Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

Űj típusú telefonok ; , Paraguayi pártküldöttség érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap hazánkba érkezett a Para­guayi Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Antonio Maidana, a párt első tiktára vezet. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője fo­gadta. Cyrus Vance nyilatkozata A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról kötendő szovjet—amerikai megállapodás aláírását az amerikai kormányzat legfon­tosabb feladatának minősítet­te Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter a New York Times című lapban szomba­ton és vasárnap két részben közzétett nyilatkozatában. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről szólva a külügyminiszter egyebek kö­zött kijelentette: »Ebben az évben voltak nehéz időszakok, de remélem, hogy a helyzet most stabilabb4 vált, mint a múltban. Ügy vélem, hogy fel­felé ívelő irányban kezdünk, haladni, és remélem, hogy ezen a területen nagyobb ha­ladást sikerül elérni. Ügy gon­dolom, hogy ha meg tudjuk kötni a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról szóló megállapodást, ak­kor ez megfelelő ösztönzést ad a további előrehaladáshoz.» Vance amerikai külügymi­niszter annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy az amerikai kormányzat meggyő­ző érveket tud szolgáltatni a kongresszusnak — amennyi­ben a megállapodást aláírják — az egyezmény ratifikálása érdekében. Műemlékvédelem a Balaton vidékén fi befejezetlen beruházásokra összpontosítják a pénzösszegeket Ülésezett a Balatoni Intéző Bizottság Balatonalmádiban, a nagy­községi pártbizottság épületé­ben ülésezett tegnap a Bala­toni Intéző Bizottság. Dr. Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, a BIB elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, amelyen részt vett Varga Péter, a Somogy me­gyei pártbizottság első titkára is. Először a . Balaton-part műemlékeiről tárgyaltak. Veszprém megye műemlékek­ben igen gazdag, Somogy azonban e szempontból az úgynevezett közepesen szegény megyék közé tartozik. A Ba- laton-parti településeken Veszprém megyében 426, So­mogybán csak 43 védett épít­ményt tartanak nyilván. E számok is bizonyítják, hogy a Balaton vidéke gazdag mű­emlékekben. Külön említést érdemelnek az itt található népi műemlékek. Persze az autós turizmus korszakában már nem elég a közvetlen Balaton-parti települések mű­emléki adatainak vizsgálata, hiszen az idegenforgalom vonzásterülete ennél már jó­val nagyobb. Ha ezeket is fi­gyelembe vesszük, megálla­píthatjuk, hogy a Balaton par­ton és vonzáskörzetében az ország »műemlékállományá­nak« mintegy 10—11 százalé­ka található. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség 1957—77. között a Balaton környéki műemlékek helyreállítására saját hitelé­ből saját kivitelezési részle­geivel mintegy 20 millió fo­rint értékű munkát végzett. Emellett anyagilag támogatta a más szervek által végzett műemlékhelyreállításokat. 1967—77i között a Balaton vidékén ' levő műemlékek helyreállítására 2 millió 585 ezer forintot költött. A népi műemlékek tulajdonosai álla­mi támogatást kapnak, éven­te — épületenként — 2—5000 forintig. Az eredmények Veszprém és Somogy megye tanácsának és a megyei idegenforgalmi hi­vatalnak az erőfeszítéseit, munkáját dicsérik. Somogy­bán az ország legjobban mű­ködő megyei műemléki albi­zottsága jelentős segítséget ad nemcsak a hatósági munká­hoz, hanem a műemlékvéde­lemmel kapcsolatos közműve­lődési feladatoK megvalósí­tásához is. Az eredmények mellett gondokról, tennivalókról , is szó esett. A nepiműemlék- tulajdonosok egy része ugyanis húzódozik az állami támogatástól. Veszprém me­gyében 47 százalékuk, So­mogy megyében 17 százalékuk veszi igénybe az éves fenn­tartási átalányt. Az Országos Műemléki Felügyelőség által egyszer már helyreállított nagy értékű vár- és templom­romok folyamatos karbantar­tása az érdekelt megyei taná­csok és a BIB áldozatvállalá­sát igényli. Folyamatosan vizsgálni kell a műemlékek jobb hasznosításának lehe­tőségeit is, és meg kell te­remteni ezek pénzügyi fede­zetét. A műemlékvédelemmel kapcsolatos tájékoztatót vita követte, majd a Balaton-part V. ötéves fejlesztési tervének időszakos teljesítése került napirendre. Somogy megye az V. ötéves tervben a Balaton- fejlesztési központi alapból 344,4 millió forint támogatást kapott. Az eredetileg terve­zett összeg az időközben el­fogadott új fejlesztések, költ­ségnövekedések miatt tízmil­lió forinttal nőtt; .ezt a pénz­forrást kiegészíti a IV. ötéves terv időszakából áthúzódó fej­lesztések mintegy 16 millió fo­rintos fedezete. Annak ellené­re, hogy az ötéves terv vég­rehajtása csak jelentős késés­sel kezdődött, a tervezett lé­tesítmények megvalósítása most már megfelelő ütemben halad. A tervidőszak első évében a pénzeszközök fel- használásában jelentős lema­I radás mutatkozott ugyan, de 1977-ben és 1978-ban a lema­radás nagy részét «-behozták«. A fejlesztések döntő többségét a tervnek megfelelően az in­frastruktúrában valósítják meg. Jelentős a közműfejlesz­tés —j például a siófoki Arany parton és Zamárdiban a fel- töltött területen. Tovább bő­vítik a gázvezeték-hálózatot Balatonföldváron, ugyanak­kor Lellén és Bogláron tele­pülésközpont-rekonstrukciót valósítanak meg. Befejeződött a Fonyódliget és Ordacsehi, s megkezdődött a Lelle és Bog­lár közötti partfal építése, fel­töltése. Az intéző bizottságban le­zajlott tartalmas vitát dr. Áb­rahám Kálmán foglalta ösz- sze, majd emlékplakettet adott át a múlt évben leg­eredményesebben tevékeny­kedő BIB-tagoknak. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében új típusú asz­tali telefonok gyártását kezdték meg. Jövőre már csak ezt állítják elő — nyolc színváltozatban. Az idén több mint 32 ezer készüléket szállítanak a megrendelőnek. (MTI-fotó — Manek Attila felv.) A tégla szerepe a mai építkezésben Konferencia Kaposváron A fal »lélegzik-« — persze csak akkor, ha anyaga erre alkalmassá teszi, A tégla anyaga ilyen. Mekkora a ha­zai igény a tégla iránt, mi­lyen — minőségi és mennyi­ségi — keresletet mutat a felhasználó, az építő és az építtető? Lesz-e színes tégla és cserép? Hogyan járulhat hozzá a tervező ahhoz, hogy a tégla- és cserépipari termé­kek olyan építészeti célokat szolgáljanak, amelyekre a leg­alkalmasabbak ? A tégláról mint fontos épí­tőipari alapanyagról rendezett kétnapos konferenciát a Szi­likátipari Tudományos Egye­sület Somogy—Zala megyei csoportja Kaposváron. Teg­nap — a rendezvény első nap­Csaknem hat és fél ezer hektár kukorica van még a földeken Napról napra nehezebb a munka Az előrejelzés nem egészen vált be: egy héttel ezelőtt az őszi munkák szervezését segí­tő operatív bizottság úgy szá­mította, hogy e hét elejére mezőgazdasági üzemeink nagy része végez a kukorica beta­karításával. A tegnap délutáni értékelésen azt kellett megál­lapítaniuk, hogy a munkavég­zés üteme lassult, szövetkeze­teinknek több mint a felében még feladatot jelent a kuko­rica betakarítása. összesen csaknem hat és fél ezer hek­táron áll lábon a termés. Az ütem mérséklődését elsősor­ban a rohamosan romló es egyre nehezebb munkakörül­ményeket teremtő időjárás okozza. Az erős deresedés és köd miatt a megye nagy ré­szén többnyire csak a késő délelőtti órákban kezdhettek kombájnolni, s úgyszólván a kezdet óta nem csökkent — ma is 36—40 százalékos — a víztartalom. A kedvezőtlen körülménye­ket fokozódó kölcsönös segít~ ségnyújtással igyekeznek - el­lensúlyozni gazdaságaink. Kü­lönösen példás az a szervezés amelyet a kaposvári járásban Gyorsult a múlt héten az őszi mélyszántás üteme. valósítottak meg; kombájnra, szállítóeszközre, szárításra — azaz: a betakarítás teljes ver­tikumára — kidolgozták, me­lyik üzem kinek nyújt segít­séget, Ez a szervezés, ezek az intézkedések adnak reményt, hogy a hét végére biztonságba kerüljön a még kinn levő ezeregyszáz hektár termése. A barcsi járás szövetkezetei áll­nak a munkával a legjobban; itt már csak háromszázhar­minc hektár betakarítatlan. A legnehezebb helyzetben a sió­foki járás nagyüzemei van­nak: csaknem ezerhétszaz hektár ad még munkát a kombájnoknak. A múlt hetihez képest gyor­sult az őszi mélyszántás üte­me, ennek ellenére még min­dig csak a feladat kéthar­madával készültek el. Ahogy az operatív bizottság tagjai tegnap délután elmondták: több gazdaságban gondot okoz. hogy akadozik a nagy teljesítményű szántótraktorok (K—700-as Rába—Steiger) al­katrészellátása. Az Agroker képviselője úgy tájékoztatott, hogy a vállalat a hozzá for­dulók gondját a lehető legrö­videbb időn belül igyekszik megoldani. A bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy a kukorica betaka­rításához hasonló módon szükség lesz a kölcsönös S2- gítségnyújtásra az őszi mély­szántásnál is. Példa marjs van: a Bárdibükki Állami Gazdaság három gépe a ka- posfői szövetkezetben szánt. Ha a múlt heti nagyobb tem­pót tartják a nagyüzemek, a számítások szerint akkor is csak december közepére jut­hatnak túl a fontos talajmun­kán. Nagyon kétséges azon­ban, hogy az időjárás enge­di-e. Somogybán tegnap már erősen havazott, s napról nap­ra nagyobb erőfeszítést kíván­nak a még hátralevő felada­tok. ján — mindjárt érdekes- vita zajlott le. Fehér József, a tu­dományos egyesület kaposvá­ri csoportjának elnöke, a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgató­ja köszöntötte a nagy létszá­mú hallgatóságot, köztük a társegyesületek és -vállala­tok képviselőit, a tervezőket és építőipari kivitelezőket. Ha egyetértünk abban, hogy a tégla nélkülözhetetlen, még mindig válaszolni kell arra : milyen tulajdonságai vannak az igények kielégítésére, és a mai termékeknek megvan-e az a sajátossága, amely meg­felel a követelményeknek. A gyártmányokat és a terméké­ről szóló prospektusokat egyébként bemutatták a kon­ferencia színhelyén, a Killiár. György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. Gyulavári Tamás, a SÁÉV igazgatója a téglának az épí­tőiparban betöltött funkciójá­ról tartott előadást. Egyellek között adatokkal bizonyítot­ta, hogyan csökkent — _ a termelési érték emelkedése mellett — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat tégla- és cserépfelhasználása az utóbbi tíz évben. Falazó- anyagként például — kis mé­retű téglával számolva — 1968-ban még 14,8 millió, ta­valy pedig csak 7,2 millió tég­lát használtak föl. Miután az idén megszüntették a nagy­atádi téglablokkgyártó üze­met, ez további másfél mil­lióval csökken. A megyeszer - te látható sok tízezer új, vagy most épülő családi háznak és egyéb épületnek azonban a fő építőanyaga még mindig a tégla. A téglagyárak egy része ma is nagy élőmunka-ráfor­dítással, a rakodással és a szállítással járó magas törési veszteséggel dolgozik — álla­pította meg a SÁÉV igazgató­ja. Részben ehhez az észre­vételhez, s általában a hazai tégla- és cserépgyártáshoz, a termelés további fejlesztési terveihez kapcsolódott And- rasovszki Györgynek, a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezér- igazgatójának hozzászólása. A termékek választéka egyre gazdagodik, a téglát azonban nem mindig arra használják, amire a legalkalmasabb. A siófoki Tüzép-telepen közö­sen rendezett termékbemutató és a szegedi »mintaház« ép­pen abban segít a felhaszná­lóknak, hogy könnyebb le­gyen a választás a legcélsze­rűbb anyagok közt. Szigetvári György, a Somogy megyei Ta­nácsi Tervezővállalat igazga­tója azt sürgette, hogy a tég­laipari termékek felhasználá­sának tervezését bízzák végre hivatott tervezőre. Ez különö­sen az új családi házaknak válna előnyükre. A kutatók és a Baranya— Tolna megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat képviselői az új falazó anyagnak, a poro- tonnak a tulajdonságairól, gyártási tapasztalatairól tar­tottak előadást, s a részvevők tájékoztatást hallgattak a gipszkerámia. válaszfalról és arról, tiogyan használható föl a balatoni iszap a mészho­mok-tégla gyártásánál. A konferencia mai előadásaira meghívták azokat a kisiparo­sokat is, akik építőipari mun­kát végeznek. Bemutatják a részvevőknek a barcsi mész- homoktégla-gyár és a nagy- kanizsai 1. számú téglagyár termékeit. A kétnapos konfe­rencia befejezéseként ismer­tetőt hallhatnak a csomagolás gépesítéséről, az egységrako­mányok szállításáról. Waldheim javaslata Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács elé terjesztett beszámolójában állást foglalt amellett, hogy hosszabbítsák meg további fél évvel — 1979, május 31-ig — a Golan-magasiatokon ái­lomásozó ENSZ-erők megbí­zatását. A beszámoló utalt rá, hogy Szíria 1 és Izrael egyaránt egyetért az 1978. november 30-án éjfélkor lejáró mandá­tum meghosszabbításával. Ara: 80 fillér XXXIV. évfolyam 280. szám BIZOT T S ÁGÁ NA K LAPJA 1978. november 28., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents