Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Eső veri Holubart Hétvégi tájol* Szekérvár a fala korul H [ azafelé, a katolikus templom előtt azt mondom a papnak, hogy ne­hezen tudom elképzelni azo­kat a sokat emlegetett har­cias ősöket. Nevet. »Pedig kemény legények voltak, árny- nyi szent Nem ijedtek meg a saját árnyékuktól, de még Kü­lönítse tői sem. Persze, elver­tem rajtuk a port úgy isten- igazából.-“ Hogy mi történt 1751. au­gusztus 20-án, azt régen min­den helybeli gyerek tudta, fölmondta, mint az egyszer­egyet De még annak az em­bernek a nevét is, aki a »nagy összetűzés előtti fe­szült csöndben fölkiáltott: »Gyűjtsük föl az eretnekfész­ket!-« Két-három falu népe állt a szekérvár előtt mert a v.-iak a közeledő precessziók hírére szekerekkel vették kö­rül a települést görcsösen markolták a kasza, a kapa nyelét hangtalan várták a pillanatot amikor a papok által fanatizált tömeg neki­lódul. Protestáns istenükhöz is hangtalanul fohászkodtak, csak az ajkuk mozgott és né­ha a foguk csikordult Pré­dikátoruk fustéllyal a kezé­ben állt hívei között, mint Nagybotú Lőrinc Dózsa sere­gében, állt és nézte keserű népét amely most nem gon­dolt csűrjeire, kazlaira, gyü­mölcsösedre, még a csecsszopó gyermekekre sem, csak istené­re, aki akkor bújdosó szegény legény volt kuruc isten, Thö­köly, Esze Tamás, Rákóczi is­tene, rongyos csdzmájú, sza­kadt mellényű, korgó gyom- rú rebellis isten És jött özön­lött három falu katolikus né­pe, jöttek kápolnát szentelni, mert a katolikus földesúr az »eretnekek« bosszantására ká­polnát építtetett ide. Hiába ment a tiltakozó deputáció Mária Teréziához, a fölszen­telés napja fölvirradt A pro- cessziók élén stólás, karinges papok lóbálták a füstölőt, a "íRTCjViola színű templomi zászló­dat magasra tartották, s mi­után a szekérbástyák előtt ha­direndbe Sorakozott a hőség­től. útiportól, szomjúságtól el­tikkadt tömeg, a félelmetes csöndbe valaki belekiáltott: »Gyújtsuk föl az eretnekfész­ket!« A falu védekezett. És győzött. De köz,beszólt a ha­talom: bilincsbe verte a pré­dikátort, börtönbe küldte a férfiakat, s az asszonyokat, lányokat durva kezek ragad­ták meg, deresre fektették, ir­galmatlanul megvesszőzték őket a közeli város piacterén. A büntetést pénzbírsággal te­tézték. Minden gazdának há­rom szarvasmarha árát kellett beszolgáltatnia, s ebből a pénzből épült a katolikus templom az »eretnekíészek« közepén. Mondom: a falu mostani közegében nehéz megidéznem a protestáló ősöket. A pap vasalt végű botja nagyokat koppan az országút közepén. »Pedig lé­teztek — mondja —, ehhez nem fér kétség És ahhoz sem, ho»” éppen ebben a küzdel­mes időszakban élte fényko­rát a falu. A fejlődés az ösz- szetűzés événél jóval előbb kezdődött Gondolom tudja, hogy 1681-ben, a soproni or­szággyűlésen kimondták és artikulustoa vették, hogy a protestáns magyarok megyén­ként két helyen szabadon gya­korolhatják vallásukat, temp­lomot építhetitek, lelkészt tarthatnaik. Ez Thököly hadi sikereinek volt köszönhető. Nos, a mi falunk is egy ilyen artikuláris helység lett. Har­mincöt községből jártak ide istentiszteletre, s 1781-ig, má­sodik József türelmi rendele­téig ezen a vidéken csak itt volt protestáns templom, is­kola és lelkészi hivatal. Ez idő tájt körülbelül négy­száz lakosa volt V.-nek (ez a legmagasabb lélekszám a gyü­lekezett történetében), s a földművelés mellett szépen fejlődött a kézműipar. A régi anyakönyvek tanúsága sze­rint bogná­rok, taká­csok, ötvösök, csizmadiák, cserző vargák stb. űzték az ipart, fisikáli- sok telepedtek a lelkészi hi­vatal köré, ugyanis ekkor már »hites hely« volt a parókia. A környék ne­vezetesebb családjai ide hozták meg­erősítésre tes­tamentumai­kat és egyéb fontos iratai­kat. A falu te­kintélyét C,Tt©l- te, hogy ide temetkezett a környék legki­válóbb kunucvezére, a nagysá­gos fejedelem bizalmasa, hogy a megye, sőt az ország külön­böző gyülekezeteiből tanuló­kat küldtek a község elemi is­kolájába és algimnáziumába Ide járt iskolába például a hí­res irodalmár püspök, aki a legnagyobb magyar ódaköltőt fölfedezte, egyszóval sokáig a mi falunk volt a legéletképe­sebb község 4 környéken. Csakhogy a falu hagyo­mánytisztelete később végze­tesen anakronisztikussá vált Az egykori protestáns kuruc sziget hanyatlása körülbelül a kiegyezés idején kezdett nyil­vánvalóvá válni. Az ok pedig nem más, mint a maradiság. Konzervativizmus a gazdasági életben és a gondolkodásban egyaránt Az a bizonyos sze­kérvár, amelyet 1751. augusz­tus 20-án építettek, érintetle­nül maradt a falu körül. Csak­hogy később ezek a »falak« fölöslegesekké, enyhén szólva nemkívárfatosakká váltak. Út­ját állták a haladásnak. Min­denkinek, aki valami újat akart itt, s mindennek, ami új volt „Jlirci!, tiuaes alkotás Beszélgetés Gera Katalinnal J) Közben az isten is megvál­tozott. Talán furcsán hangzik ez a kijelentés egy lelkész szájából, de ez az igazság. A szivét megkeményítet­te a gőg, a tekintete ri­deg, a törvénye önző és kér­lelhetetlen volt. A gazdákat rávette, hogy a portákat is fa­lakkal vegyék körül, hogy el­zárkózzanak egymástól, hogy egymás ellen is hadakozzanak. Az otthonokba drákói tör­vénnyé szigorodott a negye­dik parancsolat: apádat és anyádat tiszteljed; vágyás: zokszó nélkül vedd feleségül azt, akire még ránézni is ne­hezedre esik; nevedre íratott birtokodat el ne oszd az ágyon, inkább légy utódtalan, minthogy vállalj két-három ""ennekét, s ha úgy kívánja a család tekintélye, maradj agglegény, illetve ne menj férjhez soha, hogy birtokrésze­det ne kelljen kihasítani a gyö­nyörűséges egészből, ellen­ben dolgozz látástól vakulá- sig, halálodig légy hű rabszol­gája a birtok örökösének, uno­kaöcsédnek, az egykének.« »Tartsd meg, - amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat« — idézek a Jele­nések könyvéből. »A bibliai tanítás végzetes félreértése« — mondja a pap. Szapudi András (Folytatjuk) Otthonra készül a dombormű. A Kaposvár városért em­lékérem alkotója néhány hó­napja él a somogyi megye- székhelyen. Bizalommal fo-. gadták, bizonyította a megbí­zatás, azóta pedig elkészült újabb alkotása is: a Doroty- tya-ház falára helyezik a víg- eposzjelenetet megörökítő domborművet. Gera Katalin a Honvéd ut­cai színészházban lakik férjé­vel, Csernák Árpáddal, a Csi- ky Gergely Színház művészé­vel, A 48-as ifjúság útja 66 számú ház az épülő gyakorló általános iskolára néz, az épület alagsorában egy kis szűk helyiséget bérel, hogy dolgozni kezdhessen. — Az Alföldön, Újkígyóson születtem — mondja. — Há­lával tartozom a szüleimnek amiért Pestre kerültem; elő­ször a képzőművészeti gimná­ziumban, majd a főiskolán taníttattak. Ök ma is újkígyó- siak, a tsz-ben dolgoznak. Két szobor áll a faluban, de egyi­ket sem én csináltam. A gimnáziumban Somogyi József volt a mestere, a főis­kolán Szabó Iván növendéke volt. , — Somosadnak megha­tározóbb szerepe volt szobrásszá válásomban — mondja tisztelettel Ge­ra Katalin. — A főiskola után Szegedre kerültem, és ettől az időtől fogva mindig ott dolgoztam, ahol a férjem játszott Békéscsabán, majd Hódmezővásárhelyen, innen vezetett az út Kaposvárra. — A művészi munkában mit jelentett az egyik vagy másik város? — Vásárhelyet említhetem, ott jelentős a művészeti élet. Mit adott? Barátaim javasla­tára pályáztam meg a mű­termet, amelyet meg is kap­tam. Békéscsabán Csernák Árpád felesége voltam. Vásár­helyen: szobrász. Elfogadtak és befogadtak. Részt vettem a művészeti megmozdulások­ban, rendszeresen szerepeltem az őszi tárlatokon, meghívtak a jugoszláviai kiállításokra. Mindez elég önbizalmat adott. — A főiskola elvégzése után talán most gondolt arra. hogy maradandóbb otthont választ Kaposváron. Sikerült-e művé­szetében megtalálnia önma­gát? — Nem hiszem, hogy szá­mítana, hol lakik az ember. A gyerekkor, az igen, az fon­tos. Meg hogy kikkel találko­zott az ember, és kik segítet­ték. Szerencsésnek érzem ma­gam, mert olyan mestertől ta­nulhattam, mint Somogyi Jó­zsef. A Dorottya-jelenetre mutat, Kaposvár új köztéri alkotá­sára. . — Kiss Kovács Gyula így jellemezte ezt a munkámat: lírai, míves... — Ezt fogadjuk Gera Ka­talin szobrászaiknak általános jellemzéséül? — Nem hiszem, hogy eny- nyire le lehet szűkíteni. Az érzelmi élet, a család megha­tározó az életemben. — Azt gondolhatja az em­ber, hogy az Alföld szülötte, neveltje olyan parasztfigurá­kat hoz magával, mint ami­lyenek »elképzeléseinkben él­nek. Gera Katalin műveincK java, igaz, Vásárhelyen van még, csupán néhány szobor ad képet plasztikáinak egyéni ízérőL — Lelki alkatom más. Sa­mu Kati a paraszti élethez hétköznapi értelemben is kö­tődik, állatokat tart, fuvaroz. Megmaradt bennem az a tu­lajdonság, hogy kifelé nem szívesen mutatom magam. — Hogy érzi magát Kapos­váron? ) — Sem a szobrásznak, sem a családnak nem jó, ha foly­ton vándorol. Somogy ottho­nos vidék, az Alföld néha riasztó tud lenni, ijesztő. Azt hiszem, e táj plasztikai elkép­zeléseimet is gazdagítani fog­ja. — Nemrég találkoztunk Csi­kós Nagy Márton taszári ki­állításának megnyitóján. Nyil­ván keresi a vásárhelyi mű­vészeti élet somogyi mását — Még kevés emberrel is­merkedtem meg. Úgy vélem, baráti érzésekkel fogadott Honty Márta és Bors István. Azt is jólesően tapasztaltam: Kaposvár bizalmat előlegezett jövendő munkásságomra. i - KB. Jerzy Edígey Mister MacAreck üzletel FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY — Kész vagyok használtat is megvenni. Ez a kocsi a passzióm. Meg kell szerez­nem. — Talán a használt gépko­csit árusító vállalatoknál kap, de azt is kétlem. Visszatérve a mi ügyünkhöz, javaslom, hagyja itt a füzetét. Telefo­nálunk az USA-ba, és holnap reggel készek vagyunk az elő­készített csekk-könyvet kiad­ni. Megfelel önnek ez az el­intézési mód? — A legteljesebb mérték­ben, igazgató úr. — Tehát kérem a csekkfü­zetét. Hol lakik ön? — Pillanatnyilag az Amba- sador szállodában. De házat keresek és remélem, hogy né­hány napon belül átköltözhe­tek a saját villámba. — Jó vételt kívánok önnek. — Köszönöm. Ajánlottak nekem egy céget, a Le Chaps testvéreket. ■— Nagyon jó választás! — helyeselt az igazgató. — A mi klienseink. Eközben' mister MacAreck elővette a tollát és a csekkfü­zetét. Kitöltötte, kitépett egy kékes színű lapot, és átnyúj­totta az igazgatónak. Az igaz­gató búcsúzáskor egészen a bank ajtajáig kísérte. Még a Crédit Lyonnaisban sem tör­ténik meg mindennap, hogy az ügyfél százezer dollár csekkátutalást kért. Az igaz­gató tehát megígérte az ame­rikai gyárosnak, hogy, holnap A farsang szele meglegyintett bennünket, mi­kor viharzó jelmezesek árulni kezdték testvérkénket, a Ka­posvári farsang című lapocs­kát Rögtön a »vezércikkre« esett tekintetünk: »Hétvégi bájoló« — ez a címe. Vajon honnan »koppinthatták«? Eb­ből értesültünk a Dorottya ne­vétől hangos kaposvári ese­mény menetéről. Háromnapos vidámság lesz a Farsangi népszokások a Dunántúlon című, tudományos tanácskozással ma 10 órakor kezdődő (TIT-székház a hely­szín) nagyszabású rendezvény- sorozat. Amatőr színjátszók érkez­nek megyénkbe, s ezek ma 16 órától vidéken, 19 órától Ka­posváron, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban lépnek föl. Ka­ján Tibor és Sajdik Ferenc karikatúráinak kiállítása hol­nap fél tízkor nyílik a Hely­őrségi Művelődési Otthonban. Tizenegy órakor már az if­júsági házban kell lennünk: a dél-dunántúli farsangi népszo­kások tárgyi emlékeit láthat­juk. Ez az itézmény hirdetett gyermekfarsangot is! Gyerekek! Szombaton dél­után 15 órakor a Bóbita bib- együttest nézhetitek meg s Latinca-házban. Vasárnap 10- kor Mesélő bábok címmel a Pacsirta és a Feketerigó báb- együtes műsorát élvezhetitek, ugyanakkor az aprók táncháza is megnyílik, vendégetek Bába Kati néni és a szennai gye- rektánccsoport lesz Délután 14 óra 30 perckor maszkabált rendeznek nektek, közreműkö­dik a Haverock zenekar, no meg a Kisfaludy utcai iskola irodalmi színpada, lesz Chap- lin-revü és maszkák szépség- versenye is. Mindez az ifjú­sági házban. Az itnmár hagyományosnak nevezhető karneváli menet szombaton 17 órakor indul, érinti a Kossuth teret, s vonul a 'Dorottya-szálló elé. Bál minden mennyiségben: a Do- rottya-szállóban. a Kapos és Park étteremben, az ifjúsági és úttörő művelődési házban, s természetesen megrendezik a cigánybált is. A délszláv zene kedvelői a Park vendég­lőben, a sváb muzsika hívei a Kapósban adnak randevút egymásnak. I Aztán majd csak visszaad­ja Karnevál herceg őfelsége a hatalmat... Színházunk Voltaire—Bern­stein Candide musicaljével áll helyt a »nehéz« napokban, • Szinte halljunk Pangloss mes­ter bölcs szavait, melyek sze­rint ez a farsang a létező farsangok legjobbika. A moziműsor A fej nélküli lovas című, felújított szovjet »westernfilmet«, a francia Megtalálták a 7. századot — aki keres: talál! —, a Mágnás Miskát — aki a cehhet fizeti, az mágnás! — , A nagy bal­hét — hát az lesz bizonyára! —, a Ritkaságok boljtát (Di­ckens művéből készített musi­cal a Latinca moziban) ajánl­ja, jól igazodva farsangünnep­hez. A meghívók tanúsága sze­rint másutt is igazodnak Kar­nevál herceg irányvonalához; Szombaton este 19 órától a kadarkúti id. Kapoli Antal körzeti művelődési házban is rúgják a port — bál lesz. A barcsi Móricz Zsigmond művelődési és ifjúsági köz­pontban régi hagyományt ele­venítenek föl, amikor a KIOSZ járási szervezete meg­rendezi az iparosbált. E csa­ládi esten a Pécsi Nemzeti Színház művészei, illetve a barcsi Gábor Andor Szinpad tagjai is fellépnek. Vasárnap a fiataloké lesz a művelődési központ: este a diszkót műsor színesíti. A Kaposvári Taní­tóképző Főiskola kollégiumá­nak Zenélő klubja mutatkozik be. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ­ban Ismerkedés a farsang múltjával címmel szombaton 15 óra 30 perctől hirdetnek programot a nyolcadikosok­nak. Vetélkedőt vasárnap dél­előtt 10-kor rendeznek a Nagyváthy János kollégium ifjúsági pinceklubjában, Tóth Hona vezetésével. A bodvicai Új Tükör klub­ban már túl vannak a tréfás farsangi vetélkedőn. Szarvas József klubvezető szombaton 17 órára komolyabb progra­mot hirdet: Radnóti' Miklós k ötészetével, életével foglal­koznak a Bori notesz kapcsán. reggel a csekk-könyvecske az Ambasador szállodai szobájá­ban lesz. Az amerikai távozása után azonnal telefonált New York­ba. Amikor a kagylóban fel­hangzott a The Chase Man­hattan Bank egyik igazgató­jának hangja, a Crédit helyi képviseletének főnöke értesí­tette, hogy mister MacAreck százezer dollárra diszkontó csekket kapott és kérdezi van-e erre fedezet, ezenkívül kéri blokkolni ezt az össze­get. Az óceán túlsó felén fel­hangzott a nevetés: — Nevetséges kérdés, hogy MacAreck úr csekkjének van-e fedezete. Százezer dol­lárra? ötször nagyobb össze­get is kifizetünk. Tegyék a csekket a borítékba és küld­jék el a címünkre. Mi azon­nal kiadjuk telefonon a disz­pozíciót a megbízottunknak, az Angal—amerikai Banknak Párizsba, hogy utalják át az összeget. Két órával később a Crédit Lyonnaisban megszólalt a te­lefon Párizsból. Az Angol— amerikai Bank értesítette őket, hogy a New Yorkból ér­kezett utasítás szerint a niz­zai Crédit fiók javára írtak fél millió új frankot, mely százezer dollárnak felel meg. A bank igazgatója nagyon elégedett volt. hogy ilyen jó ügyfele akadt és ő maga el­lenőrizte, hogy mister Mac­Areck csekk-könyvecskéjét a lehető leggyorsabban intézzék el, s a portás holnap reggel vigye az Ambasador szállodá­ba. Eközben a mi amerikaink visszatért a szállodába. A portás udvariasan tájékoztat­ta, hogy az utasításnak meg­felelően a kocsi várja. Mac­Areck úr megkapta a kul­csot, beült a kocsiba és el­hajtott a Le Chaps testvérek cégéhez. Mindkét úr udva­riasan meghallgatta az ügy­felet és dicsérték a döntését. Közölték, hogy megfelelő tő­kével jó üzletet lehet csinál­ni a tengerparti ingatlanvá­sárlással. Az árak hamarosan felszöknek. Az ügyfél azon­ban megmagyarázta, hogy nincs szándékában házvásár­lásba fektetni vagyonát.. Meg­felelő villára van szüksége. Európában kiterjedt üzletet folytat, és itt saját lakást akar. Lehetséges, hogy né­hány vagy tízegynéhány év múlva visszavonul az üzleti élettől és örökre elhagyja az( Egyesült Államokat, a Rivié­rán telepszik .le. Úgy ahogy tette ezt már nagyon sok ba­rátja és ismerőse. A cég tulajdonosai megígér­ték MacAreck úrnak, hogy megfelelő villát keresnek. Ha a tisztelt ügyelük holnap reg­gel befáradna, együtt mehet­nének Nizzába és a közeli Cannes-ba körülnézni. Mac­Areck közölte, hogy reggel néhány ügyet kell elintéznie, de délután egy órakor már szabad és elmehetnénele meg­nézni azokat a villákat, ame­lyeket Le Chaps urak figye­lemre méltóknak tartanak. Az amerikai ekkor elővette pénz­tárcáját és kivett belőle egy ezer frankost és letette az asz­talra. — Mi, üzletemberek — mondta —, az előlegtől kezd­jük számítani az üzletet. Na­gyon sajnálom, hogy ebben a pillanatban nem tudok na- ■ gyobb összeggel szolgálni önöknek, mert még nem in­téztem el minden formalitást, hogy a csekkszámlámat meg­nyissák a Crédit Lyonnais­ban­Az Ingatlankereskedő cég tulajdonosai elismervényt ad­tak az összegről. (Folytatjuk) Somogyi Népláp H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents