkal. Közülük soknak ez az egyetlen szórakozási formája. A »köny- nyű műfaj« redezvényt sokan és gyakran bírálják — meggyőződésem, hogy nem ‘is mindig jogtalanul. Igerí nagy a lemezlovasok, a rendezők felelőssége. Mert a diszkó neveli is a fiatalokat. S nem mindegy, hogy mélyen irányba! Nem elég beszedni a ti* forintot az ajtónál, hanem azért valamiféle ellenszolgáltatás járna. A zene mellett más is. Azokat a klubokat, szervezeteket lehet dicsérni, ahol a zene és a tánc mellett többet is szeretnének nyújtani a fiataloknak. Mert a szünetekben volna lehetőség másfajta szórakoztatásra is. S. ha sikerül »becsempészni« ilyeneket a programba, akkor még inkább elmondható, hogy nem hiábavaló időtöltés a diszkóba járás. ' Gyarmati László Új lakótelep MEGKÉSETT VITA Pteák Jenő rajza.) MIT JELENT a beilleszkedés? A kívülről jövőnek idegen arcokat, eddig ismeretlen munkát, a már megszokott helyen frissen kezdőnek pedig új élet- és munkastílust, az önálló élet kezdetét, kapcsolatteremtést az idősebb kollégákkal — vagyis számtalan konfliktus forrását. Szűkítsük a kört ezúttal azokra az ifjú munkásokra, akik ott kezdtek el dolgozni, ahol a gyakorlati éveiket töltötték. Tíz fiatal, olajtól, portól megfeketedett overállok, kvarcórák és füstszűrös cigaretták. Mi lehet egy havonta átlagosan három, három és fél ezer forintot kereső tizennyolc évesnek a gondja? Az ifjúsági parlamentjükön készült jegyzőkönyv a hivatalos beszámolókon kívül csak olyasfajta felszólalásokat tartalmaz, hogy miért nincs a fiúknak is hajszárítójuk, merthogy a lányoknak már van, kevés a kezdők szabadsága, mikor szűnik meg már az örökös aiaatrészhiány ... Ennyi az egész? Más gondjuk, bajuk nincs? Néma csend, langyos közöny. »A beszélgetés egyébként nevek és cím mellőzésével készül!« Erre a megjegyzésre fészkelődé®, lassú oldódás a válasz. — A hajszárító nem is olyan nevetséges — kezdi az egyik fiú. — Piszkos munkát végzünk, munkavégzéskor mindig hajat kell mosnunk. De ha már itt tartunk — lendül bele a beszédbe —, akkor elmondom, hogy igenis sok bajunk van. Nem ismerjük a gyáregység társadalmi vezetőit, a gazdaságiakat is csak távolról. Minket nem kérdeznek semmiről. Ahhoz még nincs elég bátorságunk, hogy magunk kopogjunk a fejesek ajtaján. Az ifjúsági parlamenten is azért hallgattunk, mert még nem szoktuk meg a közéleti szereplést, a föllépést. Az is igaz, hogy visszatartott minket néhány idősebb kolléga megjegyzése: »Nem érdemes szólni, úgysem lesz foganatja!« Van más is, majd ő elmondja — mutat a mellette ülő társára. — Megválasztottak egy ifjúsági brigád élére — dísznek. Beleszólási jogom semmibe sincs, A csoportvezető válasza a brigád panaszaira: »Ha valami nem tetszik, el lehet menni, nem fogunk hiányozni.« — Én pedig — kér szót egy tömött bajszú ifjú — betanítót munkásként dolgozom, mert arra nagyobb szükség van, mint a szakmámra. Igaz, a pénzt rendesen megkapom. — A fizetéssel nincs is bajunk — mondja a brigádvezető. — Elégedettek vagyunk, ennyit sehol másutt nem kapnánk. A viszonylag magas bért csak azért adják, mert tudják, másként nem maradnánk. De a hangulat olyan rossz, hogy biztosan megnő az elvándorlás. — Van még valami — szólal meg egv eddig csendben ülő fiú. — Igazságtalan a prémiumelosztás: nem tudjuk, mi a nagy különbségek magyarázata, és csak lessük, menynyit kapott a másik. Ez rengeteg súrlódást, ellenségeskedést szül. Az idősebbek emiatt fúrják egymást, — Az idősebbek minket is fúrnak — kapcsolódik a beszélgetésbe egy sötét hajú fiú. — Nem becsülnek, lekezelőek, a munkánkat sem értékeLik. Ahol lehet, a rosszabb melót sózzák ránk. SOKASODNAK a jegyzetfüzetben az indulatos megjegyzések, és az újságíró gyanakodni kezd. Így van ez csakugyan? A folyamatosan kiváló teljesítményt nyújtó gyáregységnek ilyen a háttere? Nem a túlérzékenység felfokozta . sérelmekről, esetleg az első csalódásokban kihunyt vágyálmok szülte keserűségről lehet szó? — Nem. nem — tiltakozik a KISZ-titkár —•, úgy igaz, ahogy a fiúk mondták. Próbáltam az érdekükben szólni, még nem kaptam választ. És a fiatalok munkájával elégedettek? — Hogyne, igen — helyeselnek a gazdasági vezetők. Mit lehet az előbbiekhez hozzáfűzni? Inkább az ifjúsági parlamenten kellett volna a fentebb elhangzottakat elmondani. K. E. Somogyi Néplap Díjnyertes pályamunkák
