Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

■ ■ WW KÉSZÜLŐDÉS A TELRE Barcson csak iszapszén van Vártuk, mégis meglepe­tést okozott a hirtelen be­köszöntő tél. A fehérbe öl­tözött táj látványnak szép. A hóval együtt érkezett hi­deg megnövelte a boltok forgalmát: egyik napról a másikra keresettebbek let­tek a meleg téli holmik. Néhány munkahelyen gon­dot is okozott a hideg: az építőipar — régen nem idényjellegű ágazat már — munkásainak egy része a szabadban dolgozik, s aho­va behordja a havat a szél, ott nem lehet festeni, bur­kolni. Azért, hogy a téli napo­kon dolgozni lehessen a munkahelyeken, fűtött le­gyen a lakás és meglcapja a vevő a meleg holmit, hó­napokig kellett szervezni, intézkedni, rendelni — és szállítani. Szóval hónapokig készültünk a télre. Az üvegablak mögött ölbe lett kézzel két nő ül. Vásárló be se néz másért, csak építő­anyagért. Cseng a telefon. Egyikük fölveszi. — Sajnos, nincs. Csak Iszap­szenet tudunk adni. A napok­ban tessék érdeklődni. Leteszi a kagylót, felhúzza a vállát — És ez így megy több f mint két hete. A barcsi Tüzép-telepen csak tűzifa és iszapszén kapható mostanában. A két alkalma­zott egymásra néz, és fölele­venítik a «régi szép időket«, amikor hegyekben állt az udvaron a szén, s egymásba folytak a halmok. — Még szerencse, hogy a fűrészüzemben árulnak hulla­dékot, és akadnak még Bar­cson fűrészporos kálvhák. no meg, hogy sok helyen beve­zették' a gázfűtést... — Pedig az év eleién úgy látszott, nem lesz gond — mondja Kővári József telep­vezető. — Óriási készletünk volt, aztán «kisöpörtük ma­gunkat«. Tavaly ilyenkor is jól álltunk: volt NDK- és ta­tai brikett, lengyel lángborsó­szén és koksz is. Októberben Milliók megóvása még nem volt baj, de ez a hónap... Papírokat teszt elém. — Minden megrendelésün­ket visszaigazolták, itt sora­koznak a diszpozíciók. Nem győzök Pécsre telefonálni, sürgetni. Ha a főnökömmel találkozom, látom rajta, ő is betege már a szénhiánynak. — Mi az, amit megrendel­tek és nem kaptak meg eb­ben a hónapban? — Novemberre jár még 50 tonna mecseki brikett, len­gyel lángborsószénből 60 ton­na, pécsi iszapszénből 25 ton­na és ugyanennyi a dió I. kokszból. Mindössze 50 tonna mecseki brikettet kaptunk, amely két nap alatt elfo­gyott. Decemberre 25 tonnányit rendeltek a pécsi iszapból és a pécsi mogyorószénből, s kétszer ennyi mecseki briket­tet. De hogy mikor kapják meg, azt nem tudják. Ami­lyen jól indult az év, olyan rossz lett az ellátás a máso­dik félévtől kezdve. —' Nagy munkában va­gyunk, készülünk a télre — mondta Francz Rezső, a bar­csi termel ős zö vetkezet műsza­ki főmérnöke, aztán még hoz­zátette: — A télre, amely tu­lajdonképpen már itt is van. Részletesen kidolgozott gép­tárolási programot tesz elém. — Más években is gondot fordítottunk arra, hogy a hó­tól, a fagytól megvédj ük esz­közeinket, de azért nem egé­szen úgy sikerült, mint kívá­natos lett volna. Az idén az egész munkát új alapokra he­lyeztük, pontos programot dolgoztunk ki a téliesítésre, a korrózióvédelemre. Sokmilli­ós érték megóvása függ a mostani munkától. Fóliával takarják a moto­rokat, feldúcolják a kereke­ket, gondoskodnak a villamos berendezések megvédéséről azoknál az eszközöknél is, melyek »szerencsések«, és fe­dett szín alá kerülhetnek, s még inkább azoknál, melye­ket kénytelenek a szabadban tárolni. i — Ügy szoktuk mondani, hogy a tél a nagyjavítások időszaka. — Ma már nem egészen így van, mert a javítás a munkáktól függően egész év­ben folyamatos. Annyiban érvényes még ez a megálla­pítás, hogy az erőgépek rend­betételére ilyenkor kerül sor, nikor véget érnek a kinti munkák. Ütemesen végezzük ezt is, mert a műszaki vona­lon tevékenykedő több mint nyolcvan embernek csak egy része dolgozik a gépek teljesí­tésén. — Kint a műhelynél az egyik szerelő, Liszik Ferenc azt mondta, hogy ez most a gsürgősebb munkájuk. — Nekik ■ igen, akik ezen •Jlgoznak. De van nekünk egy másik, legalább ennyire sürgető feladatuhk is. Mert a milliós értékű eszközök meg­óvásának csak az egyik for­mája a gondos tárolás. Köz­vetve ezt a célt szolgálják az előírt műszaki vizsgák is. De­cember elején lesz a lassú járművek vizsgája, aztán kö­vetkezik a vontatók időszakos vizsgája — egyszóval »nagy­üzem« van és lesz a gépmű­helyben, s gépudvarban. — Milyen az alkatrészellá­tás? — Különös gondjaink sze­rencsére nincsenek, egyedül az UAZ kocsiknál és azNDK- gépeiknél adódnak időnként gondok. Kinn a műhelyudvaron me­leg ruhába öltözve dolgoznak a szerelők. Napról napra több gép sorakozik felbakolva. le­ápolva téli végleges helyén. — Mintha elvágták volna — mondja a telepvezető. — Minden vagon szénért vesze­kedni kell. És továbbra Is ölbe tett kézzel ül az üvegablak mögött a két nő. Végre jön valaki, és százharminc forintot fizet mészhidrátért. A telefonban felváltva mentegetőznek. „Dől az áru” — Dől az áru, éppen csak elférünk a raktárban — mu­tat a polcokra Kaposváron a Május L utcai nőidlvatbolt vezetője. Sálak mindenféle színben és anyagban, kötött sapkák, meleg hálóingek, kesztyűk. Az üzletben, a pulton műszőrme sapkák so­kasága egy tükör előtt pró­bálgató hölgy kedvéért Puló­verek, kardigánok fiataloknak, időseknek. Van svájci fehér­neműgarnitúra mintásban és egyszínűben,' flanell hálóing a fázósabbaknak. — Mi hiányzik? — A díszesebb plüss háló­ing. És hamar elkapkodták a csinos és mégis meleg frottír pizsamákat Kicsit késik a valódi szőrméből készült fej- revalók szállítmánya. Ígérik,, hogy karácsonyig beérkezik. Egyébként régen dolgozom a szakmában, de állíthatom, so­ha ennyi gyönyörű kínálni- valónk nem volt, mint most A szomszédos férfidivatáru- boltban műszőrme kucsmát próbálgatnak, kesztyűt válasz­tanak. A Kaposvári Ruhagyár mintaboltjában néhány óráig kellett csak azt mondani a női kordbársony nadrágot ke­resőknek, hogy nincs. Délután három órára megkapták a pótszállítmányt. A Május 1. Ruhagyár min­taboltjából üres kézzel lég ki egy fiatal pár. Kétszer annyit tárolnak, mint tavaly Tárcsázzuk a 13-333-as' te­lefonszámot — Tessék, Volán — jelent­kezik egy női hang. — Tüzelőolajat szeretnénk rendelni. —Holnap tudjulk szállítani, tessék diktálni a címet. Bármilyen mennyiségben, bármilyen távolságra, a meg­rendelés másnapján szállítja a fűtőolajat a Volán 13. számú Vállalat. Általában két ezeík- ben a napokban négy teher­autóval naponta átlagosan öt­száz kanna — mintegy ötezer liter — olajat visznek a há­zakhoz. A • mennyiséggel nincs baj, de azt hallottuk, hogy vizes az olaj. Rammer István, az Áfor kaposvári kirendeltségé­nek vezetője: — Valóban, néhány évvel ezelőtt előfordult Azóta na­1 ponta szigorú méréseket vég­zünk, és mostanában nem ta­láltunk vizezett olajat Egyéb­ként mi magunk is olajjal fűtjük a műhelyeinket, az iro­dáinkat s nincs bajunk vele. Nem mindenki veszi igény­be a házhoz szállítást Sokan kis kocsival mennek a Né­meth István fasorba, a Gon lei j vagy a Szegfű utcában ta­lálható, háztartási olajat áru­sító állomásra. Itt 10 árától 18 óráig van kiszolgálás. Ezenkí­vül 10—15 háztulajdonosnak van Kaposváron 4—500 literes föld alatti tartálya, ezeket fel­tölti az Áfor. A kannákba töl­tőt és a több száz liter kö­— Mit szerettek volna vá­sárolni? — Szőrmés télikabátot ne­kem — válaszol az asszony. — Csák egyfajtát találtunk, és az bizony nem szép. Ami igaz, az igaz, nekem sem tetszik. Viszont a divatos, lefelé bővülő szövetkabátot szívesen megvenném. A hoz­zám lépő elárusítónő meleg kasaszoknyát kínál, és el­mondja: általában ki tudják elégíteni az igényeket, csak az irhakabátot keresik hiába. Márpedig azt sokan kérik. A Csibi gyermekruházati boltban legtöbben csizmát próbálnak. Sikeresek az Al­földi Cipőgyár rövid szárú, cipzáras lábbelijei, főleg a ka­maszodé fiúk örülnek neki. Elégedett arcú vevőket lá­tok. Csupán melegítőt kérnek hiába — ez pillanatnyilag nem kapható. 27 ezer forint a legelegán­sabb női kabát a Somogy Áruházban. Igaz, nutria bun­dájából készítették. A legol­csóbb, vatelinos télikabátot 1050 forintért kínálják, még­hozzá igen tetszetős, kockás szövetből. Az »olcsó sarok­ban« 550 forintért is lehet műszőrmével díszített — nem is csúnya — kabátot venni. A cipőosztályon minden csizma új fazonú. Az eladók szerint egyetlen tavalyi for­mával sem lehet találkozni. Az ár 400 forinttól 1300-ig terjed. Minden osztályon azt állítják a pult mögött állók, hogy a tavalyinál bőségesebb a kínálat. Szeptembertől kap­ják a téli holmit, és az év utolsó hónapjában még 45 millió forint értékű árut akarnak eladni. zötti mennyiség házhoz szállí­tása megszűnt. — Ahhoz, hogy ezt folytas­suk, átfolyásmérőre lenne szükségünk. Korábban egy­két kocsi futott hazai átfo- lyásmérövel. Ez csak kísérlet volt, ami nem vált be. Nem felelt meg a hitelesítési köve­telményeknek. Pillanatnyilag nvugati tőkés importból le­hetne beszerezni. Vezetőn nk Csehszlovákia) partnerekkel tárgyalnak, s talán ennek eredményeképpen jövőre a szomszédos országban, gyártott átfolyásmérőt tudjuk használ­ni. — Egyre több lakásiba ve­zetik be a gázfűtést. Nem csökkenti ez az olajkályhák számát? — Az a tapasztalatunk, hogy nem. Ugyanis a gázvezeték miatt fölöslegessé vált olaj­kályhák Kaposváron vagy környékén találnak új gazdák­ra, akiket ugyancsak mi lá­tunk el fűtőolajjal. Tavaly 3,5 millió liter háztartási fűtő­olajat értékesítettünk, s az idén is ennyire számítunk. — Van elegendő tartalékuk? — Tavaly technológiai át­alakítást kezdtünk a Jutai úti telepünkön, melyet az idén augusztusban fejeztünk be. Az eredmény: tárolókapacitá­sunk ezerről kétezer köbmé­terre növekedett. Ez biztosí­téka a zavartalan ellátásnak. Fűtött építkezések A szabadban levő munka­helyek hidegek. Az építkezé­sek felhasznált anyagok egy része érzékeny a fagyra. Dol­gozni viszont akkor is kell, amikor havat hord a szél. A munkahelyeket ezért — ahol lehet — téliesítik. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál arra törekedtek, hogy azokon a munkahelyeken, amelyeken télen is folyik a termelés, a végleges fűtési rendszerről biztosítsák a melege_t. Ennek csak egyik előnye az, hogy nem jelent külön gondot a fűtés, a másik az, hogy a leg­olcsóbb megoldás. Ezen a té­len Kaposváron, a Béke-Fü­redi lakótelep egyik félig kész házában, a 24 tantermes is­kolában, az épülő bölcsődé­ben, a gépészeti szakközép- iskola C-jelű épületében, az ifjúsági házban. Siófokon pe­dig a most készülő lakások­ban oldották meg a fűtést a végleges rendszerről. Vannak olyan munkahe­lyeik is, ahol nincs mód a központi kazánházra való csatlakozásra. A rendelkezés­re álló fűtőberendezéseket — a vállalatnak 115 hőlégfúvója, öt infra hősugárzója, tizenöt gőzfejlesztője és egy meleg vizet termelő berendezése van — a munkahelyekről érkezett igények alapján osztották szét, és szállították a hely­színre. A tél nehezebbé teszi ugyan a munkát, de nem akadályoz­za meg. Ahol a termelés fo­lyamatossága indokolja, vagy az átadási kötelezettség miatt szükség van rá, fűteni tudnak a vállalatnál.

Next

/
Thumbnails
Contents