Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
Utak tanácsi fenntartásban Gyakran hallom »nt6soktól! a somogyi utak dicséretét Jól karbantartott aszta lilszónyeg, kátyúk nélküli úttest vezet a legforgalmasabb, legnépesebb községeken ét. A megyei úthálózat évről évre változik, fejlődik. De nemcsak az úttest állapota módosul, hanem időről időre a jellege is. Egy korábban alig használt szakasz jelentősége a forgalmi viszonyok változása során ugrásszerűéi? megnő, a másik veszít fontosságából Az elmúlt években például több vasútvonal is megszűnt Somogybán. A régi állomásépületekhez mindenütt jól kiépített utak vezettek ; az állomásnál létesült a közútvasút közötti fontos kapcsolat. A vonalak megszűnésével ezek az U'tak egy „csapásra jelentéktelenné váltak. Másutt egy új, nagyobb forgalmat ellátó szakasz megépülése miatt másodrendű jelentőségűvé fokozódik le, amelyet korábban használtak. így van ez például a 7-es főforgalmi útnál: a Fenyves és Balatonkeresztúr közötti régi. kanyargós szakaszon már csak azok járnak, akik a közelében laknak. Más forgalmas utak a települések terjeszkedése miatt lakóutcává válnak, vagy mezőgazdasági üzemi úttá lesznek, Sok módja van a változásnak. Mi lesz az országos-megyei fontosságúikat veszített utak sorsa? Általában tanácsi (helyi) kezelésbe adják ezeket Ennek módját az utak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet határozza meg. Egyebek között kimondja, hogy átadás előtt a KPM Közúti Igazgatóságának el kell végeznie a javítási-fenntartási munkákat. Jő, ha az illetékes tanácsok szakigazgatási szervei az átadás .előtt bejárják az utat, s egyeztetik, mit is kell az igazgatóságnak tenNamcsak az utak jellege változik, hanem meg is szűnnek korábban útként használt területek. 1975—77 között például 800 kilométernyi, tanácsi kezelésben levő út szűnt meg a megyében. Java részük földút volt, s ezért beszántották. Tavaly és tavalyelőtt 58 Új uszályvontató A Magyar Hajó- és Darugyár Óbudai Gyárában átadták a szovjet megread elésre készült új 1210 lóerős uszály von tatót. A teljesen automatizált, egy ember irányításával működő típusból a tervek szerint még tizenötöt szállítanak a Szovjetunióba. lem szilárd burkolatú út került át a KPM-tól tanácsi kezelésbe. A kettős változást összehasonlítani nem volna szerencsés, mert a földutakra, a határban húzódó, kocsi- és traktorkerekek vágta utak fenntartására a tanácsoknak alig vagy semmit sem kellett költeniük. A sziláid burkolatú utak állandó javítása, karban tartása azonban tetemes költséget jelent a helyi szerveknek. Vegyünk egy példát. A marcali járás tanácsi szerveinél azért fáj az illetékesek leje, mert az 1970-es 35 kilométernyi kiépített bekölőúttal szemben az idén már 100 kilométer út fenntartásáról, karbantartásáról kell gondoskodniuk. Erre a tanácsoknak nyolc évvel ezelőtt még 4,5 miKlió forint álLt a rendelkezésültre, az idén ez az összeg már csak 2 millió 400 ezer forint A gond az, hogy a jelenlegi árviszonyok mellett a fenntartáshoz legkevesebb 8— 10 millió forintra volna szükség. Mennyi pénz jut Somogybán a tanácsi utak fenntartására, javítására, karbantartására? Nézzük a számoltat! Kovács Béla, a megyei takács ÉKV-osztályának helyettes vezetője adatokat rak elém. Ezek szerint a IV. ötéves tervidőszakban e célra előirányoztak 236 millió forintot és elköltötték 291 milliót. A jelenlegi tervidőszakban ez az összeg lényegesen több, 410 millió. Megyei szinten tehát 119 millióval fordíthatnak többet erre a célra. Ennyit ad a megye fenntartásra, s ehhez jönnek még a helyi — tanácsi — pénzeszközök. Tavaly például a tanácsi utak fenntartására 70 millió forintot utalt át a megyei tanács, s ehhez járult a helyi szervek összesen 21 millió forintja. De valóban felhasznalják-e ezt az összeget ? Az EKV-osztályon évente fenntartási terv készül az útfelügyelők jelentése alapján. Ez a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony elosztása miatt szükséges. Hogy lesz-e felújítás, javítás, karbantartás, erről a helyi tanács — mint az illető út legilletékesebb gazdája — dönt véglegesen. A Tanácsi Magias- és Mélyépítő Vállalatnál elegendő kapacitás van e munkák elvégzéséhez. Néhány helyi tanács — például a balatonszentgyörgyi — néha segítséget (pótelőirányzatot) kér a megyétől egy-egy nagyobb fenntartást munkához. Az ÉKV-osztályon rendszerint kedvezően bírálják el e kérelmeket Cs. T. 10 ezer négyzetméteres növényház Kaposméröben Ragasztott faszerkezeteket szerel a Barcsi Tövál Egy éve kezdte meg a Barcsi Tövál a Baranya megyei Nemeskéren egy 8 ezer négyzetméter alapterületű szarvasmarha-telep építését. A beruházás befejeződött. Szabó Gyula, a tövál igazgatója azt mondja: az öt épületet négy hónap alatt is fal lehetett volna építeni. A járulékos beruházások megvalósítása, az utak építése azonban sok időt vett igénybe. Az épületek ugyanis könny űszerkezete3 építési móddal, az utak pedig hagyományos módon készültek. A Barcsi Tövál pályázatot nyújtott be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium" hoz azért, hogy támogatást kapjon olyan technika meghonosítására, mely a Dél-Du- nántúlon biztosítani tudja a nagy alapterületű épületek gyors kivitelezését. Elsősorban állattartó telepek készülnek e módszer felhasználásával, de alkalmas tornatérnek, sőt piaci csarnokok kivitelezésére is. A tövál e program megvalósítása érdekében 38 millió forint értékű beruházást valósított meg, amelyből 6 millió forint az állami támogatás, a többit hitelből és saját fejlesztési alapból fedezték. Ebből a pénzből 20 millió forintot költöttek gépekre: autódaruirat, személyszállító járműveket. földmunkagépeket, teherautókat, valamint szak- és szerelőipari kisgépeket vásároltak. — A pályázat elnyerésével azt a kötelezettséget vállaltuk — mondta Szabó Gyula —, hogy a Dél-Dunántűlon évente 10 ezer négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épületet szerelünk össze, és 24 ezer négyzetméter kivitelezésénél közreműködünk. Ez azt jelenti, hogy ha valaki — például egy tsz az építőbrigádjával — hozzálát ilyen épületek szereléséhez, akkor mi célgépeket, vezető szerelőket adunk a munka szakszerű elvégzése érdekében. Az építéshez szükséges elemeket, a ragasztott faszerkezeteket Agárdon gyártják, a tövál azonban tárgyalásokat kezdett 'a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal azért, hogy csurgói gyáregységében készítsen az építőipari vállalkozás részére Ilyeneket Az első épületek elkészültek: milyen munka következik ezután? A jövő évi szerződéseket megkötötték már. Ebből kiderül, hogy a második évben többet vállal a Barcsi Tövál, mint amennyire a pályázat elnyerésekor kötelezték: összegen 13 ezer négyzetméter alapterületű munkára kötött szerződést saját kivitelezésben. Ebből egyedül Kaposméröben 10 ezer négyzetméter alapterületű növényházat építenek foil a zöldség- termelő társulás megrendelésére. A másik munkájuk Kaposváron lesz: a Mezőgazdasági Főiskola megbízása alapján 1600 négyzetméter alapterületű kísérleti állattartó telepet szerelnek össze. A harmadik megbízásuk Osoko- nyavisontáról érkezett: az ottani fürdőben egy 1400 négyzetméter alapterületű öltöző készül. — Ezenkívül annyi köny- nyűszerkeztes építési módszerrel készülő beruházásnál működünk közre, amennyire igény lesz — mondta az igazgató. Dr. K. L 4 férj öngyilkosságot kísérelt meg Elásta felesége holttestét A mezőőr egy lucematáb- lában sárga Wartburgra bukkant Kaposszekcső határában. Közelebb ment, s látta, hogy a vezetőülésen egy eszméletlen férfi ül. Gyorsan intézkedett A férfit a dombóvári kórházba szállították, ahol kiderült: gyógyszermérgezése van, altatót vett be, így akart öngyilkos lenni. Búcsúleveleket is találtak, melyekben a családtagoktól, a gyermekeitől, a feleségétől köszön el. A 34 éves Vető Árpád marcali kőműves művezető így került a kórházba, s ott kezdte meg a rendőrség a kihallgatását A családját ugyanis értesítették az önL gyilkossági kísérletről, keresték a feleségét is, ám hiába. Az asszony eltűnt. Vető Árpád állította, nem tudja, hova mehetett Később az egyik rokonától — aki meglátogatta őt a kórházban — érdeklődött az iránt vajon hazament már a felesége. A feleségnek azonban nyomna veszett s a rendőrség nagy apparátussal kezdte meg a nyomozást. Minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult, Vetőnéről senki semmit nem tudott A férj hallgatott ám egyre gyanúsabbá vált, néha ellentmondásokba keveredett. A beszélgetések, a férj viselkedése alapján föltételezték, hogy az asszony bűncselekmény áldozata lett s esetleg a férj is tud erről. A rendőrségen megkezdődött Vető Árpád kihallgatása. Hosszú órákon át faggatták arról, hogyan, s hova tűnt el a felesége, és a férfi vallomása egyre zavarosabb lett, ő maga egyre idegesebb. Most már látszott: valamilyen súlyos dolgot titkol el. Végül aztán megtört és bevallotta, hogy megölte a feleségét, aztán elásta. A rendőrök kocsiba ültek Vetővel, és elindultak megkeresni a holttestet A férfi először egy kukoricatáblához vezette őket állítva, hogy ott temette el az asszonyt Valóban találtak ásónyomokat, a holttest azonban nem volt ott. Vető ekkor azt állította, hogy Balatonmáriára vitte halott feleségét kiderült azonban, hogy ez is hazugság. Végül a kéthelyi téglagyár közelében levő hulladéktároló helyre vezette a rendőröket Attila hatalmának delelő- jén, 441-ben a hun követ Konstantinápolyban panaszt tett a marguai püspök ellen. Azt állította, hogy annak emberei titkon behatoltak a Duna—Tisza-közén a hun főhadiszállás közelébe, ott kirabolták nemesemberek friss sírjait, elemelték az oda temetett aranytárgyakat. A vizsgálat tisztázta a püspököt a vád alól; a perből azonban kitűnik, hogy a sírok kirablása, amely Európában, Afrikában és Ázsiában is évezredeken át dívott, nem kímélte meg az Európába előretört hun fejedelmek és főnemesek sírját sem. A Góbi-sivatag vidékén és a hosszú hun vándorút mentén eltemetett hun törzsfők sírja fölé az ősi kelet-ázsiai ritus szerint nagy halmot (kurgánt) emeltek. Nálunk »kunhalomnak« mondják az ilyen földből emelt síremléket, illetve annak maradványait A hunok Duna—Tisza-közi tartózkodása idején, az 5. században azonban a halmok egyre laposabbak lettek; a kegyeleten valószínűleg úrrá lett a belátás, hogy az őrizetlenül magasodó mesterséges domb elsősorban a sírrablókat figyelmezteti, hol bukkanhatnak valamilyen zsákmányra. A mi »kunhalmaink« is magukon viselik a kutatások ismétlődő nyomait. Kincses Attila Önjelölt örökösök Az első kegyeletsértők talán még találtak is valamit Utódaik azonban hoppon maradtak. Amióta történészek és régészek kutatják a földben rejlő emlékeket, egyetlen kur gánból vagy más, hasonló rendeltetésű műdombból sem kerültek elő hun fejedelem földi maradványai. Áz önjelölt örökösöket azonban furcsa módon ez a sok sikertelenség nem riasztotta vissza. A kutatók — mint látni fogjuk — az álomlátástól a mesélő kedvű öregeik elbeszélőéig és saját elképzelésükig mindenféle »nyomot« felkutattak a hun kincsek után. Miután legtöbben mesék után indultak el, a kutatás nem szorítkozott Dél-Magyar- ország, a Bánát és a Vajdaság területére. A kunkincs- kutatás a Nibelung-ének és a skandináv sagák Attila alakján keresztül Németországban, Svéd- és Finnországban is dívott. Volt olyan osztrák önjelölt örökös, aki a magyar és a csehszlovák határvidék szép, Duna menti városánál, Hamburgnál kutatott a hármas koporsó után. Búvárok ástak az Ets folyó medrében, Pettauban, Stájerországban és Krajnában is. A chalonszi csatateret, Vesigneul határát a helyi lakosok többször is felforgatták, mert az a hír járta, ott alussza örök álmát Attila. Lengyelországban is vannak néhányan, akik eskü alatt vallják, a vas-ezüst- arany koptak csak Galíciában is akadnak, akik nem földjét sem kerülte el a furcsa aranyláz: a régészeti emlékekben oly gazdag országban is akadnak, akik nem nyugodtak bele még, hogy Attila kincséről le kell mondaniuk. A nagy hun uralkodó egyéb ként nem áll egyedül ezzel a ragállyal. Az emberi képzelőtehetség korlátlanul csapong ott, ahol valami arra készteti; Verona nagy idegenforgalmi nevezetessége a »halhatatlan szerelmes«, Júlia sírja; xDánia világhírű látnivalója, társasutazások célja Hamlet helsingöri vára, annak ellenére, hogy mindkét nevezetes »személy« csak Shakespeare fantáziájában élt Marseille mellett, If vára előtt megille- tődve gondol a turista Dumas szellemi szüleményére. Monte Christora. A tunéziai Dzser- bán mutogatják a helyet,, ahonnan a szirének csábították énekükkel Odysszeuszt, és soha senki nem reklamál, miért vezetik félre. Inkább fordított a helyzet: Máriapó- cson, Lourdes-ban vagy Fatimán a testi épségét veszélyeztetné, aki kétségbevonná az ott történt — és ma gazdagon jövedelmező — »csodát«. koporsóban őrök álmát alvó, világverő Attiláról szóló mese is. Volt idő, hogy hazafiat- lannak, bitangnak bélyegezték, aki nem hitt benne. Móra Ferenc, a kiváló író, a tudós múzeumigazgató is mentegetőzésre kényszerült, amikor kimutatta ennek a mesének a képtelenségét. Miért is kell megbolygatni egy olyan tévhitet. amely tulajdonképpen senkinek se okoz kárt? (Folytatjuk) Máté György A hulladéktelepen valóban rábukkantak az asszony holttestére. Még egy váltás ruha is mellé volt temetve, btt volt a kabátja meg a táskája. Vető elismerte a gyilkosságot. Idegileg teljesen összeroppant, bántja, furdalja a lelkiismeret. Hiszen nem gonosztevő ő, hanem olyan ember, aki a családjának élt, aki minden idejét munkával töltötte, emeletes házat épített, berendezte, kocsit vett. Szolid, csendes, szorgalmas embernek is- merék. És ilyennek ismerték az asszonyt is. Vető Árpád azonban szinte betegesen féltékeny természetű volt. Már a házasságkötésük előtt tanúbizonyságot tett erről, az utóbbi időben pedig azt gondolta, a feleségének van valakije. A férj a rendőrségen azt állította: fél- tékenykedett, összevesztek, s gyilkosság lett a vége. A november 9-i esti veszekedés már verekedéssé fajult, az asszony felkapott egy vázát, azzal támadt rá, ő azonban kicsavarta a kezéből és leütötte. Az orvosi vélemény szerint azonban nem egészen így történt, hiszen az asszonyt törött gégével találták meg. Vető akkor azt mondta: miután a felesége a földre esett, ő rátérdelt és megfojtotta. Aztán eszelősként szaladgált a házban, az utcán, nem mert jelentkezni a rendőrségen. Úgy gondolta: ha reggel felébrednek a gyerekek, nem találhatják meg az anyjuk holttestét, ezért el kell tüntetnie. Fóliadarabot terített a Wartburg hátsó ülésére, az asszonyt egy szőnyegbe csavarva az ülésre fektette, aztán útnak indult vele, s végül Kéthelyen megszabadult a halottól. Neki egy lehetősége maradt, az öngyilkosság, s az, hogy úgy tüntessen fel mindent, mintha az asszony elköltözött volna hazulról. Vető azonban életben maradt. A részleteket az ő vallomásából ismeri a rendőrség. Hogy valóban az történt-e, amit Vető Árpád állít, még nem bizonyos. A helyszínen rögzített nyomok, a lakásban, az udvaron talált vérszennyeződés is tanúskodnak. A szakértői vélemény egyelőre még nem érkezett meg, ennek ismeretében majd fény derül még néhány, eddig homályos részletre. Vető ugyanis állítása szerint sok mindenre nem emlékszik. Eszébe jutnak az apró részletek, ám olyan dolgok, .melyek esetleg motiválhatták a gyilkosságot, eltűntek emlékezetéből. Elmondása alapján az indíték! a féltékenység. Az ügy nincs lezárva, sok apró, de lényeges részlet vár tisztázásra. Vető Árpádnak pedig — aki jelenleg a rendőrségi fogdában van előzetes letartóztatásban — még sok • elszámolnivalója van, elsősorban önmagával, a lelkiismere- téveL A csodához, a megragadó, megható, az emberi tett- és szerzésvágyat Ingerló törtér nethez kettő kell: olyasvalaki, aki elmondja, és sok olyan, aki elhiszi, befogadja az elbeszélést. Ha ez a második feltétel teljesül, közönbössé válik, mennyi benne az igazság és mennyi a képzelet szüleménye. Az arany birtoklásának vágya különösen alkalmas arra hogy hatalmába kerítse as ember gondolatvilágát. A bűnözés egyik »-klasszikus- forrása ez a feltételezés: a tehetséges mese- és regényírók, költők kezében veszedelmes fegyver a rejtett kincsről szóló történet; az olvasó szívesen veszi a szó szoros értelmében »készpénznek-, amit erről olvas. így született a Tisza medrébe süllyesztett, színarany Hun kori fejedelmi letet (Kudinctov).
