Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Lépni áfra

Teljesült vágyak után

Húszéves „gólyanéni”

Csöngött a telefon.

— Burai István vagyok. Emlékszik még rám?

— Siófokról, ugye? ,

— Ha eljönne, újra tudnék egyet-mnást mondani.

Harmadszor találkoztam vele; egy-agy beszélgetés között évek téltek eL Most itt ülünk a Fő utca 216. számú ház egyik lakásában, és összegezünk. Afféle életleltár az, pontosabban néhány év történetét jegyzem. Beszélgetésünk színhelye a nagy szoba: szép szekrénysor, kékes fénynyél világító televízió, panning, kényelmes fotelek. Kemény munika szemmel látható eredményei. Burai István harmincegy éves munkás, gépkezelő a Somogy megyei Taná- nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatánál. Cementet, mész- hidrátot, téglát szállít a kis dömperrel. Ibolya, a felesége a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat alkalmazottja. Négy szép gyerekük van: Ervin ötödikes, Pista negyedikbe jár, az ikrek — Laci és Józsi — harmadikosok. Bent, a gyerekszobái •»játékboltban-« han-cúroznak.

— Marxista középiskolát emlegetett utolsó találkozásunkkor, István — ejtem el •►csak úgy«, nem vizsgaképpen a szót a barna hajú, farmer- nadrágos férfinak.

Magabiztos a válasz:

— Beiratkoztam. Elvégeztem. 1972 óta dolgozom a vállalatnál, tavaly fölvettek a pártba; propagandista vagyok. Szakszervezeti is! A munkámhoz tartozik, hogy kötött keretek között is beszélgessek az emberekkel. Napi és távlati politikáról. Ezek nem »hegyi beszédek«, tudniillik -magaslesről« nem szabad ilyen kérdésekről szót .váltani. Erre már az első al- ka'omkor rádöbbentem. Hogy izgultam, amikor először kellett emberek elé állnom!

Arany-koszorús brigád tagja, huszonegyen vannak. Jól inmerik a Szűcs brigádot: ők dolgoznak a gyógyszertár melletti huszonnégy lakásos épületen és az új vásárcsarnokon. Bár a brigád tagjainak többsége vidékről jár be a munkahelyre, néha-néha közös programot állítanak össme. Elmertek megnézni a debreceni virágkamevált, kénviseltették magukat kulturális eseményeken, egyszer-egyszer színházba is eljutottak.

— Mit látott legutoljára ?

— Két színdarabot egy előadásban. Por a szamár árnyékáért, az egyiknek ez volt a címe, a másiknak meg A végzetes szerelem játékai. Itt, a művelődési központban láttuk ezeket. Persze azért nem ilyen rózsaszínű a kép. Akinek négy gyereke van, szinte sohasem jut el moziba. Itthon nézzük a tévét, olvasásra most nemigen jut idő. Mika Waitari Szinuhe című könyvét olvastam utoljára, még a nyáron. Napilapokat, Új Tükört, propagandista kiadmányokat lapozgatok esténként.

— Valami óka van, hogy már nem falja a könyveket...

— A második gimnáziumot végzem levelezőn. Nem könyÍJ (törő vezetői tanácskozások

Az elkövetik ezö napokban szerte az országban több mint 3300 úttörőcsapat vezetőd áttekintik az utóbbi három esztendőben végzett mozgalmi nevelőmunkát, s újjáválasztják a vezető testületet. A csapat szintű úttörő vezetői értekezletekkel megkezdődnek az előkészületeik a jövő év áprilisában összeülő úttörővezetők VII. országos konferenciájára. Az úttörővezetők legmagasabb fórumát az elkövetkező három hónapban a járási, a városi, a kerületi, majd a megyei számvetések is megelőzik. Több ezer úttörővezető vitatja meg a párt gyermekszervezetének munkáját, s az Úttörőszövetség országos tanácsának a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett javaslatit.

nyű a munka mellett. Az I. a-ban még negyvenhármán kezdtük, s most a másodikra már huszonkilencre fogyatkoztunk úgy, hogy közben jöttek is hozzánk. Hétfőnként kell mennem, olyankor elengednek a munkahelyemről. Fél kettőtől este‘hétig ülök a padban.

Ügy reméli: lesz ereje a továbbiakhoz. A kémia okozza neki a legtöbb gondot A többi tárggyal elboldogul. A brigádot emlegeti újra, mint támaszt, -mint tápiálóerőt Háromszáz óra társadalmi munkát végeztek a város javára, új játszóteret létesítettek, be- tonvdtorlást és homokozót a gyerekeknek. A főművezető, Mihalik Ferenc nagyon a brigád mellett van. Burai István általában emberekre hivatkozik, akikbe kapaszkodni lehet: a városi pártbizottságon Tóth Jánosba csakúgy, mint Giay Lászlóba — tanára volt az általános iskolában —, vagy Kovács Istvánba. A munkahelyen Kemény József alapszervezeti titkártól kap segítséget, támogatást. S nem véletlen, hogy mindig segítőkész embereket emleget, aki nyolcgyerekes családban nőtt fel. megszokta, hogy egymással, egymásért kell élni.

— Novemberben nagy megtiszteltetés ért: Siófokról töb- bedmagammal én is utazhattam a Szovjetunióba, küldöttséggel. Életem első repülőútja volt ez, és egyáltalán: az első külföldi út! Nagy szó, de nincs más, mint a felejthetetlen, amit használhatok. Moszkvában a Kreml és a Vörös tér; nem hittem, hogy ekkora és ilyen csodálatos. Kalinyinban az ünnepség és az emberek. Gázfűtéses fa házakba invitáltak bennünket, kínáltak étellel, itallal Leningrádba.n hajnalban értünk a szállodába. Az ablakból a Névára láttunk: nem feküdtünk le, megvártuk, amíg a; hidak kettényílnaik a nagy hajóik előtt. Hogy csodáltuk az Emirtázs képeit!

Fényképeket, reprodukciókat vesz elő. Kint mínusz fokók fagyasztják csontkemény- nyé a földet, itt bent az emlékek melege jeget is olvasztana.

Leskó László

Tél van. A költöző madarak már hónapokkal ezelőtt útra kelteit, s melegebb tájakra tértek. A gólyák is átrepülték a Földközi-tengert, s ezeken a hideg, téli éjszakákon legfeljebb csak az álmaik kalandoznak vissza, magyar földre.

A gyerekek sem kiáltozzák már torkuk szakadtából a régi dalt: »Gólya; gólya, vaslapát, hozzál nekem kisbabát !« Modernebb időket élünk. A kisgyermekek nem abban a hitben nőnek fel, hogy a gólya hozza az öcsikét meg- a húgocskát. Ki segíti világra jönni a csecsemőket, ki a régi bábaasszonyok utódja?

Minden kórházban megtalálhatók ma már a szülésznők, akiknek nevük is elárulja foglalkozásukat.

Szalai Anikó a siófoki kórház szülészeti osztályán dolgozik. Az egészségügyi szak- középiskolát végezte el, s utána került a kórházba gyakorló szülésznőként. Munka közben Kaposvárra, az egy évig tartó szülésznő-képzőre járt hetenként egyszer. Évfolyamtársai közül másodmagával vörös diplomát szerzett. Részt vett a »Ki minek mesteré« szakmai és politikai vetélkedőn. A házi verseny után Pécsen, a területin öt megye legjobbjai mérték össze tudásukat, felkészültségüket. A hat somogyi közül ő érte el a legjobb eredményt.

— Miért pont a szülésznői szakmát választotta?

— A középiskolái gyakorlati oktatóm javasolta. Akkor még nem tudtam, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent. Most már valamennyire tisztában vagyok a feladatokkal. Évente háromhónaponként más-más munkakört látunk el, így nem válik unalmassá, megszokottá.

— Hány újszülöttet segített a világra?

— Nehéz lenne megmondanom, hiszen nem tartom számon. A diploma megszerzéséig 30 szülést kötelező jelleggel kellett levezetni. Azóta van olyan nap, hogy egy sincs, de olyan is előfordult már, hogy 5—6 baba született. Száz szülésnél már biztosan segédkeztem.

— Volt-e rövid szülésznői pályafutása során már emlékezetes, maradandó élményt} munkája?

— Igen, sajnos volt. Egy héthónapos, elhalt magzatot segítettünk világra. Tudtuk előre, hogy halott lesz, de ilyen megrázó élményre nem voltam felkészülve.

— Ügy tudom, hogy menyasszony.

— Igen. Vőlegényem Sófokon, az építőipari ktsz-nél dolgozik. December 16-án lesz az esküvőnk, s gyermekkorunk színhelyére. Bálványosra költözünk, a nagymamámhoz így nem kell albérletet fizetnünk, s hazai környezetben kezdhetjük közös életünket. A legnagyobb hátrány az, hogy naponta 50 kilométert kell utazgatnunk a munkahelyünkre. Mindegy, fiatalok vagyunik, és ki fogjuk bírni.

— Van valami kedvenc időtöltése?

— Szeretek kézimunkázni ; ezenkívül nagy fába vágtam a fejszémet: tanulók autót vezetni, mivel van egy kis Trabantunk.

A húszéves »gólyanéni« tehát férjhez megy, s egyszer talán az ő házuk fölött is ke- lepelni fog a gólya.

Gy. L.

Hétvégl tájoló

Karácsonyra készülnek

Mármint a kicsik a kaposvári Kil'lián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. Szombaton délután 15 órára várja őket Szabó Gyuláné óvónő. Fenyőfadísz- készítő foglalkozást tart ; így a gyerekek maguk is hozzájárulhatnak a karácsonyünnep színesítéséhez. Ezt a foglalkozást egyébként Nagy Ágnes iparművész vezetésével december 16-án is megtartják majd a nagyteremben. Jelszó: Hozz magaddal tűt, cérnát, ollót, a második foglalkozásra pedig kiscsengőt is !«

Még maradunk ennél az intézménynél. Vasárnap délelőtt 10 órára bábmatinét szerveztek az óvodásoknak és a kisdobosoknak. Fellép Várga Mária vezetésével a Zrínyi Ilona, általános iskola és az ifjúsági ház bábcsoportja, valamint Szabó Gézáné vezetésével a Kisfaludy utcai általános iskola bábcsoportja. Az előbbi »társulat« Novotny Kolbász a padláson, Béberné Elillant a pecsenye, Pécsi Madárijesztő című mesejátékát, az utóbbi csoport Saint-Exu- pary Kis hercegét adja elő. ezt Szabó Gézáné dramatizá- Lásában.

Múzeumaink közül ezúttal a Somogyi Képtárra hívjuk fel a figyelmet képünkkel : itt látható tizenhetedikéig Réti Zoltán kiállítása. Ezt az alkotását — Szántás, IV a címe — a múzeumnak ajándékozta a művész.

Szombaton bérletszüneti előadást tart a kaposvári Csiky Gergely Színház 19 órai

kezdettel Hervé Nebáncsvirág című operettjéből A produkciót vendégként a tévérendező Gothár Péter állította színpadra. Szerepel benne Koltai Róbert Jászai-díjas, mint vendég, Réti Erika, Spindler Béla, Kiss Jenő, Bregyán Péter, Mihályi Győző, Balogh Tamás, Papp István, Szegő Zsuzsanna is.

Vasárnap délután 15 órakor ugyanez a produkció van műsoron. Akkor a Gárdonyibérletesek tekinthetik meg. Vasárnapig játssza korhatár nélkül a Vörös Csillag Filmszínház a két korai — 15 és 17 órai — előadáson a Vigyázat. vadnyugat! című színes olasz—francia western paródiát A 19 órai Ingmar Bergman felújított híres filmje, a Rítus szerepel 18 éven felüli nézőknek. A Szabadság Ifjúság moziban újabb nézőgeneráció ismerkedhet a Bátor emberek című, sokszor játszott, izgalmas szovjet filmmel Ezt a 16 órai előadáson nézhetik meg. Az esti 18 és 20 órai műsorban a Szabálytalan szabályos című színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték látható korhatár nélkül. Kísérőműsor: Ránk figyelnek. A Latinca filmszínház a csehszlovák paródiát a Limonádé Joe-t ajánlja nézői figyelmébe. A Rákóczi moziban vasárnap A bosszú című francia film kockái peregnek tizenhat éven felüliek előtt. A női főszerepet Romy Schneider alakítja.

Kincses Attila

Mesés gazdagság?

JSZOXVÚ. * VIT ŐK A TRNRMBEN .LÁTTAK.

Etele halála

Igaz-e hogy Attila és a hun vezérkar olyan gazdag volt?

Minden bizonnyal így volt. Erről a későbbiekben szereplő leleteken kívül hitelesnek látszó korabeli forrásmű is tanúskodik: Priszkosz Rhetor bizánci diplomata leírása. A bizánci udvarban élt korának műveltjei közé tartozó férfi ugyancsak megszokhatta a fényűzést: a keletrómai birodalom uralkodó osztálya dúskált az aranyban és ezüstben. Mikor 448-ban Priszkosz a konstantinápolyi küldöttség tagjaként ellátogathatott Attila székhelyére, valahol a Bánátban vagy Bácskában, meglepődött mennyi kincset látott Irodalmi értékű leírásában Attilát puritánnak mondja. Az uralkodó fakupából ivott egyszerűen öltözködött, még lovának kantárán sem tűrt nemesfém díszt Al- vezérei, politikusai, vendégei

ugyanakkor mesés fényűzés közepette mulattak: arany

tányérból, arany evőeszközzel ettek, arany és ezüst kupákból ittak.

A történetírók évszázadokon át töprengtek azon, honnan szerezték a hunok ezt a roppant gazdagságot? A közmegegyezés szerint egy részéhez az említett portyákon zsákmányolt kincs képezte az alapot Ehhez jött az adó, melyet a gazdag rabszolgatartó államoktól, elsősorban a nyugat- és keletrómai birodalomtól szedtek. Az itáliai történészek egy része úgy értékelte Attila meglepő döntését Róma alatt hogy a pápa által ígért adót többre tartotta, mint a zsákmányolást — ez utóbbinál ugyanis a kincs nagyobb fele elfolyt a tőrzsfők, a zsoldosok és a katonák kezén. A keletrómai udvar 440 és 447 között 22 ezer bizánci

font (kb. 7 ezer kiló) aranyat fizetett Attilának annak fejében, hogy az békében hggyja- a birodalmat A bizánci történetírók szerint a hun követeket is bőkezűen ajándékozták rpeg, aranytárgyakat küldtek az uralkodónak és udvartartásának is. Ebből a roppant aranymennyiségből csupán kevés jutott arra a Duna—Tisza közi területre, ahol a hun főhadiszállás volt; a hunok legföljebb 40 évet töltöttek ezen a sík vidéken. Kincseiket bizonyára magukkal vitték, ha előrenyomultak, és akkor is, amikor kelet felé húzódtak a Tiszatáj felől.

A régészeket is, a művészettörténészeket is meglepte, hogy a mai magyarországi, jugoszláviai és romániai területeken talált hun sírokban túlnyomórészt bizánci, római, afrikai arany és ezüst ötvösmunkákat találtak. Ebben azonban nincs csodálnivaló. A hunok bőkezű megrendelők is voltak. A Fekete- és Földközi-tengernél foglyul ejtett ötvösökkel is dolgoztattak, és nem mindig kívánták meg tőlük, hogy az óízlést elégítsék ki. Éppen fordítva történhetett: a »barbár« fejedelmek, asszonyaik behódoltak a »művelt nyugat« választékos ízlésének és ennek megfelelően dolgoztatták fel az aranyat. Néhány Belső- és K5- zép-Azsiából származó aranytárgy is bizonyítja azonban, hogy a hunok nem Európában kerültek az arany bűvöletébe,

de őshazájukból, a mai Kínából és Mpngóliából is bőven hoztak magukkal nemesfémet. Az arany egyik értékes tulajdonsága, hogy köny- nyen olvasztható: ha a kardhüvely arany borítása, egy tórmarkolat vagy ruhacsat formája kimegy a divatból, az ügyes aranyműves könnyen beolvasztja és átalakítja az új módinak megfelelően.

Az időszámítás előtti két évszázadból számos kínai forrás emlékezik meg arról, hogy Kínában nemcsak ékszerkészítéshez használtak aranyat, hanem a cserének is fontos eszköze volt. Az i. e. 2. században például Csang Kien, a »nagy politikus«, Po Vang hercege követségbe indult Vu-Szun uralkodóhoz, hogy megnyerje őt a hunok elleni szövetségre. A korabeli történetíró hosszan sorolja, milyen ajándékokat vitt magával. A legjelentősebb a 3000 aranypénz volt. A »nagy politikus« utazása eredményes is volt; a szövetség létrejött

Kínában nem is nagy ritkaság az időszámítás kezdete körül készült aranytárgy vagy aranyozott bronzedény. Nincs kétség, hogy a hunok is készítettek akkortájt ötvöstárgyakat. A Szovjetunió területén sok olyan hun sírt tártak fel, amelyből a vándorló északhun nemzetségek saját készítményű ékszerei, arany edényei, lószerszámai kerültek elő.

Máté György l Folytatjuk}

Tekintsünk előre Is: hétfőn a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár Tompa László előadóművész műsorára várja az olvasókat. 19 órakor kezdődik az Anyám könnyű álmot ígér című estje. A műsorban Ady Endre, Illyés Gyula, Fábry Zoltán, Sütő András, Szemlér Ferenc, Szenczi Molnár Albert, Tamási Áron, Gaál Gábor, Her- czcg János, Farkas Árpád, Besenyei György, József Attila, Bartók Béla írásai hangzanak majd föL

Tabon, a Zichy Mihály művelődési házban vasárnap este Mikulás-discót rendeznek, közreműködik Böszörményi Gergely lemezlovas. Erre a fiatalokat várják. A nngyatád—bodvicai Új Tükör könyvtári klubban sport- és irodalmi vetélkedőt rendeznek szombaton 17 órakor. Játékvezetők: Pomozi László és Szarvas József. Erre szintén a fiatalokat várják.

Kadarkútom az id. Ka poli Antal körzeti művelődési ház szombaton tánczenei produkciónak ad otthont: fellép Máthé Péter, Cserháti Zsuzsa, Bakacsi Béla és a Főnix együttes. Vasárnap ugyanitt a területi KISZ-bizottság es a művelődési ház rendez közös vetélkedőt a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából. Ezt délelőtt tartják, este itt is diszkóműsor szórakoztatja a résztvevőket.

Gyertyás László fotóiból rendeztek kiállítást a csurgói Csokonai Művelődési Központban ; ez tekinthető meg a hét végén is.

Somogyi Néplap