Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Kamii, Somogyi Pál mellett Fodor Andor is szerepel benne.

— Pályám biztos érzékű egyengetője, Takáts Gyula javasolta, hogy legyek András, nem hangzik jól az Andor. András nevű költőnk alig volt Így történt második megkeresztelé- sem 1947 tavaszán.

— Otthon mit szóltak a névváltozáshoz?

— Nekik csak az volt fontos, hogy Bandi maradjak.

Fodor András a fényképalbumot nyitogatva magyaráz:

— Apám szigorú ember volt vaskézzel fogta a családot. Nem lehetett ellene szólni. Van közös fényképünk, ahol kétéves Koromban az ölében ülök. Ezt később az atyai gyöngédség kivételes alkalmaként emlegették. Anyám és nővérem révén persze volt a házban vidámság is. Sőt, apám tovább élő testvére, az Utolsó huszár-ként emlegetett rinyahosszúfalusi János bátyám szerint apám is eredendően kedélyes természet volt, de a családi fegyelem kedvéért otthon nagyon megtartóztatta magát.

— Sokat utazott a világban, bár ha összeadnánk a szülőfoldi utazások hosszát, lehet, hogy többet tenne ki, mint bármelyik távoli látogatás. Ebbe a lakásba hogyan jut be a nagyvilág?

— Egyrészt látni a falon a jeleit könyvek, képek formájában, tárgyi szimbólumokban. Másrészt: sokat levelezek. Kétszáz — december óta kapott — levelet raktam el nemrég, hogy rend legyen az Íróasztalomon. Amikor felköltöztem Somogy bői Pestre, rájöttem, milyen fontos megtartani a kapcsolatokat.

A könyvek között szembenéző fényképek. Kettőt különös hely illet: Bartóké és József Attiláé.

— Kaposváron ax Ifjúságom felhőtlen volt,

ahogy Pestre kerültem, hamarosan zord idők jöttek. József Attila és a költészet után Bartókba és a zenébe kapaszkodtam. A zene maradt leginkább mentes a dogmatikus megnyo- morítástóL Egyébként is mindinkább hiszek a zene művészetek közti primátusában.

Fodor András ötvenéves.

Még nem jártam Fodoréknál Pestien. Nehezen találok rá a Bajcsy-Zsilinszky utcai házra Ritkán láttam Fonyódon: egyszer olyan magányosnak, hogy a sétáló költő mellett köszönés nélkül mentem el. Rendszerint Kaposváron találkoztunk, ezek maradtak meg bennem igazán, meg a vidéki beszélgetések. Legutóbb a gyerekkort idéző Lengyeltótiban baráti ölelő karok között láttam. A buzsáki búcsúba is átjött Fonyódról, családostul. A hurkák illatát lopdosta a nagy meleg. Kaposmérő, Pusztabe- rény, Lengyeltóti, Rinyahosszúfalu, Kaposvár, Fonyód, Buasák a gyerekkor, a fiatal évek állomásai.

Mérőben született. A Kossuth Lajos utca 27.

számú házat véletlenül éppen rokonok, Virágék vették meg. ötven éve a nagyanyja lakta, aki bábaasszony volt, és a fél falu „körösztanyám- nak" hívta. A házszám es a februári születésnap megegyezik...

— Imi, olvasni a herényi uradalmi Iskolában Tari Jánostól tanultam. Aztán kerültem a mérei református elemiben a kitűnő Varga Pál kezére. Életem fontos fordulata ez. Pusztabe- rény után más világha csöppentem. Már az első óra, amint megérkeztem, maradandó nyomot hagyott bennem. Köröttem zsongott az élet. S mindenki áradóan kedves volt hozzám. Mérőre az én életrajzomban egy címke illik: a szeretet

— Pusztaberény — Mérő. Más-más világ.

Volt-e hasonló változásban része később?

— Miután kijutottam a kontinensről, Anglia megpillantása volt rám hasonló varázslatos hatással. Még Szibériáé és Indiáé.

— Az otthonhoz — és ez elsősorban Somo- gyot jelenti számára —, azt hiszem, elszakíthatatlan szálak kötik. Bertha Bulcsu azt írta róla jellemzésül, hogy „somogyországi élőlény”. Mit mond ez a költőnek?

— Az érzelmi, de a szellemi útravalókat is ott kaptam meg. Bármit csinálok, úgy érzem, Somogybán kezdődött... Még a műfordítás is, a zene szeretete. A Balaton közelsége, levegőjének tágassága az univerzumot ígérte. Láthattam, hogy a természetben rend van — mutatták a túlparti hegyek, örökséget igazán Somogy adott nekem. És azt tapasztalom, hogy akik onnan jöttek, mind tartósabb gyökérrel kötődnek a szülőföldhöz. A Balaton és a Dráva ölelte vidék különös természetes egység, talán innét a Szent István korától ismert elnevezés: Somogyország. Lehetőségei és állapota közt mindig nagyratörő kihívás feszült. Csokonai is érezhetett valami ilyesmit...

A vasutas apa vallását követték a fiúk. A költővé lett Andrásnak Bandi, azaz Endre nevet szánták, de a mérei pap szerint a reformátusoknál ilyen név nincs. Megfeledkezett például Ady Endréről, ö döntött az Andor mellett.

— Az egyetemi Indexemben is ez áll még: Fodor Andor. Az első verseim e néven jelentek meg az újra indult Sorsunk második számában.

A könyvtárszobában, a költő műhelyében beszélgettünk. A temérdek könyv, folyóirat közt hamar megtalálja a Somogyvármegye című egykori napilap mellékleteként egyetlen egyszer megjelent Tudomány, irodalom című füzetet. Takáts Gyula, Gyenes- Zoltán, Kárpáti

Fodor első kötete, a Hazafelé. 1955-ben Jelent meg. Ismeretes, hogy az ebben közölt 1948-as Bartók-verssel megelőzte Illyés Gyulát, Nagy Lászlót, Juhász Ferencet.

József Attila Válogatott verseit 1943 júniusában az ünnepi könyvhéten vásárolta meg. Néhány hónappal korábban tanára, H. Kovács Zoltán javaslatára kezdett foglalkozni József Attila költészetével.

— 1943-ban rengeteg fontos dolog történt. Apámról kiderült, hogy meg fog halni rákban; szerelmi válságokon estem át, majd úgy éreztem, megtaláltam az igazit, s csakugyan az akkor tízesztendős Sárika nevű kislányt vettem feleségül. Végül abban is döntöttem, hogy költő leszek. Mindig a kifejezés vágya ösztökélt. Rajzoltam, énekeltem. Volt egy kétpengős xilofonom. ezen játszottam saját szerzeményeimet, de igazában verset írtam. Tizenhéttől húszéves koromig publikáltam. Költőként tehát már léteztem, aztán öt éven át hallgatásra kényszerültem, nem jelenhettek meg verseim. De legalább megtaláltam a nemzedékemet Lator Lászlóval a kollégiumban ismerkedtem meg, Kormos István otthonában tilalmas időkben is

SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK

Születésnap

összejöhettem barátaimmal. Aztán ott volt a Válasz szerkesztősége, melynek révén megismerhettem Weöres Sándort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost. És ott volt az Eötvös Kollégiumban Fülep és Colin Masson.

— Az ötvenes évek irodalmát, értékes termését — nem lehet minősíteni a műfordítói munka nélkül.

— Az volt méltó feladat, amibe belevihettük saját költői ambícióinkat. Egy-egy akkor lefordított versben meg lehet találni a költő saját hangját, személyes problémáit is.

—• Kiket fordított?

— Chaucer volt a vizsgafeladat, a Canterbury mesék, mely 1949-ig nem jelent meg magyarul. Jól sikerült; Vas István azt mondta próbafordításomra, mely skolasztikus utalások- kaÉ-íeli kacifántos részlet volt: „Ez igen, ezt költő fordította!”

— Később?

— Puskin, Majakovszkij. Nyekraszov, Lermontov. Heine, Goethe, Shelley, Burns. Chaucer utáni nagyobb vállalkozásként következett Puskin Ruszlán és Ludmillája. Ez 1950-ben kétnyelvű kiadásban jelent meg először.

— A falakon rajzok, festmények: Varga Hajdú István munkái, köztük Egry.

— Ismerte személyesen?

— Eredetileg Fonyódon találkoztunk 1946 augusztusában. Takáts Gyulának könyvet vittem vissza, épp akkor járt1 nála Egry. Egyébként somogyi diák koromban kerültem közel a képzőművészetekhez is.

— Nem irigyli a festőket azért, hogy műteremben dolgozhatnak, vagy szabadban, mindenesedre kötetlenül, szabadon?

— Masamra vállalt rabság, hogv hiva+alhan dolgozom. Miért nem adom fel? Olvan közösséget találtam ott. amelyik nem irigyli. sőt a társadalom szemszögéből helyreteszi azt, amit íróként csinálok.

— Mi a munkaköre a Könyvtártudomány; és Módszertani Központban?

— Az Oj könyvek ecvik szerkesztőiéként az a feladatom, hogv a könvtárosoknak a megjelenő magvar irodalmi művekről igényes tájékoztatást adtak.

— És ha egy Fodor Andráf-kötet hagyja el

a nyomdát?

_— Azáltal, hogy a többi újdonság közé kerül munkahelyem zsúfolt asztalain, máris tár- gyilagosabban ítélhetek róla. Egyébként mindig idegenkedtem a saját dicskörétől elvakult költő irreális fölényétől A Széchényi Könyvtárba Sallai István vétetett föl. A múlt héten temettük el szegényt. Ö állt ki mellettem húsz esztendeje életem nehéz periódusában, s biztosított olyan emberi klímát, mellyel az irodalom nem kínált meg. Talán ezért is maradok hű a vállalt intézményhez.

Rovata van a Film-Színház-Muzsikában, olvashattuk filmről írt jegyzeteit is.

— Nagyon érdekel a film. A Rettenetes Iván döbbentett rá — a volt kaposi Városi Moziban láttam 1945-ben —, hogy a film nem fényképezett színház. Sajátos, önálló nyelve van. Izgat, mit lehet csinálni ezzel a „mű művészet.UTCA

KAPOSVÁRON

A sarki kert. A kora nyári fény prése alól az orromig csapó gyöngéd Sziromszag, — igen, ugyanaz Uézsút, a túlsó oldalon jönnek a régi gimnazista lányok, laskájukat két karral ölelve mellükhöz, mint egy nagy babát Fejük virága elmenőben húzó tekintetek feszült zsinórján visszafordul.

Az utca másik sarkán

rozsdás, magos palánk mögött

a kovácsmester udvarán

hajnali csöndes körtefa előtt i

ul Veres Péter, fejét hátra szegve

Bajusza szárnya épp csak fehérszik

A homlokra húzott kalap

fekete karéja alá,

tiszta szemébe fogja a diákot:

— Édes fiam, hát hoztál valamit?

tel”. Fellini, Wajda egyenrangú a legnagyobb kortárs alkotókkal, a magyarok közül Jancsót említhetem, aki a Szegénylegények-ben és az így jöttem-ben nemzedéki tettként helyettem mondott el valamit.

Somagyhoz nemcsak a múlt köti, hanem élő kapcsolatban áll irodalmi életünkkel. A Somogy szerkesztőjeként gondozza a negyedévenként megjelenő szemle kéziratait, főként a verseket.

— Itt Pesten mondogatják már, hogy „költők jönnek Somogyból”. A Széchényi Könyvtár olvasótermében is szívesen veszik kézbe a Somogyot, jó a vélemény róla, mert a hazaiak és elszármazottak, kezdők és a „nagy nevek” kényes egyensúlyát tartani igyekszik.

— A Vaspróba?

— Jó edzőpálya a fiataloknak, egy kicsit helyettesíti a műhelyt. A Somogyhoz érkezett kézirat-tartalékból már a harmadik Vaspróbn számot állítjuk össze.

— A látogatásra készülve elővettem könyveit, beleolvastam személyes hangú leveleibe, följegyeztem néhány mondatát a dedikációk- ból.

1972. június 20. „Persze, ha jobb átmenetileg hallgatni velem kapcsolatos ügyekben, nem lesz belőle sérelem, ha a tervezett beszélgetés elmarad.” Mire gondolt?

— Az iskola, a közös alma materünk szégyenkezve tagadta le azt a korszakot, amikor mi érettségiztünk. „Csak feledésre méltó dolgok történtek” — vélekedtek. Az 1945—48. közti évek eredményei szinte feltáratlanok.

A tervezett beszélgetés nem maradt el.

Szólj költemény. József Attiláról szóló könyvének címe. A belső borítón Fodor kézjegye: „Szeretettel ajánlom ezt a somogyi ihletéstől íródott könyvemet hites tanúm, H. Kovács Tollán jelenlétében.”

— Azért vállaltam el a nehéz feladatot, hogy fiataloknak írjak József Attiláról, mert íelidé- ződött bennem a kaposvári diák, aki’szellemi nagykorúsodását neki és a kcútészeüiez vezető derék tanárainak köszönhette.

— Kiket hív meg a születésnapra?

— Tegnap dőlt el ennek a rendje. Egy estébe nem fér bele, hogy akái'csak a pesti leg- közelebbiekkel találkozzam. Február 25-én Kaposmérőben, 26-án Kaposváron a hazaiak számítanak rám. Itthon két részletben látom vendégül többek között Varga Hajdú Istvánt, Sárosi Bálintot, Lator Lászlót, Lakatos Kálmánt, Domokos Mátyást, Hernádi Gyulát, Ve- kerdi Lászlót, Csanak Dórát, Be iev Zsuzsát.. . A fiatalabbak közül Csűrös Miklóst, Bozay Attilát, Bisztray Ádámot, Bulla Károlyt, Lakatos Andrást.

— Hamarosan megjelenik új gyűjteményes kötete.

— A Kelt újra jel. Ezt harminc év költői

terméséből válogattam. Futárposta címmel tanulmánykötetem, is várható még ez évben. Janus Pannoniusról, Takáts Gyulától, Simon Istvánon, Nagy Lászlón át Kelemen Lajosig sokakról írtam benne, szinte személyhez szólóan. Hazai múzsa címen önálló fejezete szól a szülőföldről. Új gyűjteményes versfordításkötetem is kiadásra vár. Kétharmad része kelet-európai költő. Végül hadd említésem meg, hogy össze- gvűjtöttem, szerkesztettem egv írások Egryről című kötetet. Előszót is írtam hozzá. Remélem, karácsonyra ezzel ajándékozhatom meg bará- taaaak Uerányi Barn»