Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
I „Titkos erő...” Hangtompítós astő a filmgyárnak X Kutasi Állami Gazdaság tehenészçtének kiemelkedő eredményei majdcsaknem közismertek. Sokan tudják például, hogy egy liter tej önköltsége náluk a legalacsonyabb a megyében. Olyany- nyira, hogy miikor a Kiváló vállalat cím negyedszeri átadásának ünnepsége előtt a gazdaság igazgatójától , megkérdeztem : voltaképpen mennyi, kitért a válaszadás elöl. ►»Nem szeretném, ha más gazdaságbeliek ezt dicsekvésnek vennék. Érje be annyival, hogy nálunk egyetlen fillér állami támogatás nélkül is .nyereséges a tejtermelés. Nagyon jó a gárdánk ...« Az utóbbi mondattöredéket cikkek sora támasztja alá. Nemegyszer szóltunk már dicsé- rően brigádjaik eredményeiről, társadalmi munkavállalásaikról, példás munkafegyelméről, csakhogy mindeddig megválaszolatlanul maradt a legfontosabb kérdés. Mi formálta ilyenné ezeket a kis közösségeket? Milyen titkos erő alakította munka- szellemüket, gondolkodásmódjukat? Magda József brigádvezető beismerte, hogy bár 16 éve él a brigádban, erre nem tud választ adni. így azután .csak úgy« beszélgettünk. — Alighanem lennének helyek, ahol a jelenlegi bérüket kevesebb munkával is megkereshetnék. Akadnak eltávozok? — Volt egy ember, áld elment Azon a másik tehenészeti telepen magasabb bért ígértek neki. Már három hét múlva ; itt volt, hogy vegyük vissza. Ügy érezte, hogy becsapták ... — Miért, nem kapta meg a magasabb bért? — Megkapta, mégsem bfrta tovább. Elpanaszolta, hogy olykor az egész társaság helyett egyedül fejt, máskor különpénzt ígértek neki, ha ellátja a többiek állatait is. Néhányan ugyanis »szabadnapot« engedélyeztek maguknak... Aki egyszer megszokta a rendet, az később nem bírja elviselni a fejetlenséget és a fegyelmezetlenséget így volt vele ez a brigádtag is... t— Visszavették? •—-Csak fél évvel később.; J!a is itt dolgozik. — Ügy mondták, a 34 brigádtagból csak kettő »háztá- jlzlk«... — A gyarapodás vágya minden emberben él. Csakhogy nálunk az emberek tapasztalták, hogy a »többért« tenni nemcsak »»kerítésen belül« lehet. Látják, ahogy javulnak a gazdaság eredményei, úgy vastagodik a boríték. Megtalálják a számításukat. — Ekkora jövedelemre mások is szert tesznek, mégis törik magukat a további ezrekért ... — Tudja, az itt dolgozók többsége sohasem kötődött annyira a »saiát«-hoz. Sokuk nincstelen cselédémber volt — vagy azok leszármazottja —, aki — mint magam is — a gazdaság segítségével építette meg házát. Alig van köztünk, aki ne dolgozna már legalább tíz éve a gazdaságban. Ennyi Idő után valahogy a közös érdek sajátjukká is lett... Csaknem valamennyiüknek szépen berendezett otthona van már, családja. Nem tudok róla, hogy bármelyikük is balatoni villára gyűjtene, vagy a gyereknek vásárlandc kocsira... — A jó termelési eredmények nyilvánvaló alapja a jó munkaszellem. Voltaképpen mi tart itt fegyelmet? — Mondhatnám, hogy s »közösség ereje«, hogy az új brigádtag is hamar megérti: jól kell tennie a dolgát, ha megbecsülést akar szerezni. Ezt azonban talán valaki, aki nem ismeri az itteni körülményeket, mellébeszélésnek vélné. így hát kezdem az ösztönzéssel. Minden embernek megvan a maga 38—40 állata, amelyet gondoz, amelyért felel. Mgga gazdálkodik a takarmánnyal és számol az önköltséggel. Pontosan úgy. mintha a »háztájiban« volna. Az eredményeket rendszeresen értékeljük, sőt eredményességi lista is készül, amelyen senki sem szeret utolsó lenni. Az egész brigád is »vetélkedik« a gazdaság másik tehenészetének a brigádjával. A jelenlegi »állás« például 2,5 liter a javunkra. Nem is gondolná, milyen sokat jelent ez az ittenieknek. Hetente kérdezik, »hogy áll Bogát«. Nemegyszer voltam már ta núja dorgálásnak, amikor az egyik brigádtag felelősségre vonta egy, a közös eredményt kockáztató társát. — Egy másik gazdaságban megkérdeztem, miért nem próbálják ösztönzőbbé tenni a bért Azt válaszolták, nincsenek meg a feltételek: »Ahhoz, hogy minőségi munkát várjunk, megfelelő munkakörülményeket kellene teremtenünk ...« — Tény, hogy a telep korszerűsége és a körülmények fontosak. Aligha lehet egy maréknyi elszórt szénát kifogásolni ott, ahol szeméthegyek állnak, a beszakadt, szétmállott padozatot sem lehet felsikáltatni. De hogy a körülmény mégsem minden, azt mutatja: vannak helyek, ahol jó körülmények között is rendetlenség van. Azt hiszem, a titok nyitja mégiscsak az ember .., — Hogy lehet bekerülni a brigádba? — Az üj tagokat háromhónapi próbaidői-e vesszük föl. Rendszerint már az első napon beosztjuk valamelyik régi szakember mellé. A hangsúly az emberen van ... — Ha most jönne valaki kihez osztaná be? — Talán Balogh Andráshoz vagy Tóth Jánoshoz. De rá merném bízni Bocskai Istvánra vagy Balogh Józsefre is... — Mi jár a fegyelmezetlen- kedőnek. Ha például valaki a pohár fenekére néz .. . — Először csak figyelmeztetés. Harmadszorra kizárjuk. — Volt erre példa? — Tizenhat év alatt három’. — Hogyan lehetne valamiképpen más gazdaságokba is ►►exportálni« az itteni rendet és fegyelmet? — Sehogy. Egy brigád mindenütt csak a maga erejéből forrhat közösséggé. Mikor idekerültem, itt sem volt így. Voltak lazítok és lázítók, meg gyönge emberek is. A mai állapot rengeteg apró lépés eredménye. Bíró Ferenc Régi gdndja a Magyar Filmgyártó Vállalatnak, hogy a zajos áramfejlesztő berendezés akadályozza a helyszíni hangfelvételeket, éjszakai forgatásoknál zavarja a lakosság nyugalmát. A Kaposvári Vasipari és Műszaki Ipari Szövetkezet a ZIL tehergépkocsira szerelt aggregáto- kat zajcsökkentő burkolattal látja el. Á szövetkezet Berzsenyi utcai lakatosüzemében tavaly kettőt gyártottak a hangtompítós autóból, az idén ugyanennyire kötöttek szerződést Az egyik autó műszaki átvétele már megtörtént, és hozzáfogtak a másik gyártásához is. A mintegy félmillió forint értékű járműből jövőre is készítenek kettőt. Fák a környezet védelméért SOMOGY MEGYE feladatai közé tartozik — egyebek mellett — a tervidőszak véBolgár-román gazdasági kapcsolatok A bolgár—román árucsereforgalom az elmúlt öt év alatt megduplázódott. Az árucserében csaknem felerészt gépek szállítása szerepel. A közelmúltban kötöttek kétoldalú egyezményt a kohászati és vegyipari fejlesztés terén tervezett együttműködésre. Ennek egyik bizonyítéka az 1977 decemberében megkezdett Rusze—Glurgiu-i nehézgép- gyártó kombinát közös építkezése. Gyümölcsöző együttműködés alakul ki a két szomszéd ország között a mezőgazdasági gépgyártásban, az elektronikában és a könnyűiparban is. A két ország mezőgazdasági intézményeinek együttműködése nemcsak árucserében nyilvánul meg, kicserélik tapasztalataikat, tudományos eredményeikről tájékoztatják egymást. Vetőmagot, tenyészállatokat cserélnek, különböző mezőgazdasági kutatási témákat közösen dolgoznak fel. Figyelmüket jelenleg az eróziós veszélyek elhárítására, új dohánytermesztési és -fel- dolgozási technológiákra, új típusú aratógépek kialakítására, a melegházi növénytermesztés hatékonyabb megvalósítására fordítják. Egyeztetik zöldségtermesztési programjukat. Cserélnek komplett élelmiszeripari feldolgozó berendezéseket, eljárásokat is. A prélóban énekellek Barátságban, egyetértésben élünk Darány, Laka-telefc.' _ Kellemes, őszi napsütésben szedi a szőlőt Vertkovci László, a Dráva menti Termelőszövetkezet pártvezető- ségének a titkára — korábban növénytermesztési üzemmérnök — családjával, néhány ismerősével. Volt ugyan tavasz- szal egy kis jég. mégis bőséges a termés. Jólesik neki megállni egy rövid időre, beszélgetni életéről, s a többi, itt élő délszláv nemzetiségi sorsáról. — A múltról én csak szüleim, ismerőseim elbeszéléséből tudok, hiszen 33 éves vagyok, 1945-ben születtem. Valamikor nemzetiségi kisebbségnek lenni nem volt köny- nyű. Nyelvünket hivatalosan nem használhattuk, kultúránkat nyíltan nem ápolhattuk. Családi összejöveteleken, meg a prélóban — a kukoricavagy a tollfosztóhoz hasonló összejövetel, csak itt fonalat dolgoznak föl •— csendültek fel a horvát dalok... Miként és hogyan változott meg életük? — Barátságiban, egyetértésben élünk, s ez azt hiszem, mindent kifejez. Az alkotmány nekünk is éppen úgy rögzíti jogainkat és kötelességeinket, mint mindenkinek. Bátran én butikén hasánál hat» juk anyanyelvűnket, anya- ! nyelvi oktatás folyik az óvodában és az iskolában is, van- • nak jól képzett, a szerb-hor- vát nyelvet beszélő pedagógusok. Kultúránkat, nemzeti ha- hagyományainkat szabadon ápolhatjuk. A Dráva együttes nemcsak községeinkben, hanem az ország több városában, hazai és külföldi fesztiválokon mutatta be sikerrel műsorát, a délszláv nemzetiség népművészetet, dalainkat, táncainkat A Dráva-menti Termelőszövetkezetben többségében délszlávok dolgoznak, persze vannak magyarok is. Közös szocialista brigádokban tevékenykednek velünk együtt ; dolgozunk összefogva azért, hogy még jobban élhessünk ... Potony, Tótújfalu, Lakócsa. Szentborbás. A legnagyobb J összefüggő terület hazánkban, ahol délszlávok élnek. Kétnyelvű utcai feliratokat lehet mindenütt látni, s ez található a középületeken, közintézményeken is. Nagyon sokan a fiatalok közül — mint Vertkovci László is — magyar leányt vettek feleségül, illetve a leányok magyar férjet választottak. Saját újságjuk van, a pécsi rádió rendszeresen sugároz külön műsort a délszláv nemzetiségnek. Művelődési ház, könyvtár áll rendelkezésükre. — összehasonlíthatatlanul más itt az élet, a Dráva mentén, mint amilyen a múltban volt. Most azt tervezzük, hogy — amint a feltételeket biztosítani tudjuk — az iskolában, néhány tantárgyban bevezetjük a kétnyelvű oktatást. Persze, néhány dologra még szükség lenne más területen is. Erről is beszél majd a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének VIII. kongresszusán, ahol az itt élő soit száz délszláv családot képviseli Vertkovci László. S ahol a legutóbbi kongresszus óta eltelt eredményekről meg a tennivalókról tárgyalnak. A lakócsai művelődési ház igen elhanvagolt állapotban van, megérett a felújításra. Fontos ez, mert székhelyközség. Szívesen segítenek ebben társadalmi munkában, mint ahogyan tették a most épülő, hamarosan átadandó lakócsai gyógyszertárnái, ahol 200 ezer forint értékű munkát végezték. Drágák a Jugoszláviából érkező szerb-horvát tankönyvek, szépirodalmi művek. Kellene egy olyan művelődé- siház-igazgató, aki ismeri a nyelvet, a délszláv kultúrát, népszokásokat, és eredményesen tudja segftefú népművészeti együttesünk, működését. Vertkovci László Lakócsán született, ma Darányban él. Szülei és munkája, gyermekkori barátai, egykori iskola- társai azonban elszakíthatatlan szállal fűzik a délszlávok lakta településekhez. Örömmel vállalta a kongresszusi küldött! felelősségteljes megbízatást. hogy megváltozott életükről szólhasson. ívz. L. géig 2700 hektár új erdő telepítése, illetve fásítása. Ennek nagyobb részét — 1000 hektárt — a termelőszövetkezetek végzik, kisebb hányadát állami vállalatok. Az erdősítésnek egyik legfontosabb területe a majorfásítás. A telepítések jó része az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek állattartó telepei, majorjai körül folyik. Miért ilyen kiemelten fontos ez? Indokolhatnánk egyszerű szépészeti szemponttal: egy árnyas, ligetes, facsoporttal körülvett puszta, major sokkal kellemesebb látvány a szemnek, mint a csupasz ló- és istállóíalak és a sáros utak. De van ennél fontosabb, átfogóbb indok is. A megyében 400—500 mezőgazdasági telep fásítását kell elvégezni. Ebből 120 sertéstelep vagy nagyüzemi állattartó telep. Ez utóbbiaknak komoly nép- gazdasági hasznuk mellett erős környezetszennyező, -károsító hatásuk is van. A nagy tömegű trágya szaga szennyezi a levegőt, s erdő vagy liget nélkül ez a földfelszínen árad szét. Ha viszont fák veszik körül e telepeket, a levegőmozgás függőleges, fölfelé irányul. Ezek a ligetek tehát »kéményei« az állattartó telepeknek, segítségükkel szellőzik a környék. Majorfásítást már korábban is végeztek a megyében. A telepítés huszonkét helyen gyakorlatilag befejeződött. Különösen jól sikerült a ba- latonszabadi tsz Dózsa-matorjában, Kéthelyen, Meszteg- nyőn. Gyakori, hogy az ólakban, sertesnevelőkben képződő nagy tömegű trágyát vízzel távolítják ei. Ez a híg trágya természeti környezetbe kerülve veszedelmes szennyező forrás. Különösen az élő vizeket veszélyezteti. Megkötésükben a fásításnak is fontos szerepe van. Több tsz, állami gazdaság majorjában nyárligeteket telepítettek — a Bö- hönyei Állami Gazdaságban 70 hektárnyit —. s ezek részben fölveszik, fölhasználják a híg trágyát. A nyárfa jellemző tulajdonsága. hogy nagy mennyiségű vizet párologtat el. a trágya szervesanyag-tar- talmát pedig megköti. Ezt a rendszert példaszerűen építették ki Böhönyén. Hasonló elvek szerint fejlesztik Há- romfáu is. A majorok fásítása, a meglevő ligetek rekonstrukciója folyamatos a megyében. Tavaly 43 majorban volt ilyen munka, az idén mintegy 20 helyen. E munkához sok segítséget ad a kaposvári erdő- rendezőség. Több helyen irányítja a telepítést, szervez, szaktanácsot ad. Egy-egy telepítés gyakran hosszú beruházási folyamat részéként megy végbe. Az erdőrendezőség segít megszerezni az ingatlanokról és a kezelési viszonyokról a dokumentumokat, a művelési ág megváltoztatására szóló engedélyt, és talajvizsgálatokat végeztet. Nagyobb beruházásoknál a terveket, a dokumentumokat az Erdészeti és Faipari Egyetem készíti. A megye természetes környezetének védelmében fontos szerepe van a talajvédelemnek. Meredek területeken fásítással lehet megakadályozni a szél és a csapadék okozta pusztulást. Erre néhány jó példa van a Siófok és a Tab környéki dombvidéken. Fontos szerepük van az erdősávoknak Balatonnagyberek- ben és a megye déli részén. Itt a könnyű talajokat a fák kötik meg. Nélkülük elkerülhetetlen lenne — mint a múltban — a nagy homokviharok kialakulása. Kiemelt gazdasági feladat a termőföldek védelme az észszerű földhasználat érdekében. Egyes, földművelésre kevésbé alkalmas területeken — a megye fontos gazdasági érdekeivel összhangban álló ütem szerint — lassacskán, fokozatosan megszűnik a termelés. Ezek a területek azonban nem maradhatnak pusztán, parlagon. Erdőművelésbe kerülnek. A terv szerint várható nagyságuk 1976—90 között 17 700 hektár lesz. AZ ERDŐNEK, a gazdag faállománynak fontos szerepe lehet a vízvédelemben is. Itt különösen a Balatonról van szó,, amelybe napjainkban a különböző vegyszerekben és szerves anyagokban dús patakok torkoltának. Somogybán 21 ezer négyzetkilométer terület vizei sietnek a Balaton felé, ez a tó vízgyűjtő területe. Ugyanakkor ezen a részen az elmúlt 25 évben 13 600 hektár új erdőt telepítettek. Az erdősített földfelszín majdnem vegyszermentesnek tekinthető, egyfajta természetes szűrőként működik. — Az erdősítés, a fásítás a VI. ötéves tervben is fontos feladatunk lesz — mondja Szántó Gábor, az erdőrendezőség igazgatója. — Ezért már most összegyűjtjük a tsz-ek, állami gazdaságok elképzeléseit, s ezek összesítésén dolgozunk. Cs. T. 3 ill il
