Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

Téli esték űrelődési házban A próbateremben Er zsák, a szomszédban írógépkopogás Erzsók csúnya lesz, és szerelmes... Hegyi szeleik fújtak Balaton- bogláron, mikor a községben jártunk. A Vikár Béla Mű­velődési Ház valamennyi ter­mében szorgalmas munka folyt az esti órákban. A zene­teremben egymásnak adták át a zongoraszéket a siófoki ze­neiskola kihelyezett tagozatá­nak a növendékei. A másik teremből írógépek pattogó ritmusa hallatszott ki: Mé­száros Györgyné irányításával a bogiári lányok, asszonyok a leckét gyakorolták. A TIT keretében októberben gépíró­tanfolyam indult Balatonbog- láron — tájékoztatott. Tizen­nyolcán járnak a tanfolyamra, többnyire olyanok — mondta Mészáros Györgyné —, akik most igyekeznek megszerezni — Ki tudja előre megmon- ! dani, meddig bírom fizikailag a fodrászatot. A lábakat erő­sen igénybe veszi ez a szak-1 ma. — A fodrászatot vagy a gépírást tartja »érdekesebb« foglalkozásnak ? — Most még a fodrászat mellett döntök, de lehet, hogy ha a gépírást jobban megis­merem, ez is megtetszik. Ed­dig csak a hasznos oldalát néztem a tanfolyamnak. — Az idejéből miként fut­ja a gépírás tanulása? Ügy tudom, a férje sorkatona. — Igen, de együtt élek a szüleimmel, ilyenkor estén­ként édesanyám vigyáz a ki­csire. — Zavarunk? — Bennün­ket nem lehet zavarni, ne­künk ez a szó­rakozás — fo­gad szívesen Pados József. — A helység kalapácsát próbáljuk. Az irodalmi- szín­pad másik csoportja Jack London Északi Odüsszeia cí­mű művét tanulja. Arról be­szélgettünk az imént, hogy Boglár és Lelle egyesülésére melyik műsorunkat mutassuk be. A többség Babits Jónás könyvére gondol. Majd eldől. És van még egy tervünk: Ib­sen Peer Gyntjét szeretnénk bemutatni szabadtéren. — Az ismerős arcok mel­lett új színpadtagokat fedezek föl. Nehéz egy tanulókból ál­ló irodalmi színpadot állan­dóan azonos szinten tartani. — Szerencsésen egészült ki az együttes, az új tagok jól beilleszkedtek a közösségbe. Sokszor próbálnak, mond­ták, szombat, vasárnap kivé­telével mindennap. — Nem megy a tanulás ro­vására? — Nem — válaszolják kó­rusban a fiatalok. Pados József is rábólint. — Általában négyes tanul­mányi eredményt érnek el azok a fiatalok, akikkel fog­lalkozom. Aki lazsál, az addig kimarad a próbákról, amíg nem hozza helyre a szénáját. Oppenheim József negyedik osztályos tanuló. — Az irodalmi színpad tag­jai vállalták, hogy korrepe­tálják azokat, akik a tanulás­ban elmaradtak. — Emlékszem, az Antigoné­ban játszott... — Igen, egy kiskatona vol­tam. — Mi minden volt azóta? — Az egyik előadásunk módot adott arra, hogy Mó­ricz Zsigmond alakját for­máljam meg. Voltam aztán Gonosz Fülep egy bolgár ösz- szeállításban. Rövid szerepem volt ugyan, de nagyon tetszett a vívás. Nagyon jól szóra­koztunk Mátyás Lacival. Fel­újítottuk az Antigonét, abban kikiáltó lehettem. Kedves em­lékek fűznek a Nagyidai ci­gányokhoz is. Bükkös Anna harmadikos. Tavaly lépett be az együttes­be. Máris szemérmetes Er- zsók szerepével foglalkozik. ' — Nyilván már korábban is olvasta. Hogyan tetszik jobban, könyv formájában, avagy játszva? — Játszva, természetesen, így egészen más. — Milyen lesz a maga által eljátszott Erzsók? — Hát nem elbűvölő egyé­niség, csúnya és szerelmes lesz... — Mer majd csúnya lenni? — Nem a külsőn lesz a hangsúly, hanem a belső já­tékon. A lényeg az, hogy szí­vesen játszom. Horányl Barna Az írógépek hangosan és ütemesen kattognak. a tudást ahhoz a foglalkozás­hoz, melynél követelmény a gyors- és gépírás. A véletlen hozta, hogy akikkel beszélget­tem, inkább előrelátóak, a hasznős ismeretet megbecsül­ni tudó lányok, kismamák, asszonyok. Varga Istvánné női fodrász. Kisgyerekével most otthon tölti idejét, egyébként saját fodrászszalonja van Balaton- bogláron. Húszéves. — A jól jövedelmező szak­mák között tartják nyilván a fodrászatot. Miért vállalkozott mégis i arra, hogy belefog a gépírás tanulásába? Rtba Zoltánni a boglár! cukrászüzem helyettes veze­tője. — A termelésből is kive­szem a részem, azonkívül el kell végeznem az adminiszt­rációt is. Szeretnék később to­vább tanulni. A vendéglátó­ipari főiskolára készülök. De ez még csak terv. A valóság: tanulok gépelni... Egy teremmel arrébb szerel­mi vallomás mézes szavai törnek utat az ajtón át. Pados József foglalkozik az irodal­mi színpaddal. Ha külsőleg ■ még nem is, de a szavak ér­telme alapján ráismerünk sze­mérmetes Erzsókra. Kincses Attila Éneklő, táncoló úttörők A nagyszentmiklósi kincs Az úttörőcsapatok mozgal­mi munkájában fontos helyet foglalnak el a művelődési, a kulturális feladatok ezek sokrétűsége nagy területen ad feladatot a nevelőknek. Nem­csak a gyerekek figyelmének a felkeltése a fontos, hanem tevékennyé is kell őket tenni. Az általános iskolákban a mű­velődésnek talán a legrégibb formája a kóruséneklés. A megyében vannak híres, régi gyerekkórusaink. mint a Tóth Lajos Általános Iskoláé, azonban még nem mindenütt állnak a megfelelő színvona­lon. A szereplésvágy erős a gyerekekben, de nem a be­mutatókon való alkalmankén­ti fellépés a legfontosabb. Ez csak altkor öröm, ha állandó, jól irányított munka van mö­götte. A zene szeretet mu­tatja, hogy a hangverseny­bérletek száma az utóbbi két évben hirtelen megnőtt; van­nak iskolák, ahonnan gyakran részt vesznek fővárosi műso­rokon is. Elterjedt a népi játékokkal, a néptánccal való foglalkozás az úttörőcsapatokban, de en­nek is csak hozzáértő, szak­képzett nevelők vezetésével van értelme. A »saját« kore­ográfiák hátráltatják a népi hagyományok, a népművészet megismerését. A gyerekek látják kárát egy rosszul vá­lasztott vagy betanított mű­sornak. A színjátszómozgalomra most még sok helyen a kam­pányjelleg, a folyamatos fel­készülés hiánya a jellemző. Egy-egy iskolai vagy társa­dalmi ünnepségre hirtelen összetákolt előadás nem lehet élvezet sem a szereplőknek, sem a nézőknek. Ellenkező példa a Kisfaludy Általános Iskola nemrég lezajlott há­romnapos rendezvényének műsora, melyet a KMP meg­alakulásának hatvanadik év­fordulójára készítettek. A té­ma komolysága mellett is ér­vényesülhetett a gyermekek vidámsága, a játék szeretete. Amit előadtak, nemcsak beta­nult szöveg volt, hanem értet­ték, átélték azt. Egyre sürgetőbbé válik a csoportok vezetőinek szakmai továbbképzése, hogy munká­juk igényes, sok ötlettel teli legyen. A bábmozgalom még nem vált általánossá, de -a műkö­dők között jó néhány kiváló­an dolgozik. Melyik, pajtás ne ismerné a Pacsirta vagy a Feketerigó bábegyüttes nevét! Az úttörőcsapatok kulturá­lis munkáját segíthetnék a képzett népművelők, könyv­tárosok, a művelődési intéz­mények is. Sajnos egyelőre még nagyon ritka a jól kiala­kult kapcsolat. Több községi művelődési ház ma is kihasz­nálatlanul áll. Ez az esemény egy valósá­gos »népvándorlás kori« aranykulcs, a nagyszentmikló­si lelet megtalálása volt. A mocsaras, vadvizes kör- nyékű bánáti Nagyszentmik- lóson (most Sinnicolau Mare) 1799. július 3-án Vuin Neru szerb parasztgazda házának kerítését javította. Az új tar­tócölöpök elhelyezésére árkot ásott. Nagy meglepetésére az első ásónyomon nagy méretű aranykorsót talált. Persze, folytatta a kutatást, és rövid idő alatt huszonhárom gyö­nyörű aranyedényt szedett ki a földből. Az akkori viszo­nyok között nem lehet rossz- néven venni tőle, hogy sze­rencséjét — a népmesék kincs­lelő szegény favágóihoz ha­sonlóan — aprópénzre akarta felváltaníi és eladta az edé­nyeket. A kereskedők, ha nem is. sejtették, mekkora értékhez jutottak, azt megtisztították és felutaztak vele Pestre. On­nan a bécsi Régiségtár veze­tőjének közbelépésére a tel­jes előkerült anyagot Becsbe szállították. Jelenleg is ott őr­zik; a Művészettörténeti (Kunsthistorisches) Múzeum világhírű műkincsei között is a legnevezetesebbek közül va­ló. Ha valamikor a múzeumok és kincstárak ehhez hasonló értéktárgyait a nepizetközi jog azoknak ítélné oda, aki­ket az nemzeti vagy területi alapon megillet, ebben az eset­ben a jogosság megállapítása nagy fejtörést okozna. A kert­tulajdonos jogán Jugoszlávia, a 18. századi politikai határok jogán hazánk, a régészek és művészettörténészek elemzé­se alapján Bulgária jelentkez­hetne Becsben a kincsért; Ausztria azonban bebizonyít­hatná, hogy a 18. század utol­só évében I. Ferenc volt Ausztria és Magyarország csá­szára és királya, Bécset illeti hát a kincs. Ilyen vita azon­ban nincs. Ezért tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy Becsben tulajdonképpen jó helyre került ez a bámulatos történelmi emlék: mindmáig megőrizték, gondozták, ma­guk is fóglalkoztak vele és le­hetővé tették, hogy minden érdekelt ország tudományos kutatói, művészettörténészei is tanulmányozhassák, másola­tot készíthessenek róla, lehe­tővé tegyék széles körű meg­ismertetését. Ha az említett szépirodalmi termékeket nem számítjuk is, a nagyszentmiklósi kincs ha­talmas irodalmi karriert fu­tott be: sok országban száz­nál több tudományos mű fog­lalkozott vele, kutatta, hol jött létre, kiket és hogyan Szolgált Legutóbb kiváló régészünk, László Gyula írt a kincsről bátnulatosan részletes, hatal­mas bizonyítóappará.tussal föl­szerelt könyvet. Munkájában összefoglalta másfél évszázad­nak a kincsre vonatkozó ha­zai és külföldi tudományos eredményeit, és elmondta — a tudós szerénységével —, mi az ő véleménye. A könyv másik nagy értéke: Rácz István fo­tóanyaga, amely először hozza igazán közel hozzánk a hu­szonhárom nevezetes arany­tárgyat László Gyula — számos más régésszel együtt — a két ét­készletből álló fejedelmi anyagot óbolgámak és rész­ben talán magyarnak tartja. Vannak, akik ázsiai, avar, tö­rök, türk, szkíta, bizánci jel-1 HÉTVÉGI TÁ/OLÓ Zengjük a dalt ünnepi kórushangversenyt rendez az ifjúsági mozgalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére a KISZ Somogy megyei Bizottsága a munkás- mozgalom dalaiból vasár­nap délután 16 órakor a ka­posvári Munkácsy gimnázium aulájában, Zengjük a dalt címmel. Á díszhangversenyen kilenc kórus lép föl: a 2. szá­mú siófoki általános iskola, a balatonboglári általános is­kola, a kaposvári Táncsics gimnázium és óvónőképző, a kaposvári Rákóczi általános iskola, a csurgói Csokonai gimnázium, a kaposvári köz- gazdasági szakközépiskola, a kaposvári Tóth Lajos általá­nos iskola, a kaposvári Épí­tők és a Munkácsy gimnázi­um énekkara. Szombaton a Killlán György Ifjúsági és Úttörő Művelődé­si Központ ad otthont a So­mogy ban Somogyért című ve­télkedőnek, melynek résztve­vői a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai. Kezdés 9 órakor. 11 órára viszont Nagy Ágnes iparművész vár­ja a kisdobosokat: fenyőfadí­szeket készítenek majd út­mutatása szerint. Tűt, cérnát, ollót és kis csengőt vigyen mindenki ! Ugyanitt vasárap 10,30 óra­kor lesz a nemzetközi gyer­mekév megyei megnyitója. A Latinca Művelődési Köz­pont ugyancsak várja a gye­rekeket. A Kaposvári Műsor­ban olvastuk, hogy szomba­ton 10 órakor az »iskolások mozija« sorozatban a Vadvíz- ország című szép természet- filmet vetítik. Ugyanez az in­tézmény hirdetett túrautat vasárnap 8 óra 45 percre, a Széchenyi térről a töröcskei tó, Gyertyános-völgy felé. A kaposvári Csiky Gergely Szín­ház a Szeget szeggel című Shakespeare-művet ajánlja a nézők figyelmébe; szombaton 19 órakor, vasárnap 15 és 19 órai kezdettel. S most lássuk a kaposvári mozik műsorát! December 14-e és 20-a kö­zött a Vörös Csillag Film­színházban a Sík Ferenc rendezte Nem élhetek muzsi­kaszó néi'ikül című 'új ma­gyar alkotás kockái pereg­nek. Móricz Zsigmond művé­ből Thurzó Gábor írt filmet. Két főszereplője: Szirtes Ági és Oszter Sándor. Kísérőmű­sor: SZOT-filmmagazin. Ma­tinén a Ferdy hangya ka­landjai című, gyerekeknek szóló rajzfilmet vetítik va­sárnap délelőtt. A Szabad If­júság Filmszínház a 16 órai előadáson színes, szinkroni­zált román filmet játszik, a címe: A birodalom hamvain keresztül. 18 és 20 órai kez­dettel viszont a Sokat akar a szarka... című színes, szink­ronizált francia vígjátékot kí­nálják. Kísérőműsor: Viszont­látásra Zalakaroson. A La­tinca mozi az Edd meg az almát című filmet játssza a hét végi napokon 17 óra 30 perces kezdettel. A Rákóczi mozi vasárnap 16 órakor A h intőn jé ró szerelem című ked­ves magyar játékfilmet ígéri. Franciaország címmel tart előadást Bódi Ágnes a nagy- atád—bodvicai Üj Tükör klubban szombaton 17 óra 30 perckor, diával szemléltetve mondanivalóját. 19 órakor pe­dig az Űj Tükör kluhsarok rendezvény zajlik majd. Frank Eszter keramikus kiállítása kínál látványt a nagyatádi FEK-klubban a hét végén. Ez december 15-től 23-ig tekint­hető meg. Érdekessége, hogy vásárolni is lehet a fiatal ke- rámikusnő alkotásaiból. Közeledik a karácsony, mely évről évre egyre inkább a könyv ünnepe is. Itt sze­retnénk felhívni a figyelmet néhány Corvina-kiadványra. Reprezentatív albumokat la­poztunk; nagyon kedvesek a szemnek. Egri Márta Med- nyánszky könyvét második ki­adásban láttuk a Magyar Festők-sorozat kiadványa­ként. Kömer Éva Derkovits- ról írt könyvet. Passuth Krisz- tinq Márffy Ödönnel foglal­kozott. Végvári Lajos Varga Nándor Lajossal ismerteti meg az érdeklődőket a Ma­gyar Grafikusok-sorozatban megjelent könyvével. Ugyan­csak a téli könyvvásárra lá­tott napvilágot Bán András G”ulai Livi asszál, Horváth György Bartha Lászlóval fog­lalkozó kötete. Természetesen minden kiadványt bő repro­dukciós anyag tesz szemléle­tessé, széppé. Különösen áll ez Skarovszkaja, N. Szemjo- nóva Naiv művészet a Szov­jetunióban című albumára. A tanulmány a naiv műyésze'i alkotások múltját is elemzi, bemutatva a XVIII. századi orosz világi művészet jelleg­zetes népi műfaját, az úgyne­vezett lubokot. legét hangsúlyozzák. A bi­zonytalanságot László Gyula sok más jelenséggel együtt a tizenkét edényen található rovásírással is érzékelteti, melyet a különféle kutatók 1 a következő változatokban »fej­tenek meg«: »Kalapáld meg! Fenekén nem illik össze.« »A víz megbízhatatlan, hagyd ott.« »Krisztusnak, Jézusnak tettem.« »Sävinüg hercegnő.« »A kérő csészével magasztal.« »A gond megrövidíti a kedves társalgást.« A tudomány jó helyen kopogtatott: a rovás­írás megfejtésével a megoldat­lan problémákra végre kielé­gítő választ lehetne adni. A számítógép sem tudta eddig a furcsa Írásjelek titkát megfej­teni; az egyes jelek gyakori­ságának arányát felhasználva csak akkor tudja ma is hasz­nált betűjelekké formálni, ha egybeveti a számba jöhető középkori nyelvek hangjainak arányrendjével. Fájdalom, e nyelvek egy része (például a hun) ismeretlen. A 19. század második felé­nek kiváló régésze, Hampel József a nagyszentmiklósi kin­cset évtizedeken át a hunok­nak, Attila tulajdonának tar­totta. Ebben bizonyára az ak­kori hiedelmek, valamint a Priszíkosz Rhetor leírásai is szerepet játszattak. Való igaz, ha visszagondolunk a bizánci vendég elragadtatott leírására, Attila környezetének arany­edényeire és átlapozzuk Rácz István fotóit, élővé válik a másfél ezer éves leírás, a kor­sók, szilkék, ivócsanakok, kür­tök és kelyhek tüzes itallal télnek meg. Szinte rosszul esik azután, hogy idős korára már Hampel is módosította el- kéozelcseit, és csatlakozott azokhoz., akik »Attila kincsét« jóval későbbinek tartották; ez­zel megdőlt .az eredeti elkép­zelés. Máié György (Folytatjuk) Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents