Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

À a „itteniéiért magyar” IVemeikfirív István Balassi'kőnviéről 1594. tavaszán, Eszter­gom ostroma közben, egy si­kerteljen roham alkalmával gyarmati Balassi Bálint meg­sebesült. »Mindkét combján átment a golyóbis, de cson­tot és ízet nem s,értett.« A súlyos, de nem halálos seb a tábori körülmények között megfertőződött, vérmérgezést okozott, s május 30-án, egy hétig tartó embertelen szen­vedés után Balassi meghalt. »A Te katonád voltam, Uram, és a Te seregedben jártam«; ezek voltak utolsó szavai a magyarországi reneszánsz leghagy óbb költőjének, a la­tin nyelven író humanista Janus Pannonius után az első igazán / jelentős lírikusunk­nak. Mindössze negyvenéves volt. Első munkája, amely nyomdafestéket is látott, for­dítás volt (Füves kertecske), melyet mestere, Bornemissza Péter (a Magyar Elektra és az első időálló világi vers szerzője) szorgalmazott, s adott ki éppen annak a Lo- sonczi Annának a pénzén, akinek szerelme szárnyakat ad majd a fiatalember tehet­ségének, s akinek a magyar irodalom az első szerelmi versciklust köszönheti. Utolsó műve az ötvenedik zsoltár parafrázisa... Hogy mi történt e két mun­ka között, hogy rövid, de há­nyatott életéből, korából mi­ként nőhetett ki a »csoda«, a Balassi-életmű, amely idő­rendben és jelentőségben is első — erről szól Nemeskürty könyve Hogy miért csoda? Erre a szerző megadja a vá­laszt: »Amit 1578 óta művelt — írja —, arra nincs példa az addigi irodalomban. Elké­pesztően vakmerő ugrás, szin­te hihetetlen teljesítmény.« Nem is a versek témája, tö­kélye okán, hanem mert köl­teményei életének eseményei­ről, lelkiállapotáról, hangula­túról tudósítanak. Etre pél­da Balassi előtt nem volt. Utána is majd csak először Csokonai jut erre a lírai ma­gaslatra. Az a bizonyos 1578- as esztendő pedig Losonczi Annával való találkozásának éve volt. Egy szenvedélyes szerelem kényszeríti vers­írásra, szinte akaratától füg­getlenül ömlenek a sorok. A szerelem után katonaélmé­nyek ihletik. De egri had­nagysága Idején inkább »élte az életet«, a vitézi élet szép­ségeit később énekelte meg. Katonai szolgálata után egy életre meghatározó olvas­mányélmény következett : Poetae trés elegantissimi. A három költő közül (Marullus, Angerianus és Janus Secun- dus) közül különösen Marul­lus hat költészetére. Tudato­san akarja művelni a műköl­tészetet, s már Marullus-for- dításán átüt egyéni hangja, ereje. A vallásos. lírában eléri a csúcsokat. Bűn, bűnbánat, dac, perlekedés Istennel: Ady őseként szólal meg a tizen­hatodik században. Hirdeti a szerelem szabadságát, melytől egy lépés a társadalmi kü­lönbségek elvetése. Nem is nyomtatták ki a verseit. A tizenhatodik században az egyetlen kinyomtatott világi témájú vers Horatius-mű (Eheu fugaces), amelyet egy Pál apostol életéről szóló.ver­ses tanítás végére csempész­tek. »Látod mely rövid, mú­landó ez világ, / Elmúlik, higgyed, szinte mint az vi­rág.-« Tasnádi Péter szikszói tanítómester szép strófája minden értekezésnél meggyő­zőbben bizonyítja, hogy az első magyar nyelvű nyomta­tott könyvek után 50 eszten­dővel »a magyar nyelv ké­szen állt egy magas színvo­nalú világi szerelmi líra mű­velésére, s Balassi volt az, aki ezt a lehetőséget a maga tel­jességében megragadta.-« Visszatérve az esztergomi táborba, a költő halálos ágyá.- hoz, elmondhatjuk: egy ka­landregénybe illő élet, s egy rendkívül gazdag költői pálya szakadt meg itt, miután az utolsó költemény is papírra került: »Íme kioldoztam s Te elődbe hoztam fene ötté se­bemet / Kit csak Te gyógyít­hatsz, életre fordíthatsz, / Szánd keserves fejemet...« És a döbbenetes (jellemző?) »hivatalos« elparentálása a hadsereg német jegyzője ál­tal... Ezt írta aznap a vesz­teséglistára latinul: «Méghal- tak: Balassi, Bálint istentelen magyar.« Nemeskürty is Kla- niczay Tibor szép, pontos so­rait idézi ezzel kapcsolatban: a német jegyző »akaratlanul ; is amellett tanúskodott, hogy Balassi azt jelentette, amit halála évében a kor már go­nosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszak­ban, hősiességben, vérben és magasztos eszmékben, szép­ségben és szerelemben tobzó­dó világát.« Az »istentelen magyar« azonban halála után életre kelt, s már a következő év­ben latin nyelvű emlékkönyv jelent meg róla Bártfán. Ima­könyvekben, templomi éne­kesikönyvekben »bújnak« meg versei, s halála után negyven esztendővel kiadják ' vallásos költeményeit. Az istenes ver­sek tartották életben évszá­zadokon át; szerelmi lírája, »fajtalan énekei« csak kéz­iratban terjedtek, s majd csak a tizenkilencedik század má­sodik felében jelennek meg nyomtatásban. Ma már szin­te hihetetlen, de igaz: Vajda János Gináját előbb ismer­hette meg a magyar olvasó, mint Balassi Júliáját. De két­ségtelen: kézáratban is hatott művészete; például Zrínyi Miklósra, akinek Csáktornyái könyvtárában megvoltak a »fajtalan énekek«, s aki a Balassi halálát idéző krónika lapjára ezt írta: »Hej, sze­gény Balassi Bálint!« »Szel- lem-ujjának« vonásait a Szi­geti veszedelem híres sorai­ban is érezzük: »Én azki az­előtt ifjú elmével / Játszottam szerelemnek édes versével / Küszködtem Viola kegyetlen­ségével: / Mastan immár Mársnak hangosabb versével / Fegyvert, t vitézt ének­lek ...« Kölcsey tisztelgett nagy előde emléke előtt legelőször. Utána Babitsig senki. Babits azonban a legfontosabbat ál­lapította meg róla: a többi között zsenialitását, s azt, hogy ő az első hivatásos író a magyar költészet történeté­ben. Nemeskürty István, a tudós, ezúttal is Nemeskürty Istvánt, az írót hívta segítsé­gül. Munkájában a magyar nyelvű irodalom születésének évszázadába (az önvédelmi harcát vívó reneszánsz Ma­gyarországba) vezeti vissza olvasóját, hogy teljes emberi és költői valóságban megis­mertesse vele Amor és Mars legszebb, legigazabb fiát, gyarmati Balassi Bálintot. Sz. A. Grúz iparművészet Grúz iparművészet! kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A iparművészet legrégebbi emlékei az i. e. VI—V. századból származnak. Sok szép alkotás, bronz, arany, ezüst edények, kerámia dísztárgyak bizonyítják a grúz kultúra magas szint­jét. Az ősi hagyományokból táplálkozó művészet ma is virágkorát éli. Ebből ad ízelítőt a kiállítás, melynek tárgyai megvásárolhatók a fővárosi Nyírfácska Népművészeti Boltban. Ösvényt tapostak az élenjárók Újító pedagógusok ! Kiterjedt üzemegészségügyi szolgálat Kaposváron Tudományos ülésen adtak számot Kaposvár üzemegész­ségügyéről. A fejlődést fejezte ki az is, hogy a Magyar Üzem­egészségügyi Tudományos Tár­saság először működött közre az ülés megrendezésében. T.969-ben, az első üzemegész­ségügyi ankét idején négy fő­foglalkozású üzemorvos tevé­kenykedett megyeszékhelyün­kön, az idén már tíz főfoglal­kozású és öt részfoglalkozású üzemi főorvos huszonhat üze­met lát eL Valamennyi nagyobb lét» számú üzemben, munkahelyen műköfük egészségügyi szolgá­lat A fejlesztés során a Vo­lán Vállalat' rendelőjének a megépítése teszi teljessé Ka­posváron az üzemegészségügy i hálózatot. A Volánnál részfog­lalkozású orvos dolgozik még, a terv szerint itt is. nagyválla­lathoz méltó körülmények te­remtődnek. Elkészültek már az új épület kiviteli tervei. Er­ről tájékoztatta a IX. üzem­egészségügyi tudományos ülés résztvevőit dr. Varjú Irén, a városi egészségügyi osztály ve­zetője. A Kaposvári Cukorgyár üzemegészségügyi helyzete állt az előadások középpontjában. Hagyomány az is, hogy min­den évben más-más üzem mutatja be az egészségügyi szolgálat helyi működését, ugyanakkor betekinthetünk az üzemd vöröskeresztes munkába is. A cukorgyárban az első üzemorvos 1926-ban kezdte meg működését, s csaknem négy évtizedig tevékenykedett itt dr. Boda Béla, A részfog­véradómozgalom eredményei - rod, az óvó rendszabályok be­tartásáról, az elsősegélynyúj­tásról. A Kaposvári Cukor­gyárban szervezték meg Ka­posváron elsőként az önkéntes véradást, azóta szép hagyo­mánnyá vált itt is, hogy aki csak teheti, hozzájárul mások gyógyításához és az életmen­téshez. A gyár megbecsüli a véradókat, s tizenöt dolgozó kap 10—15—20 éves véradói múltjáért kitüntetést. H. B. lalkozású üzemorvosokat 1974- ben váltotta föl az első főfog­lalkozású üzemorvos, dr. Buda Bálint főorvos. A cukorgyár sajátos feladata, működésé szabja meg az üzemorvos fel­adatát. A kampány idején ug­rásszerűen emelkedett az itt dolgozók száma, s vannak, akik csupán egy-két napig ma­radnak a gyárban. Az orvosi gondozás nehézségeinek a so­ra keletkezik ebből. A kam­pányban sok idős ember is munkát vállal, rájuk különös gonddal kell ügyelni — be­szélt feladatáról, munkájáról t dr. Buda Bálint Az orvos, nehezen oldhatja 1 meg ezt a feladatát, hiszen kevés, idő áll rendelkezésére, hogy megis­merhesse idős, gondozásra szo­ruló betegét. A cukonrgyári munka sajá­tosságaihoz tartozik — sajnos — néhány fertőző betegség is. Iiyen a nyuiak által terjesz­tett lázas kór, szerencsére jár­ványszerű elterjedésére még nem volt példa a kaposvári gyárban. Nyilván ez is az üzemorvosi szolgálat megelő­ző tevékenységét dicséri. Szi­gorúan ellenőrzik a higannval dolgozók egészségi állapotát is, mérgezés nem fordult e’ő. A turbinák zaja fülsiketítő. Eleinte nem szívesen használ­ták a dolgozók az egyéni zaj- szűrőket, most a gyár __ re­konstrukciója során a műsza­ki zajvédelemmel is többet foglalkoznak. S mit tesz a dolgozók egész­ségnevelése érdekében a gyári vöröskeresztes szervezet? Val- kó Istvánné, a szervezet titká­ra számolt be az önkéntes Ha nem csal az emberisme­retem. Pétervári Jánosné, a Kaposvári Hámán Kató Ál­talános Iskola igazgatója gyó­gyító egyéniség. Bizalmat éb­reszt: nem csalódik az, áld. vele beszélgetett, találkozott. A Köznevelés novemberi szá­mában olvastam, hogy Ki­váló újító elismerésben ré­szesült, látogatásomat e téma­körnek szenteltem. — Csalódást fogok okozni magának. Nem vagyok újító... A kezdet mindenesetre meg­lepett Bajvívó elődeink pél­dáját követve huszárvágással igyekeztem célom felé. — Mióta áll az iskola élén? — Jövőre jubilálok, tíz éve... — És előtte? — A Rákóczi általános is­kolában igazgatóhelyettesként dolgoztam 1956-tól 1969-ig. Korábban a kaposvári kefe­gyárban ... — Kanyarodjunk vissza a pálya kezdetéig. — 1948-ban Szarvason vé­geztem el a tanítóképzőt Itt tanítottam először, majd a férjemet áthelyezték Nagyka­nizsára, onnan kerültünk Ka­posvárra. Katedra helyett azonban csak hitegetést kap­tam. Nem volt mit tennem, elhelyezkedtem a kefegyár­ban. Minden voltam. Most, ha adminisztrálnom kell, könnyűszerrel elvégzem, beta­nultam. A pedagógusokat egyébként nem készítik föl ennek a feladatnak az ellá­tására. — Mi minden volt a kefe­gyárban? — Először raktáros, aztán pénztáros, végül kontírozó könyvelő. — Nem hiányzott az isko­la? — Dehogynem. Abban az időben nagy divat volt úgy­nevezett kultúrdélutánokat szervezni, kivettem a részem belőle. Az csillapította a szomjamat. Nem volt álláshely, csak­nem hat évig mást csinált, mint amire képesítést szer­zett. — Mi késztette a gyár el­hagyására? — A könyvelés nem tet­szett. Egész nap a kartonokat gyötörtem. És egyre jobban hiányoztak a gyerekek. — Segítette-e későbbi mun­káját a gyárban szerzett ta­pasztalat? — Megtanultam — mond­hatom —, hogyan Kell az em­berekkel jó kapcsolatot te­remteni. Mint már említet­tem, nem vagyok újító peda­gógus, de feladatom, hogy segítsem azokat a kollégákat, akik ezzel foglalkoznak. Az emberek közötti kapcsolatte­remtésben veszem hasznát a gyári éveknek. Újítási felelős vagyok tíz éve. — Mit újít a pedagógus? Csaknem minden óra új fel­adat eléállítja az alkotó, kez­deményező tanítót, tanárt. — Ma különösen így van, az 1972-es párthatározat nagy lendületet adott az alkotó pe­dagógusoknak. Újításuk ha­sonló a gyáriakéhoz. Vannak eszközjellegű és — amit na­gyon szeretnénk szorgalmazni — nevelési újítások. Iskola­típustól függetlenül. Somogy­bán kevés a nevelési jellegű és az óvodai újítás. Tudom, hogy temérdek munkájuk van az óvónőknek, hiszen ők is új Erik Pjuvi Párbeszéd ÉN (javításra nyújtom az órámat az átvevőnek). ÁTVEVŐ (kihúzza az asz­tal fiókját, kotorászik ben­ne). ÉN (kezemben tartom a javításra szánt órát). ÁTVEVŐ (a fiókban meg­lát egy köteg pénzt, átszá­molja. Nem stimmel. Még egyszer átszámolja, egészen izgatottan. Maga elé kapja a számlát, idegesen kopog a papírvágó késsel. Harmad­szor is átszámolja. Stimmel.) ÉN (rendületlen nyuga­lommal tenyeremen tartom az órát). ÁTVEVŐ (megpillantja a golyóstollat. Elhessenti vele a legyet. A toll a földre esik, a légy elrepül. A tovaszálló légy után bámul. A légy a plafonra száll.) ÊN (hátrahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (felveszi a le­pottyant tollat, kipróbálja egy papíron, hogyan fog. Ki­csavarja. kihúzza a betétet, a fény felé tartja, elmélyülten szemléli. A betét sötét tónu­sú, látszik, frissen van tölt­ve. Visszadugja a betétet, akkurátusán becsavarja.) ÉN (Újra nyújtom az órát). ÁTVEVŐ (különös gonddal helyre igazítja homlokába hulló tincseit. Kihúzza az asztal fiókját, előkeres egy fésűt, betolja a fiókot; meg- fésülködik, kihúzza a fiókot, előkotor egy zsebtükröt, el­mélyülten bámulja magát benne. A haja tökéletes rendben. Visszateszi a tük­röt, betolja a fiókot, aztán kihúzza a fiókot, beteszi a fésűt, betolja a fiókot). ÉN (meglengetem kezem­ben az órát). ÁTVEVŐ (Feláll, a jobb oldali ajtó felé indul). ÉN (visszahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (visszatér a jobb oldali ajtón, leül, felém nyújtja a kezét). ÉN (rápillantok a kinyúj­tott kézre. A tenyere üres. Belepottyantom az órát). ÁTVEVŐ (feláll, eltűnik a bal oldali ajtón). ÉN (a baloldali ajtót fi- xirozom). ÁTVEVŐ (visszajön a bal oldali ajtón, leül, felém nyújtja az órát, tagadólag rázza a fejét). ÉN (elveszem az órát. bó­lintok. Minden világos: nincs pótalkatrész). Baraié Rozália fordítása nevelési program alapján dolgoznak. És tudom azt is, hogy vannak közöttük szép számmal, akik újat hoznak, de nem teszik közkinccsé. Ta­lán nincs rá elég idejük ... — Somogybán honnan érke­zett eddig a legtöbb újítás? — Az 503-as számú szak­munkásképzőből. a barcsi szakmunkásképzőből és az ál­talános iskolából, a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolából. — Igazán nem sok ... — Az idén hét újítás érke­zett be. Van némi javulás. — Ismertebb pedagógus újítók? — A kaposvári Matuszka házaspár, Kontra József, Sas Csaba szakfelügyelő, a mar­cali Ambrus házaspár ... — Közkinccsé váltak új módszereik, kikísérletezett új eszközeik? — A Pedagógus-továbbkép­ző Intézet gondozza az újítá­sokat, kiadványozási tervük­ben szerepel is, hogy nyom­tatásban közreadják ezeket. Épp most van nyomdában egy ilyen csokor. Elkészítettük ez évre a megyei újítási sza­bályzatot, mely jogi alapot te­remtett az elbírálásra. Újdon­ság benne, hogy a különbö­ző pályázatokra írt dolgoza­tokon belül jelentkező új módszereket a szerző megje­lölésével, újításként kezeljük.' Eddig ezek elvesztek — Miként hitelesítik az újításokat? — Szakemberek bevonásé­val. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Tanszergyártó Vál­lalat készségesen áll rendel­kezésünkre. Újításnak szá­mítjuk azt is, ami »viszony­lag új, azaz eddig Somogy­bán nem volt ismeretes, hasz­nálatos. — Végül egy talán furcsa kérdés: az egy üzem — egy iskola mozgalom keretében volt-e példa arra, hogy egy szocialista brigád vagy egy dolgozó szülő adott be újí­tást? — Még nem, de azt hiszem,’ ennek a lehetősége sincs ki­zárva. Csupán nem az üzem­hez, hanem a megyei műve­lődésügyi osztályhoz kell be­küldeni az újítást. Pétervári Jánosné nemcsak jó közösséget tudott teremte­ni a Hámán Kató iskolában, nemcsak kitüntetett szorgal­mazóba az újítómozgalomnak, hanem pedagógusdinasztiát is teremtett. Gyerekei is ezt a pályát választották. Ahogy ő mondta: — A családban én voltam az első, aki pedagógus szeretett volna lenni... Horányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents