Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
4 VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J ET E K I Ara: 80 Hllér Teniszütők exportra : M S Z M P SOMOGY MEGYEI B I ZOTTSAGÁ N A K'M'Á W XXXV. évfolyam 2. szám 1979. január 4., csütörtök Tartalékok Szervezők jártak helyszíni szemlén a Nagyatádi Ccrna- gyárban. Arra a kérdésre kerestek választ, hogy miként lehetne az új gépek teljesítményét jobban kihasználni. Mint ismeretes, a gyárban a múlt év végén fejeződött be egy 150 millió forint értékű rekonstrukció. Ennek a pénznek a legnagyobb részéből nagy teljesítményű gépeket vásároltak. A szervezők még csak ezután látnak majd munkához, de azt már — előzetes tanulmányukban — közölték, hogy javaslataik eredményeként körülbelül IS—20 százalékkal lehet növelni a termelést. Más szóval: ennyi a gyárban meglevő tartalék, melyet az ott dolgozó emberek és a népgazdaság érdekében ki kell aknázni. Amikor a szervezők az első helyszíni szemle után elmentek a gyárból, sokan megkérdezték: azt jelenti ez, hogy tovább növeltszik a munkások termelése, ugyanannyi Idő alatt több feladatot kell megoldani? A kérdésre válaszként egy másik somogyi üzem tapasztalatait helyesebb idézni. A Május 1. Euhagyár marcali Gyáregységéről van szó, ahol a I.evi Strauss-cég szervezési szisztémája alapján láttak hozzá a farmernadrágok varrásához. A kérdés az átállás előtt ebben a gyárban is elhangzott, s amikor — néhány hetes tanulás után — hazatértek az első munkások Amerikából, az üdvözlést követően szinte az első kérdés az volt: nagyon megerőltető a munka? A legfrappánsabb választ az élet adta ezekre a kérdésekre: rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy a jól megszervezett munka nem egyenlő az átlagon felüli leterheléssel és a szupermodern gépekkel. A marcali üzem szabászatán például olyan gépekkel dolgoznak, amelyekre minden könnyűiparhoz értő ember azt feleli: vannak ennél sokkal korszerűbbek is. De Marcaliban, ahhoz az anyaghoz, ezek a gépelt felelnek meg a leginkább. A munkások, akik a varrógépek mellett ülnek, jő kedvvel dolgoznak és vidáman mennek ki az üzemből a műszak befejeztével. Megszokták már, hogy ha vendég érkezik hozzájuk, szinte az első kérdése: nagyon megerőltető? A válaszuk is mindig ugyanaz: sokkal megerőltetőbb volt, amikor anyagra kellett várni a gép mellett, vagy szaladgálni egy-egy munkadarabbal. Ma mindenki nyugodt: tudja, hogy kellő időben ott lesz a gépe mellett az anyag és a kellék. Azt is előre tudja, hogy melyik darabért hova és milyen kézmozdulattal kell n-úlnia. Megszokták ezt és ry csinálják egyre gvorsabb lemben. Nem túlságosan '»—•hangú ez a munka? — kérdezik ugyancsak a látogatók. Azután hozzá teszik: az egyhangúság egv idő után idegesítő. A feleletet a munkásnők szívesen megadják: sokkal idegesítöbb az, ha nem ludja az ember, hogy a következő félórában mit csinál. A marcali üzemben viszont nyolc óra hosszat tart a munkaidő. Ebből a nyolc érából — tehát 480 percből — pontosan 445 percet lehet és kell munkával tölteni a gépek mellett. A másik 35 perc a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja. Ez idő alatt lehet nyújtózkodni egyet, cl- (u'vni a cigarettát. A Jól szervezett munka gredmónye: * rend. fiz országgyűlés 1978. évi munkája Négy törvény, kormánybeszámoló, 13 interpelláció Az állandó bizottságok 36. ülésükön éltek ellenőrzési jogukkal Négy törvényt hozott, kormánybeszámolót fogadott el plenáris ülésein az országgyűlés — ezt tartalmazza a törvényhozásunk tavalyi munkájáról az új év első napjaiban elkészült mérleg. A 352 tagú parlament amellett az ülésszakokon több miniszteri beszámolót is megvitatott, s a képviselők 13 alkalommal éltek interpeliációs jogukkal. Az országgyűlés márciusban tűzte napirendjére —az alapelvként a fogyasztói érdekvédelmet szem előtt tartó — belkereskedelmi törvény- javaslatot, amely még a múlt században készült régi törvényt és számos kiegészítő rendelkezést váltott fel. A javaslat előkészítése —, ahogy azt a parlamenti állandó bizottság előadója is megállapította — jól jellemezte közéletünk és törvényhozásunk szüntelenül erősödő demokratizmusát. A tervezetet 19 megyében és a fővárosban 28 társadalmi fórumon vitatták meg a népfront szervezésében. A lakosság véleménye alapján került például a javaslatba az idegenforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelkezés, s ugyancsak a társadalmi rétegek képviselőd szorgalmazták az alkatrészellátás, valamint a karbantartás és a javítás kötelezettségeinek erősítését A tervezethez az országgyűlés kereskedelmi, Valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén megfogalmazott 11 módosító javaslatot is benyújtottak. A törvényt és a változtatásokat a tavaszi ülésszak résztvevői egyhangúlag elfogadták. ^Ugyancsak alapos előkészítő munka, a jogászok és a társadalom képviselőinek széles körű vitája jellemezte az új Büntető Törvénykönyv kimunkálását is. A szocialista Magyarország, a társadalom érdekeit szolgáló, a törvényeinket tiszteletben tartó állampolgárok biztonságát tovább erősítő javaslathoz több módosító indítványt terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, s ezeket a »t. Ház tagjai« ugyancsak megszavazták. A miniszteri expozéhoz kapcsolódva szólalt fel a legfőbb ügyész, rámutatva, hogy az új törvény helyes végrehajtását csak valamennyi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervezet és a társadalom együttműködésével lehet biztosítani. Két, a gazdálkodásunkat meghatározó javaslatot is törvényerőre emelt az ország- gyűlés. Elfogadta az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, . és december végén jóváhagyta az idei állami költségvetést. Nagy érdeklődés és számos hozzászólás kísérte az államháztartás 1979. évi terveinek kimunkálását, jóváhagyását. A plenáris ülésen felszólaló képviselők, valamint a terv- és költségvetési bizottság tagjai egyaránt egyetértettek abban, hogy a népgazdasági egyensúly javításához elengedhetetlen a Központi Bizottság ülésén elfogadott gazdaság- politikai koncepció végrehajtása. Fontos állomása volt a parlamenti munkának az 1975-ös országgyűlésen elfogadott kormányprogram végrehajtása nak megvitatása. A Minisztertanács elnöke expozéjában ismertette bel- és külpolitikánk eredményeit, az V. ötéves terv végrehajtásának főbb tapasztalatait, a gazdaság és a társadalom fejlődésének jellemzőit. A kormány munkájáról készített számvetéshez a Minisztertanács több tagja ágazatának eredményeiről és gondjairól készített beszámolóval adott kiegészítést. Külügyminiszterünk szocialista építőmunkánk szemszögéből elemezte a nemzetközi feltételeket, ismertetve Magyarországnak a békét, a biztonságot, az enyhülést és a nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) Az Iskolabútor- és Sportszergyár rákospalotai telepén évente ötvenezer teníszütőt gyártanak, ennek a mennyiségnek nyolcvan százalékát tőkés piacon értékesítik. (MTI-fotó — Manék Attila felvétele — KS) LosonszI Fái fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői szerdán az új év alkal- i mából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, A fogadás szívélyes légkörben zajlott lel A SZOT elnökségi ülése Kiterjesztik a szakszervezeti jogsegély-szolgálatot A szakszervezeti jogsegély- szolgálat kiterjesztése mellett foglalt állást szerdai ülésén a SZOT elnöksége. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a már korábban kijelölt vállalatokon túl az idén fokozatosan újabb munkahelyeken szervezik meg a jogsegély-szolgálatot önállóan, vagy több vállalat számára közösen. A SZOT elnöksége elé terjesztett beszámolóból kitűnik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegély-szolgálat munkáját, amely hozzájárult a törvényesség megszilárdításához és egyúttal erősítette a dolgozók jog-biztonságát is. Már 1977-ben több mint 1600 helyen szervezték meg a jogsegély-szolgálatot, több mint két és fél millió állampolgár számára. Csaknem 150 ezer üggyel foglalkoztak, legalábbis a jegyzőkönyvek nyilvántartása szerint, de a valóságban sokkal több dolgozó kért, illetve kapott segítséget, olyanok is, akik idegenkedtek a hivatalos eljárásoktól, akik nem veszik szívesen, ha ügyü két jegyzőkönyvben rögzítik. A jogsegély-szolgálat munkája túlnyomórészt polgári . ügyekre terjedt ki, de nö- j vekszik a munkajogi, társaJa- I lombiztosítási kérdések ara- ! nya is. Ezenkívül sokan vet- | ték igénybe a jogsegély-szolgálatot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy a jogsegély-szolgálat egyik legnagyobb gondja a szakember- képzés, ezért ezt a jövőben fejleszteni kívánják. Szervezett oktatási formában az ELTE jogi fovábbképző intézete ad szakmai képesítést, illetve segíti a továbbképzést. Ezenkívül — az ágazati szak- szervezetek szervezésében — mind gyakoribbak a továbbképző tanfolyamok, konzultációk. (MTI) Várossá avatták Paksot Lázár György az ünnepi tanácsülésen Szerdán várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna menti települést, amelynek fejlődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott korábban elképzelhetetlen lendületet. Paks zászlódíszben ünnepelte történetének e fontos állomását. Az új rangja elnyerése alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen 'részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. Ott voltak Tolna megye járásainak, városainak vezetői, Pales lakosságának és az atomerőmű építőinek képviselői. A Himnusz hangjai után a város szülöttje, Pákolitz István József Attila-díjas költő elmondta Paksról írott versét, majd Dallos Tibor, Paks tanácsának elnöke köszöntötte a település első városi tanácsának ttíjait, s a vendégeket. Ezt követően dr. Szabópál Antal ismertette a település múltját és a várossá emelkedés útját, majd pedig Lázár György emelkedett szólásra. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy Paks nem csupán a kilencvenhat magyar város egyike, hanem napjaink országépítő munkájának kiemelkedően fontos színtere is. Itt épül hazánk első atomerőműve, az a hatalmas mű, amely új lehetőségeket nyit a megye és a város lakói számára, s amely kivételesen A KGST fennállása óta Tízszeresére nőit a kőolajvezetékek hossza 1967 óta üzemel a Csehszlovákia és a Szovjetunió által épített »Testvériség« gázvezeték. 1975-ben fejeződött be a Szovjetuniót hazánkkal összekötő gázvezeték építése. Elkészült a Csehszlovákián és az NDIC-án áthaladó tranzitgázvezeték is, amely Ausztriába, az NSZK-ba és Olaszországba juttatja el a szovjet földgázt. A bolgár, román és szovjet szakemberek által épített több mint ezer kilométeres gázvezeték 1976 eleje óta üzemel. Hét szocialista ország összefogásával jó ütemben épül a 2750 kilométeres »Szövetség« gázvezeték, amely 1420 milliméteres csőhálózatán 22 kompresszorállomás segítségével az uráli orenburgi területről juttat majd el évente 15,5 milliárd köbméter földgázt a testvérországokba. A leninvárosi vegyi kombinát és az ukrajnai Kalus közötti etilénvezeték jó példa arra, hogy milyen távlatok nyílnak a csővezeték-szállítás előtt a vegyi-, olajvegyészeti- ós ércbányászati iparban. Hasonló vezeték készült el Csehszlovákia és az NDK között is. A Szovjetunióban kísérleteket végeznek a szilárd fűtőanyag, a szén, valamint ércek, fémek, műtrágya csővezetéken történő szállítására. fontos szerepet tölt be egész népgazdaságunkban. Az atomerőmű külön rangot ad Paks- nak, olyan várossá avatja, amely egész népünk alkotó munkájának, szocialista gazdaságunk lendületes fejlődésének, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal folytatott gyümölcsöző együttműködésünknek is élő tanúbizonysága. A továbbiakban külön tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötte az atomerőmű építőit, azokat a munkásokat, műszakiakat, vezetőket, a város ideiglenes lakóit, akik teremtő munkájukkal idehaza és határainkon túl egyaránt hírnevet szereznek városuknak. Biztosította őket, hogy feladataik megoldásában továbbra is számíthatnak a Központi Bizottság és a kormány segítő támogatására, az ország egész közvéleményének megkülönböztetett figyelmére. Végül Lázár György a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a városalapító díszoklevelet Dallos Tibornak, Paks tanácselnökének. A paksi fiatalok nevében Torma Sándor, Tolna megye városainak képviseletében Vidóczi László, Dombóvár tanácsának elnöke köszöntötte az első magyar atomváros lakóit, vezetőit. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette Paks terjeszkedő modern lakótelepét, ahol pár esztendő alatt több mint ezer új otthon, műszaki szállók, gyermek- és oktatási intézmények épültek. Délután a Minisztertanács elnöke az atomerőmű építkezését kereste fel. Ott Szabó Benjámin, az atomerőmű beruházás kormánybiztosa kalauzolta és tájékoztatta az eddig végzett munkáról, a rohamosan növekvő további faladatokról. A KGST-országok kölcsönös fűtő-, nyersanyag- és energiatovábbításában növekvő szerepet tölt be az egyik legkorszerűbb és leggazdaságosabb szállítási rryvi, a csővezeték-szállítás. A fen- állásának idén 30. évfordulóját ünneplő szocialista gazdasági szervezet tagállamaiban 1950—1976 között csaknem tízszeresére nőtt és jelenleg 66 ezer kilométer a kőolajvezetékek hossza. A Csehszlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot és az NDK-t a Szovjetunióval összekötő 5,5 ezer kilométeres »Barátság« olajvezeték évente 250—300 millió rubel szállítási költség megtakarítását eredményezi. ■
