Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

A Játék és a játszás pszichológiája A karácsony előtti hetek a játékvásárlás fő időszaka. Ne­héz eldönteni, hogy a gyer­mek várja-e jobban az új já­tékot, vagy a szülő, nagyszülő a gyermek örömét az ajándék felett. És amikor eljött az ajándékozás ideje, gyakran előfordul, hogy a szülő szo­morúan — esetleg sértődve — látja: csemetéje a régi kedvencével játszik az esetleg drágán beszerzett új helyett A játék, pontosabban a játszás rendkívül fontos a gyermek életében, hozzásegíti az okos, céltudatos tevékeny­séghez, a világ megismerésé­hez, fantáziájának a megmoz­gatásához. E tevékenységnek csak eszköze, segítője maga a játékszer. Ebből azonban fon­tos következtetések vonhatók le. Életkor, érettség A legfontosabb talán az, hogy a játék vásárlásakor döntő szempont a gyermek életkora, fejlettségi, érettségi foka. Ha az óvodás gyermek villanyvonatot kap (rendsze­rint az apuka játékvágyának a kielégítésére), rövid idő után az apuka egyedül játsz­hat a vonattal, míg gyerme­ke előveszi az előző évben kapott kirakós kockát. Nem tud mit kezdeni az óvodás ko­rú gyermek a túl bonyolult szerkezettel, a játék nézése pedig csak rövid időre köti le, kezelni nem tudja — tehát tevékenységet kifejteni —, ezért hamarosan megunja. És amikor a szülő látja, hogy gyermeke — rendeltetésszerű használat helyett — rátapos, vagy vigyázatlanul a földre ejti a drága mozdonyt, visz- sza kerül a dobozába, majd a szekrény tetejére. A gyermek ekkor sír, hiszen elvették tőle azt, amiről úgy tudta, hogy az övé, hiszen ő kapta És ha néhány tr múlva újra elő­kerül a villanyvonat, a gyer­mek már nem az újdonság varázsát látja benne. Fiús vagy lányos? Sok szülő merev határt húz a hagyományosan »fiús« es »lányos« játékok között, és sorscsapásnak tartja ha fia babát, lánya pedig pl. autót vesz a kezébe. A legkisebb korosztályúaknái természete­sen nem lehet megkülönböz­tetni fiús vagy lányos játéko­kat. Hároméves kor után lesz­nek olyan játékok, amelyekkel a fiúk vagy a lányok .játsza­nak szívesebben. Különösen akkor, ha eltérő nemű testvé­rek vannak a családban, gyakran előfordul, hogy a ne­mek szerinti játékok kevered­nek egymással. A játék kiválasztásánál na­gyon fontos szempont a gyer­mek hajlama, érdeklődési te­rülete: az egyik szívesen ol­vas, a másik épít, a harmadik barkácsol "vagy éppen a tár­sasjátékokat kedveli. A he­lyesen, a gyermek érdeklődési körének megfelelően válasz­tott játék elmélyítheti ezt egy bizonyos irányba. Alkalmat kell tehát teremteni a gyer­mek hajlamánák az elmélyíté­sére, de helyes, ha másfajta játék is rendelkezésre áll, hogy érdeklődése ne váljon egyoldalúvá. Ajándékozás és közös játék Az ajándék játékot nem elég csupán átadni, hanem meg is kell tanítani játszani a gyermeket. Különösen a technikai játékok esetében célszerű leülni a gyermekkel, és észrevétlenül segítenünk neki, nem fölényes kioktatás­sal, esetleges ügyetlenségét nem észrevéve és szóvá téve. S ha már megszerette a gyer­mek új játékát, képes vele naphosszat játszani. A játék jellemzője, hogy nem lehet kötelező, csak ak­kor játszik a gyermek, ha kedve van hozzá, és semmi­képpen sem azért, hogy a szülőket, felnőtteket »békén hagyja«. Parancsszóra egyik gyermek sem játszik’ szívesen. Ha a játék közben alkotás születik, pl. építőkockákból egy- magas torony, az feltétle­nül dicséretet érdemek A játék »fogyó eszköz«, használat közben kopik, ron­gálódik, sőt — a gyermek kí­váncsisága kielégítésére szét­szedi, elrontja, »kibelezi«. De hiszen a játék egyik célja ép­pen a kíváncsiság kielégítése! Mindebből következik, hogy nem feltétlenül a méregdrá­ga játékok elégítik ki a gyer­mek igényeit. Sok szülő keser­gett már azon, hogy a felhúz­ható, rafinált játék pihen a sarokban, a gyermek pedig egy fadarabbal játszogat Hasonló hiba lehet a »bőség zavara«. Ha túl sok játék van a gyermek előtt kíváncsisága megoszlik, esetleg egyik sem fogja igazán érdekelni. Per­sze évről évre halmozódnak a játékok így is, úgy is, szapo­rodnak (esetleg roncs formá­jában), kidobni azonban csak azt szabad, amelyikkel a gyer­mek, már valóban, tartósan felhagyott Fontos személyiségformáló eszköz a játék, de funkcióját csak akkor töltheti be, ha hagyjuk élni veié a gyerme- 'ket. Segítségre igényt tart, szükség van rá, de a felnőt­tek nem játszhatnak helyette, és az sem várható el a gyer­mektől, hogy játékát felnőtt­ként használja, illetve mint értéket, felnőttként óvja. M. L». TOPORTYÁN PORTYÁN Nem félünk a farkastól Ordas ólálkodik a New England-i kertek alatt Eset­leg Virginia Wolf. Vagy Franz Kafka. Goethe János Farkas. Ahány nyelvre lefordították Edward Albee drámáját annyiféle szójátékot kellett kiötleni, hogy azonosan szel­lemeset nyújtsanak az erede­ti cím helyett: Ki fél Virgi­nia Wolftói? Elbert János le­leménye a Nem félünk a far­kastól. »Nem. félünk a farkasJ- tói, (Goethe János Farkas­tól ...« Dideregve, mégis forró láz­ban olvastam 1966-ban a drá­mát. Nem lehetett kiszakad­ni áramköréből. S az áram ráz... Filmélménnyé később vált Majdnem olyan emlékezetes­sé, mint a könyv. Most a szolnoki Szigligeti Színház — Paói István rendezésében — játszotta Kaposváron, a Csi- ky Gergely Színházban Ed­ward Albee kamaradrámá­ját, melynek témáját legin­kább talán Ady Endre Héja- nász az avaron, című versé­nek sorával lehetne érzékel­tetni: »Egymás húnába bele­tépünk«. Vagy Simonyi Im­rének e két sorával: »Tép­jük egymást vad örömmel, / Védjük egymást tíz köröm­mel.« Ambivalens érzelmekkel készültem: annak a szerel­mesnek a kettős irányú ér­zelmével, aki vágyik találkoz­ni valakivel, de tart is a randevútól. S ebben nem a rendező, Paál István tehetsé­gében való kétség volt a mo­tiváció — ő tett már egyet- rnást a magyar színházért —, hanem saját békém féltése A katarzisig jutás megpróbáló útja... Négy ember egyetlen éjsza­káját — Walpurgis éj, bo­szorkányszombat — látjuk, éljük Albee három és fél órás, de hosszúnak egy pil­lanatig sem érzett darabjá­ban, Valóság és illúzió ve­gyül, alkotóelemeire bontha­tatlan éleggyé. Kegyetlen já­ték: pszichoanalízis a tudat­alattiig, zsigerelés csontig. Gyilkolják egymást szavak­kal, és halálosan sebesednek maguk is. Amerikai értelmi­ségiek. George a történelem tanszék tanára; sohasem lesz annak vezetője! Martha, a feleség a rektor lánya; státus ez. Mick szépreményű fiatal tanár; izompacsirta. Honey, a felesége már-már élő pszi­chiátriai ábra, viszont pénze van. Martha és George fojto­gató együttléte — az önmeg­valósítás már kizárt! — »te­rem« egy fiút Ez a képzelet­beli »gyerek« a titkuk. Mi­után Martha közös »teremt- vényüket« kifecsegi a vengéd házaspárnak, George elkezdi kiborítani a szennyest... Összegezés ez a mestermű. Áttételesen leszámolás az. Amerikai Alommal, summá- zása annak az amerikai iro­dalomban folytonosságot je­lentő motívumnak, mely a nagyszerű, erős apák árnyé­kában sorvadó, gyenge fiúk konfliktusát bontja ki. Csőd­jelentés, Strindberg Haláltán­cánál — ez is elődje volt Albee művének — magasabb hőfokon, s ez itt fehér izzást jelent. Lelki sztriptízükben perszé van némi exhibicio­nizmus, mégis egyértelműen világos: társadalmi jelenség­ről van szó, entellektüell- csődről, kiúttalanságról, ér­telmes célok hiányáról. Mind­ez a psziché mocsaras világá­ból emelkedve mutatja magát lehangolóan. A délutáni előadás nézője lehettem, középiskolások tár­saságában. Nem tudtam el­dönteni: ettől vált-e a dráma olyan vidámmá — a tizen­évesek másként »veszik a la­pot«, más hangsúlyokra rea­gálnak —, vágy Paál István erősítette föl a verbális hu­mort szikrázta tó részeket. Két felvonást remekül végigszó­rakoztak a fiatalok, olyan volt, mintha Feydeau vala­mely bohózatát néztük volna. Albee müve ettől a szalon- ! vígjáték szintjére csúszott vissza; ebben persze a színé­szek is ludasak, hiszen nem voltak mindig képesek iatel­lektuális szinten »hozni« a viaskodást Ezt leszámítva jó alakításoknak tapsolhattunk, amikor Végvári Tamás mac­kós parádéirányító George-át, Margittay Ági milói Venus- testiségű, szokszínűen »kö­zönséges« Marthaját, Szobosz- lay Éva beteges, ostobácska Honey-ját üdvözöltük. Nick alakítója, Pogány György — úgy tetszik — érdemtelenül kapta ezt a figurát Nem tu­dom, mintha nem is akart volna mit kezdeni vele. Eny- nyire hamis játékot régen láttam. A díszlet-jelmez Sziá­mié István munkája. Leskó László Nem tudom, miért, de a legismertebb antropológusok egyike, a furcsa, kettősnevű Dr. Gaal-Peerin mindig fel­bosszantott. Módfelett aka­dékoskodó és szőrszálhaso­gató volt. Ráadásul minden kollégáját tökfilkónak tar­totta, ami teljesen igazságta­lan, ha tekintetbe veszik, hogy abban az időben ma­gam is antropológiával fog­lalkoztam. — Szeretnék megbeszélni önnel egy gondolatot — mondta nekem egy nap Gaal-Peerin. — Nem tűnik úgy önnek is, hogy ebben a mondatban: Az ember a majomtól származott, egy pontatlanság van? — Pontatlanság? — kér­deztem vissza. — Hiszen minden iskolásgyerek tudja, hogy az antropoidoktól származunk, és a majmok legközelebbi rokonaink. Egy étteremben ültünk, ahol engedelmes robotok szolgáltak fel zajtalanul. Senkinek sem kellett kérés­sel fordulnia hozzájuk. Min­den kívánságot* kitaláltak és teljesítettek, még a tudat­alattit is, amely épp hogy csak felmerült az ember agyában. — Nem szeretném meg­sérteni rokoni érzéseit — Nemzetközi színházi találkozó Kaposváron A gyermekév programja maradandó élményeket ígér Az eddigi hagyományok továbbfej lesziesével — ame­lyeket a gyermekév befejezé­sével is tovább folytathatnak — dolgozta ki programját a Killián György Ifjúsági és Út­törő Művelődési Központ. Az intézmény, mely 1979-ben már új otthonában folytathatja te­vékenységét, kiállításokkal, pályázatokkal, egyéb rendez­vényekkel igyekszik maradan­dó élményeket nyújtani a ka­posvári gyerekeknek. Az elő­készítő munka során arra is ügyeltek, hogy olyan rendez­vényekről gondoskodjanak, amelyek 1979 után is az ér­deklődés középpontjában áll­hatnak. Ezzel kerülni igyekez­nek a kampányszerűséget. Mintegy tíz intézmény, vál­lalat fogott össze annak érde­kében, hogy az első nemzet­közi gyermekév programját sikerrel valósítsák meg a so­mogyi megyeszékhelyen. Talán az egyik