Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

Egyesült Államok Villáminterjú Megkésett beismerés (Wilmington) — Általá­nos meglepetés fogadta az amerikai igazságügyi mi­nisztérium napokban közzé­tett jelentését a wilmíngtoni tizek perében elkövetett szabálytalanságokról, a ha­mis tanúzásokról, igazságok elrejtéséről. A meglepetést az okozza, hogy az igazság­ügyi minisztérium éveken át nem volt hajlandó még csak figyelembe se venni azokat a tiltakozásokat, me­lyek ai igazságtalanul be­börtönzött polgárjogi moz­galom néger tagjai részére követelte a perújrafelvételt, az igazságtételt. Az orszá­gosból nemzetközivé vili tiltakozások hatására Wa­shingtonban tcivaly mégis állásfoglalásra ' kényszerül­tek és kijelentették: a ren­delkezésükre álló adatok alapján a per szabályszerű­en folyt- le, vagyis a kilenc néger fiatal és egy fehér lány összesen 282 évre tör­tént bebörtönzése %?szabá- lyos és igazságos« volt, A tiltakozó mozgalom ek­kor ismételten követelte, hogy vizsgálják meg a per alapját képező hamis doku­mentumokat és a valódi té­nyeket bizonyító, de elsüly- lyesztett jegyzőkönyveket. Az idén abban a szeren­csés helyzetben volt részem, hogy' látogatást tehettem Észak-Karolina állam ten­gerparti városában, Wil- mingtonban, sőt egy jó ta­nács meghallgatása alapján a maccaini börtönben is, ahol Ben Chavis és néhány társa már 1972 óta rabság­ban szenved. A börtön igen szigorú felügyelet alatt áll, mert elsősorban gyilkosokat és politikai foglyokat tar­tanak itt fogva. Így szár momra a bejutón teljesen reménytelennek tűnt mind­addig, amíg nem találkoz­tam Ben Chavis édesanyjá­val, aki azt tanácsolta, hogy a vasárnapi börtönlátogatás során mint hozzátartozó vagy barát álljak be a lá­togatók sorába, hátha si­kerül bejutni, s beszélgetni Bennel. A tanács igen praktikus, de nem mindén veszély nélküli volt számomra, lé­vén külföldi állampolgár, s ami még rosszabb, újságíró. Újságírókat még a börtön közelébe se engedtek. De mert fűtött a találko­zás vágya, vasárnap beáll­tam a látogatók hosszú so­rába, ahol körülbelül a hu­szadik lehettem. Így volt alkalmam tanulmányozni, hogyan kell viselkednem az ellenőrzést és a motozást végző őrség sorfalánál. Min­denki beírta a nevét a lá­togatókönyvbe, aztán moto­záson esett át. I Mikor odaértem, az őr nem kérdezett semmit, csak nyújtotta a könyvet, s így kérdezősködós nélkül ma­gam írhattam be az adatai­mat, s még azt is, hogy »régi barát« minőségben lá­togatom meg Ben Chavist. A rovatok kitöltése közben az előző bejegyzésekből lát­tam, hogy az őr sem áll na­gyon erős lábon az írás tu­dományában, ezért engedte át nekem szívesen a rovatok kitöltését. Utána nem is el­lenőrizte, mit írtam be, szá­ntotta a következőt. Én pe­dig továbbléptem a moto­zást végző őrhöz, aki nem találva semmit, Covábben- gedett, hogy a következő ör által megnyitott hatalmas vasajtón át belépjek a laccaini börtönbe. Mikor agy robajjal becsapódott lögöttem a vastag ajtó, úgy ,-eztem, félig megnyertem a csatát, most már csak ki kell szabadulnom innen. A rosszul világított folyo­sóij egy újabb őr vezetett topább a látogatókkal be­szélgető rabok között a tár­salgó felé,, ahol Ben Chavis már várt rám. Mikor be- 'ép lem a szűk betonszobába, : újságokban közölt képek apján azonnal felismer­em, de ő csak nézett rám. lem csodálomhiszen soha nem találkoztunk korábban. De mert az ór szemtanúja volt a nagy egymásmérege- tésnek, gyors cselekvésre szántam el magam. Szer­vusz Ben — kiáltottam, és megindultam felé. — Szer­vusz jó barátom — kiáltot­ta ő is nem ismervén a ne­vemet, és az asztaltól fel­ugorva átölelt. Az őr csak ekkor távo­zott. Leülve az asztalhoz, elmagyarázhattam Ben Cha• visnek, hogy édesanyja ta­nácsára éltem ezzel a trük­kel, mert írni akarok róla egy magyar lapnak. A meg­hatottságtól könny szökött a szemébe, és csak annyit mondott: A drága jó és bölcs mama. Egy teljes óra állt ren­delkezésemre kikérdezni és meghallgatni Bsn Chavist, a pedagógusból lett prédi­kátort, akinek fő tevékeny­sége arra irányult és irá­nyul börtönéveiben is, hogy harcoljon az Egyesült Álla­mok néger lakosságának polgárjogaiért. Közismert, hogy Észak-Karolina állam vezetése olyan fehérek ke­zében van, akik fajüldöző politikát folytatnak. Ennek közvetlen követ­kezménye a wilmíngtoni tí­zek ügye is. Hamis vádak­kal bebörtönözték azokat a fiatalokat, akik a hetvenes évek elején sokat tettek Észak-Karolinában a nége­rek jogainak védelmében. A fehér fajüldözők bandái egy héten át terror alatt tartot­ták Wilmington fekete la­kosságát, s egy csoport fia­talt — köztük Ben Chavist — beszorították a templom­ba. Mikor Wilminqtonba lá­togattam, az idős néger templomszolga megmutatta az öreg templom falain még ma is látható nyomokat, melyeket a fehér fajüldözők fegyvereinek golyói ütöttek. A város szélén, a tenger­parton pedig abban a szál­lodában szálltam meg, ahol a helyi rendőrség és az ügyészség emberei előkészí­tették a hamis tanúkat a vallomásra, azaz a hazug­ságra, amelyek alapján csaknem három évszázadnyi börtönbüntetést mértek a tíz fiatalra, köztük 34 évet Ben Chavisra. A vádak alaptalanságát mindenki ismerte kezdettől fogva Wilmingtonban, Észak-Karolinában és Wa­shingtonban is. Ennek elle­nére hat év telt el anélkül, hogy hivatalos körökben megpróbáltak volna szem­benézni a tényekkel, és azok alapján módosítani a rend­kívül súlyos büntetést, A tömegméretű tiltakozó mozgalom hatására az észak-karolinai hatóságok az év elejétől fokozatos visz- szavonulásba kezdtek. Hogy saját bűnüket leplezhessék, nem ismerték be a csalások és hazugságok tényét, ha­nem »emberbaráti■» cseleke­dettel megkegyelmeztek a wilmíngtoni tízek közül ki­lencnek. Ma már csak Ben Chavis van börtönben. A hatóságok tőle félnek a leg­jobban, mert ő volt a bebör- tönzöttek szellemi vezetője és ő a világméretű tiltakozó mozgalom szimbóluma. Az észak-karolinai hatósá­gok vezérei most is felhábo­rodva vették tudomásul, hogy Washingtonból az igazságügyi minisztériumon keresztül beleszóltak »bél- ügyükben, és továbbra is fenntartják maguknak a jo­got a végső döntésre Ben Chavis ügyében. Arra a kérdésre pedig, hogy miért szóltak bele most Washingtonból a wil­míngtoni tízek ügyébe azok után, hogy éveken át elhá­rították maguktól ezt a sze­repet, könnyű válaszolni, ha az ember ránéz a naptárra és a Carter elnök népsze­rűségét mutató görbe mély süllyedésére. A naptár jelzi, hogy már kevesebb, mint két év van hátra az új el­nökválasztásig, s ideje, hogy Carter, aki indulni szeretne elnöksége újabb négy évvel való meghosszabbításáért, tegyen valamit népszerűsé­ge emelése érdekében, Wa­shington kiállása a wil­míngtoni tízek ügyében így azt célozza, hogy megjavít­sa az elnök mélypontra süllyedt népszerűségét n né­ger szavazók körében. Kovács István Összeszokott a gyár Az első esztendő munkája meghatározó egy gyár életé­ben. A siker bizonyítja azt is, hogy összekovácsolódott a munkásközoeség, jól működ­nek a berendelések. A Kemi- kál Építőanyag-ipari Vállalat félmilliárd forintos költséggel épült barcsi gyárának igazga­tója Nádor Ottó. Tőle kérdez­tük egy hónappal az év vége előtt: — Milyen lesz az év.? — Bízom abban, hogy elér­jük a százmillió forintos ter­melést. Ez attól függ, hogy hány fagymentes nap lesz a hátralevő hetekben. A fiizlnt és a breplasztát ugyanis fagy­ban sem szállítani, sem fel­használni nem lehet. A csak jó időben használható anya­gok gyártásával leálltunk már. — Mással nem tudja pótol­ni ezt a terméket a gyár? — Már elkezdtük a beton­kötést gyorsító kalcidur gyár­tását. Ez télen is lehetővé te­szi a betonozást, és az a ta­pasztalatunk, hogy jelentős az igény. Ebben az évben össze­sen 650 tonnát gyártunk a dél-dunántúli vállalatok igé­nyeinek kielégítésére. — A terv teljesítése azt is jelenti, hogy jól dolgozik a gyár? — Az első év sok súrlódást is okozhat. A mi gyárunkban kilenc üzem ‘dolgozik. Tapasz­talatunk az, hogy egyre jobb köztük a kapcsolat: nemcsak saját érdekeiket nézik, hanem a szomszéd üzemek felada­tainak teljesítéséért is szúr- kolnak. Én ezt azzal magya­rázom, hogy összeszokott a fiatal munkásgárda, s az egész gyár tevékenysége érdekli őket. Dr. K. I. Ismerjék meg minél többen a klasszikusok műveit! A politikai könyvnapok megnyitója Nagyatádon Nagyatádon a cérnagyárban volt a tizenhetedik alkalom­mal megrendezett politikai könyvnapok Somogy megyei eseménysorozatának megnyi­tója. Torják Vincéné, a gyár pártvezetóségének titkára kö­szöntötte a megnyitón részt vevőket: a szocialista brigá­dok, a párt- és a KlSZ-szer- vezetek képviselőit, illetve Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság titkárát és Ham­vas Jánost, a városi pártbi­zottság első titkárát. Ezt kö­vetően Klenovics Imre tartott ünnepi megnyitót. — Szép hagyomány me­gyénkben, hogy a politikai könyvnapokat minden évben más és más városban, nagy­községben nyitjuk meg. Az ' idén 17. alkalommal rendez- j zük meg a politikai könyvna- ! pokat, hogy ezzel is ismétel­ten ráirányítsuk a figyelmet a politikai könyvek fontosságá­ra. Azt kívánjuk elérni ezzel, hogy a politikai könyvkiadás. sajátos eszközeinek és lehető­ségeinek, jobb és szélesebb körű kihasználásával, járul­jon hozzá a marxista—leni­nista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. A mai megnyitó különös jelen­tőségét az adja, hogy az el­múlt napokban ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 00. évfordulóját. Ez az évforduló felidézi emlékezetünkben az új magyar könyvkiadás meg­születését és hazai legális ter­jesztésének kezdetét, a szo­cialista kulturális forradalom első magyarországi lépéseit, a marxista—leninista világnézet terjesztését. Ezután Klenovics Imre a könyv, az olvasás közüggyé válásáról, az olvasás fontossá­gáról és jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta: az olvasottság A képviselő dossziéja A képviselő munkája sok­kal több annál, mint amennyit a tévé megmutathat. Az or­szággyűlés két ülése között nagyon sok kötelezettsége, el­foglaltsága van mindenkinek. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke három bizottság — az ipari, a költségvetési, a keres­kedelmi — ülésére kap meg­hívót. — Ha egyszer egyenesben közvetítené a tévé a bizottsá­— A munkám felét ez a te­vékenység teszi ki. Minden hé­ten hívnak valahova. Olyan is előfordul, hogy egy idő­pontban hat helyre várnának. — Sokan keresik meg sze­mélyesen a képviselőt? Odamegy a szekrényhez, ki- nvítja, s elővesz egy dossziét. Gondosan nyilvántartja a pa­naszokat, a kérelmeket. — Eddig kétszáztizennyolc ügyem volt.., növekedése feltétlenül hatás­sal van az emberek gondol­kodásmódjára. — A mi szocialista irodal­munknak, könyvkiadásunknak az a feladata, hogy segíts: népünk világnézeti nevelését a kommunista embertípus alakítását, a múlt maradvá­nyainak kíszakítását az em­beri gondolkodásból. Klenovics Imre külön ki­emelte a politikai könyves olvasásának jelentőségét. Eze­ket mondotta: — Mai idtoló giai életünkre egyszerre hat­nak a szocialista fejlődés eredményei, társadalmi éle­tünknek még megoldatlan problémái és a külső világ­ból érkező hatások, A politi­kai művek tájékoztatást nyújtanak. Segítenek bennün­ket, hogy felismerjük, magya­rázzuk, tudatosítsuk a fejlő­dés tényeit, életünk új jelen­ségeit. Segítenek bennünket a még meg nem oldott problé­mák és a fejlődés során je­lentkező új kérdések megvá­laszolásában. Állandó törek­vésünk az legyen, hogy minél többen és mind alaposabban ismerjék meg a klassziku­saink műveit, és azokat alkotó módon alkalmazzák a gya­korlati életben. Elismeréssel szólt a megyei pártbizottság titkára a Kos­suth Könyvkiadó törekvései­ről, a politikai könyvek ter­jesztését önzetlenül végző, nagy számú aktívahálózatról, majd néhány könyvet a meg­nyitón jelen levők figyelmé­be ajánlva beszédét e sza­vakkal fejezte be: — Kérem a megye párt­alapszervezeteinek vezetősé­geit, a terjesztők lelkes tábo­rát, hogy továbbra is legye­nek agitátorai és segítői a politikai irodalom széles körű terjesztésének. Használják föl a jubileumi évfordulók ese­ménysorozatát arra is, hogy minél több emberhez jusson el a tudás fegyvere, a könyvi A politikai könyvnapok hangulatához nagyszerűen kapcsolódó, jól megválasztott és őszinte átérzéssei előadott irodalmi műsor követte a megnyitót. Nagy sikere volt a nagyatádi Ady Endre' Gim­názium irodalmi színpadának a párt jubileumára összeállí­tott — Lengyel József Viseg­rádi utca 15. című könyv­ből készült, Várnai Zseni, il­letve József Attila költemé­nyeivel és forradalmi dalok­kal illusztrált — műsorának. A KISZ-klubban rendezett kiállításon a Kossuth Kiadó gazdag választékát vonultatta föl a politikai könyveknek. Sokan nyomban megvették Karikás Frigyes művét, A já­ratos embert. Voltak olyan propagandisták, akik viszont a munkájukhoz szükséges könyveket, mások lexikono­kat, szépirodalmi műveket vásároltak. Ez is jelezte: a politikai könyvnapok megnyitóját nem véletlenül rendezték meg a nagyatádi cérnagyárban. A párt-, a KISZ- és a szakszer­vezeti oktatásban évente 600-an ismerkednek a politi­kával, s az 54 szocialista bri­gád fontos célja: politikai szempontból fejlődni, műve­lődni. Sz. L. Jól vizsgázik az üzemi demokrácia gi ülést, akkor a választópol­gárok is láthatnák, milyen iz­galmas fórumok ezek — mond­ja szenvedélyesen. Miközben beszélgetünk, be- j"i_ a titkárnő egy német nyelvű telexüzenettel. Az el­nök félhangosan olvassa, for­dítja, s rögtön kiadja az uta­sítást az üzleti ügyben. — Hasznos vita volt leg­utóbb a vállalati munkaszer­vezésről az országgyűlés ipa­ri bizottságának ülésén — folytatja a témát. — Sokan hozzászóltak, köztük én is. Az az igazság, hogy nehéz az elő­rehaladás a munkaszervezés­ben, ugyanis a szabályozó rendszer jelenleg nem elég ösztönző, s tegyük hozzá, hogy az ország gazdasági egyensú­lyának gondjai szintén nehe­zítik a helyzetet. Szerintem akikor várható lényeges hala­dás, ha olyan lesz az árrend­szer, hogy a népgazdaságnak Is kifizetődő legyen a váLlaiat jövedelmezősége! Most ugyan­is nem biztos, hogy jövedel­mező a népgazdaságnak, ami az a vállalatnak! A képviselő mindennapi munkájával összefüggő kér­déseket tárgyalnak meg a bi­zottságokban, gazdasági veze­tői tapasztalatait mindig ka­matoztatja a vitákban. — Sok helyre hívják a kép­viselőt? — Mit kérnek legtöbben? — Vannak úgynevezett idő­szerű ügyek ... Amióta a ház- táii fejlesztése jobban napi­renden van, megkeresnek bir­tokproblémákkal, földviták­kal. A megyei földhivatal so­kat segít, ugyanis minden ilyen panaszt érdemben, gyor­san elintéz. Kinyitja a dossziét, lapozza. — Aztán ott vannak a nyug­díjügyek, a hiánycikkek be­szerzése. Nem lehetett például radiátort kapni. Nekem na­gyon jó a kapcsolatom a Jász­berényi Hűtőgépgyárral ; két- három jogos ügyben segítet­tem, utána szinte elárasztot­tak ilyen kérésekkel. Elintéz­tem három megalapozott nyugdíjügyet, s ez is szinte láncreakciót váltott ki. Így aztán két éle van olykor a képviselői segítségnek. Én a közérdekűség, a jogosság alap­ján karolom fel a választópol­gárokat, ez nem jelentheti, hogy a nem jogos ügyekben is közbenjárok. A dossziét visszateszi a szek­rénybe, s megjegyzi: — A legjobb érzés,, ha tud az ember valakin segíteni. A képviselő most is vidékre készült. A zákányi tanács vb- re hívták meg beszámolóra. A fejlesztésektől ' á Dráva-szabá- lyozásig sok témában készült | e fórumra. Umos Géza I új fórumrendszere A Minisztertanács és a Sggkszervezetek Országos Ta­nácsa közösen hozott határo­zatot az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről. Az SZMT közgazdasági osztálya a kö­zelmúltban összegezte a ha­tározat végrehajtásának somo­gyi tapasztalatait. A megyei testület elnöksége rövidesen megvitatja a megállapításo­kat. A vállalati szakszervezeti szervek nemcsak a fórumok megszervezéséről gondoskod­nak, hánem — terveiket a gazdasági vezetőséggel egyez­tetve — az előkészítés folya­matát is figyelemmel kísérik. Tavaly és az idén — két ütemben — a megye kilenc­ven gazdálkodó szervezeténél — ezek összesen mintegy 75 ezer dolgozót foglalkoztatnak — új fórummal bővült az em­lített határozat értelmében az üzemi demokráció intézmé­nyes rendszere: a szakszerve­zeti tanácsok, illetve bizottsá­gok és a szocialista brigádok vezetőinek együttes üléseivel- Az első ütemben 58 vállalat­nál szervezték meg ezeket, a fórumokat, a múlt év végéi?. Az üzemi demokrácia új fó­rumrendszere bevezetésének időszakában a legnagyobb fi­gyelem a szakszervezeti taná­csok. illetve bizottságok és a bizalmiak együttes üléseinek megszervezésére irányult. Ez a fórum fontos szerepet tölt be egy-egy munkahelyen, e?.t I jelzi a tanácskozásokon tanú­sított érdeklődés, hasznos vi­ta is. Néhány helyen — mint például a Délviép-nél, a Se­fag-nál, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Ve­gyiáru Kiskereskedelmi Vál­lalatnál, a Éöldárt-nél és a Pamutíonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában — tizenöt­húsz felszólalás is elhangzott ezöken az együttes üléseken. Többnyire eredménvesen működnek az olyan fórumok Is, mint amilyen s szocialista- brigád-vezetők tanácskozása — ezeken gyakran példamuta­tó kezdeményezések születnek —, a termelési tanácskozás, a munkaközösségek és a szocia­lista brigádok értekezlete. A rétegtanácskozások már jól beváltak a korábbi gyakorlat­ban, így ezek — a műszaki konferenciák, az újítók meg­beszélései, az ifjúsági parla­mentek — az új szabályzatban is szerepelnek. Jelenleg éppen az ifjúsági parlamentek előké­szítése. megszervezése ad fon­tos feladatot a szakszervezeti szerveknek. Az értékelés összeállítói megállapították : az üzemi demokrácia fórumainak mű­ködése biztató fejlődést mu­tat. Az üzemi közvélemény érdeklődésének növekedése a munkahely ügye iránt, aztán a munkahelyi közösségek tá­jékozottsága, az őket érintő kérdések eldöntésénél a rész­vétel igénye mind azt mutat­ja, hogy az új fórumrendszer kedvező az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents