Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
Vita a A közelmúltban újabb tanulmány látott napvilágot a kávéfogyasztás és a szívbe- t agségék kapcsolatáról. Az egyesült államokbeli Georgiában 2530 fehér és színes bőrű nőt és férfit vizsgáltak meg ebből a szempontból. Az eredmények azt mutatják, hogy ami a szívbetegségeket illeti, nincs lényeges különbség azok között, akik sok kávét fogyasztanak, illetve akik egyáltalán nem, vagy csak kevés kávét isznak naponta. Ez mindenki számára jó hír, bár a kávé még így sem tekinthető közönséges italnak, mint pl. a kakaó vagy az üdítő italok stb. A kávéfogyasztás: életforma. 1972-ben a bostoni egyetem közreadott egy tanulmányt, miszerint szoros összefüggés van a kávéfogyasztás és a szívinfarktus között. Azóta ez a téma rengeteg vita tárgyát képezte. A fent említett kísérletben részt vevő reprezentatív csoport tagjait hosszas megfigyelésnek vetették alá és természetesen figyelembe vették a legkülönbözőbb befolyásoló tényezőket, így pl. a dohányzást, ami tudvalevőleg veszélyes tényező. Mindent egybevetve,' a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott kávé mennyisége nem befolyásolja lényeges mértékben a szívbetegségek, a szívinfarktus kialakulását. ccóavnakn Tökéletesebb futbalipálya Támad a malária Az Egészségügyi Világszervezet 1954-ben programot tűzött Ids a malária teljes felszámolására Földünkön. Az ötvenes években ez a Deteg- ség — hála a DDT-nek és az egyéb rovarirtó szereknek — kezdett visszahúzódni Afrikában és más kontinensen egyaránt. Sajnos, a malária ismét támad, és a kép kezd riasztóvá válni. Indiában 1977-ben már 6 millió malá- riás beteget tartottak nyilván, ellentétben az 1966-os 60 ezer beteggel. Egy évtized leforgása alatt 100-szorosára .emelkedett a betegek száma! Ázsia más országaiban is hasonló a helyzet. Pakisztánban minden ötödik ember malá- riás. Ceylon szigetén 2 millió a maláriás betegek száma. Dél-Amerika egyes országaiban a betegek száma megduplázódott, illetve megnégyszereződött az utóbbi tíz évbeli. Afrikában vannak olyan falvak, ahol jóformán minden ember maláriás. Ezen a kontinensen egyébként évente 1 millió gyermek hal meg maláriában. Törökországban a hatvanas évtizedben úgy látszott, sikerül felszámolni ezt a betegséget, de 1977-ben már félmillió maláriás beteget tartottak nyilván. Növekszik a maláriás betegek száma- még a Földközi-tenger térségeiben, és sajnos Európa egyes országaiban is mind gyakrabban üti fel a fejét. (Franciaországban évente 2 ezer ember kapja meg ezt a betegséget.) Az Egészségügyi Világszervezet 1977 decemberi adatai szerint a világon 200 millió ismét a maláriás betegek száma. Ebben a számban a kínai betegek száma az adatszolgáltatás hiánya miatt nincs benne. Az orvosok most azt kutatják, mi az oka a malátia újbóli térhódításának. Sajnos, évtizedek folyamán a malária fő közvetítői, a szúnyogok re- zisztenssé váltak a rovarirtó szerekkel szemben. Az afrikai kontinensen még mindig DDT-vel védekeznek, de ez a A változatos vesekövek Kőzép-Eu- rópában a ve- sekövesség a lakosság 0,5—2 százalékát érintő betegség, j Ugyanakkor a I természeti népeknél határozottan ritkábban fordul elő. Az orvos- tudomány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés okait, de tudományos alapossággal és kiemelkedő eredményekkel csak az elmúlt egykét évtized büszkélkedhet. A kövek a vizeletben oldott anyagokból, az anyagcsere végtermékeiből álló kris- tályós képződmények, miad összetételük " alapján sokfélék lehetnek Leggyak- rabbak a kalcium-oxalát, kalcium-foszfát, magnézium-am- mónium-foszfát és a húgysav- tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák következtében a kőképző vegyületek olyan nagy mennyiségben kehúgysavas kövek esetében pontosan fordított a helyzet, mert ezek rendszerint steril és erősen savas vizeletből csapódnak ki. Ahányfélék kémiai szempontból a kövek, legalább annyi oka van a kőképzödés- nek. Bizonyos azonban, hogy valamennyi kőféleség képződését elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elváltozásai, amelyek vizeletpangást okoznak. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szövődmények elkerülésére gyakran nincs más mód, mint a sebészeti beavatkozás. Legjobb és legszerencsésebb azonban a vesekőképződés megelőzése, annál is inkább, mert a vesekő hajlamos az újraképződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak létre ennek megakadályozására. Képünkön egy ritka vesekőgyűjtemény. vegyszer, sőt a Diledrin is már lassan hatástalanná válik a szúnyogok irtásában Át kellene térni tehát más rovarirtó szerekre, de ezeknek az ára 10—100-szoros a ÜDT- hez viszonyítva. A fejletlen és fejlődő trópusi országok esetében ez jelentős anyagi terhelést vonna maga után. Ugyanakkor az ember szervezete is új és hatékonyabb gyógyszereket igényelne a malária leküzdésére. Ma már a kininnél százszor nagyobb hatásfokú gyógyszert tudnak előállítani, de ezeknek szintetikus gyártása igen drága. A maláriát közvetítő szúnyogok ki is »raffinálódnak« az idők folyamán. A közép-amerikai kontinensen a malária fő közvetítője az Anopheles albimanus nevű szúnyog. A falvakban és településeken a lakóházak falait DDT-vel permetezik be, így próbálják kiirtani a szúnyogokat. Az említett rovar azonban nem száll rá a falakra, hanem közvetlenül, »direktben« rárepül áldozatára, kiszívja vérét, majd be- lakmározás után kirepül a faluból és DDT-mentes helyen telepszik le. Végül még egy veszélyes tényezőre hívják fel az orvosok a figyelmet A turizmus is kedvez a malária terjedésének. öt osztrák turista halt meg nemrégiben maláriában. Ezek trópusi területről tértek haza, az orvosok nem ismerték fel a maláriát, és influenzával kezelték az áldozatokat Az európai orvosoknak pedig azt tanácsolja az Egészségügyi Világszervezet: foglalkozzanak többet a trópusi betegségekkel. Automata ápolónők A »Sirecust 300« az NSZK kórházaiban a súlyos betegek állapotára vagy a műtét folyamatára felügyelő automata »■ápolónők« új, harmadik generációja. A berendezés regisztrálja és elemzi a szív munkáját, a pulzust és a vérnyomást, a beteg lélegzését és hőmérsékletét A szervezet működésének zavara esetén a berendézés bekapcsolja az ügyeletes ápolónő és orvos szobájában elhelyezett riasztó rendszert Világszerte próbálkozások folynak a futballstadionok műgyeppel való be'oorítására. Az elképzelések szerint a műgyep egy 2—3 cm vastag, szálas műanyag burkolat lenne, amelyet a 25 cm vastag kavicsalapra terített, 6 cm-es aszfaltburkolatra fektetnének rá. Á műgyepszőnyegen lejátszott labdarúgó-mérkőzés után egyetlen vesztes sem hivatkozhatna az irreális körülményekre, a sárra, a felázott vagy göröngyös talajra. Kora tavasztól késő őszig teljesen azonos körülmények között folyhatnának a mérkőzések a műgyepen, amit természetesen a játékot is élvezetesebbé tenné, s így valószínűleg a nézőszámot is növelné. További előnyei is lennének a műgyepnek, ha elterjedne: csökkenne a sérülések száma és kisebbednének a pálya fenntartás ma még igen tetemes költségei. Képünkön az ankarai űj futballstadion különleges gyepfelelületének kialakítóit láthatjuk munka közben, ök nem kifejezetten műgyeppel fedett pályát készítettek, hanem azt a megoldást választották, hogy a valódi gyepszőnyeget műanyaggal preparált talajra fektették le. Az Ausztriában kidolgozott műanyag talaj felső rétege — a kép bal felső sarkában látható metszeti rajz szerint — nem /rothadó, szintetikus szálakból készül, amelyek megvédik a gyepet, s gyökereit megóvják attól, hogy a játékosok rúgásai következtében kiforduljanak. Az alsó réteg jó nedvszívó képességű, cellulóz szálakból áll, amelyek tárolják a fű növekedéséhez szükséges tápanyagokat és a nedvességet, s megfelelő csí- raképességet biztosítanak a beültetett fűmagoknak. Téli havazások előtt ezt a gyeptí- pust is, a tisztán műgyeppel borított pályafelületet is hatalmas műanyag fóliákkal terítik le. Ezek eltávolítása után tökéletesen egyenletés felületű pályán kergethetik a labdát a futballisták. Húspótlék A legértékesebb, de egyben legszűkösebb és ezért legdrágább fehérjetáplálék a hús. Eddig mérsékelt sikerrel járt az olcsó húspótlék kutatása, lényegében csak a szójababból sikerült nagy fehérjetartalmú, a húshoz hasonló ízű és szövetű — rostos szerkezetű — készítményeket előállítani. Újabban angol kutatók kidolgoztak egy új eljárást, Kérülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristályosodnak, először homokot, majd végül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző baktériumok, amelyek a vizeletben élnek és a saját anyagcsere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammóniát termelnek, amely kétféle vesekőnek is az alkotórésze. A iAúózomj ven'e — nem jé Több évtizedes — egyesek amely visszautasította az erő- szerint évszázados — harcban szakos férjek letartóztatását, győztek az amerikai nők: jú- csupán azért, mert házasságot nius végének egyik szép nap- kötöttek áldozatukkal« — nyi- . ján a New York-i rendőrség latkozta a Megvert Nők Per- fönöke kimondta, hogy a jö- beli Képviselete nevű szervevőben le fogják tartóztatni zet. azokat a férjeket, akik verik A mostani döntés nem köny- a feleségüket. nyen született meg: voltaképLaurie Woods asszony, is- pen annak a pőrnek a lezá- mert ügyvédnő ezt a határo- rása, amelyet 1971-ben indí- zatot kommentálva kijelentet- tott 71 New York-i asszony a te: rendőrség ellen, sőt a városi »Kétszáz évig a rendőrség tanács illetékes osztálya ellen csak nézett, és visszauiasitot- is, amely visszautasította, ta, hogy segítségére siessen hogy »beavatkozzon« hasonló azoknak az asszonyoknak, aki- ügyekbe. A New York-i dónkét a férjük brutálisan bán- tés jelentősége főleg az, hogy talmazott. A rendőrség passzi- az egyesült államokbeli jogi vitása folytán ezek a férjek szemléletben nagy szerepe van mind brutálisabbak és brutá- egy-egy hatóság döntésének lisabbak lettek.. mint precedensnek, ezért erre »A New York-i rendőrség hivatkozva most már másutt mostani döntése szakítást je- is várható az áttörés a nők lent azzal a gyakorlattal, védelmének e fontos frontján. A sínek concorde-ja ttj világrekord: 260 kilométer óránként! A francia vasút új »csodavonata« érte el pró- baútján. Strasbourgból kiindulva negyedóra múlva ért a 45 kilométerre fekvő Sélés- tatba. A 200 méter hosszú szerelvény tíz egységből áll: nyolc utasvagon, elől és hátul pedig egy-egy, összesen 8125 lóerős villanymozdony. A párizsi újságok a »Sínek Con- corde-ja«-ként ünneplik — emlékeztetve a hangsebességnél két és félszer gyorsabb francia—angol utasszállító repülőgépre. A francia vasút vezetői azt tervezik, hogy a vonat utódjait 1981-től a Párizs—Lyon között külön erre a célra építendő pályán járatják. A vonat egyszerre 400 utast szállíthat majd 260 km-es sebességgel. A viilámvonat ezzel túlszárnyalja a világ eddigi leggyorsabb vonatát, a Tokió és Oszaka között 240 km-es sebességgel száguldó japán »Hikari«-t. Az új pályán nem lesznek látható jelzőberendezések. A sínek között húzódó vékony kábel útján komputer közli majd a mozdonyvezetővel a szükséges adatokat, mindenekelőtt azt, hogy a következő öt kilométeren szabad-e a pálya. Mert 260 km-es sebességgel 3 és fél kilométer a féktávolság ! Önálló mozdonyok már másfél évszázada harcolnak a sebességrekordért. 1832-ben az amerikai New-Orleans és Jackson között egy gőzmozdony 128 km-es sebességet ért el. 1903-ban a német vasút az AEG és a Siemens által közösen konstruált elektromos kocsival 210 km-es óránkénti sebességgel állított fel világrekordot. Ezt csupán 28 év múlva, 1931-ben, döntötte meg az ugyancsak német »sínzeppelin«: a propellerrel hajtott különleges mozdony 230 km- re fokozta az óránkénti sebességet A második világháború után a franciák kerültek az élre. 1953-ban egy francia villanymozdony 243 km-es teljesítménnyel ugrott az élre, ezt a rekordot két évvel később egy újabb típussal 331 km-re javították. Sínen futó mozdonyok számára ma is ez a világcsúcs. A más elvek alapján épült kísérleti járművek gyorsasági rekordját úgyancsak a franciák tartják: az »Aerotrain« elnevezésű, légpárnás vonat a kísérleti pályán 1969-ben 422 km-es óraátlagot ért eL amely bőséges nyersanyagforrás feldolgozására ad lehetőséget. Közismert, hogy a vágóhidak hulladékai — a vér és a belsőségek — jó részéből legföljebb kisebb értékű termékek, takarmánylisztek, enyv stb. készülnek, vagy éppen szemétbe kerülnek. Az angol kutatók eljárása ezeknek a nagy tömegű és értékes fehérjékben gazdag hulladékoknak a »mesterséges« hússá való feldolgozását oldja meg. A vért előbb centrifugálják, eltávolítják belőle a vörös vértestecskéket, majd vákuumban sűrű péppé tömé- nyítik. Ezt a pépet finom fu- ratú szálképző fonófejeken nyomják át, és a keletkező szálakat egy dobon csévélik fel. A belsőségeket — gyomor, tüdő, lép — első lépésben aprítják és lúgos oldattal oldják ki belőle az emészthető fehérjéket. A visszamaradó kötőszöveteket eltávolítják, a fehérjeoldatból pedig savval kicsapatják a fehérjét Cent- rifugálás után a fehérjepépet szintén szálképző fejen nyomják át, és a keletkező szálakat egy dobra csévélik fel. A belsőségből készült fehérjeszálakat úgy keverik, hogy az értékes, nélkülözhetetlen ami- nosavak a természetes húshoz hasonló arányban legyen bennük. Ezután ízesítik, és végül rostokká fonva a szálakat, valóban húsra emlékeztető ízű és alakú, teljes értékű fehér- jetáplálékot' nyernek. Az eljáráshoz nagy reményeket fűznek, hiszen a vágóhídi hulladék értékesítése hatalmas mennyiségű fehérjetáplálékot adhat. Sorítogyl Néplap
