Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Ajt 1. oldal folytatásod Az árvízvédelmi fővédvonalak:, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsatomahálózat építése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítménye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett A szállított áruk mennyisége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági Személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növekedés 1,8 százalék volt A helyi tömegközlekedés 2,5 milliárd utast szállított 1,9 százalékkal többet mint az előző évben. 4 1978-ban 15 villamos- és 15 dízelmozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab HÉV motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év folyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygépkocsi-állomány 97 000 darabbal nőtt és az év végén meghaladta a 830 ezret, ebből 788 ezer a lakosság tulajdonában volt ' I . A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerűsítést és útburkoIaVerősítést végeztek, 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M 3-as autópálya Budapest— Gödöllő közötti 23,5 km-es szakaszát A telefon-főközpontok befogadóképessége 33 ezer, az a1- központoké 30 ezer állomással, 5—5 százalékkal bővült A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. A levélirányítás korszerűsítésére Budapesten levélfeldolgozó automatát helyeztek üzembe. Külkereskedelem A népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsolataink 1978- ban tovább fejlődtek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci föltételek, részben a gazdálkodásban meglevő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb • behozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rűbéT elszámolású forgalomban. '■iSVBeruházás A szocialista szervek 195,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben előirányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet Ez folyó áron , 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az előző évit A fejlesztési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mértékben fordították a folyamatban levő beruházásokra. A központi állami beruházások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkeztek, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelentős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesztő beruházásoknak. A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az import gépeket is. nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházásai emelkedtek. Jövedelmek, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emelkedett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben megvalósított béremelések mellett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedéseknek. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meghaladta a 3700 forintot A nominál bérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a tervezett ütemben nőtt és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mérsékeltebben emelkedett. Ugyancsak nőtt a társadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi juttatások összege mintejgy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki. 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978 decemberében 277 000 anya volt, 13 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évinéL A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év végére 124,9 milliárd forintra emelkedett A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 281 milliárd forint volt összehasonlító áron 3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál valamivel mérsékeltebben nőtt Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1,9 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,7 százalékkal fokozódott Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldség-, gyümölcsfélék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata összességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata mosógép, villanybojler, vastömegcikk, egyes építőanyagok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A kiskereskedelem üzlethálózata 1978-ban tovább bővült. A főváros üzlethálózatának fejlődése a tervezettnél kissé lassúbb, s ez elsősorban a lakótelepek üzlethálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. X számítottat meghaladó növekedés lényegében az égetett szeszes italok július 24-vel végrehajtott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Állami erőből — főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat. i Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás w 1979. január 1-én az ország népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élve- született és 13,1 halálozás jutott. Az élveszületések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás jutott, az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, *7000 fővel, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban, valamint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977-ben. Az összes körzeti orvosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év végén 58 100 volt, 2800-zal több mint egy évvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és decemberben elérte a 345 ezret. Rendszeres iskolai oktatásban az 1978—79-es tanévben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsó fokú oktatásban a létszám emelkedett, a középfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem .változott. Alsófokű oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka, középiskolai tanuló a 14—17 éves 38,8 százaléka, főiskolai vagy egyetemi hallgató a 18— 22 évesk 8,3 százaléka. 1978- ban nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozatokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió-előfizető jutott Ideig 10 mim« turista tartózkodott hazánkban, számuk 2,8 millióval nőtt A Magyarországot fölkereső külföldiek többsége —• 90 százaléka — a szocialista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedésével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió magyar utazott, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba látogatott Budapest, 1979. február 3. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ív. (MTI) Olaszország kormány nélkül Továbbra sincs kormánya OI aszországnak. A válság megoldásának lehetőségeiről nyilatkozott a sajtónak Enrico Ber- linguer az Olasz KP főtitkára és Benigno Zaccagnini kereszténydemokrata főtitkár. Tömegpusztító fegyverek ellen (Folytatás az 1. oldalról.) A leszerelés és a gazdasági fejlődés összefüggéseivel foglalkozó bizottságban Berend T. Iván akadémikus, a BVT elnökségének tagja felszólalásába« elmondotta, hogy a világgazdaság nagy átalakulása nehéz helyzet elé állítja a világot Robbanással fenyeget a nemzetközi egyenlőtlenség, amely napjainkban a fejlettek és elmaradottak szintkülönbségét 12:1 arányban alakította ki a jelen növekedési tendenciák fennmaradása esetén, ezek az arányok 2000-ig sem változnak. Hatalmas belső átalakításokra és széles körű nemzetközi akciókra van szükség a különbségek csökkentésére, különösen ha a felzárkózás során el akarjuk keszombaton elfogadott, a világ népeihez intézett drámai hangú felhívásában á Béke-világ- tanács. A fegyverkezési verseny megfékezését — mutat rá a felhívás — az teszi sürgetően szükségessé, hogy »a mind nagyobb romboló erővel bíró új tömegpusztító fegyverek előállítása olyan riasztó arányokat öltött és olyan veszélyes mértékben fokozód ;k. hogy — amennyiben nem vetnek annak azonnal véget — megszűnik az ellenőrzés lehetősége a fegyverkezési verseny felett és ez a nukleáris katasztrófa mélységébe taszítja az emberiséget... »A fegyverkezési verseny megállítása érdemi és hatékony lépések megtételét köIdegenforgalom 1978-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több mint 1977-ben, Egy .napnál hosszabb rülni a környezetrombolás nemzetközi veszedelmeit. Csupán e célra a nemzeti jövedelmek mintegy 2 százalékát kell felhasználni. Mindehhez nem nélkülözhetők a fegyverkezésre elpazarolt hatalmas erőforrások, A hatékonyabb békepropaganda kérdéseivel foglalkozó bizottságban Vajda Péter, a Népszabadság külpolitikai rovatának helyettes vezetője, az Országos Béketanács tagja rámutatott: a jelenlegi nemzetközi helyzetet fenyegető legnagyobb veszély azért is a fegyverkezési verseny új szakasza, mert az nem egyszerűen meredek növekedést, hanem a korábbival szemben új minőséget is jelent. Azok mellett a körök mellett, amelyek mindig is a fegyverkezést hajszolták, az emberiséget fenyegető veszélyek miatt most különleges felelősség terheli a kínai vezetőket. »Meg kell állítani a fegyverkezési versenyt!« — hangoztatja a leszerelés és az enyhülés kérdéseiről folytatott vitájának befejezéseként veteli meg az általános és teljes leszerelés útján, a tartós béke biztosítása érdekében« — hangsúlyozta a felhívás, majd így folytatódik: »a béke erőinek követelniük kell a NATO-államoktól, hogy elánjának a katonai potenciáljuk és katonai költségvetésűk további növeléséről hozott döntésüktől, mivel az a fegyver-, kezési verseny további fokozódásához vezetne. Meg kell akadályozni a neutronfegyverek gyártását és különböző országokban való tartását. A béke erőit mélységesen aggasztja a Kínai Népiköztársaság vezetésének vonakodása attól, hogy részt vegyen konkrét leszerelési intézkedések meghozatalában.« A felhívás arra is emlékeztet, hogy Kína különböző területeken a legreakciós&bb erőket támogatja. A BVT a felhívást kiegészítő határozatában megállapítja, hogy az ENSZ-köZgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka által kidolgozott Intézkedések és ajánlások éppúgy, mint a szocialista • államok jelentős kezdeményezései — ezek között a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi moszkvai javaslatai — és egyéb indítványok széles politikai alapot teremtenek valamennyi békeszerető erő számára. A béke világfórum felhívja a figyelmet arra, hogy »az Atlanti Szövetség és Kína közötti katonai együttműködés'létrehozására irányuló törekvések rendkívül veszélyes helyzetet teremthetnek a világbékére, nézve. Ezért kelt ez a politika mind nagyobb ellenérzést nyugaton is, a közVélemény legkülönbözőbb köreiben«. A BVT ennek megfelelően a jövőben kampányainak középpontjába állítja az atom- leszerelést, az atomháború megakadályozását, akciókat indít a tömegpusztító fegyverek eltiltása érdekében, támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a különösen nagy pusztító hatású hagyományos fegyverek fejlesztése és előállítása ellen irányulnak. A testület aláhúzza, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások lehető leggyorsabb és sikeres befejezése a békeerők érdekeinek középpontjában áll. A BVT úgy döntött, hogy fokozzák a nemzetközi leszerelési konferencia mielőbbi ösz- szehívását szolgáló világméretű kampányt, és akciókat indítanak az ENSZ-közgyűlés 1982-re tervezett második rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésére. Vita a Közel-Keleten James Carter amerikai elnök és Cyrus Vance külügyminiszter arról tanácskozik, mi legyen a legközelebbi lépés a közel- keleti »békemegállapodás« elérése érdekében — mondotta pénteken a State Department szóvivője. Hodding Carter külügyi szóvivője újságírókkal közölte, hogy a legutóbbi közel-keleti útjáról a napokban Washingtonba visszatért Alfred Atherton utazó nagykövet, Carter elnök közel-keleti különmegbi- zottja csütörtökön tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét és külügyminiszterét. »Az Izrael és Egyiptom, béketárgyalásainak utolsó szakaszában vagyunk« — állította a szóvivő. — Kairó elutasít minden miniszteri szintű egyiptomi—izraeli találkozót, ha azon nem vesz részt az Egyesült Államok — nyilatkozta az Akhbar el Jóm című egyiptomi hetilap legfrissebb számában Butrosz Ghali egyiptomi ügy vezető külügyminiszter. Mose Dajan izraeli külügyminiszter tett nemrég ilyen értelmű javaslatit. Ghali, szerint azonban »ez az elgondolás ellentmond a Camp David-i megállapodásoknak«. Elmarasztalta Izraelt az egyiptomi miniszter, amiért újabb településeket létesít a megszállt arab területeken.
