Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
Szepesi Attila Rókatánc Tánc, tánc, rókatánc, körbejár a róka pázsit zöldjén, erdő mélyén kora reggel óta. Jár, jár, körbejár, farka mint a zászló árkon-bokron leng utána, vörösen-cikázó. Jár, jár, nem pihen, szökken jobbra-balra, rókalányok lábnyomát ugyan szimatolja! Tánc, tánc, rókatánc, róka mulatója; rókatáncot hogyha jársz, te leszel a róka! Tudod-e... hogy Magyarország az első postai képeslapok az ezredéves kiállítás alkalmából, 1896-ban jelentek meg először. Akkor harmincféle többszínnyomású, az ezredéves kiállítást, a főváros épületeit és néhány vidéki tájat ábrázoló lap került forgalomba. hogy ugyancsak az ezredforduló évében, 1896-ban jelent meg Magyarországon az első útikönyv. Ez a 350 oldalas kötet a fő vasúti vonalakat követve, állomástól állomásig haladva ismertette a magyar városokat, tájakat, nevezetességeket. Hl hogy Zrínyi Miklóstól származik az ismert szólásmondás: »Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!« Zrínyi 1662-ben Montecuccolli császári hadvezér ellen írt röpiratában írta le először ezt a gondolatot. GYERMEKEKNEK Pálcikavilág A papír története Papír nélküli korunk emberének élete szinte elképzelhetetlen. Újságok, hetilapok útján tájékozódunk, könyvekből tanulunk; a szépirodalmi könyvek is sok élményben részesítenek. Levelezőlapok és levelek segítenek távoli ismerőseink elérésében. A képző- művészeti alkotások egy része is papírra készül. A felsoroltak pedig csak töredékét mutatják a felhasználási területeknek. Az ősember még sziklák falára véste közlendőit, az asz- szír uralkodóház már harmincezres cserépkönyvtárral dicsekedhetett, úgy 2700 évvel ezelőtt, de ólomlapokra és viaszlemezekre is »írt*' az elmúlt korok embere. Ezek a módszerek nem voltak alkalmasak hosszú szövegek rögzítésére, az erre is alkalmas anyagot, a papiruszt az egyiptomiak fedezték fel 4—5000 esztendővel ezelőtt. A Nílus mentén növő papyrus nevű növény háncsából készült az ■ *c VG.X&KTSL új anyag, s mivel a papiruszlapok eléggé törékenyek voltak, nem hajtogatták, hanem tekercsek formájában tárolták. A legrégebbi papíruszte- kercs i. e. 3350-ből származik, és thébai illetőségű. Jelenleg TeLRmxeiíCr. Miután az erdők területe egyre csökken, az ipar eme ágának nagy segítségére lehetünk a papír- és textilhulladékok gyűjtésével, amelyeket a MÉH átvesz. Ez annál inkább fontos, mert bármilyen hihetetlen, hazánk jelenleg is körülbelül félmillió dollár értékű hulladékpapírt vásárol külföldön. { ról, kéményekről és ajtókról se feledkezzünk meg a munka hevében. Á nvúsodik darabnál már nyi'xini és csukódni képes zsaluk és két,- szárnyas ajtók is elképzelhetők. Érdekesebb lesz a ház, ha teteje leemelhető, és a kis lakás belsejében is találhatunk pálcikából készült tárgyakat. Tetszés szerint léckerítéssel vagy gerendákat utánzó nagyobb léptékű kerítéssel elváékírisos t 5ugtjag-ta.blaJc JÓL MEGFIGYELTED? a nagy indián fő- harci díszben áll Ám ha alaposan veszitek a rajzot, hiányosságot lehet fölfedezni. Keressétek meg, milyen hibák tapasztalhatók a képen. (A helyes választ megtaláljátok a 10. oldalon.) psfirusz.{ek<.rcő a párizsi Nemzeti Múzeumban található. A másik fontos kulúrtörté- neti emlék a pergamen, amely igen finomra kiképzett állati bőr, s melyet az írás rögzítése mellett már hajtogatni is lehetett. A pergamen nevét Pergamon kisázsiai városról kapta, itt készítettek először ilyen anyagot. A mai napig használatos papírt Kínában találták fel. Először selyemre írtak, de mivel ez nagyon drága volt, más módszerek után is kutattak. A papírgyártás módszerét hosszú időn át titokként kezelték, de az araboknak mégis sikerült eltanulniuk a kínaiaktól. A módszert továbbfejlesztették, és a papír készítéséhez rongyot is felhasználtak. Nem tudni pontosan, hogy Magyarországra mikor került a papírgyártás módszere, egyes feljegyzések szerint Mátyás király uralkodásának ideién már működött papírmalom. Az elmúlt száz évben az ipari fellendülés hatására a papírgyártás is nagyot fejlődött. hazánkban az első nagyüzem az 1782-től működő diósgyőri papírgyár. A mai papírgyártás legfontosabb alapanyaga a fa, de nagy mennyiségben használnak föl hulladékrongyokat is, valamint már egvszer elkészített papírt, például újságokat. Vannak gyermekek, akii idegenkednek a gyári készítésű játékoktól, és a legötle tesebb építőszekrény is csal ideig-óráig köti le figyelműket. Többnyire éppen ők ki válóan elszórakoznak olyar játékokkal, amelyeket magul készítenek, de még az alapanyagok leszabása is rájuk vár Ilyen játék a pálcikavilág létrehozása. A kellékek igen egyszerűek, Piért-üzletekből beszerezhetők. Két-három kö- teg hurkapálcika, tíz—tizenöt rajzlap, könnyen kezelhető tubusos ragasztó és vagy egy bicska vagy egy lombfűrész a »készlet-«. Meg kell tervezni az elkészítendő tárgyakat. Kezdjük például egy házzal, amely egyszerű alapformákból összeállítható. Egy rajzlapot máris félre keli rakni, ez lesz majd az alap, amelyre végül minden tárgyat fölerősítünk. Annak megfelelően, hogy kocka vagy hasáb alakú házat szeretnénk, készítsünk papírból kockát illetve hasábot. Oldalainak méretét jegyezzük föl, mert a pálcikákat ennek megfelelően kell majd leszabni. Ugyanez a »munkameneté« a tető elkészítésének. Az ablaknyílásokA hawaii lúd megmenekült a kipusztulástól Ez a ritkán csíkolt, szép lúdíaj, melyet az őslakosok nene-nek hívnak, csak a Hawaii-szigeteken honos. A 18. század végén még szép számmal éltek ott, az állomány legalább 25 000-re becsülték. Azokon a fűvel és cserjékkel borított lávaföldeken tanyáztak, . melyet 2000 méter magasan, a még ma is működő Mauna vulkán közelében terülnek el. A gazdag csapadék következtében a növényzet rendkívül dús és kedvező feltételeket kínál a legelésző madarak számára. Nem is volt a nene ludakkal semmi baj mindaddig, míg az első fehér telepesek meg nem jelentek a szigeteken. Velük együtt kutyák, macskák és disznók is érkeztek oda, melyek egy része később elvadult, és állandó veszélyt jelentett többek között a lúdál- lományra, mely ettől kezdve fokozatos és gyors hanyatlásnak indult. Ehhez a szomorú folyamathoz természetesen az ember közvetlenül is hozzájárult, amikor puskával a kezében leste a sziget fölött húzó egyre kisebb lúdesapatokat. Az álomány egyre fogyott és mélypontját az ötvenes években érte el, amikor a Hawaii-szigeteken szabadon mindössze 17, különböző állatkertekben pedig ennél valamivel több példányt tartottak számon. Ekkor — igazán az utolsó pillanatban — valakinek mégicsak eszébe jutott, hogy tenni kellene valamit. Külön alapot hoztak létre erre a célra, és az angliai vízivadkutató telepen, Slim- bridge-ben megkezdték a tenyésztést azzal a céllal, hogy később a szaporulat egy részét majd Hawaiin eresztik szabadon. A nagy kísérlet sikerült, és 1964-re a nene-ludak szabadon élő állománya már 250 —300 példányt számlált. Az állatokat Slimbridge-ből repülőgéppel vitték Hawaiiba, ott a szállítóládákat teherautókra pakolták át, majd az előre kiválasztott terepen egyenként nyitották ki a csapóajtókat. A ködös Angliában kelt ludak egymásután bújtak elő a ládákból, és gá- gogva léptek — életükben először — őseik földjére. Ma a nene-ludak szigorú védelem alatt állnak, s minden remény megvan arra, hogy azok az intézkedések, melyeket megmentésükre igazán az utolsó pillanatban foganatosítottak, eredményesek lesznek. gasszuk föl a pálcikákat, és azután állítsuk össze a tárgyat. A házikón és a hajón kívül még sokféle pálcikatárgy készíthető. Például kutyaház, madáretető, kastély, tutaj, székek, aztalok, ágyacskák. Egyik oldalán nyitott a hajdani babaházakra emlékeztető komoly kis épület. Hmcní a babszem világot látni... ■)k mesét tudó Bu- föltette szemüve- záfogott az újabb wlt, hol nem volt, egy favágó a me- í szélén, egy ap- Ifedeles házikóban, -eg lett, és már legbirkózni fejszé- nasra nőtt fákkal, ábízta az erdő őr- öregember örült, át vehetik még, z erdőt, a zöldet zerette, Becsület- engeteget, és ri- jy kárt tegyenek kertjük volt a azt együtt ka- eregették a fe- termett is ott xdenből annyi, t öregnek kelminden áldott szem krumplit re. Amikor a krumpli megsült és illata betöltötte a konyhát, odatette az asztalra, és hívta az apókát: —- Gyűjjélc be kend, készen van a früstök — szólt ki a kertbe. Az öregember bement a konyhába, és azt mondta: — Jó reggelt, krumplics- ka! Azután nekiláttak, és megették az egy szem krumplit. Délben megint minden ugyanígy történt, csakhogy az ebédjük krumplis csípőké volt. Vacsorára tököt főzött az anyóka, mert úgy van az még a nótában is, hogy: — Szegény embernek szegény a sorsa, krumpli az ebéd, tök a vacsora. De akármi a vacsorája, csak legyen a csutorában... Egyszer aztán az anyóka babot akart főzni. Vitt is be a konyhába néhány hüvelyt, hog kipirgálja. Közben egy babszem leesett e tűzhely mellé, de az anyóka nem vette észre... Hozzálátott a tűzrakáshoz, akkor meg egy szál szalma hullott le, s amikor már égett a tűz a kályhában, kipattant egy piros parázs, és éppen a szalmaszál meg a babszem mellé poty- tyant. Az anyóka vízért ment, s akkor ezek hárman — a szalmaszál, a parázs meg a babszem — elhatározták, hogy köd előttük, köd utánuk, elindulnak világot látni! Mentek, mendegéltek egészen addig, amíg egy kis patakhoz nem értek. Keskeny volt, vígan csordogált, de a három cimbora igencsak elkeseredett: tanácstalanul álltak a parton, s azon tanakodtak, hogyan kelhetnének át a túlsó oldalra. — Hát igy. ilyen egyszerűen! — kiállott a szalma- szál, és itnyújtózott a peiek fölött. — Ti meg szépen átmentek rajtam, mint egy hídon — bíztatta társait. A parázs látszott a _ legbátrabbnak, ő indult elsőnek. El is jutott a »híd« közepéig, ott aztán megállt, hogy gyönyörködjön a patak csobogásában, a kis halak jár- tékában ... És ebből lett a baj! A parázs alatt meggyulladt a szalmaszál, s csak egy lobbanás volt az egész — mindketten sisteregve, sercegve a vízbe hulltak. — A babszem, aki mindezt látta a partról, nagy hahotába kezdett. Akkorát nevetett, hogy kirepedt a hasán a bőr! No, ettől aztán ordított-jajgatott. ahogyan csak a száján kifért. Szerencséjére arra ment egy szabólegény, akinek a szíve megesett a babszem kínlódásán: tűt meg cérnát vett elő, és összevarrta a repedést. Köszönte hálálkodva a babszem a segítséget, de a hasán azóta is meglátszanak az öltés nyomai. Nem hiszed? Nézd csak meg jobban a babszemet, és igazat adsz nekem... *. r. MAGYAR BALETT 1 2 3 4 a 5 6 7 8 | • 10 a 11 12 13 m 14 a 15 a 16 17 18 19 20 21 22 a 23 m 24 25 a 26 a 27 28 a a 29 30 31 a 32 a 33 34 35 a " Vízszintes: 1. Létezők. 5. Díszes kötet. 9. A leghíresebb magyar balettek zeneszerzője. 11. Tetejére. 12. A szántáshoz kell. 13. Éneke. 14. Félig mára. 15. Ital. 16. Elvágódik. 18. Retek közepe. 20. Híres baléttpedagógus. 22. Szovjet félsziget. 23. Félig soha. 24. ÖÖÖ... 25. Csapadék. 27. Vízben élő állat. 29. Védőszerkezetek. 33. Hires balett-táncos. 35. Ravaszdi állat. 36. Zokog. Függőleges: 1. Figyelmeseket. 2. Híres balerina. 3. Vi- gyázója. 4. Okát hangtalanul. 5. Szándék. 6. Híres balett mester a 20. sz. elején. 7. U. E. 8. Omlik a vakolat. 10. Régi. 17. Elődök. 19. Kipakol. 21. Bányászatáról ismert város. 26. Női név becézve. 28. Férfinév. 30. Értéke pénzben. 31. Sín betűi keverve. 32. Paraszt 33. Csapadék. 34. Kettőzve édesség. K. J. Beküldési határidő: 1979. március 5., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: Gyermekkeresztrejtvény. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1979. március 7-én az Otthon és család című összeállításunkban közöljük. lasztható a pálcikaház a környezettől. A kerítésen belül és kívül fákat, bokrokat lehet elhelyezni. A ház bejáróját is meg kell csinálni, az udvaron, ha olyan típusú az építmény, hogy illik hozzá, kutat lehet készíteni. Könnyen összerakható a kis hajó is. Alaplapjait az előzőhöz hasonlóan, papírból vágjuk ki, egy-egy elemre ra-
