Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
A népgazdaság januárja Ahhoz, hogy a népgazdaság januárja jó legyen — azaz egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is —, vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elengedhetetlen... s itt hosszú lista következhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltétele a folyamatos munkána k, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. H osszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: az iparágak, iparcsoportok tekintélyes részénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A statisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völgyek, olykor már-'már szirtek és szakadékok váltakozása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkodtat. Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában, a tizenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszeriparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ahogy a fa- feldolgozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített kevesebbet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink többsége altkor fújta ki magát... De csak a többség, s nem az iparágait mindegyike! Amivel kimondhattuk: lehet egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iparterülettől balgaság lénne ugyan" azt várni januárban, mint májusban vagy szeptemberben. A tégla- és cserépgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális ingadozásokhoz. Néha a kényszer csikarja ki a folyamatosságot, a nagy teljesítménykülönbségek el- . kerülését, így van ez a villa- mosenergia-iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szerves és szervetlen vegyiparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formája persze sokféle: hol a technológia, a termelóberen- tíezések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üzemű kőolajfeldolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás diktátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, mennyiségében is nagyjából egyenletes termelés, árukibocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elkerülhetősége mellett, a hajrák és a sétálások időszakának váltakozásával szemben. Illenék az első munkanapon úgy dolgozni, mint a hetven- kilencediken vagy a háromszázadikon; 1978-ban 303 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen novemberben és decemberben pótolni azt. ami a januári, februári «-kiengedés,, leeresztés« adóssága. S ha sikerül is, a költségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vállalati nyereséget éppúgy, mint a népgazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olj'an vélekedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szerényebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — teljesítése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár el is hihetnénk, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a százalékok' mechanikus ösz- szevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy-, az építési-szerelési tel.jesítjnény egyszázalékos növekedése 1979- ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolgatásával jelölnék ki lépteik ritmusát. A mennyiség szerényebb tömege a minőség és hatékonyságjavítás feladatainak árnyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszolga- tás és a rohanás száműzését a műhelyekből. Amihez gondolkodás- és szemléletmódunk sokféle .elemét is újra kéül rangsorolni, észrevenni: az idő alapvető termelési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjában, egy munkanapra vetítve 1,9 milliárd forintot kitevő árut értékesített, októberben viszont 2,8 milliárdnak megfelelőt. Nem arról van szó, hogy mindenáron és mindenütt sikerhónapot csináljanak a januárból, hiszen áltól baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy tninden munkanapnak megvan a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket némely helyen úgy töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év január másodikán kezdődik minden munkahelyen, minden foglalkoztatottnak. Ennyi az egész. Ez az ennyi azonban meghatározója lehet annak, ’milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. V. T. Vasúti biztosító berendezések A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karín a kutatómunka egyik fontos témája a tömegközlekedés fejlesztése. A közlekedésautomatikai osztályén a vasúti jelző* cs biztosító berendezések önműködő vizsgálatára műszercsaládot fejlesztettek ki. flz Országos Anyagos Áriiivatal közleménye egyes termékek fogyasztói árának felemeléséről Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával összhangban január 8-án központi elhatározás alapján sor kerül , egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a kereslet-kínálat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyásától ára átlagosan 25 százalékkal nő. A normál benzin ára literenként 5 forintról 6,40 forintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extrabenziné pedig 8 forintról 9,60 forintra emelkedik. A benzin-olaj keverék ára a benzin Kemény téllel kezdődött az év első hete. A somogyiak legföljebb annak örülhettek, hogy nálunk nem volt olyan súlyos a helyzet, mint a szomszédos Baranyában. Az orkánszerű szél, a vihar, a hófúvás így is nagy károkat okozott, különösen a megye északi részében. Akadályozta az időjárás a vasúti és a közúti forgalmat is. A Balaton befagyott, van honnan feltölteni a vermeket jéggel, s a téli sportok kedvelői örömüket lelhetik a tó jégpáncélján. Az iskolákban befejeződött a vakáció, s a gyerekek hazavitték a félévi értesítőt. Űj év kezdődött a gyárakban, a mezőgazdasági üzemekben, a bizonyítványt azonban majd csak egy év múlva állítják ki tevékenységükről, A feladatok minden eddiginél nagyobbak és bonyolultabbak. Az év eleji vezetői megbeszélések, bri- pádgyűlések, a megkezdődött szerződéskötések mind-mind ezt bizonyítják. A munkáspk közéleti érdeklődésének szép rvi'dáia. hogy a legtöbb szocialista brigád már az e'ső héten meahánvta-vete+te, miként lehetne a minőséget, a hatékonyságot a vállalások középpontjába állítani. A megnövekedett gazdásági feladatokkal függ össze az a két «akció«, amelyet most készítettek elő az SZMT-szék- házban. A szakszervezet nevelő munkájának elemzése előtt alkalmazták először azt a módszert, hogy több csoportban előre megtárgyalták a témát. Kiderült, hogy így sok tapasztalat a felszínre kerül, jó javaslatokat lehet összegyűjteni, s ez a testület állásfoglalásának előkészítésében nagy jelén, tőség ű. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa most szintén két fontos téma megvitatása előtt áll. A bizalmiak kibővített hatás- és jogköre, a bizalmi tanácskozások tapasztalatai, valamint az SZMT idei munkaprogramja, a gazdasági agitáció és propaganda feladatai szerepeinek a napirenden. Most másodszor készítik -elő úgy az ülést, hogy hat csoportban előre megvitatják az SZMT-tagok a témákat, elmondva a munkahelyi tapasztalataikat, esetleges javaslataikat és észrevételeiket. E tanácskozásokon kívül most kezdték meg a szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együttes vállalati üléseinek előkészítését is. Minden résztvevőnek nagy a felelőssége, hiszen e fórumokon tárgyalják meg az 1979. évi tervet, a bérpolitikai elképzeléseket, ott véleményezik a vezetők éves tevékenységét. Az SZMT elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaverseny, a múnkáfegyelem, a ter: mékszerkezet, a külkereskedelmi tevékenység, a beruházás, az újítás legfontosabb vállalati >ós szakszervezeti feladatai álljanak majd a vita középpontjában. Megkezdődtek a téli esték rendezvényei a megye községeiben ezen a héten, elsőnek Berzencén volt ilyen fórum az Állattenyésztési Felügyelőség és. a megyei népfrontbizottság szervezésében. Az elképzelések szerint összesen huszonnégy somogyi községben hangzik el előadás a sertés-, a szarvasmarha-tartás, a kisállattenyésztés időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság december 6-i határozata szerint fontos a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozása. A Hazafias Népfront megyei bizottsága éppen ezért fordít nagy gondot a háztáji gazdálkodással, a kertbarát-mozgalommal, a kisállattenyésztéssel kapcsolatos mozgalmi tevéken ységre. Az érdeklődés fölkeltését szolgálja. hogy az állattartókat leginkább érdeklő kérdéseket előre eljuttatják az e'őadók- hoz, ügy a szakemberek tájékoztató előadása nyilván jobban vonzza az embereket a téli estékre A felnőtteken kívül a somogyi KISZ-fiatalok is készek a gazdasági feladatok megoldásában részt venni. A KISZ megyei bizottsága elfogadta az 1979—80. évi akcióprogram kiegészítését. Ez természetesen csak keret a járások, a városok, a munkahelyek és a tanintézetek KlSZ-szervezeteitől függ, milyen tartalommal töltik meg majd. Az akcióprogram elfogadása csak a kezdete a munkának, a neheze azonban, hátravan. Az alap- szervezeti tartalmas programok elkészítését szolgálta a járási, városi KlSZ-bizottsá- gok vezetőinek kaposvári tanácskozása. A gyors tájékoztatás megalapozta a jó indítást. Lajos Géza fogyasztói árával arányosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választékok ára differenciált mértékben változik. A Kossuth cigaretta dobozoníkénti fogyasztói ára 4,20 forintról 5,60 forintra, a Sympihoniáé 5,60 forintról 7,40 forintra, a Sopianae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok ára csomagonként 12 forintról 15 forintra, a pipadohányok közül a Clubbé 2 forinttal, a Magyaré pedig 60 fillérrel emelkedik. A sör fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik: a hazai, valamint a szocialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelállóan, míg a tőkés relációból beszerzett söröké nagyobb mértékben óráguL A rizs fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az előrecsomagolt rizs kilogrammonkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. A vas-műszaki cikkek közül a hazai gyártmányú kerékpárok fogyasztói ára 20 százalékkal, a 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal, a Komfort gáztűzhelyeké 14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átlagosan 27 százalékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasztói ára 20 százalékkal, a húzott síküvegé mérettől és minőségtől függően átlagosan 22 százalékkal, egyes egészség- ügyi finomkerámiai cikkeké 40 százalékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal. a szigetelő fedéllemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül differenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermékek ára, például a napilapoké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra. a vasárnapi napilapoké 1,20 forintról 1,60 forintra. A központi árintézkedések a fogyasztói árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végrehajtott szesz-áremelés ez évben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános' fogyasztói árszínvonal átlagosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt életszínvonalpolitikai 'célki tűzésekkel. (MTI) í Füredi változások Letisztulás A KAFOSFÜREDI tsz-ben bekövetkezet t változásokról többször is írtunk lapunkban. Már csuk kevesen vannak a csapaton belüli ellendrukkerek. És ami még örvendete- sebb, már csak kevés emberre képesek hatni... Az emberi változások igazi nyitja a múlt év eredményében keresendő. Az új elnök és közvetlen munkatársai az emberek meggyőzésének igen rokonszenves, ámbár kockázatos módját választották. Nem csináltak »tisztogatást«, még azoktól az emberektől sem próbáltak »megválni«, akikről biztosan tudták, hogy — finoman szólva — nem teszik ki a lelkűket a jobb eredményekért. »Ha ezt tesszük, elvesztünk volna az apró személyeskedő viták és vádaskodások dzsun- geljében, és nem marad erőnk, hogy előre figyeljünk. Ehelyett igyekeztünk minél több hibát kiszűrni, minél több helyen megteremteni az eredményesség alapföltételeit Abban bíztunk, hogy a kedvező vál- I tozások meggyőzőbbek lesznek, mint az esetleges áskálódok szavai« — így Nagy József elnök. Már az elmúlt nyáron já- rásszerte rebesgették, hogy »hihetetlen szép« a fürediek kukoricája. A jelző helytálló. Amikor ugyanis jelentéseikben arról számoltak be, hogy a tervezettnél tíz mázsával jobb, 66,5 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be, a szakigazgatási szerv tévedésre gyanakodott. Érthető, hiszen az azt megelőző negy- venegynéhány mázsás eredményhez képest valószínűdé nül nagy ez a nádudvari termelési rendszerben egyetlen év alatt elért javulás. „Termé szetesen a korszerűbb vetőmagok, vegyszerek és gépek árát nekik is meg kellett fizetniük, így hát a rekordtermés ellenére is csak viszonylag szerény mértékben nőtt a nyereségesség. Csakhogy ezeknek az összefüggéseknek a tanulságait levonni, költségelemzéseket végezni a jövő feladata. Az első év célja aligha lehetett több, mint a tagság megrendült önbizalmának visszaadása. Azelőtt mindenki úgy tar tóttá: »Füreden lehetetlen éjszakai műszakot szervezni«. Lám, tavaly sikerült, így nyolc nap alatt valamennyi kukoricájukat elvetették ... 1977 nyarán »a fél járás kombájnja a füredi határban segített, mégis megyeszerte utolsók lettek a betakarításban«. Egy évvel később már nem szorultak segítségre, sőt ősszel ők mentek segíteni más gazdaságokba. Azelőtt a beruházási »jelszó« ez volt: »Ej, ráérünk arra még!« Tavaly 10 milliót költöttek gépekre. A tsz már nem éli fel önmagát, ezért is válhatott »szegény rokonból« korszerűsödő nagyüzemmé, bármelyik gazdaság számára egyenrangú partnerré. «Ha az elmúlt években arról cselt szó, hogyan nem számul állatokat turíanik, gyakran említették példaként a kaposiüredi tsz telepeit. Még 1976-ban is 31 százalékos volt a malacelhuUás és 1600 liter körüli a tehenészet tejterme- lési átlaga ...'« Két éve az egyik fiatal szakember — telepeiken kalauzolva — még azt taytotta: »Ilyen körülmények között kevés a jó szándék. Itt nincs mit tenni.« Tavaly kiderült, hogy a jó szándék, a gondosság •— minimális ráfordítással — igenis elég az elmozduláshoz a mélypontról. A magyaregresi szarvasmarha-telepen negativizáltáic az állományt. Egy már meglevő és addig üresen álló épület átalakításával elletőt és profilatóriumot hoztak létre. Egy kis fekete-fehér rendszerű öltözőt is építettek. Az utolsó negyedévben Egresen már egyáltalán nem volt bor- júelhullás... A füredi telepen kijavították a padozatot, kerítéseket építettek, és az ablakokat is beüvegeztették. Az utóbbi változtatás , látszik a legjelentéktelenebbnek, pedig jól emlékszem az állategészségügyi jelentésre, mely szerint 1976 telén százával fagytak meg a kismalacok a huzatos, ablaktalan ólakban. A gazdaság párttitkára úgy vélte, hogy a mostani hidegben szét kell néznie ezen a rossz emlékű telepen... »Bizony, most is hideg volt mondván, nincs tüzelő. Űjra csak el kellett magyaráznom, hogy ha nincs, hát hozatni kell. Azért van ‘a vontató. A hegyekben álló csutka fel tüzeléséhez sem kell külön engedély, vagy épp írásbeli utasítás. Sajnos, a munkát olykor a túlzott szabályossággal is lehet fékezni...« A kerék azonban forog: a malacelhullás két év alatt harmadára csökkent, a tejtermelés átlaga pedig tavaly 2400 liter volt Ez utóbbi eredmény nyitja, hogy változtattak a takarmányozás módján. Végül is minden eddiginél eredményesebb évet zár a füredi gazdaság: termelési értékük 8 millióval haladja meg az előző évit nyereségük pedig több mint 5 millió. Ennek ellenére a vezetők nincsenek »hurrá hangulatban«. Jól tudják, bármilyen nagy, mégis csak az első lépés volt ez. AZ ÜJ FELADATOK foglalkoztatják őket. Hároméves teljes talajjavítási, programba kezdenek. A nagy munka Somogyaszalóban kezdődik. Emellett tavaly legelőhasznosítási terveket is kidolgozta k, melyek végrehajtása ugyancsak most kezdődik. Sertéstenyésztésük termeléséhez új beruházással kívánnak új feltételeket teremteni... Az elképzelések végrehajtásához tavalyi munkája alapján a kaposfüredi tsz minden eddiginél több bizalmat érdemel. Ez már egy új gazdaság. Bíró Fereat
