Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

összegező péri taggy files a DRVV-nél „Feladatainkat az új évben is teljesítjük” B gyorsan megtérülő beruházásokra kapnak hitelt a vállalatok Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank einökének sajtótájékoztatója ÖSSZEGEZŐ, összevont tag­gyűlést tartott a napokban a Dunántúli Regionális Vízmű es Vízgazdálkodási Váilalat pártvezetősége Siófokon. A részvevők a múlt évi ered­ményeket, tapasztalatokat ele­mezték, s megvitatták a so­ron levő feladatokat. Jánosy Gábor, az üzemi pártvezetö- ség titkára beszámolójában elmondta, hogy tavaly az üzemi pártvezetőség 14 alka­lommal ülésezett, s a többi között fontos feladatának te­kintette a vállalat gazdasági tevékenységének rendszeres elemzését, a gazdasági veze­tők beszámoltatása alapján. Foglalkoztak a gazdasági agi- tációs és propagandamunká­val az értelmiségi dolgozók helyzetével, a vállalat politi­kai arculatának és gazdasági tevékenységének alakításában vállalt szerepükkel, az üzem- igazgatóságok önállósulási fo­lyamatával, a vállalati mun­kaerő-gazdálkodással. a KISZ- bizottság tevékenységével stb. Üléseiken rendszeresen részt vettek a pártálapszervezetek titkárai, valamint a KISZ-bi- zottság titkára A DRW a múlt évben öt­százhatvan millió forint ter­melési értéket tervezett, s ezt 2,7 százalékkal túlteljesítette. Ezt az eredményt 2027 dolgo­zójával érte el; negyvennel nőtt a létszám, ugyanis új művekkel gyarapodott a vál­lalat. A szolgáltatási ágazat dolgozói az eddigieknél is töb­bet tettek avégett, hogy a víz­művek zavartalanul üzemelje­nek, s a lakosságot, illetve az üdülőket ellássák ivóvízzel. A vállalat beruházáspolitikája is e célnak felel meg. 1978-ban az északi parton befejezték p Csopak—Balatonalmádi fel­sőzóna vízvezeték-hálózat épí­tését, illetve bővítését, rekord­idő alatt készült el a keszt­helyi, lépi berendezés és szennyvíztelep bővítése, amely mintegy 22 millió forintba került. A déli parton a leg­jelentősebb munkákat Siófok térségében végezték, de Bala- tonföldváron és Zamárdiban is sokat tettek a vízellátás ja­vításáért. Folytatták az irá­nyítástechnikai berendezések kiépítését a rákhegyi üzem- igazgatóságon és Ercsi—Velen­ce térségében. E nagyobb be­ruházások mellett számos olyan bővítési munkát végez­tek, amellyel növelték a szű­kös műhelyterületeket, s né­hány fontos szociális létesít­ményt is átadtak. A műszaki fejlesztésben ugyancsak szép eredményeket értek el. A többi között kifej­lesztettek egy mobil tisztító­kocsit, amely a hazai és a külföldi szakemberek elisme­rését egyaránt kivívta. Ide so­rolhatók azok az új technoló­giai berendezések is, amelye­ket a múlt évben alkalmaztak a víztisztításban és a szenny­vízkezelésben. Jelentősen befolyásolta munkálkodásukat a hatékony bérpolitika. Elérték, hogy a teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak évi bére csaknem 44 ezer forint, ezen belül a szak­munkásoké meghaladta a 47 ezer forintok Egy-egy fiatal, jól dolgozó szakmunkás 19— 21 forintos órabért is elérhet ma már a vállalatnál. A SZOLGÁLTATÁS — a régi üzemfőmérnökségi szer­vezet — és az építésvezetősé­gek összevonása avégett tör­tént, hogy mindkét szervezet hatékonyabban dolgozzék egy üzemigazgatósági irányító ap­parátus segítségével. Sok gon­dot okoztak, különösen az első félévben a beilleszkedési, együttműködési nehézségek. Szinte egész évben jellemző volt a munkahelyi fegyelme­zetlenség, melynek oka egyes üzemvezetőségek vezetőinek fegyelmezetlen magatartása. Ez különösen a halatonlellei és balatonvilágosi üzemveze­tőségre vonatkozik, ahol — sajnos — párttag vezetők jár­tak élen a fegyelmezetlenség­ben, és teremtették meg a le­hetőséget az úgynevezett *ma- szekoláshoz«; e magatartá­sukat becsületesen dolgozo munkatársaik méltán kifogá­solták. Ezeket a párttagokat úgy is, mint munkahelyi ve­zetőket, felelősségre vonják. Azt is kifogásolta a pártve­zetőség, hogy néhány munka­helyen szokásjogot nyert az italozás, a felelőtlen, hanyag munkavégzés, amely nemcsak morális, hanem munkavédel­mi szempontból is nagy gon­dot okoz. Ennek volt követ­kezménye az a halálos bal­eset, mely a rákhegyi üzem­igazgatóságon történt; egy dolgozó italos állapotban vál­lalati szállásán, éjszaka tüzet okozott. A jövőben sokkal ha­tározottabban kell fellépni azok ellen, akik fegyelmezet­lenségükkel önmagukat és a kollektívát ilyen módon veszé­Összefogás közérdekből! Egy község fejlődésére, elő­relépésére nagy hatással van egy-egy ipari üzem. Tapsony- ban ezt azóta lehet tapasz­talni, amióta a Medicor áb vette a gépjavító üzemet. A kapcsolat korábban 6em volt rossz, hiszen az üzem dolgozói, a szocialista brigá­dok maradtak, s ők — ha kérték — sok társadalmi munkát végeztek a község fejlődése érdekeben. Ez a kapcsolat ma már átgondolt, megalapozott. Együttműködé­si megállapodást kötnek min­den esztendőben, s ebben köl­csönösen kifejezésre juttat­ják, milyen segítséget nyúj­tanak egymás munkájához. Ennek alapján a Medicor tapsonyi gyáregységének dol­gozói évente többször tarta­nak kommünista szombatot és keresetüket a tanács ren­delkezésére bocsátják. Tavaly például 20 000 forintot adtak. A fővárosi anyavállalat min­den évben hozzájárul a köz­ségi gyermekintézmények mű­ködéséhez. A múlt évben — akárcsak korábban — 00 000 forintot utalt át. Ez tette le­hetővé, hogy a tanács az óvo­dában harminctagú csoportot indítson. Így nincs a község­ben óvodai elhelyezési gond. Az üzem szocialista brigád­jai nemcsak kommunista szombati keresetükkel, hanem más - társadalmi munkák vál­lalásával is segítik Tapsony fejlődését. Főként az iskola, I az óvoda munkájához járul- • nak hozzá, játékok, fölszerelé­si, berendezési tárgyak készí­tésével. A tanács viszont 200 000 forint költséggel kor­szerűsítette a Medicorhoz ve­zető mintegy fél kilométeres utat. A tanács gondoskodik arról is, hogy a Medicor óvodás ko­rú gyermekei minden évben helyet kapjanak a gyermek- inbésményben. A község, a gyár fővárosi vezetői hamaro­san tíz esztendőre szóló együttműködési megállapodást írnak alá. Ennek a község és a vállalat érdekében is nagy a jelentősége. Előzetesen már megegyez­tek, hogy tíz év alatt a Me­dicor hatvan munkáslakást épít Tapsonyban.. Anyagi se­gítséget nyújt fiatal szakem­bereinek, hogy végleg ott te­lepedjenek le. A tanács díj­talanul rendelkezésükre bo­csátja a szükséges telkeket A község központjából az üzem­hez vezető fél kilométeres út két oldalán épülnek majd föl a Medicor 'munkáslakásai, s egyúttal új utca is nyílik Tap­sonyban. A végleges megállapodás után az idén elkészülnek a tervek, s jövőre az építkezés is megkezdődik, E megállapo­dás, s a néhány év alatt ki­forrott, jó módszerek másutt is például szolgálhatnak ha­sonló eredményes együttmű­ködésre! Sx.U ly értetik. Érdekeltté kell tenni a dolgozó közösségeket, hogy a munka közben tapasztalt szabálytalanságokat, s az egyéb gondokat szóvá tegyék. A vállalat valamennyi alap­szervezeténél rendszeres a pártoktatás, a politikai vita­körök munkája, következés­képpen mintegy 85 párttag ál­landóan képezi magát, gyara­pítja politikai ismereteit A múlt évben hat új párttaggal gyarapodtak az alapsaerveze- tek, ezek közül öt fizikai munkás és egy nő. Valameny- nyien 30 éven aluliak, és KISZ-ajánl ássál kerültek a párttagok sorába. A jelenlegi taglétszám 131. AZ ÜJ ÉV gazdasági felada­taival kapcsolatban Jánosy Gá­bor a többi között elmondta, hogy a vállalat 7,4 százalékos termelésnövekedést tervez. Ez mintegy 603 millió forint ter­melési értéket jelent. Beruhá­zási célokra 130,7 millió forint áll rendelkezésre. — Meggyőződésünk, hogy feladatainkat az új évben is teljesíteni tudjuk, hogy együtt, egymást segítve sikeresen munkálkodunk« — fejezte be Jánosy Gábor a pártvezetőség beszámolóját, melyet a rész­vevők megvitattak, kiegészí­tettek, majd elfogadtak. Beruházásokra ebben az év­ben 26 milliárd forint hitelt vehentek igénybe a vállala­tok, jelentette be tegnapi saj­tótájékoztatóján Tímár Mátyás a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Ebből a pénzből 11 mil­liárd forintot a minden pia­con értékesíthető áruk terme­lésének fejlesztésére lehet for­dítani. 12 milliárd forint jut az ágazatok struktúrajavító fejlesztéseire, 3 milliárd fo­rintot pedig egyéb célokra használnak fel. Az iparban, az élelmiszeriparban és az épí­tőiparban a bank már a ko­rábbi években aláírta a hitel- szerződéseket a vállalatokkal, s ezzel nagyrészt kimerítették a részükre jóváhagyott ága­zati hitelkeretet. Ebből követ­kezik, hogy új hitelszerződést csak kivételes és nagyon in­dokolt esetben köt az ehhez az ágazathoz tartozó vállala­tokkal a bank. A mezőgazda­ságban, a közlekedésben és a kereskedelemben kisebb a bank elkötelezettsége, de ke­vesebb az előirányzat és a korábbi évekhez képest Exportfejlesztő hitelt olyan beruházásokhoz nyújtanak amelyeknek megvalósulása ré­Sz. A. Géppár metszi a gyümölcsfákat \ vén 1981-től már növekszik a külföldön értékesíthető áruk mennyisége. Ezeket a feltéte­leket elsősorban a kisebb és a közepes nagyságú gazdálkodó egységek tudják teljesíteni, ezért főleg az ő jelentkezé­süket várják. Az idő rövid­sége miatt nem lehet szó nagy építkezéssel járó, hosszabb át­futási idejű fejlesztésekről. A bank ezért elsősorban új gé­pek beállítását szorgalmazza, amelyek lehetővé teszik a minden piacon értékesíthető áruk gazdaságos termelését. Az exporthitelek nyújtásá­nak egyik lényeges feltétele az, hogy a vállalatoknál a befektetés — a korábban elő­írt öt év helyett — három év alatt megtérüljön a tiszta de­vizabevételből. A bank az ágazati beruhá­zási hitelek nyújtásának felté­teleit az exporthitelekéhez kö­zelítette. Ezt indokolja egy­részt a jelenlegi gazdasági helyzet, másrészt a hitelek nyújtásának szűkebb lehetősé­ge. Az ágazati hitelkérelmek elbírálásánál a bank három szempontot vesz figyelembe. Az egyik az, hogy miként se­gíti a beruházás a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javítását, a másik, hogy kor­szerűsítik-e, illetve gazdasá­gossá teszik-e a termékszer­kezetüket, és a harmadik: gazdaságos legyen a vállalat­nak is és a népgazdaságnak is. A Magyar Nemzeti Bank fontos feladatának tekinti a beruházási vásárlóerő befő-1 lyásolását. Ezt az a kormány- határozat is kötelességévé te­szi, amely előríja, hogy a vál­lalatok a fejlesztésre szolgá­ló pénztöbbletből tervezett be­ruházási szándékukat kötele­sek egyeztetni a bankkal. A bank azoknál a vállalatoknál, amelyeknek kölcsönt nyújtott, folyamatosan figyelemmel kí­séri a fejlesztési célt szolgáló pénzek felhasználását, Ha a beruházás a kölcsönszerződés­ben meghatározottnál gyor­sabban térül meg, az újabb fejlesztések előirányzásánál a bank figyelembe veszi észt. Tímár Mátyás a sajtótájé­koztatón azt is elmondta: szá­mítanak arra, hogy a szabá­lyozó rendszerben bekövetke­zett szigorítások egyes válla­latoknál átmeneti pénzügvi gondokot okoznak. A bank ál­láspontja az, hogy ha a vál­lalatnak van határozott el­képzelése a gondok megoldá­sára és rövid idő alatt pó­tolja a hiányzó pénzt, a bank hitelt ad. Ha veszteségessé válik a vállalat munkája, és csak hosszabb idő alatt tudja reális intézkedésekkel a vesz­teséget megszüntetni, a bank meghatározott garanciák mel­lett egy vagy két évig is meg­hitelezi a veszteséget. A bank elnöke hangsúlyozta, hogy azoknál a vállalatoknál, ame­lyek nem tudnak gyorsan al­kalmazkodni a szigorúbb sza­bályozó rendszer következté­ben kialakult új helyzethez, a gazdálkodás hibáinak okát szanálási eljárással állapítják i meg. Több mint 9 milliós forgalom j •• Somogy délszláv lakosainak ellátásáért | A kiskunlacházl Petőfi Tsz gyümölcsösében az Idén alkal­mazzák először az olasz gyártmányú metszőgépet. A modern gép, illetve géppár kezeléséhez mindössze két ember szüksé­ges. Naponta — a fakorona nagyságától függően — négyszáz- hatozáz fát tudnak megmetszeni vele. Jelenleg az ötvenhat hektáros kajszibarackosban dolgoznak. Somogybán a Dráva men­tén, Lakácsán, Tótújfaluban, Szentborbáson és Potonyban élnek délszlávok. Számuk kö­rülbelül 2000-re tehető. Több­ségük a Dráva menti Egyetér­tés Termelőszövetkezetben dolgozik, de vannak, akik a vízügynél, Barcson és Sziget­váron találnak kereseti lehető­séget. Ellátásukról korábban a darányi, az egyesülés után pe­dig a Barcs és Vidéke Áfész gondoskodik. A fogyasztási szö­vetkezetek a terveknek meg­felelően kultúrált vásárlási és szórakozási lehetőségeket te­remtettek a délszláv lakosság részére. Mind a négy község­ben van egy vegyesbolt és egy íj ismeretek hónapja A hagyomány több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Ma Kalocsán rendezik a mezőgazdasági szakiroda- lom ünnepi hónapjának or­szágos megnyitóját. A mező­gazdasága könyvhónap évtize­dek óta mindig februárban van. A természet ilyenkor mar készülődik a tavaszra, el­engedhetetlen, hogy az ember is készülődjön a feladataira. És ebben az új isméreteknek. a tudásnak szüntelenül nö­vekvő szerepük van. Két gondolat a Központi Bizottság múlt év márciusi határozatából: »Az új és na­gyobb jeladatok további igé­nyeket támasztanak különösen a vezetőkkel szemben. Az is­mereteket szüntelenül gyara­pítani kell.« «Az élőmunka csökkenésével párhuzamosan növekszik a gépesítés, a ke- mizálás, a szakértelem, a kép­zés, a továbbképzés és mű­veltség szerepe.« Ez utóbbi gondolatban az is benne van. hogy a könyvhónapnak mind nagyobb a jelentősége. A mostani, huszonkettedik könyvhónapra negyvenegy új könyv jelent meg mintegy félmillió példányban. Néhány évvel ezelőtt szinte csak a Mezőgazdasági Könyvkiadó »ügye« volt, hogy erre az or­szágos eseménysorozatra ké­szüljön és az érdeklődők ke­zébe adja a legújabb, legfon­tosabb ismereteket tartalmazó könyveket. Azután a kör mindinkább szélesedett, az idén már nyolc kiadó kapcso­lódott ebbe a munkába, A mezőgazdasági termelés mai és holnapi színvonala el­engedhetetlenné teszi eavre több tudás megszerzését. Nem elegendő megismerni a leg­újabb, legkorszerűbb munka­eszközöket, tudni kell azt is, hogyan lehet a legésszerűbben megszervezni azokkal a mun­kát, vagy milyen eljárások­kal növelhetjük az eszközök élettartamát. Nem csupán ter­melni kell tudni, hanem szer­vezni és értékesíteni is — es lehetne sorolni tovább. A mezőgazdasági termelést fo­galma lényegesen bővült. mind több kapcsolódó tudo­mány is helyet kér magának. Ez az egyik oka, hogy már nemcsak a Mezőgazdasági Ki­adó »belügye« a februári, könyvhónap. De nemcsak a választék bővült, hanem azok köre is, akiket érint ez az ese­ménysorozat. Az igaz, hogy elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók, az agrárértelmiség, a falusi la­kosság szakképzettségének, ál­talános műveltségének emelé­sét hivatott elősegíteni a szakirodalom hónapja. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy kivált az utóbbi években a mezőgazdasági te­vékenység — elsősorban a kertészkedés — rohamosan ter­jed a városi lakosság, az ipa­ri munkásság, az értelmiség körében is. Hétvégi kertjük­ben, néhány négyszögölnyi földdarabkájukon ők is sze­retnék jól, az előzőnél kor­szerűbben folytatni kedvte­lésből végzett, de gazdasági hasznot is hozó tevékenysé­güket. A szaktanácsra, a jó módszerek megismerésére ne­kik is igen nagy szükségük van. És az ehhez segítséget nyújtó szakirodalmat éppúgy igénylik, várják, mint azok, akik hagyományosan foglal­koznak a mezőgazdasággal. Félmillió új könyv, számos új ismeret »indul el« ma a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójával azok felé, akik lépést kívánnak tartani a fejlődéssel. V. M. italbolt. Ezeket 1970 óta kor­szerűsítették,, átalakították, vagy éppen újat építettek a régi elavult helyett. így Po­tonyban 1970-ben adták át a boltot, Szentborháson egy év múlva lett kész a korszerűsí­tett üzletház. 1976-ban Tótúj­faluban alakították át a bol­tot, 1977-ben ugyanez történt Lakócsán, és egy új büfé-fala­tozót adtak át. Ezekre a hálózatfejlesztések­re korábban a darányi, ké­sőbb a barcsi egyesült áfesz 5,2 millió forintot fordított. Et­től függetlenül a szükséges ki­sebb javításokat, tatarozást, festést, mázolást évente elvé­gezték. Az árukészlet a négy község boltjaiban egymillió forint ér­tékű. Mindazt tartják, ami a napi élethez szükséges. Nagy értékű fogyasztási cikkeket megrendelésre hozatnak. A múLt évben a ^négy község boltjaiban 9.4 millió forint ér­tek talált gazdára, ami 10,6 százalékkal több, mint az elő­ző évi volt. Az italboltok 6.7 millió forint értéket szolgál­tak ki a vendégeknek. Ez is 5 százalékkal több mint az 1977. évi volt. Különösen ki­emelkedő eredményt hozott az új lakócsai büfé-falatozó, ahol 16,8 százalékkal adtak el több árut, mint a régi, elavult egy­ségben. Elsősorban az ételfor­galom nőtt, de kávéból és üdítőből is jelentős mennyisé­get adtak el. Sok volt itt a rendezvény, többször fellépett a Dráva délszláv együttes ze­nekara. Az itt élő lakosságból kö­rülbelül hatszázan tagjai je­lenleg a barcsi áfésznek. Ök a vásárlások és értékesítések után visszatérítést kapnak. A szövetkezet ügyeit öttagú bi­zottság Intézi. Az áfész igaz­gatóságában Petrinovics Jó­zsef, a termelőszövetkezet asz­talosa képviseli a délszláv la­kosságot. D. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents