Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-10 / 34. szám

♦ ♦ Mit várhatunk februártól ? E sorok írásakor az ország­ban plusz 3—5 fokot mutat­nak a hőmérők. Az évszakhoz képest enyhe az idő, hiszen a február — hazánkban — a leghidegebb hónap. Az időjá­rás igen furcsán alakult: ja­nuár 1 és 20 között évszá-' zadunk egyik' leghidegebb téli időszakát éltük át. Mi volt ennek az oka, és miért van most kellemes idő? Múlt századbeli följegyzé­sek szerint 1828-ban, majd 1878-ban, ebben az évszázad­ban 1928—29-ben igen kemény tél volt Ez azért különös, mert az említett években nap­foltmaximum volt, s a foko­zott naptevékenység miatt — általában — nem alakul ki tartósan hideg idő, nincs hi­deghullám (s nyáron nincs hő­hullám). Az időjárás ilyen alkalmakkor eléggé szeszélyes: hűvös nyár, enyhe téL Ennek ellenére lehet valami ebben az 50 éves periódusban, mert 1979. január első napjaiban megérkezett a váratlanul ke­mény tél, s hadállásait há­rom héten át tartotta. Eddig a napfoltminimumok (1953— 1963) tartogattak számunkra ilyen hideg »zuhanyt«. Mind­ebből következik, hogy az időjárás (vagy inkább a hő­mérséklet) alakulása és a nap- tevékenység közötti kapcsola­tokat nem ismerjük pontosan. Ötven évvel ezelőtt — nap­foltmaximumkor — az évszá­zad leghidegebb telét éltük át A legközelebbi napfoltma­ximumot legkorábban 1979 végére, de inkább 1980—81-re várják, hiszen a napkitörések száma napról napra emelke­dik. A várt enyhe tél helyett azonban mínusz 15—25 fokos hőmérséklettel köszöntött ránk a január. Tőlünk északra és nyugatra decemberben rendkívül sok hó hullott. A Kárpát-meden­ce sokáig feltartóztatta a hi­deg levegőt, ám január else­jén mégis betört Az atlanti levegő (indulásakor 5—10 fok meleg volt) — az egybefüggő hómezők felett — hazánk ha­táráig érve lehűlt s mire a Dunántúlt elborította, leg­alább mínusz 10 fokos volt Később, január közepén is ez történt. Mire a »felmentő sereg«, a langyosabb levegő ideért, lehűlt Végül a dél fe­lől érkezett melegebb levegő lassan kiszorította hazánkból a hideghullámot Milyen lesz a további idő­járás? Sok függ attól, hogy a hazánktól északra, nyugatra és keletre elterülő tájakon meny­nyi hó maradt. Ha sok, akkor az atlanti légáramlás mind­untalan lehűl, és hideg leve­gőként érkezik hozzánk. Ha máshol Is elolvadt a hó, akkor a Kárpát-medence hőmérsék­lete is enyhébb lesz. Van még egy érdekes feltevés. Ha a január túlzottan hideg volt, akkor a február enyhébb szo­kott lenni, hiszen a januári mínuszt februári (vagy már­ciusi) plusszal lehet kiegyen­líteni. G. K. PIACI KÖRKÉP ...bimbót bont a barka — Nem voltam én, koma­asszony, egész télen a piacon, de hát tudja, hogy van. Nyílik az idő, aztán az ember egy­szer csak kijön. ; Többen is lehettek így, mert — bár az első valódi tavaszi napokig még egy hónap hát­ravan — az elmúlt hetekéhez képest szokatlanul bőséges fölhozatal, mérséklődő árak és lázas adok-veszek hangulat jellemezték a tegnapi kapos­vári hetipiacot. Vásárlóban sem volt hiány. Fél kilenc­kor már hosszú, tömött so­rokban özönlöttek.., Rejtély, mi módom, de az őszihez hasonlóan gazdag volt a zöldségfélék kínálata. Sár­garépa helyenként már 6 fo­rintért is Volt kilónként, a vöröshagyma továbbra is nyolc. Sok volt a karalábé, ezt azonban némelyek nem vették észre, mert négy fo­rintot próbáltak kérni darab­jáért. Egy zöldség-kiskereske­dő csak 1,30-ért adta, és bom­baüzletet csinált. A zellerből egy darab há­rom forint, kettő öt Mennyi­be kerülhetett négy darab? (E szöveges példát kisdiákok­nak javasoljuk.) A cékla kilója 10 forint volt a piac bejáratánál és 6 a túlsó oldalon. Ügy látszik, véget éri a . burkonyaárusoknál a »dac­korszak«, mert újra hoztak, 4,50-ért kilónként. A tormát a darabonkénti ötven filléres ár sem tette ka­póssá, a petrezselyem zöld­jét viszont kettőért is elvit­ték. A gyerekek egyelőre még kajánul mosolyoghattak a spenótot árulókra. Anyjuknak esze ágában sem volt 4—5 forintért venni az aprócska kupacokból. A dughagymát fajtától füg­gően 20 és 48 forint közötti áron adták. A gyümölcsfélék tisztes tá­volságból szemlélve csaknem hamvasaknak látszottak. Volt »tucatalma« 5,60-ért és »álom­alma« 10-ért A 15 forintos körténél — úgy látszott — keresettebb a söntésben árult császárkörte. Az ég tudja, hányadszor je­lent meg október óta a gesz­tenye. A vásárlók bizalmat­lanságát a 25 forintos ár sem segítette föloldani. A dióbél újfent csak 80 forint, a mákot pedig nagyban már 30-ért is adják. A túrópiacra rossz napok járnak. — Higgye el, aranyos, fél liter tejfölömmel többet áll­dogáltam itt ma, mint azelőtt három piac alatt. Nem kell a cérnametélt sem, és a sava­nyúkáposztával is mindenki eltelt már. Az erő pozíciójából tárgyal­hattak a vásárlók a baromfi- fiacon. Az l,30:as tojáson csak nevettek, csak 1,10-nél kezd­ték fontolgatni, hogy vegye­nek-e. Karácsony előtt a vásárló volt kénytelen beletörődni sa­nyarú sorsába, és leszámolni 150 forintot egy nyeszlett ka­kasért, most az árusok tuk­málták néhol már 85-ért az ágaskodó tarajú jószágot. Hiá­ba, ha nagy a kínálat, a ve­vő szeszélyeskedni kezd. Ne­heztelés., persze nincs: a csirke kilóját 35 forintos reklámáron kináló »farmer« is jól tudja, jön még a vásárlóra dér. A tavasz közeledtének csal­hatatlan jele, hogy újra éle­dezik a virágpiac. 1—2 forint a hóvirág, 2—3 a barka csok­ra. B. F. Jerzy Edígey Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA'BÁBA MHÁlY * A MÁV SZOMBATHELYI IGAZGATÓS AGA értesíti az utazóközönséget, hogy vasútépítési munkák alatt február 13-án, 14-én, 15-én Balatonederics és Tapolca között 1 . J55T az 5512. számú vonatot átszállással — vonatpótló autóbuszokkal — közlekedteti. Az autóbuszok megállóhelyei: Ba’atonederlcs vasútállomás — a Hegymagasl úton a Raposka vasúti megállóhely felé vezető útelágazás, Tapolca vasútállomás. A Raposka elágazásnál felszálló utasok pótdíjat nem fizetnek. Az autóbuszokon érvényes vasúti menetjeggyel lehet utazni. Az esetleges kisebb késéssel b számolni kell ezért az i utazóközönség elnézését és megértését kérjük. I — - - (411901 — Nem tudnak véletlenül egy eladó sport Ferrarit? Kész vagyok komoly összeget fizetni érte. — Arra időt kell áldoznia, uram — tanácsolta Le Chaps úr, — meg kell . érdeklődnie minden használtautó-keres­kedőtől. hogy nem rendelkez­nek-e vele. A francia Ri­viérán és Monacóban sok ilyen cég van. Gondolom, ezekben a garázsokban talál megfelelőt. Hogy éppen Fer- rarira akad-e? Szerencse dol­ga. Viszont, ha hosszabb ideig óhajt megtelepedni nálunk, akkor érdemes megrendelni a gyártól. — A francia egy nagyszerű nép — állapította meg mister, MacAreck. amikor búcsúzott. — Ilyen udvariassággal és se­gítőkészséggel csak önöknél lehet találkozni. Reggel óta érzem a franciák jóindulatát, minden megkérdezett francia nagyszerű, praktikus tanácsot ad. Az azúrkék -tengerpart új lakója ezután meglátogatta Jean Charboneau ügyvédet. A iiataX ügyvéd biztosan meg-; Fttben, fában orvottági Gyógyszer és őskultúra A Magyar Orvostörténelmi Társaság néhány éve megala­kult népi orvoslási szakosztá­lya a közelmúltban kiállítást rendezett a Semmelweis Or­vostörténeti Múzeumban a népi orvoslás magyarországi történetéről. A téma meghí­vott külföldi • előadói a rend­kívül érdekes és értékes anya­got kiegészítették a Kárpát­medence ama . területeiről szerzett adatokkal, amelyek kívül esnek ugyan hazánkon, de tágabb körben mégis hoz­zá tartoznak a Duna mentén élő népek távoli és közeli tör­ténetéhez. Vajon miért fontos mindez, mi a jelentősége az első pillantásra csak szakem­berekre tartozó rendezvény­nek? Kóczián Géza, a nagy­atádi gyógyszertár vezetője, aki a nemrégiben megalakult szakosztály egyik alelnöke, dr. Rdcz Gábort, a téma egyik szaktekintélyét idézi: — »Az orvosi folklór szá­munkra legértékesebb elemei azok az empíriás adatok, me­lyeket évszázadok hosszú so­rán keresztül őriztek meg. Fennmaradásuk főleg annak tulajdonítható, hogy a kérdé­ses növények felhasználása s~irán csakugyan eredményes­nek bizonyult a kezelés.« A kutatók laboratóriumban ki­vonták a hatóanyagokat, és klinikai körülmények között kipróbálták a marosvásárhe­lyi egyetemen. így lett például a hipertónia, azaz. a magas vérnyomás egyik tudományo­san elfogadott gyógyszere Ro­mániában a kék iringó növény nedvéből kivont anyag. Téve­dés ne essék, korántsem arról van szó, hogy a korszerű gyó­gyászatban nélkülözhetetlen alapanyagok hevernek parla­gon, hanem arról, hogy ár. talmatlan, illetve hasznos gyógynövények főleg hazánk­ban kevéssé kapnak szerepet a gyógyításban. — Ártalmatlan növények a gyógyításban? — Fogas kérdése ma is a gyógyászatnak, hogy sok be­tegségnek, vagy a rossz köz­érzetnek az eredete túlnyo- részt pszichológiai okokra ve­zethető vissZa. A sok vitát okozó úgynevezett placebo kí­sérletek , ahol a valóban ható orvosság mellett teljesen kö­zömbös alapanyagú tablettá­kat is adtak a kísérleti szemé­lveknek, sokszor meglepő eredményre vezettek. Azaz, az idegi eredetű bajoknál a be­teg számára a gyógyulást már az a tudat is elősegítheti, hogy .iá gyógyszert kapott. Tulaj­donképpen ez a hatásmecha­nizmus, azaz a pszichoterápia igen jellemző az ősi népgyó­gyászatra, amikor sok esetben az orvos-kuruzsló — ezt igen nehéz elválasztani — által ja­vasolt növény főzete kevésbé hátott, mint a gyógyulásba ve­tett hit Nagyatád új gyógyszertárá­ban beszélgetünk Kóczián Gézával, és a modem kör­nyezet, a magyar gyógyszer- ipar méltán világhírű termé­kei között bizony egy kicsit furcsa az ősi népgyógyászat­ról beszél ni Ám éppen a gyűjtőtevékenység igazolta: ha szórványosan is, de élnek még a régi hagyományok .— hasznos, ártalmatlan és káros következményeikkel együtt. — Ez a hármas tulajdonság ad aktualitást munkánknak, s ez késztette az Orvőstörténel- mi Társaságot arra, hogy megalapítsa szakosztályunkat Megpróbáljuk eredményein­ket tapasztalatainkat össze­gezni, nemcsak hazánkra vo­natkoztatva, hanem a szom­szédos népekre is. — Létrejönne tehát egy né­pi orvoslási dokumentációs központ? — Ez az egyik legfőbb cé­lunk, s hasonlóképpen véle­kednek a szomszédos népek kutatói is. Persze ez hosszú folyamat, most még csak a kezdet kezdetén tartunk. Megkötötték a szerződéseket Megkötötték a szerződése­ket a fizetővendéglátó-szolgá- lat Balatonnál bérbe vehető nyaraló6zobáira. A tó partján a nyári főidényben a vendé­gek egy részét a fizetővendég­látó-szolgálat magánnyaralói­ban helyezik eL A szolgálatot az idén kiter­jesztik a tóparttól távolabbi részekre, az úgynevezett má­sodik vonalra is. A Siotour például az idén főleg Bala­tonyberényben bérel újabb helyeket. A Balaton környékén és az üdülővidékhez számítható ide­genforgalmi helyeken körül­belül ötven kisebb-nagyobb településen a nemrég megkö­tött, illetve megújított szer­ződéseknek megfelelően az idén már egyszerre csaknem 50 ezer vendég elhelyezéséről gondoskodhatnak a szolgálat vezetői. — Vajon m3 ad aktualitást a technika századában egy ilyen gyűjteménynek? — Már maga az, hogy ezek a hiedelmekkel át- meg át­szőtt gyógyászati módszerek pontos képet adnak egy le­tűnt vagy letűnőben levő kul­túrkörről, elegendő indoknak látszik. Azonban azt sem sza­bad figyelmen kívül hagy­nunk, hogy elszórva, egyes kí­vül eső területeken még él­nek ezek a hagyományok, s hatásuk is mérhető. Elég csak az országos vitát kavaró ha» lottlátó asszonyra gondolni. Nagyon nehéz a dolgunk, ami­kor megpróbáljuk a kellő fel- világosító metodikát kidolgozó ni, mert ehhez először ismer­nünk kell az adott tájkörzet­ben még élő hagyományokat — Tehát a múlt szálai ú mához is fonódnak... — Fonódnak bizony, eze^ rencsere egyre gyengébben. Nemcsak Erdélybe, a közeli zárt kisközségekbe is eljárok régi szokásokat, módszereket, gyógynövényeket gyűjteni. S olykor meglepő tapasztalatok Hrtokába jutok. Van olyan település, ahol például a fia­tal, szülőképes asszonyoknak téves elképzeléseik vannak a fogamzástól, vagy ami veszé­lyesebb — a maigzatelhajtás- ról. Az ilypn hiedelmek a csa­lád idősebb tagjaitól öröklőd­nek, s hiába a televízió, a meghirdetett népszerű tudo­mányos ismeretterjesztő elő­adások, esetleg hajlamosak jobban hinni a »nagymamá­nak«. — Az utóbbi időben mind népszerűbbek a gyógynövé­nyek. — Kettős jelenség figyel­hető meg. Aki gyógynövényt vásárol gyógyulása érdekében, maga is aktív részesévé válik- a gyógyítási folyamatnak, hi­szen egy »szertartás« kereté­ben maga készíti — főzi — otthon a gyógyító oldatot Ez emlékeztet a régi »népi pszi­choterápiára«, kár, hogy az országos gyógyszertár-háló­zatnak ehhez nincs sok köze. A másik jelenség, a régi szo­kások túlélése viszont sok esetben káros, bár kultúrtör­téneti emlékekhez juthatunk hozzá általa. Védekezni csak úgy tudunk hatásosan, ha elő­ször fölmérjük a helyenként más-más tudati szintet és ah­hoz alkalmazzuk a felvilágo­sítás módszerét. A káros szo­kásokat kiszűrjük, ugyanak­kor megőrizzük a mának is tanulságos régi tapasztalato­kat. B. A. nyerte tetszését, mert az ame­rikai egy rövid beszélgetés után megbízta minden ügyé­nek intézésével Franciaország területén. — Igaz, ebben a pillanat­ban nincs semmiféle ügyem — mondta mister MacAreck —, de kérem, fogadjon elezer frankot előlegként elszámo­lásra. Ö, kérem, ne tiltakoz­zék, lesz velem éppen elég munkája. A legközelebbi na­pokban házat veszek. Nem tu­dom még, hogy milyet, de gondolom, elegendő ' három nap. hogy megfelelőt keres­sek és le kell bonyolítania a formalitásokat. Legkésőbb kedden vagy szerdán a saját szemétdombomba akarok köl­tözni. Az ügyvéd udvariasan azt válaszolta, hogy Franciaor­szágban a pénteki napot pe­ches napnak tartják. <5, Char­boneau ügyvéd, hajlandó ettől a pillanattól kezdve a pénte­ki napot a legszerencsésebb­nek elismerni. Hiszen éppen pénteken kapott olyan jó út­felet, aki még el sem látta munkával, s máris fizetett. Az amerikai megkérdezte újdonsült jogtanácsosát, hogy nem hallott-e eladó Ferrari sportkocsiról. Az ügyvéd is azt tanácsolta MacArecknek, hogy a megálmodott kocsit a garázsokban, vagy a hasz­náltautó-kereskedőnél kell keresni. Mister MacAreck ezután végigszáguldott a tengerpar­ton. Útközben megállt ( az autókereskedők üzletei előtt és nézegette a szemlére kitett kocsikat. Az Ambasador szál­lóba csak este tért meg. XXV. MacAreck úr útlevele úgya- ebben az időben került a nizzai rendőrfőnök kezébe. Egész sor útlevelet pecsételt le és írt alá, de ezt az egyet kiemelte a többi közül és be­hívatta helyettesét, André Le- sout. — Nem tudom, hogy olvas­tad-e a Párizsból érkezett táviratot? — kérdezte a rend­őrfőnök. — Figyelmeztettek egy hírhedt amerikai szélhá­mosra. — Igen. Furcsa, rövid név' »Mac«., — Ez az ostoba Gareáu biz­tosan tévedett, amikor felír­ta. Ennek a fickónak a neve nem »Mac«, h^nam MacAreck. Itt az útlevele.' A foglalkozási rovatba gyáriparos van írva. Ezek (hind gyáriparosnak vagy kereskedőnek adják ki magukat. Már megtisztelt bennünket a látogatásával, — Hol szállt meg? — Természetesen az Amba­sador szállodában. Mindig 'a legdrágább szállodában lak­nak. A portás, aki elhozta az útlevelét, azt mondta, hogy nagyon gavallér vendég. Meg­érkezése után mindenkinek magas borravalót adott. El­mondta, hogy házat akar ven­ni és itt óhajt letelepedni. — Házat nem vesz, de ami a megtelepedést illeti, lehet­séges, hogy néhány évre itt marad nálunk államköltségen. — nevetett a rendőrfőnök. — A szélhámosok, ha amerikaiak is, mindig arra számítanak, hogy átverhetik a francia rendőrséget. Pedig néhányan már megjárták. Miheztartás végett értesíteni kell a szál­loda igazgatóságát. — Éppen ezt akartam java­solni. Holnap a kerületieknek is beszámolok erről a madár­káról. Általában hamis és fe­dezetien csekkekkel manipu­lál. Csak készpénzért adjanak el neki mindent. Amíg vala­min el nem kapjuk, nem nyúlhatunk hozzá, még a szállodából sem tudjuk ki­rakni. — Az Ambasador Igazgató­jával szívesen beszélek — mondta a rendőrfőnök. — A többi szállodát is figyelmez­tetem. Az egész Riviérán nem kap a fickó egyetlen szobát, ahol megaludjon, és kénytelen lesz bevonni a vitorláját. Ke­ressen szerencsét máshol. Másnap kora reggel a Cré- dit Lyonnais portása elhozta MacAreck úrnak a lepecsételt borítékot. A csekk-könyvecske mellett egy levél is volt, amelyben értesítik, - hogy számlát nyitottak, és hogy a Crédit Lyonnais félmillió új frankot jóváhagyott a szám­lájára. Az amerikai figyelmesen megtekintette a csekk-köny­vet és zsebébe tette, a levelet apró darabokra tépte és a kosárba dobta. Fütyürészve hagyta el a szobát és lement a hallba. A portás már nem olyan udvariasan köszöntötte, mint tegnap amikor visszaadta az útlevelét. — Elnézést kérek, uram — mondta a főportás. — Meny­nyi ideig óhajt a szállodánk­ban vendégeskedni? [Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents