Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
Eredmények és gondok Nagyatád közművelődésében (Tudósítónktól.) A Központi Bizottság 1974- es határozata nyomán átgondoltabb, tervszerűbb és sokrétűbb közművelődési munka bontakozott ki a városban. A művelődéspolitikai tevékenység fokozását, az üzemek, iskolák és a közművelődési intézmények együttműködésének a bővítését jelölték meg feladatúi; a megvalósítás tapasztalataira tért vissza a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. Több területen javultak a közművelődés tárgyi és személyi feltételei. A legnagyobb előrehaladást az üzemi mun- iXisok általános és szakmai műveltségének a fejlesztésében érték el. Különösen kiemelkedő helyet foglalt el az iskolai felnőttoktatás. Nőtt a szakmunkások száma, s mintegy félezerrel csökkent azoké a felnőtteké, akik nem rendelkeznek az általános iskola nyolc osztályával. A felnőtt- oktatás eredményei azért is jelentősek, mert a tanuló szakmunkások a különböző kulturális rendezvények részeseivé vádnak. Változatlanul fontos feladat marad az alap- műveltség megszerzése igényének a felkeltése. A munkahelyi művelődés fontos tényezői, segítői a szocialista brigádok. Egyre több az olyan vállalások száma, amelyek tükrözik a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának egységét. A kiállítások látogatóinak mintegy 70 százaléka munkás. Ugyancsak növekszik részvételük a színházi előadásokon, a hangversenyeken — ezeket üzemekben is tartanak — és az író—olvasó, illetve művész— közönség találkozókon. A városi könyvtárnak a lakosság 24 százaléka tagja, az üzemi könyvtárakat pedig a dolgozók 40—45 százaléka látogatja rendszeresen. A városi könyvtár szakmai segítsége pgm maradt el: bibliográfiák------------------------------------------kai, ajánlásokkal, író—olvasó találkozókkal támogatja az üzemi könyvtárakat. Örvendetes, hogy a dolgozók körében növekedett az olvasási kedv, jelentősen gazdagodik a házi könyvtáruk is. A munkaviszonyban állók fele fiatal, ezért művelődésükre nagy gondot fordítottak. A művelődési központ, á könyvtár és a hét ifjúsági klub sok jó közművelődési programot biztosított számukra. A klubok tartalmi munkáját azonban tovább kell javítani. A testület azt is megállapíthatta, hogy az elmúlt években sikerült előbbre lépni az üzemek és a közművelődési intézmények együttműködésében. Rendszeresebb lett a helyszíni segítségadás a városi rendezvények ajánlása, a koordináció. Az együttműködés új eredménye az is, hogy egyes üzemekben kihelyezett szakkörök működnek. Negyedik éve jelenik meg az egységes havi városi műsorfüzet a tanács művelődésügyi osztályának a gondozásában. Nincs olyan munkahelye a településnek, ahova ne jutna el a 2000 példányban megjelenő ajánlás. Jelentős eredmények születtek a lakosság művészeti nevelésében is. A művelődési központban évek óta rendszeresek a kiállítások, látogatottságuk kiemelkedő. Számos más lehetőség várja a művelődni vágyókat. Jelentős a szakmai jellegű k' 'csoportos tevékenység. Kevés még a művészeti csoportok száma. Nehezíti létrehozásukat a több műszak és a szakember- hiány. A végrehajtó bizottság az eredmények és a gondok számbavételével határozta meg az 1979. évi közművelődési feladatokat, és alakította ki elképzelését a VI. ötéves tervi fejlesztési célkitűzésekről. Miffirorsztti osomotira Az „Esküvő” elölt A Tanácsköztársaság irodalma a rádióban ötrészes előadássorozat, korabeli humoros írás, irodalmi magazin, memoárrészlet, vitaműsor, filmtörténészek beszél-, getése egyaránt helyet kapott, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntő rádiós irodalmi műsorok között Március 7-én jelentkezik először az Írók és irodalom a Tanácsköztársaságban című sorozat. Az első adás általár nos áttekintést nyújt a korszak irodalmi és kulturális helyzetéről. A hetente jelentkező műsor a továbbiakban bemutatja a korszak líráját Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Somlyó Zol- tán, Kassák Lajos munkásságának tükrében, és megismerteti a hallgatót Móra Ferenccel, — a lírikussal. A sorozat ötödik adása az irodalmi publicisztikával foglalkozik — Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula művei nyomán. A szatíra sem hiányzik a visszaemlékezésekből: Vitatkozom a burzsujjal címmel félórás összeállítást idéz Nagy Lajos, Karinthy Frigyes és Bródy Sándor korabeli humoros írásaiból. A tűz márciusa címmel 45 perces zenés irodalmi műsort készítenek a rádiósok március 21-re — Ady Endre, Babits Mihály, Várnai Zseni, Lányi Sarolta, Juhász Gyula alkotásaiból. A filmművészet is »terítékre kerül«: Nemeskürthy István és Garat Erzsébet film- történésziek beszélgetnek a rádióstúdióban a korszak alkotásairól. Ezenkívül a vitamű- 6or sem hiányzik majd a programból: Aradi Nóra, Kö- peczi Béla, Szabolcsi Miklós és József Farkas az értelmiségnek a Tanácsköztársaság idején betöltött szerepét elemzi. Henryk — Witold Gombro- vicz darabjának főhőse, a fronton hasal egy lövészárok mélyén, és gondolkodik, fantáziái, álmodik. Lelke színpadán, mint egy valóságos színházban, felgördül a függöny, és ettől kezdve a tudata mélyén lappangó víziók megelevenednek. Az otthon emléke, a család, a szerelem, a hatalom, a jóság és a bűntudat mozgatja a különös figurákat, szervezi a jeleneteket. Henryk minden szava, minden gondolata színpadi valósággá válik. A játék kezdetén még azt hiszi, hogy uralkodhat vízióin, kritizálja, eltávolítja, formálja őket, de a képek lassan fölébe kerekednek, s lelkének nem sejtett törvényeit követve eluralkodnak rajta. Az álom önkényesnek tetsző valószínűtlenségéből valóság lesz, Henryk kénytelen rádöbbenni, hogy a fantázia gyilkossá is válhat A darab hol ironikus, hol játékos, de néha halálosan komoly formában idéz klasszikus színházi kifejezési formákat. A jelenetek egy részében Shakespeare-tragédiák jeleneteinek eltorzított másait ismerhetjük fel. Különösen feltűnő a Hamlettel való párhuzam. A nyílt utalásokon túl (például: Henryk — Hamlet) a mű szerkezete is követi a nagy angol író színpadi költeményének rejtett logikáját De ez a párhuzam nemcsak formai. Ha a Hamletet úgy értelmezzük, mint vallomást a válságba jutott, önmagával meghasonlott reneszánsz ember lelkiállapotáról, akkor világossá válik, hogy a XX. századi, háborútól tépett, a család szentségébe vetett hittől és a tiszta, romantikus szerelem lehetőségétől megfosztott ember válságáról beszélő szerző mély belső rokonságot érzett mondanivalója és a shakespeare-i mondanivaló között A Hamlet tükörként áll az Esküvő mögött, s ebben a tükörben saját problémáink groteszkké válásán túl még azt is megláthatjuk. hogy mennyire képtelenek vagyunk mai gyötrelmeink, örömeink ábrázolásához valóban új, a klasszikusoktól független formákat találni. Ács János } rendező Kiállítás és író—olvasó találkozó A rádió könyvklubja Mosdóson A Magyar Rádió és a mosdóéi tüdőgyógyintézet közmű-1 velődésj bizottsága közösen rendezett nyilvános felvételt hétfőn este. A házigazdákkal, az intézet igazgató főorvosával, dr. Andrásofszky Barnával, dr. Albert Áron főorvossal, a közművelődési bizottság elnökével, illetve a könyvklub vendégével, Takáts Gyulával Cigány György beszélgetett. A rádiófelvétellel egy • időben megnyílt Taikáts Gyula Tollal és ecsettel című kiállítása. A költő azokat a rajzait mutatja be, amelyek táji élmények alapján, a Kaposvár környéki dombok, a balatoni vidék változatos hangulatait, és a külföldi utazások emlékeit villantják föl. A képi kifejezés Takáts Gyula költészetének alapvető vonása, ugyanakkor rajziművészete — a mesteri tudás fokán — is számottevő. Csupán többször forgatja Takáts Gyula a költő tollát, mint a rajzművész eszközeit... A rádió könyvklubja egyórás felvételt készített vele, a verseit megszólaltató dir. Albert Áronnal, Papp Jánossal, a veszprémi színház, Fonyecz Máriával, a Nemzeti Színház tagjával. A kaposvári klarinétos kvartett hangulátos műsorral járult hozzá az est sikeréhez. A műsorban — a rádióhallgatók előreláthatólag a nyáron vagy az ősszel ismerhetik meg a felvételt — elhangzik az a beszélgetés, amelyik röviden bemutatja a* * * intézet gazdag irodalmi, művészeti életét. Az igazgató főorvos elmondta: — Harmincéves a mosdóéi intézet. Tanyaként — így neveztük annak idején — vettük birtokba a területet, s jól Nádasok és hegyek árnyéka. (Tollrajz) Nagy István RÉGI TÖRTÉNET Régi történet jut eszembe. Tizenegyedik évemben jártam mezítláb. Iskolai szünidő volt. Szobafestömes- ternél próbainaskodtam napi negyven krajcárért, hogy legyen könyvre való az ötödik elemiben. Édesapám ugyanannál a mesternél forintos mázolósegédként dolgozott. Szaktársai gyakran megcibálták a fülemet. Olykor bizony meg is rugdostak. Mindennél sokkal gyöt- rőbb volt az, hogy nem akartak elismerni nagyfiúnak. Percenként így kiáltottak rám: — Te kicsi, hozz egy kártya vizet. Te kicsi, törjél budai földet. Te kicsi, mi az anyádért hoztál okker helyett szatinóbert? Hiába mázoltam be magam olajfestékkel, nagyláHetvenöt éve, 1*04. február • 22-én született Nagy István romániai magyar író. a két világháború közötti erdélyi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségé. Tollát a munkásmozgalom érdekébe állította, már első regénye is (Földi Jánost bekapta a város) a városi proletár és a paraszt érdek- azonosságát hirdette. A világháború előtt kapcsolatot talált a magyarországi baloldali mozgalmakkal. Írásai egyre ismertebbek — és elismertek hazánkban ts; írói munkásságáért magas román és magyar állami kitüntetésben részesült. Hctvcn- ötödik születésnapja alkalmából egy 1939-ben irt vallomás erejű tárcájának közlésével köszöntjük S3 ír öt. bőm ujjútól a fejem búbjáig, hiába húztam a talyi- gát inam szakadtáig, hiába fojtottam torkomba a sírást a hajnali koránkeléseknél, mert még a szomszédok is igy kicsinyítettek: — Ö, te szegény Pistu- ka... — Pedig én szüntelenül arról ábrándoztam, bárcsak Istvánnak szólítanának már engem is, mint apámat. Mert ő csuda nagy ember volt, ha nem is növésre, de kenyérkeresetben. Akkoriban állt be önkéntes tűzoltónak is. Fő terjesztője volt Kolozsváron a Népszavának, de ezt csak elvből vállalta. Emellett télen szűcs volt, és jegyszedő a nyári színkör felső erkélyén. Anyám ugyanott ruhatáros. Ha apámat a színházhoz osztották be szolgálatra a tűzoltóságtól, akkor jég"'szedő és napos tűzoltó volt egy személyben, s mindig félt, hogy emiatt majd egyszer elveszíti mindkét keresetét, öt testvérem közül engem, mint legnagyobbat, sokszor becsempésztek függönyhúzás után a sötétben, s én az erkélylépcsőn ülve szégyenkeztem végig a felvonásokat. Az utolsó jelenetnél, lámpagyújtás előtt, mindig ki kellett jönnöm. Annyira megalázónak éreztem ezt a színházasán,- hogy azon a nyáron, mikor először dolgozni adtak, a második fizetésnél kijelentettem, ezután csak úgy megyek színházba, ha jegyet váltanak nekem, hogy számozott padba ülhessek. Apám nagy nehezen beleegyezett. Egy júniusi vasárnap estére készült a nagy esemény. Kimondhatatlanul boldog voltam. Azt hittem, attól kezdve belátják, hogy mégis nagyfiú vagyok. Szüleim készülődésében is ünnepélyességet éreztem. De mikor végre elindultunk lefelé a bűzös Lépcső utcán, koma bácsink szemberohant velünk, s valamit izgatottan hadart apámnak, ki csak ennyit mondott neki lehor- gasztott fővel: — Hogy a fene ott egye meg őket Szarajevóban... Koma bácsink helyeslésével egyidöben fekete lobogó került a színház homlokzatára. Az előadást nem tartották meg. Búsan ücsörögtünk a gyászlobogó alatt. Ó, nem a meggyilkolt magyar trónörökösért búsultunk. Apámék talán nem is sejtették, hogy azt a zászlóru- dat az’ én szívembe döfték. Apám nemsokára bevonult. Kivitték a harctérre. Máról holnapra nagyfiú, sőt családfenntartó lettem külön színházjegy nélkül is. Pedig de tiltakoztam, hogy én nem is így gondoltam. De most már senki sem akarta elhinni, hogy még kisfiú vagyok. Be kellett állani a nagyok helyére a gyárba és mindenhova ... Azóta, ha nagy vágyak elérésére törekszem, mindig elfog egy kis kétely, s gyötrő bizonytalansági érzés bénítja meg akaratomat. Ilyenkor mindig félek, hogy leözbejön valami, s a magam szemében mindörökre kisfiú maradok. Ez az érzés fokozódott öntudatos munkatársaim révén is, akiktől már inaskoromban állandóan azt hallottam, hogy mindaddig újabb és még borzalmasabb világháborúk törnek reánk, amíg a mai társadalmi viszonyok uralkodnak. Ha elgondolom, hogy az úgynevezett békeévekben erdőtűzként égett hol Kína, hol az amerikai kisállamok, majd Abesszínia, aztán a spanyol félsziget, akkor be kell vallanom, hogy az Európa közepén mostanában fellángolt új háború nem is okozott különösebb meglepetést. Egyszerűen megállapítottam, hogy harmincöt éves vagyok, tehát három évvel máris többet éltem, mint az apám aki harminckét éves korában tűnt el a galíciai fronton. Elfog valami dühös sietség: befejezni mindazt, amit lehet Nagyon szeretnék még élni, de ha most mégis az apám sorsára jutok, olyan ügyért akarok meghalni, ami a fiamnak és kortársainak boldog jövendőt teremt, hogy ne foglalkozzanak végrendelkező gondolatokkal harmincöt éves korukban, mint én, kinek zaklatott életét s egyéniségét félig kész regények és befejezetlen színdarabok jellemzik. tudtuk, hogy nemcsak a betegeknek tartozunk a segítségadással, hanem gondoskodnunk kell a magunk otthonos berendezkedésével a pihenésről, s művelődésről is. Dr, Albert Áron: — Meg kell emlékeznünk azokról a pedagógusokról, akik az intézetben gondozott gyerekeknek először szerveztek irodalmi esteket, író—olvasó találkozókat. Az intézet később bővült, új osztályokat hoztunk létre a felnőtt betegek kezelésére. A mosdósa művészeti események is rendszeresebbé váltak, a kiállításokat, író- olvasó. találkozókat, hangversenyeket, irodalmi esteket pedig már nemcsak az intézet dolgozói láthatják, hanem sok vendéget fogad az Űj Tükör klub a környező településekről Kaposvárról, Dombóvárról is. Így volt kedden este is. A zene, a költészet, a képzőművészet. az előadóművészet baráti tábora helyezkedett el a mikrofonokkal fölszerelt alkalmi -stúdióban«. Az Albert Zsuzsa szerkesztette műsor költővendégének a bemutatása ismét közelebb viszi Takáts Gvula költészetét a rádióhallgatók széles táborához. Czigá/ny György értőn kalauzolta hallgatóit Takáts sajátos világában. Apró emlékeket fölvillantva Ripvl-Ró- nairó 1, Babitsról is hallunk, de lényegében a költészet, felelősségét domborította ki a rádió könyvklubiának a vendége. Ronyeez Mánia, dr. Albert Áron, Papp János versmondása pedig szép ajándékként járult hozzá a mo'dósi művelődési közösség, Takáts Gvula költészetének a bemutatásához. Korányi Barna