Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
A Miniszier tan ács tárgyalta A művelődési otthonok jövője Harminc esztendeje lesz az Idén, hogy az azóta várossá nőtt Békés községben megnyitotta kapuit az első művelődési otthon. Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túlzás nélkül állíthatjuk — a művelődési otthonok ügye már nemzei méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Minisztertanács most hozott rendeleté. Ha nem !s mondanak el 'mindent a számok, érdemes Idézni néhányat a művelődési otthonok legújabb adataiból. Az országban működő 2690 közül 119 van Budapesten, 421 a többi városban és 2150 a nagyközségekben, illetve községekben. Ami pedig látogatottságukat illeti, elegendő két szám: 1977-ben az ismeretterjesztő előadásokat több mint 4 millió 600 ezren hallgatták, a műsoros esteken csaknem 8 miMió 700 ezren vettek részt Vagyis alig akad felnőtt lakosa az országnak, aki egy év alatt legalább egyszer át ne lépte volna valamelyik művelődési otthon küszöbét, bizonyítván ezzel is, hogy mindenkit érintő és érdeklő kérdésről van szó. Egyre jelentősebb tehát az a hely, melyet a művelődési otthonok a kultúra terjesztésében betöltenek. Fontos küldetést teljesítenek a korszerű műveltség közvetítésében, elsajátításában és újraalkotásában. Ehhez a szervezeti, jogszabályi keretek eddig is megvoltak ugyan, csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési otthonok működésének első szabályozása — de azóta sokat változtak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesztésének jelentősége. Félreérthetetlenül kimondta a párt Központi Bizottságának 1974. évi közművelődési határozata, majd az ennek nyomán alkotott közművelődési törvény: a művelődés az egész közösség, minden állampolgár joga, lehetősége és feladata. Mindehhez nem egyetlen, de kitűnő eszköz a jól működő művelődési otthonok hálózata. Az új rendelkezés világosan megfogalmazza a művelődési otthonok társadalmi funkcióit és kapcsolatainak formáit Hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézményeknek nyitottaknak kell lenniük minden közérdekű, korszerű kulturális tevékenység előtt Érezze magáénak mindenki ezt az intézményt találja meg benne azt, ami érdeklődésének legjobban megfelel, legyen az ismeretterjesztő előadás, szakköri foglalkozás, klubélet, hivatásos vagy amatőr színjátszók előadása — s még sokáig lehetne sorolni a lehetőségeket Rendelkeztek korábban Is jogszabályok a művelődési otthonokról. Az új miniszter- tanácsi rendelet és a hozzá csatlakozó miniszteri utasítás egyik célja éppen az, hogy a A tanulmányi félév óraveszteséggel zárult valameny- nyi általános iskolában. Néhány óra elmaradt A tíznapos mezőgazdasági munka, a továbbképzések rövidítették meg a szabad szombatok általánossá tétele miatt egyébként is rövidebb félévet A nyolcadik osztályosok félévi osztályzását a tantestületek az eddiginél nagyobb felelősséggel végezték. Megvizsgáltuk a »nem egyértelmű rendelkezések« kaposvári tapasztalatait: Jor- danics Józsefnek, a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójának a segítségével kerestünk választ a kérdésekre. A hatodikosok és a nyolcadikosok a történelmet ciklusonként három órában tanulják. Kevés az óraszám; ha valaki hiányolhatja az elmulasztott napokat, a történelemtanár panasza lehetne jogos. Bréda Kornélia: — Megítélésem szerint a szabad szombat bevezetése nem okozott lényeges eltolódást a tananyag feldolgozásában. Két- három óra maradt el, például azért, mert a továbbképzések, tanítási szünetek egy napra estek — mindig csütörtökre —, és mi is dolgoztunk a mezőgazdaságban ősz- szeL Az ötödik osztályban ott tartunk, ahol a tavalyi tanmenet szerint. Varga Jenőné biológia-földrajz szakos: — Ciklusonként három óra áll rendelkezésünkre, a félévi tananyag kilencvenhat százalékát dolgoztuk föl félévig. Természetesen úgy kezdtük a második félévet, hogy teljesítettük a követelményeket. Jordanics József: — Az órahiányt, a tananyagban történt némi lemaradást nem a szabad szombatok okozták, gondolom sehol sem, hanem az őszi mezőgazdasági munka és a különböző tanítási szünetek. A fennálló rendelkezések azonban szavatolják, hogy a tanulók elsajátíthassák a kötelező tananyagot, hiszen a tanév vége »nyitott«: június 15-ig kell befejezni, s ha indokolt, 20-ig meghosz- szabbítható. Ezzel a lehetőséggel is lehet élni ott, ahol az elmaradás nagymértékű. ■— És a nyolcadik osztályosok értékelése? Hisz ők a továbbtanulás előtt állnak, ez fokozza a nevfelők felelősségét — Az értékeié* általában nagyobb figyelmet érdemel az új tanítási rendben, mint eddig. De megéri a fáradságot, a több munkát, hisz azt a célt is szemünk előtt kell tartani, hogy a gyerekek minél többet lehessenek együtt szüleikkel. A szabad szombatok ezt kívánják elősegíteni. Erről a tantestületben beszélgettünk, s arra törekszik mindenki, hogy még nagyobb figyelemmel kísérje a tanulók munkáját. Nem okozhat különösebb gondot így a nyolcadik osztályosok értékelése sem. — És a szabad szombatok tanulsága? — Először is: egyetlen napközisünk sincs ezeken a szombatokon. Fölmérést végeztünk a tanulók körében, mivel töltik otthon a szabad idejüket kéthetenként a hét végén. A kép egyre kedvezőbb, a családok megtervezik a szabad idő hasznos eltöltésének programját, többen járnak különböző közművelődési rendezvényekre. — A tizenegy napos tanítási ciklus óraszáma gondot okozott több helyen azért is, mert a tantárgyakból nem teljesíthette mindenki a kötelező órákat — Néhány óra valóban felszabadult A történelemtanárunk esetében öt óra csökkenést jelentett az új tanterv, de számára is megtaláltuk a lehetőséget, hogy a kötelező óraszáma meglegyen. Ugyanígy az énektanár esetében. Szeptembertől a felszabadult óraszámokra három új szakkört szerveztünk: barátunk a zene, barátunk a könyv és egy társadalomkutató szakkört. A középiskolai előkészítő — melyet a Latónca Sándor Művelődési Központ támogat — már nem kell, hogy pótlásul szolgáljon azoknak a nevelőknek, akiket erre a munkára fölkértünk. Áz új tanítási rend — tanulságokkal jogszabályok egységes keretbe kerüljenek, a gyakorlatban könnyen alkalmazhatók legyenek. Kimondja a rendelkezés, hogy művelődési otthont a tanácsok, a vállalatok, intézmények, továbbá a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthetnek, külön- külön vagy együttesen. Közös művelődési otthon esetén — s a legtöbb helyen ez az ideális — egy szervnek, általában a tanácsnak kell felelősen gondoskodnia a fenntartásról és a működésről, természetesen összhangban a többi érdekelt szervezettek Mégis: a legtöbb új feladat a művelődési otthonok használóira vár, vagyis a község, a város lakóira. Nem kötelező ugyan, de a rendelet javasolja, hogy mindenütt hozzanak létre társadalmi vezetőséget. Szárhos helyen már van ilyen, s ahol még nincs, szeptember végéig választják még őket, ötévi időtartamra. Munkájukat, jogaikat és kötelességeiket nem írják elő — csupán irányelv készült, amelynek alapján minüenütt a helyi sajátosságok figyelembevételével készíthetik el az év végéig a működési szabályzatot, amelyet be kell mutatni a fenntartó szervnek, vagyis általában a tanács művelődés- ügyi osztályának vagy csoportjának. A műveltség: közügy. Ennek kell kifejezésre jutnia abban is, hogy komplex művelődési intézmények jöjjenek létre, közös igazgatás alá vonva — ahol erre megvannak a lehetőségek — a művelődési otthont, a könyvtárt, az iskolát, a sportlétesítményeket. Ezzel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kultúra, a műveltség terjesztéséhez, közkinccsé tételéhez. Üj művelődési központok nyitották meg kapuikat a mostani ötéves tervben: Debrecenben, Siófokon, Sárváron, Vácon, Diósgyőrben és 1 ezeket még újabbak követik. Évente félmilliárd forint körűi jár a művelődési otthonok összes bevétele, s ebből mintegy 350 millió forintot ad az állam. A most kiadott minisztertanácsi rendelet a bizonyíték rá: jó ügyet szolgálnak ezek a kiadások. Országos, nagy ügyet Várkonyi Endre Doktor úr, segítsen! Hosszú, szép út az aranydiplomáig Dr. Szűcs Mihály kaposvári nyugdíjas szakállatorvos akkor kezdte hivatásának gyakorlását, amikor a paraszti portán a jószágnak meghatározó szerepe volt a családi sorsok a!ak.u'ásában. öröm- ünnep volt ha egészséges borjú jött a viiágra — ha meg vész pusztított s hullott a barom, alkar koldusbotot foghatott a gazda, gyerekeit meg küldhette napszámba... — Most decemberben múlt éppen ötven éve, hogy' megkaptam az oklevelet az Allat- orvostudományi Egyetemen — mutatja a diplomát a korát igencsak meghazudtoló kedélyű doktor. Hetvennégy éves, s ahogy a messzi múltban kutat emlékekért, érződik szavaiból, hogy itt is, ott is szívesen elidőzne hosszabban. Mert azt meg kell magyaráznia hogy akkoriban az egyetem elvégzése önmagában nem adott doktori címet. Ezt a diplomát csak 8 évvel később, j 1936-ban szerezte meg már Karádon. A doktori értekezés, a nyomtatásban is megjelent munka egyike a féltve őrzött családi értékeknek. Címe: R efraktométeres fehérjemeg- határozások egyes baromfi- vérsavókba/n. Irta: Szűcs Mihály körállatorvos. — A feleségemmel együtt Ceglédről származunk. ö előbb megszokta a somogyi körülményeket, mint én. Egy évvel az egyetem elvégzése után, huszonkilencben már Karádon voltunk, az esküvőről egyenesen oda mentünk. Húsz évet töltöttem ebben a meglehetősen kiterjedt köz- zetben: északon Kölese és a hozzá tartozó Póczapuszta, délen Kidbárapáti volt a szélső település, amely még hozzám tartozott Régi vármegyetérképen ceruzavonallal jelölt határ mutatja a körállatorvos működési területét Felesége volt a »távirányító«: telefonon értesítette férjét a községben, ahol éppen a jószágot vizsgálta, hogy ne jöjjön haza, mert egy másik községbe is hívták, tehát egyenesen oda igyekezzen, ha végzett... Többnyire parasztszekereken döcögte végig az utat — Karádon kezdetben helyettesítettem, A húsvizsgálati díjat tekinthettem fix fizetésnek, azonkívül magánpraxist folytathattam. Az elődöm beteges ember volt, és harminckettőben én vettem át tőle a körzetet miután a hét-nyolc pályázó közül engem választott a lakosság. Sok tapasztalat volt már a háta mögött, amikor a második világháborút követően, az állatállományt ritkító járványos betegségek idején miniszteri megbízottként a Tiszán túli nagygazdaságokban állategészségügyi ellenőrzéseket végzett. Joggal büszke arra, hogy ilyen felelősségteljes feladattal bízták meg, hiszen ez szakmai tudásának elismerését jelentette. A karádi kör- állatorvosi tevékenységet több mint másfél évtizedes kaposvári munkálkodás követte: volt megyei vezető szakállatorvos, az akkori Élelmiszer- ipari Minisztérium' somogyi főállatorvosa, kaposvári vároNévadás, házassági évforduló Virágcsokor az ünnepeiteknek Bgy évvel ezelőtt hoztak | létre Marcaliban a társadalmi ünnepségeket szervező és rendező irodáit. Szita Henrietta irodavezetővel beszélgettünk a tapasztalatokról és a terveikről. Növekvő igény — Azzal a szándékkal kezdtük a munkát, hogy színvonalas rendezvényekkel járuljunk hozzá a családi események bensőséges hangulatához, így azok maradandó emléket, élményt jelentsenek a hozzá tartozóim aik, a barátoknak, a meghívott munkatársaknak. Pozsgai László vezetésével létrehoztunk egy ti- zennyilc tagú albizottságot. Ebben az iskolák, az intézmények, a nagyobb üzemek képviselői tevékenykednek. Sok hasznos javaslatot kaptunk tőlük a műsorok összeállításához, a versek, a zeneszámok kiválasztásához. Albizottságunknak érdeme, hogy szolgáltatásaink “ iránt egyre növekszik az igény — mondja az irodavezető. Segítséget nyújtanak a járás nagyközségeiben az anyakönyvvezetőknek, átadják nekik módszereiket, tapasztalatukat. Nemrégen például Ba- latonszentgyörgyön bemutató névadó ünnepséget rendeztek, Mindennél többet mondanak a számok: 157 névadó, 78 házasságkötési és 21 gyászszertartás! ünnepséget rendezett az iroda tavaly. . A névadókat elsősorban a fegyveres testületek — honvédség, rendőrség, munkásőrség — tagjai igényelték, ám szép számmal van üzemi munkás is a szülők soraiban. Ezeknek a névadásoknak egy részét nem a tanács házasságkötő termében, hanem az üzemek — a Május 1. Ruhagyár,. a bőrdíszmű, az, Óbudai Gépipari Szövetkezet stb. —klubjaiban tartották meg, hogy a munkatársak jelenléte az ünnepséget még bensőségesebbé tegye. A nászutasoknak — ha igénylik — még vonat- és buszjegyet is vesznek. Eddig nem volt kamarakó-' rusük, az idén az iskolák és a művelődési ház közreműködésével megalakítják. A szertartásokhoz magnetofon szolgáltatja a zenét, de hamarosan vásárolnak egy orgonát, két zenetanár máris vállalta a kíséretet Ez szintén hozzájárulhat a rendezvények színvonalának az emeléséhez. Most állítanak össze egy műsorajEÍnlatot, azt megküldik a járás anyakönyvvezetőinek. s a nagyobb üzemeknek, intézményeknek is. Tovább szélesítse együttműködésüket a város és a járás párt- és társadalmi szervezeteivel, a KlSZ-szei, a nép- frontbizottságoklcal,. ők egyébként eddig is segítséget nyújtottak az iroda működéséhez, 150 családnak küldtek kérdőívet ®s a beérkező javaslatokat majd hasznosítják. Kedves figyelmesség Szita Henrietta hosszú név- sóit mutat: azoknak az apróságoknak adatait, címét, áld lenek ők rendezték a névadó ünnepségét Hatéves korig minden születésnapjukon levélben köszöntik az apróságokat S mielőtt iskolába mennének, ünnepélyesen búcsúztatják őket. Az idén már vállalják az öregek napjának, a személyi igazolványok átadásának ünnepélyes lebonyolítását is. Marcali és a városhoz tartozó községek anyakönyveiből ki gyűjtötték, hogy kik mikor ünnepük huszonöt éves. ötvenéves házassági évfordulójukat. Két héttel ez előtt meleg hangú levélben köszöntik az ünnepeiteket — felajánlva egyúttal az iroda szolgáltatásait •—, az évforduló előtti napon pedig Virágcsokrot átnyújtva fejezik ki az iroda és a tanács vezetőinek jókívánságait. Tavaly már hatan ünnepelték az iroda segítségével ezüst- és aranyla- kodakmikatl Ss. U si főállatorvos. Az alapot eh»' hez is Karádon szerezte meg: még negyvennégyben állatorvosi tiszti vizsgát tett, aztáa negyvenkilencben állatorvoselőadói tanfolyamon szerzett bizonyítványt. — A legjobb és legszebb jdőszak az volt, melyet a karádi körzetben töltöttem — meséli. — Oda vittem a fiatal feleségemet, és minden körülmény kedvezett ahhoz, hogy a fiatal állatorvos kedvvel, szenvedéllyel végezhesse munkáját. Igaz, ha a noteszaimat most előveszem, sok gazda neve után ez a két betű áll: NF, vagyis az illető nem fizetett, őszig úgj’szólván hitelben dolgoztam, mert a jószágtartók közül sokan csak akkor fizethettek ... Mi volt a legnagyobb élmény a hosszú praxisomban? A felszabadulás után bevezettek az udvaromba egy lovat a csikójával. Ránéztem az állatra, és első látásra megállapítottam: te- nyészbénaságban. szenved. Sejtésem később beigazolódott, s aztán az ország teljes egypatás állományát átvizsgálták, nem szenved-e a háborús időknek ebben a súlyos állat- betegségében. Vagohszám vitték a fertőzött állatokat a vágóhídra. Szomorú »szenzáció« volt ugyan a fölfedezésem, de úgy érzem, segítettem vele megfékezni a fertőzést Dr. Szűcs Mihálynak 1978. október 17-én dr. Várnagy László . rektor átadta az aranydiplomát' az Állatorvos- tudományi Egyetemen. Köszöntőjében azt mondta: »Viszontlátásra tíz év múlva, a gyérnánttíiplc-ma átvételekor...« A kaposvári nyugdíjas szakálla torzosnak meleg hangú levélben gratulált dr. Karasszon Dénes, az egyetem docense, jtz egykori munkatárs is... A 48-űs ifjúság útja 36. szám alatt, a második emeleti lakásban időnként még cseng a telefon, hogy a doktor úr segítségét kérjék. A telefon- könyvben a neve után ez áll: ny. szakállatorvos — de »pácienseket« már opem fogad. — Sok a munkáim itthon, a lakásban, mert a feleségem beteg s helyette én látom el a tennivalókat. Szerinte evvel is kiérdemeltem egy diplomát — tőle... Hernesz Ferenc Beszélő számok