Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
Képernyőn a világ HÉTVÉGÉ A „hamusbetyárok" nyomában SX antennái Néhány elárvult ház a dombtetőn Szél suhan a kopár fák közt, régi idők üzenetét hozza Nagytót- vároc felől, az ágakon meg- megrezzen- nek a száraz levelek. Erdőháton, völgyeken keresztül két turistaút vezet bennünket a Zselic keleti szélébe. két megye, Somogy és Baranya találkozásához. Valamikor, a régmúlt időkben virágzó falvak voltak itt Ma már csak omladozó falak, ledőlt keresztek, lakatlan házak sejtetik a múltat A szép sasréti vadászkastély látványa után bizony szomorú képet mutatnak Terecseny, Tótváros és Szentlukapuszta romjai. A ßzentlukapusztai egykori üveghuta területén járunk. A kiránduló kis kutatómunkával még ma is alaktalan üvegrögöket gyűjthet Gombázás, hóvirágszedés alkalmával gyakran előfordul, hogy régi tárgy kerül a kezünkbe. A régi bánya omladéka mellett kis kopott kápolna áll,' mellette egy ittfelejtett védőszent Nepomuki Szent János szobra. Igen szép barokk alkotás, Festetich János készíttette 1795-ben Pécsen, valószínű, hogy akkor kezdett működni a huta is. A kápolnának érdekes a múltja. A bőszénfai plébánia anyakönyve elárulja, hogy Jéger János üvegbányász építtette saját költségén 1803-ban, és 1826-ig amíg a huta működött, rendszeresen miséztek benne. Szentluka fölött, a dombtetőn néhány elárvult ház várja szomorú sorsának beteljesülését Az elnéptelenedett Nagy- tótváros házai ezek. A település harangja ma a Kaposvár melletti Gyertyános-völgyben áll mementóként A pusztát valamikor hamuzsírkészí- tők lakták, a szentlukai, majd a németlukafai huták részére égették az üvegkészítés nélkülözhetetlen kellékét. Nehéz munka volt ez. Hamuzsírt csak igen öreg bükk- vagy tölgyfából lehet készíteni, és egy-egy mázsa előállításához 40—50 mázsa hamura, vagyis 60—70 köbméter jó minőségű QtAztatálxáL DCék-tó VT izét márványsima, vas- ” tag jégpáncél takarta ottjártunkkor. Csend _ Volt, néma és kihalt minden. A több mint 178 éves tó téli álmát alussza, így várva a tavaszt Ritkaságnak számít ez a természeti környezet. Napsütötte cser- és fűzfürtök tükröződnek a tó kristálytiszta vízében nyaranta. Lengyeltótitól mindössze egy kilométernyire, a Hács felé vezető kövesút bal oldalán völgykatlan húzódik, ott bukkan elő ez a látványos környezet A szájhagyomány szerint a tó az 1800-as években a katlan keleti részén, a legelő- dombokkal körülívelt 4—5 forrásból keletkezett. A gazdasági élet akkori irányítói fölfigyeltek a források patakká szélesedett vizére, és így született meg a döntés, hogy a dombok végén egy zárógát építésével nagyobb tavat létesítenek. A környéket 3— 400 éves tölgy- és cserfaerdő vette körül, kitűnő lehetőségeket kínálva az állat- tenyésztésre. Erre az időszakra esett, hogy a hatalmas vagyonú Inkey báró birtokcserét bonyolított le Zichy János gróffal, akinek gazdálkodási területe Fonyódtól Gamásig terjedt. A hatalmas erdőrengeteget a pásztorok uralták tavasztól őszig a Zichyék szolgálatában. A mintegy negyvenezres juhállománynak lényeges szerepe volt a tó kialakításában. A juhokat ugyanis meg kellett mosni, mielőtt megszabadították volna őket a gyapjútól. Ezt úgy oldották meg. hogy a gáton levő zsiliprendszert megnyitották, esi a vízfolyásban fürösztötték az állatokat. A vízparton óriási pajták álltak, ott tiszta szalmára terelték, majd a száradás után a nyíróhelyiségbe hajtották őket. A tó ezért viselte az Úsztató tó nevet. A gróf intézői fölismerték a táj szépségét,' varázsát, és a víz körül csárdát létesítettek, hozzá két vendégfogadó szobával. A csárda melletti kuglizó vonzotta a lengyeltóti ifjúságot. A gróf azonban 1916-ban kivágatta a több száz éves erdőt, és helyére vitézi telkeket alakított ki az első világháború után. Így 1937-re a mintegy 15 hold terület és a tó már nem volt meg korábbi formájában. Csak a felszabadulás hozott fordulatot. Az elhanyagolt grófi és vitézi birtokok a második világháború után mint népi tulajdon, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság kezelésébe került Az elvadult környezetet. az eliszaposodott tavat kultúrkörnyezetté változtatták. A ma is vizet adó három forrást kiépítették, fákkal vették körül. A vízszint megemelésével észak felé. a tó térfogata és mélysége nőtt. A helyenként. 6—8 mé- tér mélységű víz kiválóan alkalmas csónakázásra és hajómodellezésre. Vizét öntözés céljára is használják a több száz hektáros gyümölcsösökben. A lengyeltóti Kék-tó. a partján létesült építőtáborral országos hírre tett szert. A mintegy 4—5 hektárnyi terület megyénk és az ország KISZ- eseinek büszkesége, a turisták kedvenc kirándulóhelye. •s. J. fara volt szükség. A másik nélkülözhetetlen anyagot, a kvarc tartalmú homokot a kaposvári fuvarosok Kaposvár környékéről, elsősorban a Ballakútról hordták. Harmincévi működés után a környék hatalmas őserdejét sikerült úgy kiirtani, hogy a hutát meg kellett szüntetni, mivel távolabbi vidékről a szállítás nem volt gazdaságos A tótvárosiaknak — a hamu- zsírkészítőknek — általában rossz hírük volt. Télen favágással, hamuzsírkészítéssel foglalkoztak, nyáron viszonl pásztorkodtak, többnyire más jószágát kísérték át a szomszédos Szlavóniába, vagyis betyárkodtak. Ezért nevezték őket a falvak lakói »hamus- betyároknak«. A szentlukai üveghután kívül még több manufaktúra működött a környéken. A szomszédos település, Német- lukafa kisvasútjának síneii már benőtte a fű. Ki gondolná, hogy másfél száz évvé ezelőtt nemcsak üveget csináltak itt, hanem cserépedén) és pipa készítésével is foglalkoztak, sőt néhány évig méf porcelánt is gyártottak, míg nem 1856 után a műhely fölszerelése a pécsi Zsolnay- gyárba került. A tótvárosiak nehezen adták fel megszokott foglalkozásukat. Egy részük ugyar letelepült a völgyben és béké pásztorember lett (Kistótvá- ros), más részük azonban tovább folytatta »nyári-« mesterségét. 1877 tavaszán panaszkodik is a helyi lap: »A megyében napirenden vannak a rablások, útonállások, főleg az állatlopások. Kellene végre valamit tenni a közbiztonság érdekében.« Nem sokkal ezután újabb hír: »Tótvárosnál elfogták a pécsi haramiákat. A tótvárosi csárdánál közrefogták őket a baranyai és a somogyi pandúrok, kilencet azonnal agyon is lőttek közülük.« Állunk a régi csárda helvén, és elgondolkodunk az idők múlásán. Mindaz, amit már csak a történelemből ismerünk: rom. ipartörténeti emlék, turisztikai nevezetesség. Lehajolok, és a száraz avar közül fölemelek egy sötétzöld, öklömnyi üvegrögöt. — Selejt! — mondja a barátom. Aztán elindulunk. Lévai József kult ki bennem az érdeklődés. Szerintem érdekesebb, változatosabb ez, mint például a bélyeggyűjtés, itt ötvöződik az idegen tájak szeretete a zene, a művészet iránti vággyal, s szinte napról napra több német szót tudok, nézve és hallgatva az osztrák programokat. Nem beszélve a technikai ismeretek gyarapodásáról, a szüntelen kísérletezés megannyi lehetőségéről. — Honnan szerzi az ötleteket, a tervrajzokat? — Alapötletekkel számos hazai szaklap szolgák mind az erősítők, mind az antennák tervezéséhez. A legfontosabb forrás azonban a saját »kútfő«. A megfelelő alapismeretek fantáziával párosulva, sok újszerű megoldást hoznak. —Hallhatnánk egy pár szakmai tanácsot? — Az URH-vételhez használt antennatípusok közül a legjobbak az úgynevezett egyenes és a hajlított dipól antennák. A dipólus antennák hosszát akkorára kell választani, hogy egyetlen antennával venni tudjuk az összes egy sávba eső adót. Több szempontból előnyösebb a hajlított dipól antenna. Hosszúsága megegyezik az egyenes dipóléval, viszont a hullámellenállása mintegy négyszerese az egyenes dipólénak. Divat, hóbort, hobby? — teszem föl a kérdést magamnak, miközben becsöngetek Kaposváron, a Gorkij utcai ház kapuján Németh Lászlóékhoz. Az FMV 3. sz. Kaposvári Gyárának bemérőjét, aki szakmája szerint rádió-tv műszerész, úgy emlegetik munkahelyén, mint az anten- nakészítés nagy szakemberét. Televízióján nemcsak a hazai műsorokat tudja kitűnő minőségben a szobájába varázsolni, hanem a laikus szemének különlegesen szerkesztett erősítők és szinte »lokátorméretű« antennák segítségével többé-kevésbé tökéletesen »jönnek« a környező országok adásai is. A monoszkópvadászatok során már sikerült elcsípnie jó néhány távolabbi ország adását is. Felnézek a háztetőre, s meglepetéssel tapasztalom, hogy a szokottnál kisebb a dzsungel. — Megfelelő időközönként elkerülhetetlen a karbantartás, másrészt az új róma-he- gyi erősítő miatt szükséges volt több módosítás — mondja munkaköpenyes házigazdám a műhelye felé kísérve. Én mint nem szakmabeli, mindig azt hittem, hogy az antennát kitesszük a lehetőleg minél hosszabb rúd végére, adóirányba állítjuk, rákötjük a szalagkábelt, és ezzel a dolog el van intézve. — Igen, sokan ezt így gondolják, csak akkor csodálkoznak, mikor ßzürke, szemcsés, nem megfelelő kép és hang esetén hiába tekergetik a gombokat a szerencsétlen készüléken. Az oxidálódott, időjárási hatásoknak kitett alkatrészek gyakran szorulnak karbantartásra, javításra, iránybeállításra. — Mióta foglalkozik a híradástechnika e területével? — Lassan, fokozatosan alaFigyelmeztet a földkéreg A földkéreg hatalmai tábláinak de formálódásakor a hegyek kristályszerkezete különleges hangokat bocsát ki. E »csikorgó« hangokból a szakemberek megállapítják: hol várható bányaomlás, hol vannak rejtett törések. Emberi fül azonban nem képes fölfogni őket — ehhez speciális mikrofonokra van szükség. Az egyik ilyen műszer a ZIR—2 szovjet hangindikátor, amelyet a krivojrogi ércbányászati kutatóintézetben dolgoztak ki. A mikrofon, az erősítő és oz energiaforrás elfér egy dobozban, amelyet közvetlenül a robbantólyukba is betehetnek. Az egyenes és hajlított dipól iránytartását a reflektorok és direktorok segítségével lehet javítani. A reflektor több szempontból megváltoztatja az antenna tulajdonságait. Egyrészt csökkenti az antenna által képviselt ellenállást és az antenna sávszélességét, javítja a fő vételi irányban az érzékenységet. A gyárban több kollégája hódol a szép. érdekes időtöltésnek, és egymást csak SX- nek hívják. Miközben kikísér elmagyarázza, hogy az SX rövidítés nem más, mint egy nemrég külföldön kifejlesztett, nagyon jó antenna. Erről gyakran álmodoznak az egyik munka társával. Jó vételt és szerencsés monoszkópvadászatot , kívánva, abban a reményben búcsúztam el »SX«-től, hogy talán másoknak is sikerül kedvet csinálni ehhez az elfoglaltsághoz. K. Zs. Kistermelők, kiskertek Készülés a tavaszra Ili 2. A sátortetővel ellátott, nagyobb alapterületű etetőt érdemes beüvegezni, s egyik oldalán két darabból álló tolóablakkal ellátni, ahol az ele- séget beszórjuk. Alul, a 32 mm átmérőjű kerek röpnyílá- son szállnak be a madarak, s így bárhol helyezzük is el az etetőt, macska nem férhet hozzá. A téli hónapokban szórjunk nekik olajos magvakat — tökmag, napraforgó —, kölest. Kössünk az oldalára kis szalonna- vagy sült- hús-darabkát Bár a kert még a legtöbb helyen fagyos, havas, a télutó már nem a pihenés ideje, sőt, tennivalók özöne sürgeti a kertészkedő embert Sok mindent most kell előkészíteni, meggondolni, eltervezni, beszerezni, hogy mire kinyílik az idő, fölenged a föld, azonnal munkához láthassunk. Akár csak kedvtelésből, akár piacratermelünk is, elengedhetetlen, hogy átgondoljuk: mit hogyan és mivel kívánunk a kertben termelni. Hasznos, ha elővesszük a papírt, ceruzát, s így osztjuk be a területet, mikor, melyik területre mit vetünk, ültetünk. Jó emlékeztető az egyszerű rajz év közben is, s még jövőre is hasznát vehetjük. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szakkönyvek egy 4—5 tagú család ellátására zöldségfélékként milyen terület beültetését javasolják. aj 53 *4 Bt •Ö i N M il E{ H S Szükséget terület P aradicsom 100 kg 80 m2 Paparika 500 db 15 „ Zöldborsó kg 40 „ Zöldbab 20 kg 40 „ Karalábé (korai) 100 db 8 . Uborka 20 kg 10 „ Vöröshagyma 50 kg 40 „ Fokhagyma 3 kg 4 N Sárgarépa 30 kg 40 „ Petrezselyem 20 kg 30 „ Fejes káposzta (kései) 50 kg 30 . Egyéb zöldségek 35 kg 50 „ A fenti adatok — amelyek természetesen csak irányszámok — alapján előre kiszámíthatjuk, hogy milyen és mennyi magot, trágyát, műtrágyát, növényvédő szert szükséges vásárolnunk. A terület felosztásánál és a beszerzéseknél is figyelembe kell vennünk az egyéni kívánságokat. valamint azt is. hogy szándékozunk-e valamiből eladásra is termelni. Ilyen esetben nagyon hasznos, ha tájékozódunk a várható piaci helyzetről. megtudakoljuk, hogy az áfész vagy a tsz milyen árura köt termelési szerződést Kistermelőknek mindenképpen érdemes a szerződéses termelés adta előnyöket: az értékesítési biztonságot és egyéb, rendeletekben biztosított kedvezményeket kihasználni. Ha termelési tervünk már elkészült, ne késlekedjünk minden szükségeset most beszerezni. Gondoljunk arra, hogy a vetőmag- és gazdaboltokban télidőn nincs tolongás; sorbaállás nélkül, sokszor a tavaszinál nagyobb készletből válogathatunk. (Jól válasszuk meg a termeléshez a fajtákat. A helyi éghajlatot nem kedvelő, talajunkat nem jól tűrő fajták . csak , kudarc forrásai lehetnek. Ha még kevés a saját tapasztalatunk, ne restelljük megkérdezni a szomszédot, vagy más, kertészkedéssel régebben foglalkozót.) Gondozzuk, készítsük elő szerszámainkat. Ne idegenkedjünk az erőt-időt kímélő újdonságoktól. Gyomborot- vákkal, csuklóskapákkal, kul- tivátorokkal gyorsabban, kisebb fáradsággal dolgozhatunk. Megkezdhetjük a palántanevelést, ha van megfelelő berendezésünk. (Fűtött ágy. fóliasátor, esetleg napos, meleg, üvegezett veranda.) Megfelelő berendezés, körülmények híján nem érdemes erőltetni a vetést, mert a sötét, alkalmatlan helyen nevelt kis növények a kiültetés idejéig elvékonyodnak, megnyúlnak, ezekből érdemleges termésre nem számíthatunk. A végére hagytuk, bár rendkívül fontos az olvasás, a szakkönyvek, folyóiratok forgatása. Februárban rendezik a mezőgazdasági könyvhónapot. Ebből az alkalomból is sok hasznos könyv jelenik meg. s ezek mind bővítik ismereteinket. Sok helységben működik kertbarátkor. Rendezésükben előadásokat hallgathatnak. Ismerkedjünk meg e hasznos mozgalom tagjaival, tőlük magvakat, eszközöket s tapasztalatokat szerezhetünk. n. l. Barkácsoljunk madáretetőt Egy cinkepár évente háromszor is költ. Egy-egy fészekalja fióka felneveléséhez — a megfigyelések szerint — 8—9 ezer rovart szednek össze a környezetükben levő fákról. Egy cinkepár és évi szaporulata 40—50 gyümölcsfát is képes megtisztítani a kártékony férgektől. Ezért fogadjuk szívesen, ha megtelepszenek a kertünkben. Ezt elősegíthetjük odú, etető felállításával. A fák önkéntes, falánk, kis egészségőreit a havas, hideg tél nagyon megviseli, különösen, ha nem jutnak táplálékhoz. A fészekodú és etető védelmet nyújt a kis madarak számára kitett élelemnek. 35 mm-es röpnyílással. Helyezzük ki a gyümölcsfákra. Eleséget keresve, a zord idő elől is meghúzódhatnak benne a madarak, sőt nem ritkán fészket is raknak benne a nyár folyamán. 1. A fészekodú alapja 12x12 cm, magassága 24 cm legyen, A Gyertyánosban fölállított harang, még as eredeti helyén, Tótvárospusztán.
