Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

A citerakészttô BwudM Fenne harminc esztendeje Ä Pusztakovácsi szélén, maga készítette házá­ban. A volt hadifogoly lete­lepedett az akkor még ke­vesebb lelket számláló falu­ban, megházasodott, e mivel a szegénységet csak a két keze munkájával enyhítette, neki­látott, hogy házat építsen. Vá­lyogot vert, falat húzott, ajtót és ablakot faragott. A ház ma is áll, s benne minden a keze munkájára emlékeztet Teltek az évek, és főicsepe­redett a két fiú és a leány. Már felnőtt emberek, családot alapítottak. A sokat megjárt és tapasztalt ember ma öröm­telibb munkára fogja még mindig termi vágyó kezét — citerát készít. Mert Buzsáki Ferenc életéhez mindig szoro­san kapcsolódott a zene. — Nem tanultam én zenél­ni, csak úgy kedvtelésből von­zódtam hozzá. Volt nekem egy régi, gombos harmonikám. Azt még valamikor Mogyoróssy Gyula hangszergyárában ké­szítették, hozzám 1919-ben ke­rült Annak is szép története van. Élt a faluban egy orosz hadifogoly, aki még szél­ső világhábo­rú után ma­radt itt Meg­nősült gyere­ked lettek, az­tán egy szép nap fölkere­kedtek, hogy visszatérje­nek Szibériá­ba Orosz Sán­dornak hív­ták a faluban, cipész volt a mestersége. Amikor el­ment itthagy­ta a szerszá­mait, egy nagy varrógépet és a gombos har­monikát Meg­vettük tőle, az enyém lett Sokáig őriz­tem, de végül elkallódott va­lahova. Szép minták voltak azon a harmonikán, emlékezik, s ta­lán a régi hangszer szere tele tér most vissza, amikor a ma- Ft készítette citerákat azok­kal a régi motívumokkal dí­szíti. Növényvédelmi tájékoztató A nagyüzemi permetezőgépek felülvizsgálata A téli, fagymentes napokon a nagyüzemi növényvédő gé­pek karbantartása, kijavítása után szükséges meggyőződni a szakszerű és pontos beállí­tásról. A növényvédő szerek kijuttatása akkor megfelelő, ha az engedélyezési okiratban előírt mennyiségben, a per­metezett felület egyenletesen befedve marad. A kijuttatott permetlé mennyisége a gép szórásteljesítményétől, hala­dási sebességétől és munka­szélességétől függ. A legtöbb növényvédelmi gépen a szó­rásteljesítmény szabályozása a nyomásszabályozó szelep fokozatos vagy fokozat nél­küli beállításával és a géphez tartozó szórófejsorozatok cse­réjével történik. Tee-Jet és más réseit rendszerű szántó­földi szórófejeknél esetenként az utáncsepegést gátló, szűrö­vei egybeépített golyó&zelep- sorozatok cseréje is szüksé­ges. Előfordulhat — különö­sen fokozatos nyomásállítás­nál —, hogy a szükséges szó­rásteljesítményt csak megkö­zelíteni tudjuk. Ilyenkor az általunk kívánt teljesítmény­hez legközelebbi szórásértéket állítjuk be. A helyes szórásteljesítmény beállításánál ismernünk kell a permetezőgép 1 ha-ra vo­natkozó folyadékfelhasználási normáját. Húzatási próbával ■ ellenőrizhetjük a legegysze­rűbben. A gép tartályát tisz­ta vízzel feltöltve, pontosan kimért negyed hektárt leper­metezünk. A húzatási próha után mérőedénnyel pótoljuk a hiányzó folyadékot Ha elté­rés van az általunk számított és a ténylegesen kijuttatott permetlé mennyisége között, ezt kis mértékben kiegyen­líthetjük a nyomás szabályo­zásával. Ha aránylag tömény, ola­jos. nagy vizkozitású növény­védő szert használunk, ezek­nél a kiszórt mennyiség a beállításhoz használt tiszta vízhez képest jelentősen eltér­het ezért a beállított értéket az első tartály ki permetezése után célszerű ellenőrizni. A haladási sebesség meg­választása ás ellenőrzése is döntő tényező. A teljesít­mény növelése szempontjából lényeges, hogy az adott talaj - viszonyok mellett alkalmaz­ható legnagyobb haladási se­bességet válasszuk ki. A megfelelő vontatási sebességet úgy tudjuk a legegyszerűbben meghatározni, ha megmérjük, hogy bekapcsolt szórószerke­zettel mennyi idő alatt tesz meg a gép 100 m-t, olyan se­bességgel, amely sebességtar­tományban a szórásképpel is és a szórásteljesitménnyel is elégedettek vagyunk. Ha a permetezőgép szóró­fejei kopottak, a munkaszé­lességen belül sávonkénti túl­adagolás jelentkezik pontosan beállított folyadékfelhaszná­lási norma mellett is. Ezért fontos a szóráskép ellenőrzé­se. Különösen szállítólevegőe permetezésnél az egyenletes­séget sokszor csak úgy tudjuk biztosítani, ha az alsó, közép­ső és felső szórófejekbe kü­lönböző szórólapkákat te­szünk. A gyürnölcsfaperme- tező hidraulikus cseppképzé- sű szórószerkezeteknél és a szállítólevegős szórószerkeze­teknél egyaránt fontos, hogy a permet áthaladjon a lomb- koronán. Ha ez nem sikerül, a szállítólevegős gépeknél a ha­ladási sebesség csökkentésé­vel a hatósugár növelhető. Hidraulikus cseppképzésű gé­peknél a hatótávolságot fo­kozhatjuk nagyobb kilépő nyílású szórólapkák fölszere­lésével és a nyomás növelé­sével. — Van, aki este szórakozni jár a kocsmába vagy a bará­tokhoz. Én inkább itthon ma­radok, és citerákat csinálok. Lombfűrésszel kivágom, ösz- szeragasztom, díszítem és be­lakkozom ókét. Vettek tőlem falubeliek, de vettek távolab- biak is. Itt járt egyszer a szenyéri kultúrháiz igazgatója, citerákat rendelt. Buzsáki Ferenc elké­szítette őket, és ráírta díszes betűkkel: Készült a szenyéri népi együttes számára. De játszanak buzsákiak is a ét­téréin. Két példány most a falat díszíti. Azokat a két kisuznokának készítette. Egy bánata van. Felajánlot­ta a községi kultúrosnak, ala­kítsanak Pusztakovácsiban is citerazenekart. A javaslatból azonban nem lett semmi. Ta­lán itt a faluban nem akad érdeklődő, vélem, de Buzsáki Ferenc nem ért egyet ezzel. Hiszen kértek tőle és most is kérnék idevalósiak citerát. Am a zenekarba mégsem akad je­lentkező. I Az erdészetnél dolgozik, időszaki munkás. Két fia a községi termelőszövetkezet tagja, az egyik gépjárműveze­tő, a másik állattenyésztő. Itt élnek a faluban ők is, meg a lánya is a családjával. Leveszi a falról az unokák­nak készült citerát, tollat hoz, és játszani kezd az egyiken. Régi dallamok csendülnek föL Hátul az udvarban, a fészer mélyén álló gyalupadon már formálódik két új citera. Va­jon ki fog rajtuk játszani? B. A. Jerzy Edígey Mister MocAreck üzletei FORDÍTOTTA’BÁBA MHÁlY Láttam az osztályunkat, a nyolc -B—t, a Mikolaj Rey gimnáziumban derék osztály- főnökünkkel, Olearski pro­fesszorral. A kirándulásokat a Kálvária-hegy környékére, ahol Henio Makaneket elkap­ták velem, Jurek Deubellel, Zbyszek Kaminskival epvütt, amint pókereztünk. Hár­munknak már sikerült elrej­teni a kártyát, de Henio, aki nem látta Olearskit, mert hát­tal ült az ajtónak, még alku­dozott : — Ez öt zloty, és rá még húsz! Es milyen ostoba arcot vá­gott, amikor az osztályfőnök a vállán át beletekintett a lapjába, s nyugodtan azt mondta: — Ilyen rossz lappal? Szé­gyellheted magad a licitálá- ért, Makarek. Az iskolai időket feleleve­nítő film elszakadt. Megkap­tuk az érettségi bizonyítványt. Az addig összetartó osztály kis csoportokra hullott, szét Egyesek az egyetemre men­tek, mások a műszakira vagy kereskedelmi főiskolára. Is­mét mások nem akartak, vagy nem engedték meg ma­guknak azt a luxust, hogy to­vább tanuljanak, és munkát kerestek. Henio is ehhez a csoporthoz tartozott. Egy filmirodába ment el dolgozni, nem messze a Marszalkows- kátóL Emlékszem, gyakran kaptunk tőle ingyen jegyet. Makarek nem csinált nagy karriert. Gyakran ismételte, hogy a film az egy nagy üz­let, és terveket szövögetett arról, hogy egyszer saját ke­zére dolgozik, de ennek a pénzhiány volt az akadálya. Legjobb teniszezőnk és úszónk furcsamód nem tudott az élet­ben boldogulni. Tehát akkor, amikor már a többiek elvé­gezték az egyetemet és meg­kezdték szépen ívelő karrier­jüket. ő változatlanul tisztvi­selő volt a filmirodában. Meg akart nősülni, megis­mertem azt a lányt is, akit menyasszonyaként mutatott be. Biztosan pénze volt mert szépséggel nem áldotta meg az ég, és jó néhány esztendő­vel idősebb volt HenryknéL Makareknek, a csinos, kispor­tolt férfinak, hallatlan sike­rei voltak a nők körében, de valahogy házasságra egyikkel sem került sor. Hitkán találkoztam akko­riban Henrykket mert ügyvé­di gyakorlatom nagyon elfog­lalt Tudtam, hogy nem megy valami fényesen a sorsa. Film terveiből semmi sem lett. Az ügynökségen is elvesztette ál­lását és kénytelen volt na­gyon kevés havi fizetésért a Lengyel Takarékpénztárnál állást vállalni, ahol természe­tesen a -nulláról-« startolt Nagyon tehetséges volt, min­dig nagyszerű ötletei voltak, de soha nem tudta alárendel­ni magát a hivatali szabá­lyoknak. A bankban a mun­ka nagyon sajátos. Henryk, bosszúságára, a legunálma- sabbat fogta ki, és a csekk­osztályon kapott beosztást. A Lengyel Takarékpénztárnak nem voltak gazidag ügyfelei. A tanácsi rónaiatok munkavédelme A munkások épségéért, egészségéért A megyei tanács ipari osztályának irányítása alá négy ipari szervezet tartozik: a Kefe- és Műanyagipari Vál­lalat, a tabi Campingcikk Vállalat, a nyomda és a- Pa­tyolat Ezek munkavédelmi helyzetéről tanácskoztak teg­nap a megyei tanácson. A négy vállalat összlétszá- ma 1510. Ebből 1287 a fizikai dolgozó. E négy vállalatnál évek óta fokozatosan csökkent a balesetek száma: 1970-ben negyvennégy, 1977-ben pedig huszonöt baleset történt. Az emiatt kiesett munkanapok 1592-ről 1091-re csökkentek. Elgondolkodtató azonban, hogy amíg 1970-ben egy bal­eset átlagosan 36,2 nap mun­kaidő-kiesést jelentett, addig ez az érték tavaly már 43,6 napra emelkedett Ennek egyik oka a balesetek súlyos­bodása. Ezt támasztja alá, hogy 1976-ban a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál egy halálos kimenetelű üzemi bal­eset is volt Az idén november 30-ig is­merjük az adatokat: addig az üzemi balesetek száma har­mincra emelkedett A decem­beri tények már elkeserítőek : 5-én munka közben meghalt egy munkás a Somogy megyei Patyolat Vállalatnál. Fris Ferenc, az ipari osz­tály helyettes vezetője szerint a dolgozók egyre igényeseb­bek munkahelyükön. A gaz­dasági vezetők is felismerik: a szociális, egészségügyi és munkavédelmi feladatok meg­oldása fontos eszköze a terv­szerű munkaerő-gazdálkodás­nak, a termelési tervek meg­valósításának. A munkafelté­telek és a munkahelyi légkör közötti kölcsönhatás is elvitat­hatatlan. Az alkalmazott tech­nika, technológia a közelmúlt­ban rohamosan fejlődött. Mi­közben az új gépek, beren­dezések, technológiák meg­szüntetik a korábbi baleseti veszélyeket, újabb károsító veszélyforrásokat is jelenthet­nek A négy vállalat technológiai folyamatainak és berendezé­seinek korszerűsítése, további tökéletesítése, az elavult vé­dőberendezések fejlesztése, cseréje és a nehéz fizikai munka gépesítése során javult az üzemegészségügyi helyzet. Csökkent az egyoldalú terhe­lésből és a túlzott fizikai igénybevételből származó ár­talmak aránya. A klímaviszo­nyok is javultak. Ma már kevesebb a por, a hő, a zaj­terhelés, mint korábban. Min­denhol rendszeres az üzemor­vosi ellátás. Bár a jelenlegi tervidőszak­ban jelentős szerepet kap a munkavédelem, el kell érni, hogy a gazdasági, termelési feladatokkal egyenértékűvé váljon a szociális, a munka­védelmi, az üzemegészségügyi tervezés. Figyelni kell a dol­gozók jelzéseire és a műsze­res vizsgálatok eredményeire A balesetek megelőzésében nagy szerepe van a tervszerű és céltudatos karbantartásnak. Éppen ezért folyamatosan gondoskodni kell a közép- és nagyjavítások elvégzéséről, a biztonságtechnikai követel­mények érvényesítéséről. A gazdasági vezetők feladata, hogy a dolgozók éleiét testi épségét, egészségét óvják. Üzemi baleset előidézője foglalkozási megbetegedés okozója lehet a mértéktele« túlóráztatás. Különösen a ter­hes anyák veszélytelen fog­lalkoztatására kell ügyelni. A több gyermekes vagy gyer­meküket egyedül nevelő nő­két ne rendeljék be több mű­szakra, és kíméljék őket a túlzott túlóráztatástól. A fiataloknál döntő a mun­kával való ismerkedés (pél­dául nyári foglalkoztatásuk) és a munkába lépés időszaka — a munkavédelem szemszö­géből is. Fogadásukra, felké­szítésükre, oktatásukra és be­tanításukra az eddiginél jó­val nagyobb gondot kell for­dítani. Sajnos, a munkavédel­mi oktatások még mindig fel­színesek. Előfordul, hogy aa oktató sem eléggé felkészült, és nem alkalmas arra, hogy ismereteket továbbítson. Ke­vés a szemléltetés az oktatá­son. A munkavédelmi szem-: lék többsége formális. A Mi­nisztertanács belső, ellenőrzés­re vonatkozó, rendelete felhív­ja a figyelmet a szemlék rendszeres megtartására éa színvonaluk fokozására. A VI. ötéves terv előkészítésé­nél a vállalatvezetők fokozot­tabban vegyék figyelembe a környezetvédelmi szemponto­kat az élet- és munkakörül­mények javítását szolgáló In­tézkedéseikben. A munkavédelem korszerű­sítésében sokat várhatunk a jövő évben kiírandó munka- védelmi pályázattól. Havas, jeges utakon Közúti ellenőrzés a kaposvári járásban — Jő úttthk lesz — mondták a rendőrségen induláskor. Persze a »jó« nagyon is rela­tív jelző ebben az esetben. Mert amikor kásás hó, ítt-ott jég borítja az útburkolatot, korántsem kellemes autózni. Ilyenkor a forgalom is ki­sebb, akinek nem szükséges, nem indul útnak. Szemerkél az eső, talán elmossa a havat. A csekk-kontóik tulajdonosai általában városi hivatalok voltak. Ilyen úton finanszíroz­ták a különféle speciális cé­lokat Makarek ablakánál ezért minimális volt a forga­lom. Tízegynéhány csekk el­intézése naponta. Bár ezek a csekkek komoly összegekről szóltak, nem tudták a tisztvi­selő nyolcórás munkaidejét kitölteni. Ezért Makarek sza­bad perceiben kinyitotta az újságot és olvasgatni kezdett ami Viszont nem tetszett a bank vezetőségének. Ezért aztán nagyon lassan kapasz­kodott felfelé a hivatali lét­rán. Amikor abban az időben találkoztam vele, keserű volt Egyszerűen nem látott maga előtt perspektívát. Azt mond­ta, hogy mindent föl szeretne rúgni és elutazni abból az át­kozott ... Elkövetkezett 1939. szep­tember 1.1 Varsó lakói reggel hét órakor a hitleri repülőgé­pek első támadására ébred­tek. Néhány órával később a körzeti katonai parancsnok­ság emeletes, sárga épülete körül sok ezer fiatalember kerengett. Közöttük találkoz­tam Hfenryk Makarekkel is. Örömmel fogadta a háború kitörését. Végre — mondta—, valami változik ebben a ku­tya életben. Egyenruhát ka­punk, fegyvert és megyünk »a büdös németeket ütni«. Saj­nos, az önkénteseket egy cé­dulával hazaküldték. Egy őr­nagy megparancsolta, hogy oszoljanak, majd megkapják a behívóparancsot. Nyugod­tan tértünk vissza a mun­kánkhoz. Senki sem sejtette még közülünk, hogy az ese­mények villámgyorsan tragi­kus fordulatot vesznek. (Folytat fűk.) Vagy ráfagy az útestre, és még jobban megkeseríti az autósok életét. Egy PA-s Wartburg halad előttünk a 67-esen. 50—60 ki­lométeres sebességgel megy a kocsi, páran besorolnak mö­géje. de van, aki nem bírja sokáig türelemmel. Egy Lada -kilő« a Wartburg mögül az aszalói kanyarnál Éppen visz- szatér jobbra, már jönnek is szemből a járművek. A Wart­burg udvariasan maga elé en­gedi. A vezető nem kockáztat. Inkább tíz perccel később ér­jen célhoz Egy szembejövő Polski — meglátva a rendőr­autót — hirtelen csökkenti a sebességét A kocsi egy ki­csit megfarol, aztán újra egye­nesbe áll. Ilyen úton minden meggondolatlan mozdulat bal­esethez vezethet. Mern vesszen tmik! ős után ta­lálkozunk egy járőrrel. Éppen az imént segítettek kivonszol­ni egv árokba csúszott kocsit. Nem történt nagyobb baj, csak a vezetője nem számított arra, hogy a kanyarban csú­szós az út és nagyobb sebes­séggel fordult mint lehetett volna. Teherautók húznak el és néhány személygépkocsi. Ka- posfüreden egy répaszállító teherautót érünk utol. »Ka­csázik« az úton, bizonytalanul halad. Az URH-s kocsi eléje kerül, felvillan az »Állj! El­lenőrzés« tábla. A teherautó vezetője kiszáll a -pilótafülké­ből«, átadja a szükséges ira­tokat. Minden rendben, a me­netlevelet is pontosan vezet­te — ami egyébként majdnem ritkaságszámba megy —, az­tán a szondábg- fúj. Nem ivott, nem ezért imbolygóit tehát a kocsi. Kiderült, hogy a kor­mányszerkezettel van valami baj. — Én már többször beírtam a iavítókönyvbe, hogy tegyék rendbe, de nem történt sem­mi — mondja a gépkocsiveze­tő. I — Honnan jön? — Szentgáioskérről (szállí­tom a répát — válaszolt. — Egyébként erre a kocsira raj­tam kívül más nem is mer lei ülni. Neki viszont mennie kell.' Egészen addig, amíg baj nem történik. Az is igaz, hogy a ZIL-ekneik, IFÁ-knak ez az út még nem »ellenfél«. Tud­ják Is ezt a nagy kocsik vo­lánjánál ülők, s gyorsabban hajtanak, mint a személygép­kocsivezetők. A Somogysárd környéki utakon már több a szóvá ten­ni való. Forgalmi engedély nélküli vontató, autó rossz vi­lágítással, s kerékpárok, me­lyeknek a reggeli sötétben semmiféle világításuk nem volt Azután délelőtt felbuk­kan egy kék, ősrégi Moszk­vics. Rendszámtábla nélkül. A rendőrautó utána fordult. A Moszkvics Sömyepuszta felé igyekszik. Az URH-s kocsi vezetője 70—75 kilométeres se­bességnél nem megy gyorsa l> ban, így is -korcsolyázik« a kocsi. Am a Moszkvics »sö­pör« rendületlenül, hol ke­resztben az úton. hol hosszá­ban. De szerencséje van, a villanyoszlopokat mindig ki­kerüli. A földúton is tartja a tempót. Somogyfajszom osz­loptól oszlopig csúszik az úton,' de csak -fötör«. Végül egy er­dőben tűnik el, ahova már lehetetlen követni. Most meg­úszta, nemcsak az ellenőrzést, hanem a balesetet is. Hazafelé jövet teherautó húz ki egy fehér Ladát az árokból. — Az ismerősöm előtt fé-‘ keztem. hogy fölvegyem, az­tán már hiába volt minden, az árokban kötöttem ki — mondja a gépkocsivezető. Sze­rencsére nincs komoly baj, a Lada folytathatja útját. A tegnapi útviszonyok bi­zony próbára tették a gépko­csivezetőket. Am felelőtlenek! így is akadtak. Mint ahogy akadtak olyanok is, akik rosz- szúl vezették a menetlevele­ket, és olyan is, aki Kaposvá­ron a jelzőlámpánál — tudva,' hogy veszélyes fékezni — gon­dolkodás nélkül átszáguldott a piros jelzésen. Most csak 100 forintjába került Dán Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents