Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

Színes program a gyermekeknek Bőséges-e az „erköleshozomány”? bgy nevelési felmérés tanulságairól HÉTVÉGI TÁJOLÓ A híd fúl messze van Áss ENSZ az Idei évei — a gyermeki jo­gok deklará­ciójának hu­szadik évfor­dulóját — a gyermekek nemzetközi 'évének nyilvánította. Előké­szítésére hazánkban is meg­alakult a gyermekév nemzeti bizottsága. Haffner Lászlót, a megyei tanács ifjúsága titká­rát a somogyi előkészületek­ről kérdeztük. — Fokozottan foglalkozni kell a gyermekek jogainak ér­vényesítésével, s ennek foly­tatódnia kell a következő években is. A felnőttek tegye­nek valamit a gyermekekért, a programok az 5 szórakozá­sukat; szolgálják, és ne a gye­rekeket szorepaltessük. Fel­adatunk az igazi gyermeksze­retet és a szocialista család- eszmény népszerűsítése. Így az iskolákban különböző ne­velési fórumok lesznek, széle­sítve a szülők és a pedagógu­sok közötti kapcsolatot. Sze­retnénk, ha a gyermekek job­ban megismernék társadalmi környezetükéit, az őket érintő jogokat. — Kik vesznek részt a gyermekév programjainak megszervezésében ? — Valamennyi érintett szerv megmozdult a nemzeti bizott­ság felhívására, felsorolni is nehéz lenne őket. A kiemelke­dő rendezvényeiket a Killtán György Ifjúsági és Úttörő Mű­velődési Központ, valamint a Megyei Művelődési Központ szervezi. Példaként említhe­tem itt a játékhazat. Minzen hónap valamelyik szabad szombatján az egész ház a gyerekeké lesz. Minden ter­met más-más játékhoz ren­deznek be. Még sok nagysze­rű ötletet sorolhatnék. — Hogyan tudják a szülő­ket bevonni? — Megszervezzük a szülők akadémiáját, és tervezzük a családjogi törvénnyel kapcso­latos előadások rendezését is. A felnőttek segítségét várjuk a gyermekjátszóterek építésé­nél, a mai lakótelepeknél ez rendkívül nagy gond. Érté­kes kezdeményezés a Kapos­vári Tanítóképző Főiskoláé: a már ismertté vált pótmama­szolgálat. Ez a gyereknek és a szülőknek egyaránt hasznos. Valami hasonlót be lehet ve­zetni a nagyobb áruházakban is, hiszen nem mindegy a szü­lőnek sem, hogy nyűgös gye­rekkel és megpakolt szatyrok­kal jár-e a pultok között. Ér­demes beszélni a gyermekélel­mezésről, az egészséges élet­mód kialakításáról, amelyben a szülők feladata jelentős. A szülő és az iskola szerepe mel­lett szólhatunk a különböző vállalatokról is. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom jól bevált, de még többet lehetne tenni. Itt a KISZ-eseknek is bőven jut feladat. Közelebb kell kerüljenek a gyerekek­hez, a gyárlátogatásokon kí­vül szervezzenek kiránduláso­kat, játszanak, foglalkozzanak velük. Szép dolog ha pénzt adnák egy iskolának, de nem pótolhatja a személyes kap­csolatot. A nyári üdültetése­ket sok üzem meg tudja ol­dani, már most van rá példa. — Színes és tartalmas a műsorprogram. Mit nyújtanak a falun éló gyerekeknek? Nem mindenki jut el könnyűszer­rel a városokba. — Elsősorban az általános is­koláknak van ebben szerepük. Itt újra hangsúlyozni kell, hogy nem a gyerekek szere­peltetése a lényeg A vámdor- mo zi - hálózatban több ifjúsá­gi filmet terveztünk. Bővítik majd a szakszervezeti letéti könyvtárak és a gyermek- könyvtáraik állományát is. Számtalan pályázatot hirdet­nek a gyerekéknek, s ezek el­jutnak a legkisebb falvakba is. > A gyermekév nemzeti bi­zottságának felhívása vala­mennyi társadalmi és állami szervezetnek szói. Az egyik legfontosabb része így hang­zik: »Nyújtsunk fokozott se­gítséget a tervidőszakban megvalósításra tervezett gyer­meklétesítmények felépítésé­re... az átadott Intézménye­ket emléktáblával jelöljük meg.« Reméljük, hogy sok emléktáblát keli készíteni eb­ben az évben. t É. A kaposvári Zrínyi Ilo­na Általánus Iskola tanári kö­zössége felmérést készített a múlt évben -a megyei pedagó­giai pályázatra. A tantestület — élén Gondos Éva tanárnő­vel — ötven tanulótól és szü­leiktől gyű j tött adatokat — tesztlapokkal és egyéni beszél­getésekkel — arról, milyen összefüggés áll fenn a csa­ládi környezet és a gyerme­kek intelligenciaszintje kö­zött, ezenkívül a szülői fel­adatkör ellátásáról, a tanulók erkölcsi fogalom- és norma- ismeretéről, ítélő- és értékelő­képességéről, általában morá­lis értékrendszerérői. Mivel a terjedelmes és tartalmas dolgozat tapasztalatai nyilván­valóan nemcsak geyetlen ka­posvári iskola környékére vo­natkoznak, érdemes megvizs­gálni a részleteket. S a té­nyekkel való — oykor csöp­pet sem szívderítő — »játék« még hasznosabb lesz, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az 1977—78. tanév már az új is­kolai alapdokumentumok be­vezetésének előkészítése je­gyében telt el, tehát előtérbe került az »alma mater« és a szülői ház jellemformáló, sze­mélyiségfejlesztő funkciója. A félszáz diák intelligencia­szintje — a mérések szerint — alig tér el az országos át­lagtól. Az intelligenciahánya­dos hét gyermeknél kiemelke­dőnek, tíznél nagyon jónak, tizenkettőnél jónak, tizen­négynél átlagosnak, ötnél ala­csonynak és kettőnél nagyon alacsonynak bizonyult. Am, ha az intelligencia összetevőit vizsgáljuk, az összkép már korántsem ennyire derűs. A gyermekek fejlett gyakorlati érzékével az erkölcsi tudatos­ság meglehetősen alacsony szintjét kell szembeállítanunk. Jellemző annak a feladat­nak az eredménye, amelyben a gyermekeiknek elvont erkölcsi fogalmakat kellett meghatá­rozniuk, vagy szituációval »körülírni«. A tanulók több mint kétharmada nem volt képes értelmezni a titoktartás, az öntudat, a bizakodás fo­galmát, s a gorombaság fo­galmának körülhatárolása is megoldhatatlan gondot oko­zott a többségnek. Körülbelül ötven százalékuknak a részre­hajlás, a felületesség, a ra­vaszság, a szigorúság és a ta­karékosság fogalma ment rejtélyszámba. Különös, hogy csak azoknak a jellemvoná­sokat kifejező jelzőknek a meghatározása sikerült elfo­gadhatóan, amelyek a szülői »imamalomban«, a morális prédikációk, feddések közben a leggyakrabban előfordulnak. (Rossz, bátor, szófogadó, lus­ta, illedelmes, hazug.) A tanítványok erkölcsi íté­lő- és értékelőképességét ha­zugságra és lopásra vonatkozó történetekkel, azok súlyossági fókának megállapításával Jerzy Ecfícjey Mister üzletei FOnDfTCmAi BÄBA MHÄUf — És a pénzt befizetik MacAreck űr számlájára a Crédit Lyonnais bankba — folytatta az ügyvéd. — Mivel tudtam, hogy önöknek nehéz­ségeik lehetnek a készpénzzel, megegyeztem a bankkal, hogy meghatározott időre váltót fo­gad el önöktől, és kliensem­nek készpénzben fizetik le az összeget. — De a Mercedest elvihe- tem — jegyezte meg a keres­kedő. — A Mercedest az ügyfelem legálisan vette meg, a továb­bi eseményekért ön felelős. Csak úgy tudtam ilyen lojális megegyezésre késztetni Mac­Areck urat, hogy érdek nél­kül megtarthatja a kocsit. vizsgálták. Az alsó tagozatban általában — körülbelül há­romnegyed részben — a kicsi­nyek helyesen különböztették meg az ártalmatlan »füllenté­seket« a »veszélyes hazugsá­goktól«, ám lényegesen ve- gyesebb az eredmény a kopá­sok okainak, az erkölcsi kár súlyosságának megítélésében. A felső tagozatosok közepesen oldották meg hasonló felada­taikat. Hetvenkét százalékuk helyesen foglalt állást a leg­súlyosabb lopás történetében, amelyben az egyén a közössé­get károsítja meg, ellopja az osztály kirándulásra össze­gyűjtött pénzét. Kevesebb diák bukkant rá a hazugsá­gok sorozatában a leginkább elítélendőre, amelyben az egyik gyerek — rettegvén az általa elkövetett rossz csele­kedet következményeitől — a maga mentése céljából pajtá­sát rágalmazza meg a tanár előtt. S még egy példa arra, hogy a hazugságok minőségé­nek elbírálása a 10—14 éves korosztálynak alapvető gondot okoz: mindössze 54 százalékuk találta »bocsánatosnak« an­nak a kislánynak a »bűnét«, aki — a valóságtól eltérően — azt állította az őt megszó­lító, gyanús külsejű férfinak, hogy édesapja otthon van. Ugyanilyen szélsőséges, ellentmondásos eredmények­kel zárult az a fölmérés, melynek során a diákoknak harminc közmondás, szállóige, idézet közül kellett kiválasz­taniuk a legrokonszenvesebb és a Jegellenszenvesebb tar- talmúakat Sokan — serdület- len fiataloktól megdöbbentő kiábrándultsággal — olyan »bölcsességeket« is iránymu­tató szentenciának választot­tak ki, mint: Az alma nem esik mesSiíe a' fájától; Az én házam — az én váram; Em­ber embernek a farkasa; Mondj igazat, betörik a fejed. E cinikus előítéletek — a fel­mérés ezt legalábbis sejteti — nagyrészt egybeesnek a szü­lők hasonló állásfoglalásával. Az ötven gyermek szüleivel végzett vizsgálatok is azt iga­zolták, hogy a kicsinyek mo­rális ítélőképességének bizony­talanságai zömmel nevelési hiányosságokból keletkeznek. A kérdések közül nyolc arra vonatkozott, milyen mértékű az egyetértés a két szülő kö­zött a gyermek jogaival és kö­telességeivel kapcsolatban — és a szülők egyikben sem mu­tattak teljes egyetértést! Csak­nem 53 százalék vall ellenke­ző nézeteket arról, meg kell-e óvni a gyermeket az apróbb nehézségektől vagy sem. (42 százalék meggyőződéssel állít­ja. hogy csemetéjét a legjelen- télctelenebb megrázkódtatá­soktól is óvni kell!) Ez a gyermekhez való el­fogult ragaszkodás azt sugall- hatná, hogy a mamák és pa­pák hatalmas többsége tuda­tosan és szeretettel vállalja szülőszerepét — holott a vizs­gálat ennek az ellenkezőjét bizonyította. Az apák egy­ötöde elviselhetetlen tehernek, egyéni szabadsága meghiúsí­tó jának érzi a családot, to­vábbi 40 százalék pedig rész­ben azonosul ezzel a véle­ménnyel. Ugyancsak a- gyer­meknevelés — állítólagos — érvényesülést akadályozó, bezártságérzetet okozó hatá­sára panaszkodott az édes­anyák 15 százaléka, 37 száza­léka pedig részben egyetért ezzel az állásponttal. Az édesanyák 70 százaléka úgy érzi, hogy a gyermek testi-lelki istápolása akadá­lyozza ideje kedvező — hasz­nos? kellemes? — felhaszná­lásában. Említettük már, hogy a gyermek erkölcsi bizonytalan­ságának legbiztosabb előidé­zője: a két szülő különböző értékrendje. Nem ritka, hogy ezek a véleménykülönbségek veszekedések közepette jutnak a kicsinyek tudomására. A felmérésben részt vett szülők több mint egynegyede elkép­zelhetetlennek tartja a vesze­kedések nélküli, tökéletesen kiegyensúlyozott házasságot Az apák 4,4 százaléka feltét­lenül igényt tart a »házi csá­szár« jogaira, 26,7 százaléka pedig nem idegenkedik a ret­tegett »családfő« félfeudális szerepétől. Vagyis: az apák több mint harminc százaléká­ra jobban illene a »nevelési tekintély« elnevezés, mint az a titulus, amellyel gyerme­keik megszólítják őket. Kár, hogy a dokumentumokban nem esik szó arról, vajon mi­lyen arányban találhatók köz­tük olyanok, akik munkahe­lyi sikertelenségeiket »kom­penzálják« a családi terrorral. A tartalmas vizsgálati anyagból — amelyet szocio­metriái helyzetelemzés és a nevelési feladatok előrejelzése egészít ki — egyértelműen ki­derül, hogy az általános isko­lás gyermekek morális ítélő- és érétkelőképességének hiá­nyosságai, a fogalom- és nor­maismeret, az értékrendszer torzulásai összefüggnek a csa­ládi környezet fogyatékossá­gaival, s a gyermek erkölcsi ítéletek, döntések közti inga­dozása gyakorta- nem más, mint — a két szülő közötti szellemi »ingázás«. És mivel ezt az »ingát« gyakran a pe­dagógusoknak kell — vagy kellene — megállítaniuk, egy­re nagyobb szükség lesz az olyan tényfeltáró vizsgálatok­ra, amilyet a Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola tantestülete végzett, s amelyet néhány he­te a Magyar Tudományos Akadémia pécsi tagozatán fel­olvasóülésen vitattak meg. Ii. A. Kétrészes, színes, szinkro­nizált angol filmet játszik a kaposvári Vörös Csillag Film­színház. Cornelius Ryan köny­véből készült A híd túl mesz- sze van; Richard Attenbo­rough filmje. 1944-ben játszó­dik, a szövetségesek és a né­met csapatok egyik nagysza­bású hadműveletét idézi föl, bevetve minden elképzelhető technikai fogást. Még az epi­zódszerepeket is sztárok vál­lalták. Az angol film doku­mentumfelvételekkel kezdő­dik, bemutatva azt a nagy ej­tőernyős hadműveletet, mely­nek célja a Németországba ve­zető hidak elfoglalása volt. A dokumentumfilm-részletek »tűnnek át« a játékfilmbe. Néhány név a szereposztás­ból: Dirk Bogard, Sean Coner- ry, Ryan O’ Neill, Gene Hack­mann, Lawrence Olivier, Liv U Ilma an, Robert Riedford, Maximillian Schell. Ugyancsak a Vörös Csillag mozi műsorán »fut« Gábor Pál új alkotása, melyet Vészi Endre novellájából forgatott, az Angi Vera. A Szabad If­júság Filmszínház kínálata: A sólyom nyomában című NDK film; ez felújítás. Az esti két előadáson Vittorio Gassmann- nal a főszerepben Dino Risi A női illata című filmet ve­títik, mely Giovanni Arpino regényéből készült. Hőse, a vak Fausto kapitány, akárcsak Gassmann és Risi egy korábbi filmjének, az Előzésnek a fő­szereplője, hosszú útra ké­szül ... A Latinca Mozi Hans Fal- lada Halálodra magadra ma­radsz című regényének válto­zatát mutatja be, míg a Rá­kóczi Moziban Közös bűn címmel a Galgóczi Erzsébet kisregényéből készült magyar alkotást játsszák vasárnap. Kerestünk és találtunk prog­ramot a Latinca Művelődési Központ műsorában. Szomba­ton reggel 8 óra 30 perctől itt rendezik meg az országos diáknapok keretében a diák­színpadok területi versenyét. Vasárnap 9 órakor a néptánc- csoportok és citerazenekarok bemutatója következik. A Kil- lián Művelődési Központban ma. 18 órakor a Fiatal Utazók Klubja ülésezik. Bejczi László Itáliáról tart diaképes útibe» számolót. Mára hirdetett programot a tabi Zichy Mihály Művelődé­si Ház is. »Most van, a nap lemenőben ...« címmel Dankó Pista emlékműsort* ígérnek a nótakedvelőknek. Jákó Vera, Solti Károly, Puskás Sándor, Pintér Györgyi, Hortobágyi Judit és ifjabb Oláh Kálmán népi zenekarának felléptére számítanak. Siófokon a Dél­balatoni Kulturális Központba is érdemes betérni; ' városi- járási amatőr művészeti tár­lat látható itt február húsza­dikáig. A nagyatád—bodvicat Űj Tükör klub keretében mű­ködő Ady ifjúsági klub sport- vetélkerőt hirdetett szomba­ton 18 órára. Itt egyébként mezőgazdasági könyvkiállí­tást is rendeztek. Az atádi Victor Jara klub szombaton 18 órakor a Barcsi Ifjúmunkás Kisszínpadot látja vendégül, vasárnap 18 órára farsangi mulatságot hirdet. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ­ban holnap este 18 órai kez­dettel érdekes előadást tarta­nak, Mindennapi mérgeink címmel. Ugyanitt műsoros délutánt is terveztek a gim­názium és óvónőképző szak- középiskola tanulói. 19 órakor pedig szalagavatót tartanak. Vasárnap a tánctanfolyam zá­ró rendezvényére kerül sor, a koszorúcskára. Ez 14 órakor kezdődik. A Nagyváthy Jánoé kollégium Szivárvány pince­klubjában vasárnap délelőtt Pauker Zoltán énektanár is­meretterjesztői előadásával kísért operahallgatás lesz. Verdi Rigolettőjávai ismer­kednek majd. A barcsi művelődési köz­pont szombaton 18 órára hir­dette meg a somogyi amatőr kórusok találkozóját, melyen a tervek szerint a balaton- földvárí, a fonyódi, a magyar- atádi, a berzencei, a nagyatá­di énekkar, illetve a Somogy megyei Pedagógus Férfikar szerepei Somogy múzeumai gazdag anyagot kínálnak. Képünk ebből ad ízelítőt. A marcali helytörténeti és munkásmoz­galmi múzeum egyik terem­részlete látható a fotón. Somogyi Néplap Önöknek is jó lesz tanulság­ként Ügyfelem beleegyezett abba a javaslatomba is, hogy holnap reggel elküldi a szál­loda sofőrjét a rendőrségre; aki átveszi a kocsit és a szál­lodához viszi. A négy úr ámulatban volt még mindig, egyetlen szót sem tudtak ejteni tiltakozáskép­pen. XXVIII. Másnap reggel elutaztam Szczecinből. Megpróbáltam rábeszélni barátomat, Hen­ryk Makareket, hogy jöjjön velem Varsóba. Nem jött Még valami dolga volt Biz­tosan a Képzőművészeti Fő­iskola szép hallgatóinőjével van randevúja. Megbeszéltük, ha Varsóba érkezik, azonnal felhív. Eltelt két hét Végre meg­pillantottam a Marszalkowska utcán a Mercedest. Este már csöngött is a telefon. A bará­tom volt. Az Európa szálló­ban lakott Másnap meghívott ebédre. Henio nagyszerű hangulat­ban volt Elmesélte, hogy két hétig csatangolt a tengerpar­ton a Képzőművészeti Főisko­la szép hallgatónőjével. — Tudod — mondta —* amikor elköszönt tőlem Szcze­cinben, szegényke sírva fa­kadt — Gondolom — bólintot­tam. — Hány dolárba került ez a kellemes együttlét? — Cinikus vagy? Nagysze­rű kislány, nem érdekből tet­te. Mennyit kellett kérlelnem, hogy fogadjon el tőlem né­hány száz dollárt, és vegyen magának érte valami szép kis emléket — Olyan kedves és érdek nélküli! — Európában ti rettenete­sen gúnyosak vagytok. Senki sem hisz a tiszta szerelem­ben, és az érdek nélküli ba­rátságban. — Legalábbis nem egy húszéves lány és egy ötven­éves férfi között — vetettem oda. —■ Biztosíthatlak, hogy igazságtalanul vádolod. Az a néhány száz dollár, amit rá- kényszerítettem, jár neki, mint provízió. — Milyen provízió? Miért? — A jó üzletért, amit csi­náltam. Emlékszel, említet­tem neked, hogy minden or­szágban muszáj valami jó üz­letet csinálnom, hogy leg­alább az ott-tartózkodás költ­ségeit megkeressem. Akkor nevettél, hogy igen, ahol le­het, de Lengyelországban nem sikerül. Ebéd után bebizonyí­tom neked, hogy tévedtél. Kerestem, még hozzá sokat. — A cári koronából való briliánst vettél? Henio felnevetett. — Nem mondhatom, hogy magasra értékelsz. Te valóban azt gondolod, hogy engem olyan könnyen át lehet ejte­ni? Ebéd után mindent el- modok, es megmutatok. Egye­lőre lássunk az ebédhez. Kellemes hangulatban köl­töttük el az ebédet. Amikora pincér kávét javasolt, Henio kérte, hogy vitesse fel a szo­bájába. Amikor felmentünk, Henio megvárta, hogy a pincér elő­készítsen mindent az asztal­ra. Csak akkor vette elő a szekrényből a különféle, jobb­nál jobb italokat. Végül is kí­váncsiságom felülkerekedett és megkérdeztem: — Milyen üzletet csináltál, kedves óhazádban? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents