Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
HZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉVTIZEDEI Egyre följebb O kost születésétől máig jelentős gazdasági világtényezővé fejlődött, ami 30 év alatt más társadalmi rendszerek által még soha el nem ért siker. Elég, ha egy számot említünk a KGST világgazdasági szerepére: az ötvenes években ez a régió a világ ipari termelésének 19 százalékát adta, ma már részaránya meghaladja s 30 százalékot. S ebben a nagy aránynövekedésben benne van az egyes országok erőfeszítése gazdasági elmaradottságuk felszámolására, ' vagy éppen egyes iparilag élenjáró tőkés országok túlszárnyalására. De ugyanúgy benne rejlik az összefogás ereje, az egymás segítésének eredménye. Mi a titka annak, hogy sok nehézség és ellentmondás, látszólag lassú fejlődés ellenére valójában mégis sikert könyvelhet el a KGST egésze, s benne minden ország? A kérdésre egyetlen szó a válasz: a rugalmasság. S ez ellentmondásnak látszik. Egy akkora gazdasági egység, mint a KGST, amely ráadásul nagy, közepes és kis országok gazdaságából áll össze, ahol a gazdasági erő és a gyengeség erőteljesen keveredik egymással, s ennek megfelelően az érdekek — esetenként nagy kérdésekben is — eltérőek, mégis rugalmasan tud alkalmazkodni a világfejlődés követelményeihez. Pedig bármennyire ellentmondásosnak látszik, mégis így van, amire álljon itt bizonyítékul a KGST történetének négy legfontosabb állomása és az akkori állapotok jellemzője. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása után évekig az együttműködés fö formája és területe a szervezetben részt vevő országok kétoldalú áruszállításainak, külkereskedelmének megszervezése volt Miért? Idézzük föl magyarázatként a KGST megalakulását bejelentő közlemény két fontos megállapítását: az egyik szerint -az Amerikai Egyesült Állampk, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek az országok lehetetlennek tartják, hogy alávessék magukat az országaik szuverenitását és nemzetgazdasági érdekeit sértő Marshall terv diktátumának«, A másik megállapítás szerint a KGST-t megalakító országok -gazdasági kapcsolatainak fejlődésében lényeges eredmények mutatkoztak, ami elsősorban az áruforgalom nagyméretű növekedésében nyilvánult meg«. Ebből következett, hogy ha a gazdasági fejlődés feltétele és következménye a külkereskedelmi áruforgalom növekedése, s ez nem lehetséges a nyugati államokkal is. csak egymás között, akkor ezt a folyamatot a szocialista országok egymás felé irányítják még intenzívebben, A korábban kibontakozott folyamatot elősegítendő, olyan szervezetet hoznak létre, amely biztosítja és erősíti a benne részt vevő országok szuverenitásét. Ilyen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Űj acélfajla Elsősorban az élelmiszer- és a vegyipar számára lesz igen kelendő az a nagy szilárdságú, korrózióálló csavarfajta, amelynek kísérleti gyártását most kezdték meg a Csavar- ipari ' Vállalat ongai üzeméten. Az új acélfajta a savaknak és a korróziónak tökéletesen ellenáll, szilárdsága pedig lényegesen magasabb, mint a jelenleg ismert acél- fajtáké. A Borsod megyei üzemben az idén kialakítják az új termék gyártási feltételeit és várhatóan mintegy 15—20 ezer darabot készítenek belőle, egy exportra kerülő gépsor számúm. Az adott helyzethez való rugalmas alkalmazkodás következménye lett, hogy a KGST-ben részt vevő országok viszonylag gyorsan fejezték be az újjáépítést, megkezdhették és sikerre vihették az iparosítást és általában a korszerű népgazdaság kiépítését. A következő állomás az ötvenes évek végére, a hatvanas évek elejére esett, amikor a tagállamok összhangba hozták ötéves terveiket, s a kulcskérdés a hosszú lejáratú megállapodások rendszerének megvalósítása lett. A kölcsönös áruforgalmat öt évre irányozták elő, s az árakat is ót évre állapították meg. ami végső soron több évre biztosította a zavartalan fejlődés egyik fontos föltételét. Írásban rögzítették 1962-ben az új helyzetet, s egyúttal felvázolták egy dokumentumban »A szocialista nemzetközi munka- megosztás alapelveiben« a további együttműködés fő vonalait. Leszögezték: -A szocialista világrendszernek kedvező lehetőségei vannak arra, hogy mélyebbre ható munka- megosztást szervezzen meg s részt vevő országok között, nevezetesen a termelés szakosítása és a jobb kooperáció, valamint a szakosítás és a kooperáció előnyeinek jobb kihasználása végett.« Vagyis a forgalom felől fokozatosan közelíteni kell a termelés felé. T ehát a nemzetközi munkamegosztást sokféle formában kellett ott kiépíteni, s ez újabb ösztönzést és lehetőséget teremtett a külkereskedelmi áruforgalom bővülésére. Másképpen fogalmazva: még jobban és teljesebben ki lehetett így elégíteni az együttműködésben részt vevő országok népgazdaságának szükségleteit A termelési együttműködés nemzetközi szinten és nemzetközi szervezet keretében olyan új forma, mely az emberiség történetében így nem található meg. Végül » harmadik fordulópont amikor kidolgozták és 1971-ben elfogadták a komplex programot, amely már átfogóan hosszú távra — esetenként az évezred végéig — a gazdasági élet szinte minden területére meghatározza a szocialista országok együttműködését és annak formáit. A KGST-országok kinőttek a kölcsönös áruforgalom kereteiből, és kezdenek belenőni olyan nagy gazdasági egységbe, amely megköveteli a kis népgazdaságok kölcsönösen kiépített összhangját S ezt nem felülről, valami nemzetek feletti vagy országok feletti szerv javasolja vagy éppen kényszeríti rájuk, hanem a tagországok nagyon is valós és égető gazdasági szükségletei követelik meg. Van ugyanis egy pont a fejlődésben, amikor a minőség, a korszerűség és a gazdaságosság érvényesítése lehetetlen néhány milliós belső piacra támaszkodva. Lehetetlen a műszáki-tudományos forradalom vívmányainak hasznosítása és még inkább eredményeinek továbbfejlesztése. Szüksége van nagy és biztos piacra, néhány millió fogyasztó helyett sok tízmilliós fogyasztói táborra, mert csak ekkora piac mellett lehet valóban hatékonyan termelni és korszerű eljárásokat bevezetni, csak emellett lehet létrehozni a tömegtermelést. A KGST a többi között ezt ismerte föl és rugalmasan alkalmazkodott hozzá. alapul véve az együttműködésben részt vevő országok létszükségletét. A fejlődés a szervezetben nem állt meg az átfogó komplex programnál. Már az elfogadás pillanatában célul tűzték ki, hogy tovább dolgoznak, és felvázolják, majd egész részletesen kimunkálják a fontosabb területek tennivalóit A múlt évben a tagországok elfogadták az együttműködés súlypontjait képező részletes célprogramokat, melyek 10—15 évre határozzák meg a tennivalókat az energia-, a tüzelőanyag- és a nyersanyugtermelés, a mező- gazdasági és élelmiszeripari, valamint a mindezekhez szükséges gépipari együttműködés területén. Közben folyik tovább a munka a közfogyasztási cikkek gyártásához, a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges tennivalók meghatározására és célprogramokba foglalására. Mindez ismét nagyot lendít az együttműködésén. Az ilyen dokumentumok kidolgozása is a rugalmasságot tükrözi. Hiszen szükséges, hogy 10—15 év alatt a legfontosabb területeken koordinált tevékenység folyjék, ami egyaránt szolgálja az egyes országok érdekeit és a szocialista közösség egészét is. A z új helyzetekhez, a megváltozott körülményekhez való igazodás tehát a KGST történetén végigvonuló elv és gyakorlat. Természetesen a rugalmasság csak annyira lehet az, ameny- nyire a KGST közös érdeke és az országok egyéni érdeke találkozik egymással. Hiszen az együttműködés évtizedes alapelvei között nemcsak deklaráltan, hanem mindig megvalósulva szerepel a szuverenitás, az önkéntesség, az érdekeltség és a kölcsönös előny. Minden ország csak abban vesz részt, amiben érdekelt, ami országának hasznos. A három évtized bebizonyította hogy ezek az elvek beváltak, hogy ezek alapján lehet és kell szervezni a szocialista országok együttműködését a jövőben is. Gyulai István Barka József, a Medicor tapsonyi gyáregységének vezetője határozottan felel, amikor a brigádmozgalomról és a szocialista versenyről kérdezem. — Elsősorban a Zrínyi Mik- i lós brigádunkat dicsérhetem. Fiatalokból áll, s valameny- nyien jól képzett lakatosok, illetve szerelők, akik nagyon lelkiismeretes munkát végeznek. Eves tervüket december 19-re teljesítették, -s az idei munkát is szervezetten kezdték. Tőliük függ, hogy a náluk készülő termékek szállítási határidejét tarthatjuk-e. Nem volt hiba, január 12-én útnak indítottuk az első exportszállítmányt a Szovjetunióba és . Irakba, s két hét múlva, pontos időben elment a második küldemény is... Fiatal, határozott ember Horváth József, a Zrínyi Miklós brigád vezetője. Itt kezdte a szakmát 1967-ben, lakatos volt. Amikor a Medicor átvette a gyárat, több társával együtt Budapesten elvégzett egy szerelői átképző tanfolyamot, s most már szerelőként dolgoznak. — Különböző kórházi berendezéseket, vizsgálóasztalokat, ágyhoz tolható röntgenkészülékeket, terápiás és diagnosztikai készülékeket szerelünk össze. Szeretnénk, ha termékeinkkel együtt a tapsonyi gyáregység jó híre is eljutna mindazokba az országokba, ahova exportálunk. Ez a célja a brigád minden tagjának. Tavaly még csak tízen voltunk, mast vettünk fel öt új tagot. Persze, azzal a feltétellel, hogy ők is velünk együtt dolgoznak céljaink eléréséért Horváth József társai véleményét tolmácsolva sorolja, hogy az idén mi mindent akarnak elérni. Elsősorban szeretnék a minőséget javítani. Ennek érdekében elindítják a gyáregységben a Dolgozz hibátlanul l-mozgalmnt. Szakmai és politikai szempontból képezik magukat, hogy megfelelhessenek a növekvő követelményeknek. Gyarmati Lajos például gépipari szakközépiskolába jár, Molnár László pedig a technikusi minősítő tanfolyamot végzi. Horváth József, Gergye János és Gáspár László mos* fejezi be a marxista középiskolát. Eddigi legjobb eredményük az ezüstkoszorú megszerzése volt. Ketten kaptak a brigádból kiváló jelvényt: Horváth József brigádvezető az első évben, amikor a Medicor gyáregysége lettek, legutóbb pedig Németh József részesült ebben az elismerésben. A napokban a gyáregység gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetői értékelték a szocialista verseny, gredm^: nyelt. A termelési tanácskozásnak azt javasolták, hogy a nyolc szocialista brigád közül a Zrínyi Miklós brigádnak szavazzák meg az aranykoszorút. Ez a közösség valóban megérdemli az elismerést. Valamennyien fiatalok, s az a közös cél vezeti őket, hogy egyre följebb kerüljenek. Ezt nem a brigádcímek, a kitüntetések elnyerésére értik. Azt szeretnék, ha azok között a szocialista közösségek között emlegetnék őket, amelyek munkájukkal tekintélyt szereznek a Medicornak és a tapsonyi gyáregységnek, A múlt esztendő . végén megbeszélték, hogyan kezdjék idei munkájukat, a szállítási, az exporthatáridőket mindenkor tartva. Gondoskodnak elegendő tartalék alkatrészről, s a készárut nem dekádonként, hareim naponta csomagolják, adják át szállításra. így termelékenyebb a munka. Szocialista és nyugati országokba is eljut a Tapsony- ban összeszerelt körjiázi berendezés, nem szólva a hazai, elsősorban a fővárosi kórházakról. Amikor társadalmi munkában, kommunista szombatokon kell a gyáregység, vagy a község fejlődése érdekében dolgozni, a Zrínyi brigád akkor is az első. Ha az óvodának vagy az iskolának van szüksége valamire, szívesen mennek és dolgoznak. Tavaly például valamennyi brigádtag' 60 óra társadalmi munkát végzett Ök patronálják a nagyszakácsi ifjúsági nevelő- otthont, s ha valamilyen spor tre n cl ezv i ny, kulturális megmozdulás van a gyáregységben, a községben ők mennek elsőnek. — Termékeink többségét exportáljuk. S az is a brigád munkáját dicséri, hogy minőségi kifogást nem kaptunk, és nem küldtek vissza egyetlen kórházi berendezési, felszerelési tárgyat sem — mondja Szkladányi László üzemmérnök. Egyre följebb! Szalai László ! Vizsgázik a 750 kiiovaitss vezeték Tizedik napja vizsgáztatják a magyar és a szovjet szakemberek a prágai közös teherelosztó közreműködésével az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket és a hozzá tartozó berendezéseket, automatikus védelmi felszereléseket, • kapcsolóikat. Ennélfogva mesterségesen állítottak elő olyan zárlatokat, zavarokat, amelyek üzemszerű körülmények között érhetik majd a távvezetéket és a szocialista országok energiarendszerét. Minden marcalira számítanak Terv a társadalmi munkára Marcali fejlődéséhez minden évben hozzájárul az üzemek, a szövetkezetek, a szocialista brigádok és a lakosság támogatása. A városi tanács fölmérése szerint a lakosság és a dolgozó közösségek társadalmi munkájának és anyagi támogatásának együttes összege több mint ki- lencmillióra rúgott tavaly. A város tizenegy és fél ezer lakosát figyelembe véve, így ©*”• lakosra 860 forint jut. Sorra véve a marcali építkezéseket, a társadalmi összefogás eredménye elsősorban a százszemélyes óvoda megvalósításában, a gyermekjátszótereik kialakításában, a sportpálya építésében mérhető le. A marcali vállalatok például csaknem másfél millió forintot utaltak át a tanácsnak az új gyermekintézmények céljára. A városi tanács elismerését fejezte ki a társadalmi munkáért. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott például a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetősége a gyermekjátszóterek építésében, a sportpálya munkálataiban. A KPM Közúti Igazgatósága az utak karbantartásában, segített. Nagy szükség van az összefogásra az idén is, hiszen sokkal nagyobbak a feladatok. Közös érdek a bölcsődei és óvodai helyek növelése és még sok egyéb. Mindenképpen teljesíthető terv', hogy a társadalmi munka érje el a hatmil- lió-kilenszázezer forintot az idén. Egy személyre átszámítva ez hatszáz forint körüli összegnek felel meg. A városi tanács vb nagy körültekintéssel szervezi és hangolja össze az idei társadalmi munkát. Hamarosan eljut például a felhívás mindenhova arról, hogy milyen feladatok várnak az üzemekre, a brigádokra, a lakosságra. A marcaliak munkájára már mpst számítanak a város szépítésében, tisztán tartásában, a zöldövezetek gondozásában. A jó szervezés elképzelhetetlen anélkül, hogy a párt- szervezetek, a KlSZ-alapszer- vezetek, a népfrontbizottságok ne mozgósítanák a lakosságot. A parkok fölött védnökséget vállalnak az iskolák. A diákok szép feladata lesz, hogy gondozzák a virágágyásokat, rendben tartság az utakat. A mozgalom már tavaly kezdődött, most azonban minden iskolával szerződést köt- nelc. A Berzsenyi park építésében, a játszóterek védnökségében a szocialista brigádokra, a KlSZ-szervezetekre számítanak. Tavasszal nagy mozgalom indul, egyrészt kitakarítják a várost, másrészt virágot ültetnek mindenfelé. A lakóházak tulajdonosaira elsősorban az árkok tisztításában számítanak. A házak környéke akkor lesz szép, ha a lakók is megfogják a gereblyet, az ásót, a söprűt. A már megkezdett és az új beruházások megvalósítása sok feladatot ad a város lakóinak. A Berzsenyi lakótelepen épülő százszemnélyes óvoda közös ügye minden, marcalinak. Most a tereprendezés, az udvar kialakítása és a kerítés elkészítése vár az önkéntes társadalmi munkásokra. Az ’ eddigi tapasztalatok alapján most felhívást ad ki. a tanács , egy újabb százszemélyes óvoda fölépítésére. Amikor a felajánlások befutnak, kidolgoz- J zák a társadalmi munka tér- , vét is. Az MHSZ-lőtér fölépí- j tésében ugyancsak a lakosság- ' ra számítanak. A sok feladat} közül a sportegyesüiet buszgarázsának, az ATI tanpályájának megépítése ad munkát Az idén több épületet — üzletet, boltot — lebontanak a szövetkezeti, az üzemi dolgozás. katonák, szakmunkástanulók segítségével. Az anyagot a százszemélyes óvoda építéséhez használják fel. A kétkezi munkán kívül szellemi társadalmi munkára is számítanak Marcaliban. Több létesítmény terve készül el így, köztük a Patyolat-szaloné, az autóbusz-pályaudvaré. A város fejlődését segíti, hogy a nyáron megszervezik a helyi KISZ-építőtábort U.Q. A módszeres és szigorú vizsgálatok már eddig is igazolták, hogy az építők és a szerelők körültekintő munkát végeztek. A szigorú próba x azonban jelentősen terhelik a közös energiarendszert, s miután az ellenőrzés idején tartalékokat is kés zeniéiben kell tartani, általában éjjel — szombaton és vasárnap pedig napközben is — tehát a legkisebb energiafogyasztás időszakában végezték, illetve végzik a vizsgálatokat. A számítások szerint a hét végéig fejezik be a próbákat. Ekkor kerül sor tehát a hét európai KGST-ország egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió déli egyesített energiarendszerének már nemcsak időszakonkénti, hanem végleges összekapcsolására, az úgynevezett párhuzamos kapcsolásra. Ezzel létrejön a világ legnagyobb egységes energiarendszere, amelynek tápláló erőművei mintegy 180 ezer megawatt teljesítménnyel szolgáltatják az áramot. A világon csupán néhány helyen, a Szovjetunióban, Kanadában és az Egyesült Államokban működnek 750 kilovoltos villamos távvezetékek.