legkorábbi rendezvénynek számít a most, december 17-én nyíló kiállí­tás; Hídvégi Valéria gyermek- játékait a hónap végéig lát­hatják az érdeklődők. E ren­dezvényhez kapcsolódik egyéb­ként a nemzetközi gyermekév kaposvári, illetve megyei meg­nyitója. További kiállítások: az ipar is bemutatja, milyen gyerekjátékok állnak a vá­sárlók rendelkezésére; május­ban gyermejcbútor-kiállitás lesz Kaposváron; árusítássá! egybekötött könyvkiállítást rendeznek a megyei könyvtár­ban az ünnepi könyvhéten. A szép könyvek ismert illusztrá­torai. Reich Károly és Szántó Piroska közös bemutatkozásá­ra kerül sor. A jövő évi képzőművé­szeti világhét programja is a gyermekévhez kapcsolódik, számos ■ rendezvényt tartanak a vizuális nevelés feladatairól, s hogy élmény is fűződjön hozzá, kiállítások szervezését vállalta az intézmény. A ka­posvári bábosok a bábkészí­tésben is hírnevet szereztek, 1979 novemberében ^ találkoz­hatunk munkáikkal. Négy pályázatot hirdetnek Kaposváron a gyermekévvel kapcsolatosan. Gyermekszín- játék-írókat buzdítanak mű­vek írására, amatőr színjátszó együtteseket gyermekdarabok bemutatására. A napközis ne­velőket a még tartalmasabb gyermekfoglalkozásokra ösz­tönzi egy másik pályázat, Mi világunk címmel az ifjúsági klubok versenyeznék. Óvodá­soknak Mesélő bábok címmel folytatják a sikeres bábelő­adásokat a Killián György If­júsági és Úttörő Művelődési Központban; a Tücsökklub a zenebarát gyerekeket várja foglalkozásaira, megszervezik számukra a modern gimnasz­tikái tanfolyamot. A gyermek­év rendezvényeinek sorában olyan programok is szerepel­nek, amelyek a kicsinyek és a nagyobbak testi fejlődését szolgálják. Az iskolások sze­retik a bábokkal életre keltett meséket, játékokat: több ven­dég együttes érkezik jövőre Kaposvárra, s üt tart. bemu­tatókat. _ A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési .Központ havonta az egyik szabad szom­baton »játékházzá« alakul át. Úgy rendezik be a termeket, hogy bármelyikbe toppannak be a gyerekek, ott megfelelő szórakozásban legyen részük. Lakásban játszható foglalko­zásokra, szövésre, fonásra, fa­ragásra, játékkészjtésre nyí­lik majd lehetőség a termek­ben, az udvaron sportjátéko­kat űzhetnek. A Csiky Gergely Színház művészei szintén kiveszik ré­szüket a gyermekévi' program­ból: az igényeknek megfele­lően rendhagyó irodalomórá­kat tartanak. Az irodalmi, ze­nés délutánok vendégei lesz­nek: Halász Judit, a Kapos­váron gyerekes ked ett Pogány Judit, Alfonso, a tévéből jól ismert Levente Péter, a Ko- linda-együltes, a Budapesti Gyermekszínpad és a pécsi Bóbita bábegyüttes. A városi spo r t Tel ügy el őség természetbarát szakosztálya vasárnapi túrákat szervez a nagyobb gyerekek számára havonta egyszer. Január 9—Tl-én az alsó ta­gozatosok ügyesség-bátorság sportvetélkedőjét tartják. a megyei döntőt áprilisban ren­dezik meg. Az eddigieknél gazdagabb­nak ígérkeznek a szünidei programok is. Nem érdektelen megjegyez­ni, hogy a gyermekév alkal­mával a szülőknek nevelési témájú előadásokat tartanak a pedagógusok és az óvónők. 1979-ben Kaposvár ad ott­hont és fellépési lehetőséget azoknak a színházi együtte­seknek," melyek a nemzetközi gvermekszínházi találkozón részt kívánnak venni. Népművészei — népművészek Intézetet, amely 1957 óta Nép­művelési Intézet néven foly­tatja tevékenységét, kiállítá­sokat', előadásokat rendez, és sok más módon segíti az ön­tevékeny művészeket, mű­vészcsoportokat. A legkivá­lóbb népművészek elismerésé­re, bíztatására 1953-ban léte­sítették a Népművészet mes­tere, majd 1970-ben a Nép­művészet ifjú mestere címet. A népművészet felé fordu­lás világjelenség. Ahol a nép elnyomatásban él, ott a nép­művészet mentőkötél; ahol a nép van uralmon, ott frissítő, gazdagító erői A szocializ­must építő Magyarországon a nép művészeti tevékenységét szervezetten figyelik, segítik, közkinccsé teszik. 1951-ben hívták életre a Népművészeti A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárban népművé­szek díszítik kalocsai mintákkal az edényeket, dísztárgya­kat. »»51 W. Bachnow t)4z Utolsó folytatta a doktor —, de kezdem gyanítani, hogy ön nem a majmoktól szárma­zott. Ezt nem értem — vála­szoltam. — Az egészen természetes — mondta Gaal-Peerin torz mosollyal. — Remélem el­ismeri, hogy ezen a bolygón a mai emberiség előtt már létezett egy másik civilizá­ció, amely egy számunkra is­meretlen katasztrófa miatt nyomtalanul eltűnt? — Magától értetődő — he­lyeseltem. — Én egy ilyen civilizá­ciónak számtalan maradvá­nyát fedeztem föl, és kiderí­tettem pusztulásuk okát. Képzelje el, hogy kétszáz— kétszázptvenezer éve a maj­mok nem egészen olyanok voltak, mint amilyeneknek ma látjuk őket'? A fejlődés magas szintjén álltak, tehet­ségesek voltak és lelkesed­tek a tudományért, a sport­ért. A mainál sokkal töké­letesebb robotokat is szer­kesztettek. Teljesen törvény- szerű, hogy a robotokat a maguk alkatára és képmá­hipotézis sára formálták. Más szóval, azok, akiket mi emberköze­li majmoknak nevezünk, majomközeli robotokat al­kottak. Ezek a laboratórium­ban, mesterséges úton terem­tett lények oly kevéssé kü­lönböztek az élőktől, hogy képesek voltak önmagukat reprodukálni. Ezzel kezdődött a majmok aranykora. A robotok elvé­gezték számukra mind a fi­zikai, mind a szellemi mun­kát, és a majmok, semmi gondjuk nem lévén, örültek az életnek. De a majmok elpuhult tár­sadalma hovatovább a nap- lopók társadalmává kezdett válni. Képzeljen el egy boly­gót, amelyen naplopó hordák kószálnak, és csak arra gon­dolnak, hogyan szórakoztas­sák magukat. A majmok fel­hagytak a borotválkozással, és bolondos farkat növesztet­tek. Ekkor már nem foglal­koztak szellemi dolgokkal, kezdtek eltompulni és egyii- nyüvé váltak. Hogy munkától elszokott kezüket legalább valamire használják, megta­nultak mind a négy végtag­I jukon járni. így ment tönk­re, egy nagy civilizáció a Földön. Amikor pedig a majmok látták, hogy a ci­vilizáció semmivé lett, fü­tyültek mindenre, és a dzsungelbe futottak. — És a robotok? Mi lett a robotokból? — ön még nehézfejűbb, mint gondoltam volna — vá­laszolt Gaal-Peerin. — A ro­botok először is úgy lezül- löttek és elvadultak, hogy barlangokban kezdtek lakni és nyers húson éltek. Később azonban fejlődni kezdtek, magukat embereknek nevez­ték, és saját robotokat ta­láltak fel. — Azt akarja ezzel mon­dani, hogy mi is úgy végez­zük, mint a majmok? — Miért ne? Köztünk szólva: én a jövendőnek ezt a csíráját már fölfedeztem néhány ismerősömnél — vi­gyorgott rám Gaal-Peerin, amitől gyötrö vágyat érez­tem, hogy a fejéhez vágjak valami nehéz tárgyat. Abban a szempillantásban egy súlyos hamutartó hullott Gaal-Peerin kopaszodó fejé­re. Az egyik szolgálatkész robot gyorsan és pontosan teljesítette kívánságomat. Fordította : Fekete Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents