Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
Vit AG PROLETÁRJAI; EGYESOUETEICl Ara: 80 fmér XXXIV. évfolyam 289. szám 1978. december 8., péntek KÖZLEM Ë NY o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. decemberi 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit I. /• A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést és teljes mértékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységet. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a politikai tanácskozó testület állásfoglalásait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politikáját Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden pép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erőknek az összefogása, együttes föllépése képes megakadályozni az imperialista, reakciós körök törekvését hogy visz- szafordítsák az enyhülés folyamatát A Központi Bizottság kifejezte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nemzetközi helyzetről adott értékelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek találkozói, kiegyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erősödését; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosz- szú távú program helyesen határozza meg a földrész biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság következetesen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság ismételten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés töb- W tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mielőbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapodást a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmények kidolgozására a fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások előrehaladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. június 8-án beterjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősítését célozza az 1978. november 30-án felújított és kiegészített korábbi javaslatuk, amelyben a részvevő országok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseit a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világméretekben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista közösség védelmi erejének megfelelő színvonalon tartására, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — országunk és a szocialista közösség biztonsága, békéje érdekében — a jövőben is maradéktalanul teljesíti szövetsé- gesi kötelezettségeit, tevékenyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megvalósításában. 2« A szocialista közösség országaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—román találkozón született megállapodások végrehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttségének bukaresti megbeszélései. A Központi Bizottság megállapította: további kölcsönös erőfeszítések lehetségesek és szükségesek a magyar —román kapcsolatok népeink érdekeinek megfelelő fejlesztéséhez. 3. A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Magyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az országaink, népeink közti jóviszony erősítését, és hozzájárult az európai biztonság megszilárdításához, a nemzetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a találkozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös magyar- francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segítették elő: a Dán Királyság miniszterelnökének magyar- országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek találkozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten folytatott megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításához. A Központi Bizottság megerősítette a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista agresszióval és beavatkozási kísérletekkel szemben, hazájuk függetlenségének megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti, társadalmi fölemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Assradrjsk. az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. A Központi Bizottság j nagyra értékeli, hogy a Szí-1 riai Arab Köztársaság az arab I világ imperialistaellenes erőivel együtt küzd az igazságos kőzel-lceleti béke megteremtéséért, föllép a haladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét támogató szocialista országokkal való együttműködés elmélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és tartós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsa elnökének, állam- és kormányfőnek magyarországi hivatalos, baráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barátságunk erősítését A tárgyalásokon ismételten kinyilvánít- tuk: a Magyar Népköztársaság, a magyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért A Központi Bizottság méltatta azoknak a megbeszéléseknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezetői a testvérpártok és más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok testvérpártjainak pártszervezéssel foglalkozó KB-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes tanácskozást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkárt Függetlenségi Kongresszuspárt kongresszusán. Kádár János elvtárs találkozója Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internacionalista együttműködését és szolidaritását Pártunk Központi Bizottsága első titkárának eszmecseréje Francois Mitter- rand-nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a paraguayi, a spanyol, a svájci, a svéd, az új- Zélandi testvérpártok vezetőivel. Hazánkban fogadtuk Joshua Nkomót, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias front társelnökét. A látogatások, a megbeszélések hozzájárultak az álláspontok alaposabb megismeréséhez, kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint kölcsönös szolidaritásunk megerősítéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Energia a Szovjetunióból Az Albertírsa és Vinnylca között épített távvezeték magyarországi fogadóállomására e hét elején »érkezett-“ a Szovjetunióból a hétszázötven kilovoltos feszültség. Képünkön: Az albertirsai állomás részlete. (MTI-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Spanyolországi népszavazás Igen a demokratikus átalakulásra A n épszavazáson a spanyolok túlnyomó többsége jóváhagyta az ország demokratikus átalakítását, elfogadta a parlamentben 1978. október 31-én jóváhagyott új alkotmányt. A szavazatok megközelítőleg 99 százalékának ösz- szeszámiálásán alapuló adatok szerint — amelyeket Rodolfo Martin Villa belügyminiszter csütörtökön, ismertetett — a szavazóik 87,79 százaléka szavazott »igen*-nel a szerdai népszavazáson. A »nejrw szavazatok aránya 7,91’ az üres lappal szavazóké 3,53, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,7 százalék volt A szavazáson a választásra jogosultak 67,67 százaléka vett részt, téhát a választód testület 32,33 százaléka maradt tá- voL Az országos eredménynél sokkal rosszabb a három baszk tartomány összesített eredménye: ezekben a tartományokban igen magas (csaknem 55 százalék) volt á tartózkodók aránya. A szavazásban résztvevők 68,76 százaléka ott is az új alkotmány elfogadása mellett szavazott, S ezekben a tartományokban 23 százalék volt a nemmel szavazók aránya. A fenti eredmény gyakorlatilag véglegesnek tekinthető, a belügyminisztérium további eredményt nem szándékozik közzétenni. A hivatalos végeredményt a központi választási bizottság valószínűleg karácsony előtt fogja a hivatalos közlönyben kihirdetni, akkor lép életbe az új alkotmány és akkor kezdődik az a 30 napos Időszak, amelyen belül a miniszterelnöknek nyilatkoznia kell, beiktatását kéri-e a parlamenttől vagy pedig új parlamenti választásokat írat ki. Súlyosbodó feszültség Iránban Azliari kormánya próbálja csillapítani A nyugati hírügynökségek Karim Szandzsabinak, a polgári ellenzéki Nemzeti Front Párt főtitkárának váratlan szabadonbocsátását úgy értékelik, hogy a katonai kormány a gyászmegemlékezések hétvégi tetőzése előtt megpróbálja csillapítani az országban uralkodó feszültséget. Rámutatnak, hogy Szandzsabinak és vele együtt a nemzeti front ftiásik vezéralakjának, Dariusz Fruharnak a szabadonbocsátásával a kormány minden valószínűség szerint az egyre mélyülő válság politikai megoldásának körvonalait is kutatja. A front ugyanis a politikai ellenzék legjobban szervezett egysége, s részvétele nélkül aligha képzelhető el az a polgári nemzeti egységkorráány, amely az uralkodó nézete szerint a rendteremtéssel megbízott katonai kormányt válthatná föl s irányíthatná az országot a jövő évre tervezett parlamenti választásokig. Gholam Reza Azhari tábornok, a katonai kormány vezetője szerdán a szenátus előtt mondott beszédében cáfoltai, hogy a hatóságok a tüntetések során százakat öltek volna meg. A kormányfő a sah ellenfeleit valóságos »muta i, vá n y ostr ükökké 1 « vádolta. Hangoztatta, hogy az utcákon nem vér folyik — ahogy ezt az ellenzék állítja —, hanem a tüntetők az utakra vörös port szórnak, majd vizet öntenek rá, s ezt próbálják vérként föltüntetni... Azhari szerint az ellenzék módszerei közé tartozik az is, hogy as esti órákban több helyütt lövéseket rögzítő magnetofonokat szólaltatnak meg — azt a látszatot keltve, mintha a katonák lövöldöznének a tüntetőkre.
