Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

\ Előkerült Zichy Mihály egyik festménye r mm BA­RÁTJA és tisz­telője van Zi­chy Mihálynak Grúziában. Egyikük, Va- szüij Csacsa- mdze tudomá­nyos kutató szép ajándékot küldött szer­kesztőségünk útján a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum­nak. A Drosa (Zászló) című grúz folyóirat a Grúziában oly nagyrabe- csült mester egyik festmé­nyének repro­dukcióját közli, V. Csacsanid- ze írásával együtt A grúz és a magyar kultú­ra egyik érint­kezési ponja Sota Rusztave- U XII. századbeli költő, a grúz irodalom klasszikusának elbeszélő költeménye, A tig­risbőrös lovag. A grúz írás nyomtatott betűit Tótfalusi Kis Miklós alkotta meg amsz­terdami műhelyében. Ruszta- veli művének első kiadásában ez olvasható: »Nyomatott Ar- sadsil fejedelem rendeletére, Misztótfalusi Kis Miklós Amszterdamban élő magyar mester által rajzolt és vésett betűkkel, Tifliszben, 1682- ben.« S folytathatjuk a sort aszal, persze nem időrendben, hogy Vikar Béla azért tanult meg grúzul, hogy magyarra fordítsa a Tariel szomorú sor­sáról szóló elbeszélő költe­ményt Az eposz 1917-ben je­lent meg. Zichy Mihály Illusztráló mű­vészetét adta a grúz népinek. Közismert tény, hogy Zichy Mihály 1881-ben érkezett elő­ször Grúziába, s megismerke­dett az eposszal, sőt Ruszrta- veli műve alapján segített élő­képeket rendezni. Ez minden városban, ahol bemutatták, kirobbanó sikert áradott ZICHY MEGÍGÉRTE, hogy tizenkét illusztrációt készít A tigrisbőrős lovaghoz. Mekko­ra volt a meglepetés, amikor 34 rajzot küldött Pétervárról. Az, elbeszélő költemény díszknadása 1887-ben jelent meg az illusztrációival. Az egyik díszpéldányt ünnepélye­sen, harmincnégy előkelő grúz főnemes aláírásával adták át Zichy Mihálynak. A mester szoros szálakkal kötődött Grúziához, 1888-beli második útjára három kiépet vitt magával, ezeken, Szent Nino életét örökítette meg. bi­zonyítva, hogy jól ismeri a le­gendát V. Csacsanidze nagy érdek­lődéssel olvasta Guram Sze- vrjamovics Saradze nemrég megjelent könyvét, amelynek címe Zichy Mihály és a grúz kultúra. Ebből tudta meg, hogy megyénkben, Zala köz­ségben található a Zichy Mi­hály Emlékmúzeum, ö rend­szeresen kutatja a magyar festő alkotásait és festmé­nyeit, cikkeket ír róluk. A közeljövőben jelenik meg R úszta véli eposzának fordítói és illusztrátorai című műve. Viliár Béláról,. Weöres Sándor­ról, Zichy Mihályról ír benne. A mű egyik példányát szintén a zalai emlékmúzeumnak szán­ja. A Drosa (Zászló) című fo­lyóirat 1974. decemberi számá­ban Zichy Mihály Grúz nő című, 1874-ben festett nagy méretű képének érdekes törté­netéről ír. Grigorij Abasidze ztúz költő neve hazánkban is •'ól ismert A most hatvanhat éves mester Petőfi Sándor for­dítója. A festmény az ő laká­sában látható. Abasidze Moszkvában vásárolta, egy boltban. V. Csacsanidze meg­próbálta «kinyomozni«, miként került ez a mű a Szovjetunió­ba, mindeddig azonban nem sikerült Az 1874-es évszám szerint e mű Párizsban ké­szülhetett ugyanis a mester -tt telepedett le. Föltételezhe- ő, hogy voltak kapcsolatai a *-ancia fővárosban élő grúzok­kal. Az térív, hosv Grúziában V. Csacsanidze cikkének meg­jelenéséig ismeretlen volt Z\- thyiisk ez a müve. Eziói tevés, hiszen a művet még Oroszor­szágban is festhette, ugyanis csak 1874 őszén telepedett le Párizsban. Ennek eldöntése a tudományos kutatók dolga. ZICHY MIHÁLY — mint Vaszilij Illarionovics Csacsa­nidze írja — a grúz és a ma­gyar nép barátságának jelké­pe. A Grúz nő című festmény ió kezekben van, hiszen a ma­gyar irodalmat, művészetet Petőfi Sándor költészetét jól ismerő és szerető Grigorij Aba­sidze olyan féltő gonddal őrzi, mintha múzeumban volna. Lajos Géza Az együttműködési tanácskozás margójára Üj fórum, példás eredmények A Somogyi Néplap beszá­molt a siófoki kórház, a ren­delőintézet és az üzemek együttműködéséről tartott január 19—i tanácskozásról. A cikkben közölteken túl né­hány gondolatot szeretnék hozzáfűzni ehhez az ese­ményhez. A kórház-rendelőintézet, továbbá a járás, város 1000 egészségügyi dolgozójának nemcsak magabiztosságot nyújt munkája végzésében az együttműködés ténye, ha­nem bátorságot is ad, segíti a kezdeményezőkészség ki­bontakozását, a gyógyitó munka javítását. A mi városunkban, járá­sunkban az itt működő vál­lalatokkal, gazdaságokkal az együttműködés már túllépett az elvi kapcsolatokon. A vállalatok, a gazdaságok anyagi javakkal, szocialista munkafelajánlásokkal segí­tették dolgozóink munkáját, az. egészségügyi intézmények működését. Közülük csak né­hányat említek. A MAHART az építkezésekhez szükséges folyamkavics szállításában, az intenzív részlegünk kiala­kításában, a Köjál rendez­vényeinkhez nyújtott anyagi segítséget; a GOV az éjjeli orvosi ügyeleti szolgálat URH-rendszerének kiépítésé­hez a Siófoki Építőipari Szö­vetkezet a régi egészségház felújításához nyújtott támo­gatást. A Balatonboglári Ál­lami Gazdaság az üzemláto­gatás, rendezvények szerve­zéséhez, lebonyolításához adott segítséget A szakmun­kásképző iskola a kórház ebédlőjében és rendelőhelyi­ségeiben csempézett és fes­tett, a Dél-balatoni Háziipa­ri Szövetkezet a bútorainkat újította fel, a Videoton tabi gyáregysége szülészeti osztá­lyunkra tv-megfigyelőt sze­relt, továbbá közművelődési bizottságunk működését ked­vezményes árú tv-készülékkel segítette. A felsoroláson túl igen lényeges az, hogy egyes feladataink megoldásában so­ron kívül segítenek. Viszon­zásul mit tettek az egész­ségügyi- dolgozók. Az igazga­tó főorvos beszámolójából csak egy mondatot erdlítek: »1978-ban a nyári három hó­nap alatt 955 területen kí­vüli beteget ápoltunk a kór­házi osztályokon«. Az említett tanácsülésen különben semmi különös, semmi csodálatos nem tör­tént — csupán az, hogy a felvevő területünkön műkö­dő vállalatok, intézmények gazdaságok, egészségügyi in­tézmények vezetői felismer ték a feladatok közös meg­oldásának lehetőségét. A múlt év gyakorlata megalapozója lehet a követ­kező esztendő még gyümöl­csözőbb együttműködésének. dr. Koleszár Gyula általános igazgatóh-elyett«*, az orvostudományok kandidátusa HÉTVÉGI TÁIOLÓ Magyar (ilm a moziban Újhelyi János filmdrama­turg így ajánlja a Vörös Csil­lag Filmszínház műsorán sze­replő új Bacsó-filmet, az Áramütést: »Miről is szól a film? Természetesen, híven a Bacsó-filmek hagyományaihoz két magatartásforma, két élet- szemlélet összeütközéséről. A testvérpár — Virág és Vince — merőben más allcatúak, el­lentétes jellemfigurák. S hogy mennyire más az életről val­lott elképzelésük, s hogy ez mennyi súrlódást, összeütkö­zés! lehetőséget indukál közöt­tük — erről tudósít a film. Vegyük mikroszkopikus vizs­gálat alá a két hőst, — kezd­jük Vincével. Milyen ember is ő? Mindenekelőtt férfi, s ez nem játék a szavakkal, ez az egyszerű fiziológiai tény alap­vetően befolyásolja karakte­rét. Mert talán időnek előtte férfivá kellett válnia, sőt csa­ládfővé ... Talán nem is ve­szi észre, hogy erőszakosságá­val gúzsba köti, akadályozza Virág egyéniségének kibomlá­sát.« Az új magyar film főszere­peit Görbe Nóra főiskolai hallgató — a nagyszerű szí­nész Görbe János lánya — ér Andorai Péter alakítja Az cl­- p lődési Központ ma délután a nyugdíjas pedagógusokat dia- műsorra várja: Bencze József tart előadást Lengyelországról és Rigáról 15 óra 30 perckor. A kaposvári Csiky Gergely Színház programja a hét vé­gén így alakul: szombaton 19 órakor, vasárnap 15 órakor Shakespeare Szeget szeggel cí­mű színjátékát adja elő a tár­sulat, Babarczy László rende­zésében. Siófokról, a Dél-balatoni Kulturális Központból kaptuk a hírt, hogy a Dominó pan­tomimegyüttes lép föl Köllő Miklós vezetésével ma 14 óra 30 perckor. A búsképű lovag (Don Quijote hősies tettei) cí­mű műsorukat látják majd a siófoki gyerekek. Cervantes művét Köllő Miklós rendezte és koreografálta. Ugyanitt lát­ható a, városi-járási amatőr művészeti tárlat anyaga is. S most lássuk: mit ígér a a rádió és a televízió! Szom­baton a Kossuth adón 18 óra 50 perckor ismétlik meg Mol­dova György Az ötödik síp­szó című hangjátékát, melyet Marton László rendezett. Avar Istvánt, Szemes Marit, Vár- konyi Zoltánt is hallhatjuk. Vasárnap a Petőfi adón 20 óra edz időfás niedop Évenként visszatérő téma a medve február 2-i, gyertya­szentelő napi viselkedése Mindannyian figyeljük ezen a napon az időjárást, borult ma­rad-e az ég, kisüt-e a nap? Kint marad-e a medve, vagy pedig meglátva árnyékát, visszatér a barlangjába? Jön-e végre a tavasz, vagy marad a tél? A medvével kapcsolatos időjárási jóslás elterjedését hazánkban kétségkívül Jókai Mór Üj földesúr című regé­nyének köszönheti. A regény­ben leírt »medvefilozófia« né­pi eredetű megfigyelésre tá­maszkodó változatát ugyanis hiába keressük a régi kalen­dáriumokban, a néprajzi mű­vekben, nem találjuk. Voltak, akik joggal tételezték fel, hogy a gyertyaszentelői idő­jós medve kizárólag a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór írói fantáziájának szü­lötte. Annál érdekesebb, hogy Victor Hugo Nyomorultak cí­mű regényében is olvashatunk erről az időjós medvéről: -A tél egyik napján délután rö­vid időre előtűnt o nap, de február 2-a volt, Gyertyaszen­telő Boldogasszony, amelynek álnok, hatheti fagyot jelentő ■napsütése Laensberg Máténak a következő, méltán klasszikus két sort sugalmazta: Ha süt a nap: a medve odvába tér sietve.« A Nyomorultak 1862-ben je­lent meg, az Üj földesúr pedig szintén ebben az évben, ja­nuár 4-től június 29-ig látott napvilágot folytatásokban a Pesti Naplóban. Bizonyára ol­vasta Jókai a Nyomorultakat, még mielőtt az Üj földesurat befejezte volna. Hiszen önélet­rajzi írásában is említi, hogy a francia irodalmat igyeke­zett eredetiben és azon fris­siben olvasni. De az is lehet­séges, hogy már előbb olvasta és kijegyzetelte magának ezt medvével kapcsolatos időjós­lást, és Laensberg Mátétól vette közvetlenül az időjós medve ötletét. KI Is volt ez a Laensberg Máté vagy franciásan Mathieu Laensberg, akire Victor Hugo hivatkozott? A XVII. században élt Liége városában, állítólag az ottani Szt. Bertalan templomnak ’völt a kanonokja. Öt tartják az 1636-ban megjelent Liégei Almanach szerzőjének. Ez a könyv időjóslásokat és egyéb eseményekre vonatkozó jóslá­sokat tartalmazott De továbbmehetünk a vi­lágirodalomban. Például John Steinbeck Rosszkedvűnk tele című regényében is találko­zunk ezzel a medvével. Azaz mégsem ővele, hanem egy másik, szintén téli álmot al­vó állattal, a mormotával. így olvashatunk erről: »Itt a ta­vasz, Baker úr — mondta Ethan —, idén is igaza volt a mormotának.« Amerikában tehát a medve helyett a mormota jósol, s ő is pontosan február 2-án. A szabály Is az általunk jól is­mert: ha a mormota ezen a napon előjön üregéből és meg­látja árnyékát, visszabújik és további hat hétig ott marad. Vagyis, ha süt a nap, a tél folytatódni fog, és ennek rossz termés lesz a következménye. A németeknél a borz jósol februárban. S bizonyára le­hetne még tovább is folytatni a sort. Végeredményben egy több évszázados emberi megfigye­lésről van itt szó. A földmű­velő ember a téli álmot alvó állatok tavaszi viselkedését és az időjárás alakulását vetette össze. A jelekből pedig kö­vetkeztetett a mindennapi lé­tet biztosító termésre. ; p. m. só előadásokon vetítik, míg a következőn egy francia alko­tás szerepel, a Mindenkinek a maga keresztje, s ebben An­nie Girardot alakítja a női fő­szerepet. A Szabad Ifjúság Filmszín­ház a gyerekeiknek a neves svéd rendező, Bo Wideberg Dugó, a csodacsatár című szinkronizált ifjúsági munká­ját ajánlja. Az esti két elő­adáson a Fogat fogért című, francia bűnügyi film szere­pel, sok vidámsággal. A La- tinca mozi szombat-vasárnap a Hét tonna dollár című. Csurka István írásából készült magyar filmet játssza Kabos Lászlóval a főszerepben. A Killián György Ifjúsági és Űttörö Megyei Művelődési Központ jelmezkészítő foglal­kozásra invitálja a gyereke­ket, vasárnap délelőtt 10 órá­ra. A foglalkozást Szabó Gyű- láné vezeti. A Latinca Műve­38 perckor kezdődik Leonca­vallo Bajazzók című operája az Üj operalemezeinkből so­rozatban. A kétfelvonásos operát ezúttal angol művészek éneklik. Vezényel; Nello Santi. A televízió 2. műsorában találkozunk Heinrich von Kleist Homburg hercege cí­mű színművével 21 óra 25 perces kezdettel. A művet a Csiky Gergely Színház is ját­szotta néhány évvel ezelőtt, most a nyugatnémet Schau­bühne am Halleschcn Ufer előadásában láthatjuk. Egy nagy rendezőegyéniség. Peter Stein állította iszínpadra. Vasárnap a Zene — szóval című műsorvezetői vetélkedő érdemel figyelmet. A Tv zenei klubjából 21 óra 35 perckor kezdődik a közvetítés. Képünkön a siófoki Dél-ba­latoni Kulturális Központ lát­ható. Jcnr/ Edígey Mister üzletei FORDÍTOTTA’ BÁBA MIHÁLY E gigantikus reklámhadjá­rat megkezdéséinek napján a fehér lazacos dobozok meg­jelentek minden élelmiszer­üzletben. Az áruk sokkal ma­gasabb volt, mit a cég régeb­bi termékeié. Sőt, magasab­bak voltak a konkurrens cég termékénél is. Az eredményre nem kellett sokáig várni. Két héttel ké­sőbb a körzeti nagykereske­delmi vállalatok új szállítmá­nyokat kértek. A raktárak ha­mar kiürültek. A gyár három műszakban kezdett dolgozni. Egész Alaszkában felvásárol­ták a halat, és speciális pré­miumokat állapítottak meg a halászoknak, akik a legjobb eredményeket érték el. Igaz, a reklámakciót kissé csök­kentették, de továbbra is mindenütt lehetett találkozni ezzel a felirattal: »A mi la­zacunk a legjobb, mert so­hasem vörösödül.« A konkurrens cégek köve­telték a levételét. Más cégek véleménye szerint ez a mon­dat a vevőben azt az érzést keltette, hogy a többi lazac húsa is fehér, csak a feldol­gozás alatt nyer, különös színt. Ezért ezt »becstelen koh- kurrenciának« nevezték. Az Egyesült Államokban az ilyes­mit nagyon szigorúan pénz­bírsággal büntetik. Mister MacAreck határozot­tan visszautasította a konkur­rens cég követelését, hogy hagyja abba eddigi reklámte-. vékenységét. Hosszan tartó pereskedésre került sor, ami az alaszkai gyár győzelmével ért véget. Az ügyvédei bebi­zonyították, hogy ezek a sza­vak : »sohasem vörösödik«, nem jelentik azt, hogy más cégek termékei rosszak. Az ügyes halbiológusok megálla­pították, hogy mielőtt a kis lazacok elérnék a megfelelő nagyságot, ugyanolyan fehér a húsuk, mint más halaknak. Csak akkor lesz rózsaszínű, ha meghaladta azt a bizonyos nagyságot. És éppen eddig az időszakig — bizonyították a védők — vonatkozik a jelszó »a mi lazacunk a legjobb, mert sohasem vörösödik«. Így a cég felmentő ítéletet ka­pott, és elutasították a kon- kurrencia által követelt kár­térítést. XXI. — És mindez hogyan vég­ződött? — kérdeztem Heniót, amikor megszakította elbeszé­lését. — A céget nem egy fél, hanem majdnem másfél évig vezettem. Nem tudtam koráb­ban visszalépni, mert nem akartak engedni Amikor a konszern már a saját lábán állt, megszöktem Alaszkából, vissza az Egyesült Államok­ba, ahol melegebb az éghaj­lat. Istenem! Mennyit sóvá­rogtam én ott, a Yukon folyó partján! Ha télen köpött az ember, hallatszott a csattaná- sa. Mire a nyár leért a föld­re, jéggé fagyott Nem sokat segített ott a bunda. Amikor jöttek a nagyobb hidegek, olyan fttvenfokosak, a dolgo­zószobámba vitettem' a heve- rőmet, és hetekig nem moz­dultam ki. A hőséget jól bí­rom, de a hideghez sohase tudtam hozzászokni. — És a céggel az elszámo­lás? — A vezetőség és a felü­gyelő bizottság tagjai nagyon becsületes és szolid emberek voltak. Csak kissé balkezesek, és nem volt megfelelő ta­pasztalatuk egv olyan nagy gyár vezetéséhez. Nagyon rendesen számoltak el ve­lem. Visszatérítettek mindent, amit én fektettem be, saját jószántukból magas fizetést ítéltek meg, amíg ott dolgoz­tam, aztán a megállapodás szerint három évig fizették a magas tantiémet. Amikor el­köszöntem tőlük, köszönő le­velet és magas prémiumot adtak, amit jótékonysági cél­ra ajándékoztam Alaszkában. — Nagyon szép gesztus volt a részedről. — Sohasem törődtem a pénzzel. Inkább a megszerzé­se imponált nekem, mint a birtoklása. Amikor megkap­tam'azt a prémiumot, már elég gazdag voltam, hogy ilyen gesztust megengedhes­sek magamnak. — Az az ötlet a reklámjel­szóval — tulajdonképpen nem is ötlet, hanem egyszerűen tréfa — komoly összeget hoz­hatott neked a konyhára. — Nem panaszköd ha tóm. Ami a reklámot illeti, Ame­rikában a jó ötletet vagy a jó tanácsot könnyen pénzre válthatod. El sem tudod kép­zelni, milyen hatalom az ame­rikai reklám. Minden válla­latnál a reklámfőnök a leg­fontosabb személy a vezér- igazgató, után. (Folytatjuk) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents