Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

Tizenhármán a városért Kaposvár érdekeit képviselik Vizsgálatok a helyszínen Most még zúgó zűrzavar Elkülönítik a gyanúsakat.. Másodszor számolt be a megyei tanácstagok kaposvá­ri csoportja a tevékenységéről a városi tanács ülésén. Jor- danics József iskolaigazgató, a megyei tanácstagok csoport­jának . vezetője szóban tájé­koztatta a testületet a mun­káról. Jordanien Józseffel, aki a megyei tanács vb-nek is tagja, röviden áttekintettük az 1973-ban megalakult váro­si csoport törekvését. — A csoportnak az a fel­adata, hogy képviselje a vá­ros érdekeit a megyei tenni- valókon kívül. Kaposvár ti­zenhárom megyei tanácstagja ennek igyekszik eleget tenni. Értékeltem a csoport ülésein való megjelenést. Ez nem ki­elégítő a beosztásból adódó sok elfoglaltság miatt. A meg­jelenést a külföldi tartózko­dás és a betegség szintén be­folyásolja. 1977-hez képest ta­valy tovább csökkent arneg- jelenés aránya. — Milyen aktívak a tanács­tagok? — A megállapításom sze­rint a csoport ülésein a leg­nagyobb az aktivitás. Szinte nincs olyan, jelenlevő, aki ne mondaná el a véleményét va­lamilyen formában a követ­kező megyei tanácsülés anya­gával kapcsolatban. Terme­sze (esen a megyei feladatokon kívül elsősorban a városi ten­nivalókról szólunk. A csoport munkáját, a közös vélemé­ték azok a tájékoztatók, ame­lyeket a városi tanács meg­hívott osztályvezetői tartottak. S hogy miről esett a legtöbb szó? Az építőipar fejlesztésé­ről és a lakások építésének meggyorsításáról, a járulékos beruházásokkal együtt. Ide értjük a kereskedelmi egysé­geket, az úthálózatot, az alsó- és középfokú oktatási intéz­ményeket. könyvtárakat, sportlétesítményeket is. Szor­galmaztuk például, hogy ja­vítsák az időskorúak szociális ellátását. — Biztos, hogy jó alapot ad minden csoportülés a fölké­szüléshez. Hogyan tolmácsol­ják Kaposvár képviselői a véleményüket a megyei ta­nács ülésein? — Tavaly előtt négyen, ta­valy pedig öten szólaltak föl a közös vélemények kialakí­tása után a megyei tanács­üléseken. Elmondhatjuk, hogy minden ülésen képviseltük a várost. Tavalyelőtt az építő­ipari szervezetek munkájához, a lakossági szolgáltatásokhoz, a megye hosszú távú lakás- építési programjához szóltunk hozzá, s az utóbbi témában kiemeltük a megyeszékhely jelentőségét. Interpelláltunk a város gyógyszertári ellátásá­nak javítása érdekében, kér­tük a kaposvári műemlékek jobb megóvását. Tavaly az idős emberek szociális ellátá­sához, a megyei tanácstagok nyék kialakulását jól segitet- • területi munkájához, a köz­Partfalépítés a Balatonon Két terv a szabadparti sávért T7j partfal épül Boglárlelle két kikötője között. Három kilométer hosszúságban meg­kezdték már az erősen szab­dalt partszakasz »kiegyenesí- tését-. A munka elkészülte után 30 méter széles szabad sáv alakul ki ezen a partsza­kaszon. A munkák egyik célja ép­pen az, hogy kialakítsák a part mentén a mindenki ál­tal szabadon használható köz­területi sávot. Kisebb szaka­szokat nem számítva ilyen tu­lajdonképpen csak az Arany­parton, illetve az Ezüstpar­ton és Fonyód-Bélatelepen van. Ennek a szabad parti sávnak a másik feladata az lesz, hogy elősegítse az ide­genforgalmi terület tisztán tartását. A vízügyi szakembe­rek tapasztalata szerint a par­ton levő magánterületekről elég sok szennyeződés kerül — vagy került vissza — a Balatonba. A hullámverés ugyanis hiába dobja partra a vízben levő szennyező -anya­gokat, a legtöbb helyen — ahelyett, hogy elhordanák — visszadobálják a tóba, A partvonal szabályozására a múlt évben készítette el a terveket a Vízügyi Tervező­vállalat. Ezeknez az elképze­léseknek az alapján végzik majd a következő években a part szabályozását. A terv egyik előírása, hogy csak ott vegyenek el területet a Bala­tontól, ahol a partszabályo­zást másként nem lehet meg­oldani. A partszabályozással, a köz­területi sáv kialakításával kapcsolatos egy most készülő másik terv is.: a Városépítési Tudományos Tervezőintézet arra készít javaslatot, hogy a meglevő part menti területet miként lehet ügy fölhasznál­ni, hogy mindenütt megma­radjon a szabad terület. Ez a regionális beépítési javaslat segíti majd, hogy egységes szemlélet alapján — a Bala­ton érdekeinek figyelembe vé­telével — határozzák meg az egyes fejlesztési elképzelése­ket azért, hogy óvják a tó vi­zének tisztaságát és ugyanak­kor helyet adjanak a parton a kirándulóknak és a nyara­lóknak. művelődés és az állami okta­tás továbbfejlesztésének a tervéhez szóltunk hozzá. Fel­szólalásaink alapján a kéré­seinket — természetesen a le­hetőségekhez mérten — igye­keztek teljesíteni. — Tartanak-e helyszíni szemléket a városban? — Vizsgálatokat, helyszíni látogatásokat is tervezünk. Így megvizsgáltuk az idős emberek szociális ellátását, meglátogattuk az ifjúsági há­zat, a Madár utcai óvodát, az ötszázszemélyes kollégiumot. A város épülő és meglevő sportlétesítményeinek meg­látogatását azért vettük be idei munka tervünkbe, hogy a látottak alapján mondhassunk véleményt a fejlesztések meg­valósulásáról. A megyei ta­nácstagok rendszeresen be­számolnak végzett munkájuk­ról a választópolgároknak. E fórumokon, aztán a fogadó­órákon közérdekű, magánjel­legű kérésekkel keresnek föl bennünet. Minden megyei ta­nácstag a legjobb tudása sze­rint igyekszik segítséget nyúj­tani. Köztudott, hogy mind a tizenhármunknak rendelke­zésére áll a húsz-húszezer fo­rintos alap, s ezzel szabadon gazdálkodhatunk. A város gondjait enyhítettük azzal, hogy ezeket az összegeket óvodai, iskolai és könyvtári fejlesztésre fordítottuk. — Sok tapasztalatot össze­geztek az eddigi tevékenység­ről. S mit terveznek az idén? — A városi tanács elnöke egyetértett azzal az elképzelé­sünkkel, hogy szorgalmazzuk a rendszeresebb megjelenést a csoport- és a tanácsüléseken, a felmérések ' és vizsgálatok számát is szaporítjuk. Az a cé­lunk, hogy a párthatározatok szellemében alakítsuk ki a kaposvári csoport véleményét, javaslatát, s Kaposvár fejlő­dését segítve tolmácsoljuk mindezt a megyei tanács ülé­sein — mondta Jordanics Jó­zsef befejezésül. i l U G. A riadné fonala kellene, hogy el ne tévedjünk az épülő kaposvári sortkakon- zervüzem lapirintusábein. Igaz, odabent semmiféle szörnyeteg nem várja az emberi.: békés, serényen dolgozó munkások­kal találkoztunk csak. Még­sem tanácsos vezető nélkül bemenni, mert néhány folyo­só és teirím''útán már össze­keverjük az égtájaikat. A ha­talmas üzemnek ugyanis nincs — nem is lesz — egyet­len ablaka sem. Hívatlan vendég — szeren­csére — nem tévedyeghet az építkezésen. Szigorú emberek adnak belépőcédulát, kísérőt, műanyag sisakot és egy jó ta­nácsot: »Nézzen a lába elé, aki nem akar hasra esti!-« A húskombinát bejáratánál hatalmas tábla hirdeti, hogy a nyugatnémet Schweisfurth— Kirchfeld konzorcium tavaly március elsején kezdte épít­tetni az üzemet, és az idén szeptemberben megkezdődhet a próbaüzem. Imponáló dátu­mok! A szakemberek azt mond­ják: az építési rész 7ö százalé­kos, a decembertői az építés­sel párhuzamosan futó tech­nológiai szerelés 25—30 száza­lékos készültségi fokban van. »Lefordítva« ez annyit jelent, hogy az építkezés sáros, po­ros. zúgó-dübörgő zűrzavara keveredik a már elkészült be­rendezések csillogó, rendezett, csöndes nyugalmával Az épü­letek környéken bivalyerős munkagépek berregnek, da­gasztják a sarat, bent sem találni üldögélő, mozdulatlan embert. A munkásak egy ba­rátságos mosollyal, alig hall­ható dünmyögéssel, vagy ide­gen hangzású jónapottal kö­szöntik az idegeneket. Közben nemigen hagyják abba a mun- | kát, nem szívesen állnak fél­re, ha a látogatóknak épp ott akad saöszmötölnivalójuk, ahol az ő helyük van. Nem barát- ságtalanság ez, csupán tapin­tatosan tudtunkra adják: ők itt dolgoznak, mi meg csak nézelődünk... Ha a tábla feliratára (Son- dolunlk, tökéletesen érthető ez. Az utolsó csavarig »kulcsra készen« keli átadniuk az üze­met — határidőre. A több mint húsz alvállalkozó embe­rei szinte percre pontos üte- meizés szerint dolgoznak, nincs idő az ácsongásra. Addig nem állhatnak meg. amíg azt nem mondhatják: bejön a disznó A csírátlanító berendezések. az egyik végén, és kimegy a sonkakonzerv a másikon. Hozzá nem értő számára is könnyen követhető úton ha­ladnak majd végig az állatok, amíg ínyencfalatokat készíte­nek belőlük. Az állatszállá­son — ebből ma még csak egy hatalmas te­rem van meg. árkokkal, a padozatból kiálló vasfülekkel — először orvosi vizsgálat lesz: a gyanús sertéseket el- külünííöbe viszik, a többi egy­re szűkülő kutricában varia a sorsát. Az e'sőket. szállítósza­lagra kényszeríti majd a las­san! befelé nyomuló fal , .. — Kész sorscsapás — mondanák — ha tudnák. Hamarosan — kampókon lógva — fejjel lefele loiytat- jáK útjukat. Újabb termek kö­vetkeznek, és lassan kezdenek a húsooitban látható darabok­ra hasonlítani a néhai röfö­gök. Csaithogy itt szigorú pon­tossággal »irancsirozzak, szét« az állatokat, s nem fordulhat elő. hogy a hús helyett zsir- cafat kerül a csomagokba. Az a magaspálya, ame.yen a fél disznók végigfutnak, már ma is jól látható — néhány te­remben a világítást szerelik —, de még nem nagyon ha­sonlít az egész a véglegesre. Sokféle terméket gyárt majd az üzem, és semmi sem mehet veszendőbe. A t is z tított szenny - vízen kívül itt nem lesz hul­ladék. A vágás után a vért étkezési célra dolgozzák föl, vagy takarmány lesz belőle. Ugyancsak takarmány készül Telnek a napló lapjai ki Ez csendült Várkonyi a ■ Ez a napló külsőre nem kü­lönbözik azoktól, amelyeket a szocialista címér.t küzdő bri­gádok vezetnek, megörökítve bennük a kis közösség életét. Ám a leggondosabban veze­tett napló sem adhatja vissza igazán a brigád tagjainak erő­feszítését — azért, hogy való­ban tartalommal tölthessék meg munkájukat, rátáiéivá a helyes útra ... lmrénének, kaposvári Zrínyi Ilona Általános Is­kola igazga­tójának • sza­vaiból is: — Nincs olyan kérés, auneuyel ne íoruounat- nami e bri­gádhoz. Több szocialista brigád patro­nálja isko­lánkat; az Ikarusnak szintén na­gyon sokat köszönhe­tünk. Rendszeres együtt­működési szerződést kö­tünk veiük, több éve, rögzít­ve, hogy mit várunk, es ké­rünk tőlük. Az idén például egy konyhai ebéd—eieiem- szállító kocsi felújítását kér­tük tőlük, többek között. El­végezték, s azután néhány nap múlva beállítotak egy vadonatúj másik kocsival. Ezt ráadásnak csinálták, s jelen­tősen megkönnyítették vele konyhai dolgozóink munkáját. A brigád rácsokat, fogaso­kat csinált, az udvarra ping- pongaszlalt meg egy homoko­zót. A homokot ők hordták bele. Iá irányból . .. Nem volt, aki karbantartsa az .Srtola po­litechnikai műhelyében levő drága faesztergagépet: a bri­gádvezető meg két brigádtag — Körösi Vilmos és Tamás — Sokat vívódtunk, töp­rengtünk. Brigádunk sokféle elgondolás a.apján kezdte meg tevékenységét. . . Voltak csa­lódások, csaknem szétesett a közösség. Ügy érzem, hogy most már jó úton haladunk, s csak ezt kell folytatnunk — mondja Pupp István, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi • vállalat Ikarus szállítási bri­gádjának a vezetője. Sándor -» elvégezte ezt a munkát. Sőt betanították az egyik tanárt a gép biztonsá­gos kezelésére, s vállalták a berendezés rendszeres kar­bantartását. — Több tízezer forint éven­te annak a társadalmi mun­kának az értéke, amelyet csak az Ikarus brigád végez isko­lánknak. Ám nemcsak ez a je­lentős: a brigádok részt vesz­nek az iskola, az úttörőcsapat és a rajok rendezvényem — ők a Kodály Zoltán rajt pat­ronálják —, a gyerekek meg elmennek a brigádokhoz. Igen nagy segítséget jelent a brigádok tevékenysége a gyer­mekek nevelésében. Már most megismerik a társadalmi mun­ka, a közéleti tevékenység je­lentőségét, s felnőtté válva bi­zonyára követik majd ezt a szép példát — mondta Várko­nyi Imréné. Gépkocsivezetők, rakodó- munkások vannak az Ikarus brigádban. Szállítási feladato­kat oldanak meg, nehéz fizi­kai munkát végeznek. Nem­csak az iskolát, pártfogolják: ha vállalatuk valamilyen ün­nepen — esetenként más al­kalmakkor kitelepíti üzleteit — e feladatokat, is soron kí­vül vállalják. Tavaly többször raktak ki szabad idejükben vasúti kocsikat is. Évékkel ezelőtt találkoztam először e kis közösséggel, s akkor »Férfikén nyék« címmel írtam róluk. Részt vettem ugyanis az átadásán annak a betegkocsinak, amelyet a bri­gád készített egy idős, rok­kantsága miatt otthonához kö­tött embernek. S láttam a meghatott könnyeket, hallot­tam az elónzékeíiyült férfi kö­szönő szavait. Étiéi a kis kö­zösségtől ő nagyon sokat ka­pott. Most az idős embernek és azóta nyugdíjba ment fele­ségének segítenek, még a be­vásárlásban is. Telnek a napló lapjai. Isko­lások rajzai, uovozio sorai színesítik. Olvastam benne egy fiatalasszony köszönő so­rait: neki nenéz szülése idején a brigád tagjai adtak vért. Láttam bejegyzést arról is, hogy szabad idejükben elmen­tek a Rippi-Rónai Múzeumba; művelődnek, tanulnak... Papp István brigádvezető most fejezi be az esti egyete­met, Körösi Vilimos és Molnár István marxista középiskolát végzett, Zsidakouícs József gé­pészeti szakközépiskolába jár, Tamás Sándor pedig autósze­relő-mestervizsgát tett. És a brigád közösen vesz részt a TIT különböző tanfolyamaim. Azt is láttam a naplóból, hogy hárman — Körösi Vilmos, Serkas Géza és Kodiás Gyula — kiérdemelték a Kiváló dol­gozó kitüntetést. Egészségügy: okok m att nyugdíjba menő társuktól, Berkes Gézától ajándék átadásával vettek meghatott búcsút. Egyre több a btelt oldal a brigádnaplóban. Rajzok, fény­képek díszítik. Ezek mind bi- 7 nyitják: az Ikarus brigád rátalált a helyes útim, s egyre följebb emelkedik. Szalai László a csontokból és más fölösle­ges részekből. A dobozoltsonka-üzem vég­leges »arcáról« ma két beren­dezést látva kaphatunk képet. Helyükön vannak az Atmos Konservomat hőkezelő-be­rendezések, amelyekben a kész dobozolt sonkát csirátlanitják. A másik csaknem befejezett rész a hűtést biztosító rend­szer. Korszerűségére jellemző, hogy csak külön engedéllyel lehet üzembe he'vezmi, mert ekkora berendezéshez a ma­gyar előírások szerint tizenöt­húsz tagú kezelő személyzetet kell alkalmazni, viszont a sonkakonzerv-üzemben fölál­lított, teljesen automatizá't hűtőközpontot néhány, ember ellátja. C ok termen, orvosi ren- tíelőn, öltözőn, pihenőn, folyosón, hűtőkamrán, raktá­ron lehetne még végigvándo­rolni a labirintusban. Több oldalnyi mondatútvesztö is lenne a leírásból. Helyettük néhány adat többet mond: a 22 ezer négyzetméter területű üzemben egy év alatt kezdet­ben 410 ezer, később csaknem 500 ezer serlést dolgoznak föl. L. P. Kesztyű - tőkés piacra Útnak indították az első kétezer sportlabdát a Szovjet­unióba. Dániába, Svédország­ba és az NSZK-ba már 6200 darabot küldött az idén a ka­posvári Delta Sportáru- és Bőrkonfekció-szövetkezet. 1979-re 202,5 millió forint értékű termelési tervet tűztek maguk elé. s termékeik negy­ven százaléka exportra kerül. Ha a tervet teljesítik, a ta­valyinál 25 százalékkal több árut értékesítenek külföldön. A többi terméket tőkés piac­ra küldik. Munkásvédelmi cikkeiket a francia ipari üze­mekben éppúgy kedvelik, mint Hollandiában. Üzleteiket az Artex külkereskedelmi vál­lalat közvetítésével bonyolít­ják le. 150 ezer pár, munká­ban használt bőrkesztyűre már van szerződésük, s e na­pokban mutatják be az Ar­tex szakértőinek azt a bőrből készült hegesztőöltönyt, amelynek a gyártására — igény esetén — vállalkozni tudnak. A SZOT jónak minősítette a belföldön is népszerű kapos­vári munkásvédelmi kesztyű­ket. Az országban egyedül eb­ben a szövetkezetben készíte­nek lángmentesített tűzoltó­pokrócokat és mászóvasakat. Sportlabdából 80 ezer da­rabot varrnak az idén a Del­tában. Közülük 63 ezer tő­kés-, 12 ezer pedig szocialista országokba kerül. A szövet­kezet tőkés országokban vé­geztet bérmunkát: az igen ne­héz fizikai munkát igénylő kézilabdák kézzel varrását biztosították ilyen módon. A Select sportcikk-kereskedő­konszern részére — amelynek kirendeltsége van Svédor­szágban és Dániában — eddig 6000 kiszabott labdát küldtek. A héten újabb 2000-et szállí­tanak. Az iskolának készített kocsi.

Next

/
Thumbnails
Contents