Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

A népgazdaság 1979. évi terve (Mytatás az 1. oldalról) sikerül maradéktalanul telje­síteni a tanácsi lakásépítési feladatot A tervezettnél tötob lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirány­zottnál több általános iskolai osztályterem és óvodai hely épüL A szakmunkásképző in­tézetekben viszont a tervezett­nél kisebb lesz az osztályter­mek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szocialista szektor beru­házásainak csökkentésére tett intézkedések nem bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához. A beruházásokra fordított összeg 8—9 százalék­kal, a mennyiségi teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő össze­get fordítanak. A nagyberu­házások kivitelezésének üte­messége javult de az előké­szítési, szervezési hiányossá­gok továbbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást Az 1978. évi befejezésre elő­irányzott tíz nagyberuházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül már ez évben megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát poli­propiléngyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát pvc- gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál na­gyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lénye­gesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a kész­letek állománya a termelés­nél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forga­lom a tervezettől eltérően ala­kul. A rubelelszámolású áru­forgalomban a kivitel eléri, a behozatal pedig megközelíti a tervezettet. A nem rubelelszá­molású áruforgalomban a ki­vitel a tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb. flz 1079. évi terv io céljai és előirányzatai 1979-ben a minőségi és ha­tékonysági tényezők fokozot­tabb előtérbe állításával biz­tosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását A termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének út­ja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dina­mikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a ter­melés és a kivitel szerkezeté­nek gyorsabb átalakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelékenység javí­tása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979-ben is tovább emel­kedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak, a készlet­felhalmozás az ésszerű gazdál­kodás követelményeinek meg­felelően az előző évinél ki­sebb mértékű lesi A belföldi felhasználásban csökken a felhalmozás, növekszik a fo­gyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági fel­adatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazda­ságpolitikai céljaival, azok el­érését szolgálják. Ennek meg­felelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedé­seket hoznak. azzal számol, hogy az eszkö­zök jobb, különösen a műtrá­gyák, növényvédő szerek, gé­pek, fehérjetakarmányok ta­karékosabb és gazdaságosabb használatával legalább 2—3 százalékkal emelkedik a me­zőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. A mű­trágya-felhasználás 9 száza­lékkal, a növényvédőszer-fel- használás 8 százalékkal nö­vekszik, kielégítőek a mező­gazdasági gépek beszerzési le­hetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével számol. Ezt a terméshozamok javításával kell elérni: a ga­bonatermés 2 százalékos, a zöldségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6—7 szá­zalékos növelésével. Az állattenyésztés termelé­sének 2 százalékkal kell nö­vekednie. A szarvasmarha — és ezen belül a tehénállo­mány, valamint a tejtermelés tovább emelkedik. A vágóser­tés-termelésben az eddig elért színvonalra építve további növekedést kell elérni. Ezt a nagyüzemi férőhelyek jobb kihasználásával és a takar­mánykereslet megfelelő kielé­gítésével kell megalapozni. Fontos feladat a takarmány­felhasználás javítása. 1979-ben az áruszállítási tel­jesítmények az ez évinél las­sabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3—3,5 százalékos, ezen belül a vas­úti szállítás 1,5—2 százalékos, a közúti szállítás 6—6,5 száza­lékos növekedésével számol. A személyszállítási teljesítmé­nyek várhatóan 5—5,5 száza­lékkal nőnek, itt a közúti köz­lekedés fejlődése meghaladja a vasútét. Tovább korszerű­södnek az utak, vasutak és a járműpark. Tovább fejlődik a távbeszélő hálózat. fl lakosság jövedelmei, íogyasziása, életkörülményei Az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: a nemzeti jövedelem növekedése az ipari termelés növekedése az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése a szocialista szektor beru­házásai összesen az egy lakosra jutó átlagos nominal jövedelem növekedése az egy keresőre jutó nominál­bér növekedése országos átlagban a fogyasztói árszínvonal növekedése az egy lakosra jutó reál- jövedelem növekedése egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése a lakosság fogyasztásának növekedése az összes lakásépítés ebből állami lakás Az ipar A terv szerint az ipari ter­melésben erőteljes szerkezeti változást kell elérni. A válla­latok, szövetkezetek a keres­letnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, az ál­lamközi kötelezettségekkel összhangban fokozzák a szo­cialista kivitelt és bővítsék a nem rubelelszámolású gazda­ságos kivitelt. Meg kell javí­tani a belföldi kooperációs kapcsolatokat. Növelni szük­séges a gazdaságosan előállít­ható féltermékek, alkatrészek, részegységek és késztermékek gyártását. Ezt a műszaki fej­lesztés meggyorsításával, a technológia és a gyártmányok korszerűsítésével, a termékek minőségének javításával, a ke­reskedelmi tevékenység fej­lesztésével kell elérni. Az er­re képes vállalatok termelésü­ket jelentősen bővíthetik. A gazdaságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termékek termelését az eddi­gieknél határozottabb intéz­kedésekkel kell visszaszoríta­ni. Ezt a hazai kereslet meg­felelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a ter­melő és a kereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködésé­vel folyamatosabbá kell ten­ni az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgalmát, elő 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárt Ft 7 százalék < százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1— 1,5 százalék 2— 2,5—3 százalék 90 ezer 31 ezer kell segíteni a termeiéi és értékesítés folyamatosságát, meg kell szüntetni • késeie­tek ésszerűtlen, indokoiailen felhalmozását, hasznosítani kell a fölösleges készleteket Az ipar állóeszköz-állomá­nya az 1979. évben is kAriU- belül 7 százalékkal — a ter­melés tervezett növekedésénél gyorsabban — bővül. Az ipar­ban a termelés növelését tel­jes egészében a termelékeny­ség emelésével kell megala­pozni. Építőipar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kismértékben haladja meg az 1978. évit. A folya­matban levő, elsősorban az 1979—80. években befejezendő nagyberuházásokat kivitelező szervezeteknél ugyanakkor számottevően nő az építési feladat. Az építőipari kapaci­tásokat ezekre a beruházá­sokra és a paksi atomerőmű építésére kell összpontosítani. A terv számol azzal, hogy a hatékonyság, ezen belül a munka termelékenysége, az építőiparban szintén javul, ezért az 1979. évi építési fel­adatok a jelenleginél kevesebb létszámmal teljesülnek. A mezőgazdaság i A mezőgazdaságban is el­sőrendű követelmény a ter­melés hatékonysága, A terv A terv a lakosság fogyasz­tásának 2.5—3 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nom.:náljö­vedelem 7, a reáljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, a reálbér 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkerese­te egy százalékot némileg meghaladóan nőhet. Fokozni szükséges a jövedelmeknek a végzett munka szerinti diffe­renciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenci­áltan emelkednek a régebben (1970. december 31. előtt) megállapított nyugdíjak: az 1971-től megállapítottak közül pedig a minimális nyugdíjak és a járadékok. Egyidejűleg nagyobb lesz a házastársi pótlék. Növekszik a tanácsok szociális segélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 4,7—4,9 százalékkal emelkedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is figye­lembe véve — 2,8 százalékkal a központi árintézkedések ár­színvonalnövelő hatása. A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlító áron 3—4 százalékkal növekedhet A terv célja, hogy a termelő- és a kereskedelmi vállalatok na­gyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek minél jobb kielégítésére, a válasz­ték bővítésére. A terv az 1979. évben az ötéves tervben számítottnál valamivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Állami erőből mintegy 31 ezer lakás épüL A taná­csok és a kivitelezők fontos feladata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú intéz- ményellá/tottsága : a lakások­kal összehangoltan épüljenek meg a bölcsődék, óvódák, ál­talános iskolák és más létesít­mények. Az egéeeségflgyt és szociá- M ellátásban a kórháziágv- eüátoiuág tovább javul. 1400 új *y<5«yintéa»ti ágy létesül A járóbetegellátást 50 új ál­talános és gyermekorvnál kör­zet, napi 650 új szakorvosi óra szolgálja. Mintegy 4200 böl­csődei hely létesül. Közel 19 ezer új óvodai hely és mint­egy 900 általános iskolai osz­tályterem épüL A szocialista szektor beru­házásaira 204—206 milliárd forint, az 1978. évi várható teljesítésnél folyó árakon szá­mítva 4—5 százalékkal maga­sabb összeg fordítható. A be­ruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A beruházási eszközöket a folyamatban le­vő beruházásokra kell össz­pontosítani. Űj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati be­ruházások összege kismérték­ben emelkedik. Az exportké­pességet növelő vállalati be­ruházások továbbra is előny­ben részesülnek. Gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének elő kell segíte­nie a hatékonyság • további nö­velését, a gazdasági egyensúly javítását. A termelés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a be­hozatalnál gyorsabb ütemben kell növelni. A rubelelszámo­lású áruforgalom — az ál­lamközi megállapodásoknak megfelelően — 7—8 százalék­kal növekszik. Megindulnak a Szovjetunióból a gáz- és a villamosenergia-száilítások az orenburgi gázvezetéken, il­letve a Vinyica—Albertirsa között fölépített 750 kv-os táv­vezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok törekedjenek új piacok meg­szerzésére, a tartós együttmű­ködési kapcsolatok különböző formálnak kialakítására, a piaci lehetőségek jobb kihasz­nálására. Ezért tovább kell fejleszteni a termelő vállala­tokkal a közös érdekeltséget ái az együttműködést. Az 1979. éri népgazdasági terv végrehajtását szolgáié intézkedések Az 197». évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaság­irányítás központi és helyi szervei a terv céljainak meg­felelő, az össztársadalmi érde­keket kifejezésre juttató egy­séges irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a központi dön­téseket és intézkedéseket, fo­lyamatosan kísérjék figyelem­mel a gazdasági folyamatokat, szükség esetén kezdeményez­zék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további in­tézkedéseket. Az 1979. évi terv fő gazda­ságpolitikai céljainak megva­lósulását szolgálja más intéz­kedések mellett a gazdasági szabályozó rendszer egyes ele­meinek módosítása. Ezek cél­ja olyan gazdálkodási felté­telek létrehozása, amelyek a vállalatokat a termelés szer kezeiének erőteljesebb változ­tatására, a gazdaságos kivite bővítésére, a takarékosabl gazdálkodásra és a minőség követelmények előtérbe helye zésére késztetik. A módosítások összhangba! vannak az irányítási rendszei »lapel veivel Következeteseb ben és egyértelműbben köz­vetítik az irányítási rendszer alapvető követelményeit. Fo­kozzák a gazdasági hatékony­ság növelésére és a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének ja­vítására irányuló ösztönzést. Teret engednek egyúttal an­nak, hogy a vállalati és a sze­mélyi jövedelmek a tényleges teljesítményektől függően dif­ferenciálódjanak. A gazdasági szabályozó rendszer módosítása, az egyéb döntések és intézkedések csak akikor lehetnek eredményesek, ha azokat a gazdasági irányí­tás és a gazdálkodás minden szintjén egységesen és követ­kezetesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az ál­talános gazdálkodási feltéte­leket egyedi engedményekkel könnyíteni nem lehet. Az 1979. évi terv eddigi eredményeinknek, a népgaz­daság további fejlődésének, hosszabb távú céljainak jobb megalapozását szolgálja, A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve teljes alkotó erejével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. A KGST a 30. évforduló előtt A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1979-ben ün­nepli fennállásának 3U. év­fordulóját. A jubileumra ké­szülő szocialista gazdasági közösség kilenc tagállama az utóbbi három évtized alatt igen nagy utat tett meg, ezt bizonyítja az is, hogy az ipa­ri termelés fejlődési ütemé­ben ma már mind az Egye­sült Államokat, mind pedig a nyugat-európai országokat megelőzik, s olyan, eredmé­nyes együttműködési formá­kat alakítottak ki, amelyek­hez hatékonyságban hason­lóval egyetlen más gazdasági tömörülés sem rendelkezik. A tagországok közösen fej­lesztették világszínvonalra a csapágygyártást, amelyben leginkább a Szovjetunió és Csehszlovákia jeleskedik, de igen gyümölcsöző együtt­működés alakult ki Magyar- ország, Lengyelország és az NDK között is. Ennek alátá­masztására csupán egy adat: a KGST tagállamai jelenleg több mint kétezer féle csap­ágyat állítanak elő. Hasonló eredmények születtek más területeken is. Gazdasági szakemberek az együttműkö­dés színvonalát a szakosodás fejlettségével mérik; a KGST ezen a téren sem vall szé­gyent. Lengyelország és a Szovjetunió állítja elő . pél­dául ma már a közösség föld­gépeinek 95 százalékát, Ma­gyarország és a Szovjetunió az autóbuszok csaknem 80 százalékát, az NDK a sze­mélyszállító vasúti . kocsik több mint háromnegyedét, Bulgária pedig a villamos targoncák csaknem száz szá­zalékát Korunk egyik fontos kér-. dése az energiaellátás. A KGST országok ezen a terü­leten is gyümölcsöző együtt­működési formákat fejlesz­tettek ki. A KGST nyílt szervezet. Minden ország, amely kész azonosulni céljaival és el­veivel, sikeresen együttmű­ködhet a szocialista országok gazdasági szervezetével. Ilyen jellegű kapcsolatokat alakí­tott ki például a KGST Ju­goszláviával, Finnországgal, Mexikóval és Irakkal. A szo­cialista országok kapcsoló­dása a nemzetközi munka- megosztásba, nemcsak a szer­vezeten belül, hanem annak keretein túl is feltételezi a kölcsönös előnyök biztosítá­sát, a felek egyenjogúságá­nak tiszteletben tartását. És hogy ezek az elvek a gya­korlatban megvalósulnak, ta­núsítja, hogy a KGST tag­államai jelenleg 75 fejlődő országgal együttműködnek eredményesen. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát alkotó szo­cialista országok gazdasága csaknem három évtizedes fejlődésének eredményeiről a KGST megalakulása közelgő 30. évfordulójával kapcsola­tos rendezvényekről tájékoz­tatta Jerzy Szopa, a gazda­sági szervezet titkárának he­lyettese, a szovjet és a kül­földi sajtó képviselőit e heti — moszkvai — sajtókonfe­renciáján. Rámutatott: a szo­cialista országok gazdasági szervezetet alkotó országok megsokszorozták gazdasági potenciáljukat, az iparilag fejlett államok sorába emel­kedtek. A tagállamok terü­lete a földkereksék 18,7 szá­zalékát, mintegy 25 millió négyzetkilométert tesz ki, itt él a föld lakosságának több mint tíz százaléka, 427 millió ember. A KGST-országok gazdasá­ga a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé vált. Jelen­leg a KGST-tagállamok ad­ják a világ ipari termelése növekedésének több mint a felét. Három évtized alatt a KGST tagországokban az egy főre jutó ipari termelés a nyolcszorosára nőtt, miköz­ben v ill ágviszo ny 1 a tba n. ez a mutató mindössze 3,2. A KGST-országokban ál­lítják elő jelenleg a világ ipari termelésének mintegy egyharmadát. Egyre gyako­ribbak a több országot érintő közös beruházások, amelyek közül kiemelkedik az oren­burgi gáztávvezeték, az uszty —ilimszki cellulóz- és pa­píripari kombinát, a kijem- bajevi ércdúsító, a Vinnyica —Albertirsa közötti 750 kilo­voltos elektromos távveze­ték, amelynek első szakaszát a közelmúltban adták át ha­táridő előtt. Valamennyi tagországban nagy fejlődésnek indultak az egyes iparágak. Magyarorszá­gon például a műszergyártás, a vegyipari gépgyártás, a szerszámgépgyártás és az építőipari berendezések gyártása. Hazánkban 1951—■ 1977 között 18, a Szovjet­unióban 14 százalékkal nőt­tek a mezőgazdasági beru­házások. A szocialista országok gaz­dasági szervezete fennállásá­nak 30. évfordulójáról a KGST XXXIII. 1979. nyarán Moszkvában megtartandó ülésszakán emlékeznek meg ünnepélyesen. Az ENSZ szék­helyén a napokban nyílt, Genfben pedig márciusban nyílik meg a KGST történe­tét bemutató kiállítás. Egy kérdésre válaszolva Jerzy Szopa nyomatékkai rá­mutatott: sem jogi, sem szer­vezeti, sem pedig gazdasági akadálya nincs annak, hogy a KGST és az EGK. illetve a tagállamok megállapodást kössenek egymással. Az er­ről megkezdett tárgyalásokat folytatják. Gromiko-Vaue találkozó Genfben pénteken folyta­tódtak Andrej Gromiko Sow­jet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélé­sei a hadászati támadófegy­verzet korlátozásáról meg­kötendő újabb szovjet—ame­rikai megállapodásról. A két küldöttség 2 és egynegyed óráig tartó délelőtti ülésén to­vábbra is a SALT-témakörrel összefüggő, eddig megoldat­lan kérdések szerepeltek. Lehetséges, hogy a külügy­miniszteri tárgyalások szom­baton is folytatódnak. A két küldöttségvezető a tanácskozások menetét konst­ruktívnak minősítette, de éreztette: még sok munka van hátra az esvezmény végleges kidolgozásáig. Leplezetlen aggodalom Windhoehban Elfogadták az ENSZ-tervet A dél-afrikai rezsim és rta- míbiai bábjai pénteken leple­zetlen aggodalommal ugyan, de elfogadták azt a tervet, hogy jövőre ENSZ-ellenőrzés mellett megtartsák a délnyu­gat-afrikai terület jövőjét meghatározó választásokat. Pieter Botha, a Nimíbiát tör­vénytelenül megszálló dél­afrikai kormányzat feje Wind, hoekben bejelentette e lénye­gében formális tényt, hogy a namíbiai »alkotmányozói gyű­lés" döntő többsége »-megsza­vazta" az ENSZ-tervet. Pretoria és a Windhoek: vezetőség — elsősorban «de­mokratikus TumhaHe-saB­vetség — amiatt aggódik, hogy a jövő évi választásokon részt venne a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet, a Swapo is. Tény, hogy az ENSZ a Swapót ismeri el a namí­biai nép jelenleg egyetlen törvényes képviselőjének. Ami a választások időpont­ját, valamint az ENSZ-ellen- őrzés formáját és mértékét illeti, erről a közeljövőben kezdődnek tárgyalások as ENSZ namíbiai különmegbí- zottja és a dél-afrikai meg­szálló hatóságok vezetője, Marthinus Steyn között.

Next

/
Thumbnails
Contents