Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
À a „itteniéiért magyar” IVemeikfirív István Balassi'kőnviéről 1594. tavaszán, Esztergom ostroma közben, egy sikerteljen roham alkalmával gyarmati Balassi Bálint megsebesült. »Mindkét combján átment a golyóbis, de csontot és ízet nem s,értett.« A súlyos, de nem halálos seb a tábori körülmények között megfertőződött, vérmérgezést okozott, s május 30-án, egy hétig tartó embertelen szenvedés után Balassi meghalt. »A Te katonád voltam, Uram, és a Te seregedben jártam«; ezek voltak utolsó szavai a magyarországi reneszánsz leghagy óbb költőjének, a latin nyelven író humanista Janus Pannonius után az első igazán / jelentős lírikusunknak. Mindössze negyvenéves volt. Első munkája, amely nyomdafestéket is látott, fordítás volt (Füves kertecske), melyet mestere, Bornemissza Péter (a Magyar Elektra és az első időálló világi vers szerzője) szorgalmazott, s adott ki éppen annak a Lo- sonczi Annának a pénzén, akinek szerelme szárnyakat ad majd a fiatalember tehetségének, s akinek a magyar irodalom az első szerelmi versciklust köszönheti. Utolsó műve az ötvenedik zsoltár parafrázisa... Hogy mi történt e két munka között, hogy rövid, de hányatott életéből, korából miként nőhetett ki a »csoda«, a Balassi-életmű, amely időrendben és jelentőségben is első — erről szól Nemeskürty könyve Hogy miért csoda? Erre a szerző megadja a választ: »Amit 1578 óta művelt — írja —, arra nincs példa az addigi irodalomban. Elképesztően vakmerő ugrás, szinte hihetetlen teljesítmény.« Nem is a versek témája, tökélye okán, hanem mert költeményei életének eseményeiről, lelkiállapotáról, hangulatúról tudósítanak. Etre példa Balassi előtt nem volt. Utána is majd csak először Csokonai jut erre a lírai magaslatra. Az a bizonyos 1578- as esztendő pedig Losonczi Annával való találkozásának éve volt. Egy szenvedélyes szerelem kényszeríti versírásra, szinte akaratától függetlenül ömlenek a sorok. A szerelem után katonaélmények ihletik. De egri hadnagysága Idején inkább »élte az életet«, a vitézi élet szépségeit később énekelte meg. Katonai szolgálata után egy életre meghatározó olvasmányélmény következett : Poetae trés elegantissimi. A három költő közül (Marullus, Angerianus és Janus Secun- dus) közül különösen Marullus hat költészetére. Tudatosan akarja művelni a műköltészetet, s már Marullus-for- dításán átüt egyéni hangja, ereje. A vallásos. lírában eléri a csúcsokat. Bűn, bűnbánat, dac, perlekedés Istennel: Ady őseként szólal meg a tizenhatodik században. Hirdeti a szerelem szabadságát, melytől egy lépés a társadalmi különbségek elvetése. Nem is nyomtatták ki a verseit. A tizenhatodik században az egyetlen kinyomtatott világi témájú vers Horatius-mű (Eheu fugaces), amelyet egy Pál apostol életéről szóló.verses tanítás végére csempésztek. »Látod mely rövid, múlandó ez világ, / Elmúlik, higgyed, szinte mint az virág.-« Tasnádi Péter szikszói tanítómester szép strófája minden értekezésnél meggyőzőbben bizonyítja, hogy az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek után 50 esztendővel »a magyar nyelv készen állt egy magas színvonalú világi szerelmi líra művelésére, s Balassi volt az, aki ezt a lehetőséget a maga teljességében megragadta.-« Visszatérve az esztergomi táborba, a költő halálos ágyá.- hoz, elmondhatjuk: egy kalandregénybe illő élet, s egy rendkívül gazdag költői pálya szakadt meg itt, miután az utolsó költemény is papírra került: »Íme kioldoztam s Te elődbe hoztam fene ötté sebemet / Kit csak Te gyógyíthatsz, életre fordíthatsz, / Szánd keserves fejemet...« És a döbbenetes (jellemző?) »hivatalos« elparentálása a hadsereg német jegyzője által... Ezt írta aznap a veszteséglistára latinul: «Méghal- tak: Balassi, Bálint istentelen magyar.« Nemeskürty is Kla- niczay Tibor szép, pontos sorait idézi ezzel kapcsolatban: a német jegyző »akaratlanul ; is amellett tanúskodott, hogy Balassi azt jelentette, amit halála évében a kor már gonosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszakban, hősiességben, vérben és magasztos eszmékben, szépségben és szerelemben tobzódó világát.« Az »istentelen magyar« azonban halála után életre kelt, s már a következő évben latin nyelvű emlékkönyv jelent meg róla Bártfán. Imakönyvekben, templomi énekesikönyvekben »bújnak« meg versei, s halála után negyven esztendővel kiadják ' vallásos költeményeit. Az istenes versek tartották életben évszázadokon át; szerelmi lírája, »fajtalan énekei« csak kéziratban terjedtek, s majd csak a tizenkilencedik század második felében jelennek meg nyomtatásban. Ma már szinte hihetetlen, de igaz: Vajda János Gináját előbb ismerhette meg a magyar olvasó, mint Balassi Júliáját. De kétségtelen: kézáratban is hatott művészete; például Zrínyi Miklósra, akinek Csáktornyái könyvtárában megvoltak a »fajtalan énekek«, s aki a Balassi halálát idéző krónika lapjára ezt írta: »Hej, szegény Balassi Bálint!« »Szel- lem-ujjának« vonásait a Szigeti veszedelem híres soraiban is érezzük: »Én azki azelőtt ifjú elmével / Játszottam szerelemnek édes versével / Küszködtem Viola kegyetlenségével: / Mastan immár Mársnak hangosabb versével / Fegyvert, t vitézt éneklek ...« Kölcsey tisztelgett nagy előde emléke előtt legelőször. Utána Babitsig senki. Babits azonban a legfontosabbat állapította meg róla: a többi között zsenialitását, s azt, hogy ő az első hivatásos író a magyar költészet történetében. Nemeskürty István, a tudós, ezúttal is Nemeskürty Istvánt, az írót hívta segítségül. Munkájában a magyar nyelvű irodalom születésének évszázadába (az önvédelmi harcát vívó reneszánsz Magyarországba) vezeti vissza olvasóját, hogy teljes emberi és költői valóságban megismertesse vele Amor és Mars legszebb, legigazabb fiát, gyarmati Balassi Bálintot. Sz. A. Grúz iparművészet Grúz iparművészet! kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A iparművészet legrégebbi emlékei az i. e. VI—V. századból származnak. Sok szép alkotás, bronz, arany, ezüst edények, kerámia dísztárgyak bizonyítják a grúz kultúra magas szintjét. Az ősi hagyományokból táplálkozó művészet ma is virágkorát éli. Ebből ad ízelítőt a kiállítás, melynek tárgyai megvásárolhatók a fővárosi Nyírfácska Népművészeti Boltban. Ösvényt tapostak az élenjárók Újító pedagógusok ! Kiterjedt üzemegészségügyi szolgálat Kaposváron Tudományos ülésen adtak számot Kaposvár üzemegészségügyéről. A fejlődést fejezte ki az is, hogy a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság először működött közre az ülés megrendezésében. T.969-ben, az első üzemegészségügyi ankét idején négy főfoglalkozású üzemorvos tevékenykedett megyeszékhelyünkön, az idén már tíz főfoglalkozású és öt részfoglalkozású üzemi főorvos huszonhat üzemet lát eL Valamennyi nagyobb lét» számú üzemben, munkahelyen műköfük egészségügyi szolgálat A fejlesztés során a Volán Vállalat' rendelőjének a megépítése teszi teljessé Kaposváron az üzemegészségügy i hálózatot. A Volánnál részfoglalkozású orvos dolgozik még, a terv szerint itt is. nagyvállalathoz méltó körülmények teremtődnek. Elkészültek már az új épület kiviteli tervei. Erről tájékoztatta a IX. üzemegészségügyi tudományos ülés résztvevőit dr. Varjú Irén, a városi egészségügyi osztály vezetője. A Kaposvári Cukorgyár üzemegészségügyi helyzete állt az előadások középpontjában. Hagyomány az is, hogy minden évben más-más üzem mutatja be az egészségügyi szolgálat helyi működését, ugyanakkor betekinthetünk az üzemd vöröskeresztes munkába is. A cukorgyárban az első üzemorvos 1926-ban kezdte meg működését, s csaknem négy évtizedig tevékenykedett itt dr. Boda Béla, A részfogvéradómozgalom eredményei - rod, az óvó rendszabályok betartásáról, az elsősegélynyújtásról. A Kaposvári Cukorgyárban szervezték meg Kaposváron elsőként az önkéntes véradást, azóta szép hagyománnyá vált itt is, hogy aki csak teheti, hozzájárul mások gyógyításához és az életmentéshez. A gyár megbecsüli a véradókat, s tizenöt dolgozó kap 10—15—20 éves véradói múltjáért kitüntetést. H. B. lalkozású üzemorvosokat 1974- ben váltotta föl az első főfoglalkozású üzemorvos, dr. Buda Bálint főorvos. A cukorgyár sajátos feladata, működésé szabja meg az üzemorvos feladatát. A kampány idején ugrásszerűen emelkedett az itt dolgozók száma, s vannak, akik csupán egy-két napig maradnak a gyárban. Az orvosi gondozás nehézségeinek a sora keletkezik ebből. A kampányban sok idős ember is munkát vállal, rájuk különös gonddal kell ügyelni — beszélt feladatáról, munkájáról t dr. Buda Bálint Az orvos, nehezen oldhatja 1 meg ezt a feladatát, hiszen kevés, idő áll rendelkezésére, hogy megismerhesse idős, gondozásra szoruló betegét. A cukonrgyári munka sajátosságaihoz tartozik — sajnos — néhány fertőző betegség is. Iiyen a nyuiak által terjesztett lázas kór, szerencsére járványszerű elterjedésére még nem volt példa a kaposvári gyárban. Nyilván ez is az üzemorvosi szolgálat megelőző tevékenységét dicséri. Szigorúan ellenőrzik a higannval dolgozók egészségi állapotát is, mérgezés nem fordult e’ő. A turbinák zaja fülsiketítő. Eleinte nem szívesen használták a dolgozók az egyéni zaj- szűrőket, most a gyár __ rekonstrukciója során a műszaki zajvédelemmel is többet foglalkoznak. S mit tesz a dolgozók egészségnevelése érdekében a gyári vöröskeresztes szervezet? Val- kó Istvánné, a szervezet titkára számolt be az önkéntes Ha nem csal az emberismeretem. Pétervári Jánosné, a Kaposvári Hámán Kató Általános Iskola igazgatója gyógyító egyéniség. Bizalmat ébreszt: nem csalódik az, áld. vele beszélgetett, találkozott. A Köznevelés novemberi számában olvastam, hogy Kiváló újító elismerésben részesült, látogatásomat e témakörnek szenteltem. — Csalódást fogok okozni magának. Nem vagyok újító... A kezdet mindenesetre meglepett Bajvívó elődeink példáját követve huszárvágással igyekeztem célom felé. — Mióta áll az iskola élén? — Jövőre jubilálok, tíz éve... — És előtte? — A Rákóczi általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgoztam 1956-tól 1969-ig. Korábban a kaposvári kefegyárban ... — Kanyarodjunk vissza a pálya kezdetéig. — 1948-ban Szarvason végeztem el a tanítóképzőt Itt tanítottam először, majd a férjemet áthelyezték Nagykanizsára, onnan kerültünk Kaposvárra. Katedra helyett azonban csak hitegetést kaptam. Nem volt mit tennem, elhelyezkedtem a kefegyárban. Minden voltam. Most, ha adminisztrálnom kell, könnyűszerrel elvégzem, betanultam. A pedagógusokat egyébként nem készítik föl ennek a feladatnak az ellátására. — Mi minden volt a kefegyárban? — Először raktáros, aztán pénztáros, végül kontírozó könyvelő. — Nem hiányzott az iskola? — Dehogynem. Abban az időben nagy divat volt úgynevezett kultúrdélutánokat szervezni, kivettem a részem belőle. Az csillapította a szomjamat. Nem volt álláshely, csaknem hat évig mást csinált, mint amire képesítést szerzett. — Mi késztette a gyár elhagyására? — A könyvelés nem tetszett. Egész nap a kartonokat gyötörtem. És egyre jobban hiányoztak a gyerekek. — Segítette-e későbbi munkáját a gyárban szerzett tapasztalat? — Megtanultam — mondhatom —, hogyan Kell az emberekkel jó kapcsolatot teremteni. Mint már említettem, nem vagyok újító pedagógus, de feladatom, hogy segítsem azokat a kollégákat, akik ezzel foglalkoznak. Az emberek közötti kapcsolatteremtésben veszem hasznát a gyári éveknek. Újítási felelős vagyok tíz éve. — Mit újít a pedagógus? Csaknem minden óra új feladat eléállítja az alkotó, kezdeményező tanítót, tanárt. — Ma különösen így van, az 1972-es párthatározat nagy lendületet adott az alkotó pedagógusoknak. Újításuk hasonló a gyáriakéhoz. Vannak eszközjellegű és — amit nagyon szeretnénk szorgalmazni — nevelési újítások. Iskolatípustól függetlenül. Somogybán kevés a nevelési jellegű és az óvodai újítás. Tudom, hogy temérdek munkájuk van az óvónőknek, hiszen ők is új Erik Pjuvi Párbeszéd ÉN (javításra nyújtom az órámat az átvevőnek). ÁTVEVŐ (kihúzza az asztal fiókját, kotorászik benne). ÉN (kezemben tartom a javításra szánt órát). ÁTVEVŐ (a fiókban meglát egy köteg pénzt, átszámolja. Nem stimmel. Még egyszer átszámolja, egészen izgatottan. Maga elé kapja a számlát, idegesen kopog a papírvágó késsel. Harmadszor is átszámolja. Stimmel.) ÉN (rendületlen nyugalommal tenyeremen tartom az órát). ÁTVEVŐ (megpillantja a golyóstollat. Elhessenti vele a legyet. A toll a földre esik, a légy elrepül. A tovaszálló légy után bámul. A légy a plafonra száll.) ÊN (hátrahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (felveszi a lepottyant tollat, kipróbálja egy papíron, hogyan fog. Kicsavarja. kihúzza a betétet, a fény felé tartja, elmélyülten szemléli. A betét sötét tónusú, látszik, frissen van töltve. Visszadugja a betétet, akkurátusán becsavarja.) ÉN (Újra nyújtom az órát). ÁTVEVŐ (különös gonddal helyre igazítja homlokába hulló tincseit. Kihúzza az asztal fiókját, előkeres egy fésűt, betolja a fiókot; meg- fésülködik, kihúzza a fiókot, előkotor egy zsebtükröt, elmélyülten bámulja magát benne. A haja tökéletes rendben. Visszateszi a tükröt, betolja a fiókot, aztán kihúzza a fiókot, beteszi a fésűt, betolja a fiókot). ÉN (meglengetem kezemben az órát). ÁTVEVŐ (Feláll, a jobb oldali ajtó felé indul). ÉN (visszahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (visszatér a jobb oldali ajtón, leül, felém nyújtja a kezét). ÉN (rápillantok a kinyújtott kézre. A tenyere üres. Belepottyantom az órát). ÁTVEVŐ (feláll, eltűnik a bal oldali ajtón). ÉN (a baloldali ajtót fi- xirozom). ÁTVEVŐ (visszajön a bal oldali ajtón, leül, felém nyújtja az órát, tagadólag rázza a fejét). ÉN (elveszem az órát. bólintok. Minden világos: nincs pótalkatrész). Baraié Rozália fordítása nevelési program alapján dolgoznak. És tudom azt is, hogy vannak közöttük szép számmal, akik újat hoznak, de nem teszik közkinccsé. Talán nincs rá elég idejük ... — Somogybán honnan érkezett eddig a legtöbb újítás? — Az 503-as számú szakmunkásképzőből. a barcsi szakmunkásképzőből és az általános iskolából, a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolából. — Igazán nem sok ... — Az idén hét újítás érkezett be. Van némi javulás. — Ismertebb pedagógus újítók? — A kaposvári Matuszka házaspár, Kontra József, Sas Csaba szakfelügyelő, a marcali Ambrus házaspár ... — Közkinccsé váltak új módszereik, kikísérletezett új eszközeik? — A Pedagógus-továbbképző Intézet gondozza az újításokat, kiadványozási tervükben szerepel is, hogy nyomtatásban közreadják ezeket. Épp most van nyomdában egy ilyen csokor. Elkészítettük ez évre a megyei újítási szabályzatot, mely jogi alapot teremtett az elbírálásra. Újdonság benne, hogy a különböző pályázatokra írt dolgozatokon belül jelentkező új módszereket a szerző megjelölésével, újításként kezeljük.' Eddig ezek elvesztek — Miként hitelesítik az újításokat? — Szakemberek bevonáséval. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Tanszergyártó Vállalat készségesen áll rendelkezésünkre. Újításnak számítjuk azt is, ami »viszonylag új, azaz eddig Somogybán nem volt ismeretes, használatos. — Végül egy talán furcsa kérdés: az egy üzem — egy iskola mozgalom keretében volt-e példa arra, hogy egy szocialista brigád vagy egy dolgozó szülő adott be újítást? — Még nem, de azt hiszem,’ ennek a lehetősége sincs kizárva. Csupán nem az üzemhez, hanem a megyei művelődésügyi osztályhoz kell beküldeni az újítást. Pétervári Jánosné nemcsak jó közösséget tudott teremteni a Hámán Kató iskolában, nemcsak kitüntetett szorgalmazóba az újítómozgalomnak, hanem pedagógusdinasztiát is teremtett. Gyerekei is ezt a pályát választották. Ahogy ő mondta: — A családban én voltam az első, aki pedagógus szeretett volna lenni... Horányi Barna
