Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

Szenvedély és tudatosság Szakszervezeti propagandista a munkahelyen Megyénk szakszervezeti propagandistái részére min­den évben, az oktatási' idő­szak megkezdése előtt fölké­szítő tanfolyamot rendeznek. A múlt hónapban három tur­nusban összesen száznyolcva­nán hallgattak előadásokat, vettek részt vitákban egy- egy héten át a balatonboglári SZÖVOSZ-üdülőben. Ennek az októberi tanfolyamnak kü­lön jelentőséget adott a SZOT elnökségének az idén január­ban megjelent határozata, mely a szakszervezeti politikai okta­tások továbbfejlesztéséről dön­tött. — A korábbi négy tanfo­lyamforma helyett most egy indult a dolgozók részére a me­gye különböző helyein. Ez át­fogó témáival, a társadalom kérdéseivel foglalkozik — tá­jékoztatott Gyenis István, az SZMT politikai munkatársa. — A propagandisták két éven át oktatják ezt a tananyagot. Az első évben, amely jövő májusig tart, a politikai tömegoktatás keretében alapképzésben, álta­lános tájékoztatásban részesül a szákszervezeti tagság, önál­ló tanulásra és a vitakészség kibontakoztatására serkent, hogy nemcsak a propagandis­ták, hanem a hallgatók is kéz­hez kapták a tanfüzetet Ez az év kísérletnek számít a tovább­fejlesztett oktatásban, s átme­netileg még tartanak tanfolya­mokat a világpolitika időszerű kérdéseiről is. Az idén tavasszal mintegy tizenöt ezer somogyi dolgozó vett részt a szakszervezeti pro­pagandisták által vezetett tö­megpolitikai oktatások zárófog­lalkozásain. Most ennél is több hallgatóra számítanak, ök a tanfolyam befejeztével pártok­tatások részvevői lehetnek, im­már megfelelő alapismerettel a tarsolyukban. A szakszerve­zeti bizottságok felelősségét nö­veli, hogy ettől az évtől kez­dődően ők gondoskodnak a szükséges tananyagokról a pro­pagandistáknak és a hallgatók­nak. A Táncsics Kiadó utólag is kielégíti az igényeket Több mint százezer a külön­böző szakmákban dolgozó szak- szervezeti tagok száma So­mogybán, s mintegy 500—600 propagandista tölti be az elő­adó és a vitavezető szerepét a társadalom kérdéseivel foglal­kozó oktatásokon. Hasznosítják a bogiári tanfolyamról hozott útravalót — az SZMT és a SZOT munkatársai, a megyei pártbizottság oktatási igazgató­ságának tanárai voltak az elő­adók és a válaszadók —, s a legtöbb munkahelyen (még a termelőszövetkezetekben is, ahol alig néhány évesek az al­kalmazotti alapszervezetek) megkezdődött vagy hamarosan kezdődik az oktatás. Hogyan készül feladata telje­sítésére a propagandista? Ezt kérdeztük Bende Lajosnétól, a textilművek munkásellátás-ve- zetőjétől. Csaknem másfél év­tizede propagandista. — A bogiári felkészítő tan­folyam volt a nyolcadik, ame­lyiken részt vettem. Mindig lehet hallani a többi propa­gandistától egy-egy jó mód­szert, s azt érdemes átvenni. Nálunk üzemi szakszervezeti tanács működik, s minden propagandistának van helyet­tese. így az oktatás akkor sem marad el, ha valamelyikünk­nek éppen hivatalos kikülde­tésre kell mennie. Nyáron már elkezdjük a szervezést az oktatásra. A műhelybizottsá­gokkal megbeszéljük a tenni­valókat, bevonjuk a tervezés­be a bizalmiakat, kikérjük a szocialista brigádok vezetői­nek véleményét, és egyeztet­jük a programot a párt- és KISZ-alapszervezetekkel. így aztán elkerüljük az átfedése­ket az oktatásokban. S nem­csak azt tudja mindenki, hogy hova fog járni, milyen témájú tanfolyamot hallgat, hanem arról is időben értesül, me­lyik helyiségben, milyen na­pon, hány órakor kezdődik a foglalkozás. A szakszervezeti szervek például mindig szer­dán tartják a rendezvényei­ket, az oktatások napja pedig kedd. Én huszonnégy-huszon- öt dolgozónak tartok előadást kedd délutánonként, miután a délelőttös műszak megebé­delt Nincs olyan gond, hogy jön a busz, menni kell. A hallgatók között a szocialista brigádok tagjai vannak több­ségben: náluk egyik fontos vállalás az oktatáson való részvétel. — A ml csoportunk az idén november 28-án kezdi a fog­lalkozásokat. A társadalmunk kérdéseiről szóló tananyag nekem és a helyettesemnek, Magyar Ferencnónek is meg­van. Az óvoda, a bölcsőde és a gondnokság dolgozói tartoz­nak ebbe a csoportba. Az ok­tatást az óvodában tartjuk. Amíg a műszaknál voltam propagandista, addig is jól is­mertem a hallgatóimat, s ez most különösen így van. mert a többségükkel együtt dolgo­zom. Tudom, hogyan tehetem érdekesebbé az éppen tár­gyalt témát, és mivel bírha­tom szóra, élénk vitára az asszonyokat. Egyébként az ak­tivitásra még nem panaszkod­hattam, szép számú jutalom­könyvet oszthattunk ki az oktatások befejezésekor. Is­merve a soron következő ok­tatási év tananyagát, főként az a témakör kerül majd kö­zelebb a csoportomhoz, ame­lyik a nőpolitikái határozatok üzemi végrehajtásával foglal­kozik, hiszen ez közvetlenül érint mindannyiunkat. Külö­nösen az óvoda és a bölcső­de dolgozói mutatnak nagy érdeklődést az üzem gazdasá­gi helyzetéről szóló tájékozta­tó iránt. Ez érthető: munká­juk nem kapcsolódik közvet­lenül a termeléshez, így fo­kozottan igénylik az ilyen ismertetést Amikor majd a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre kerül terítékre, a hallgatók körét kiszélesít­jük a bizalmiakkal és helyet­teseikkel, ezzel élőbbé, tar­talmasabbá tehetjük a vitát A szakszervezeti testület rend­szeresen értékeli az oktatás eredményeit, s ilyenkor mi, propagandisták »vizsgázunk«. Bende Lajosné 1951-től dol­gozik a textilművekben. Az itt töltött idő nagyobb részé­ben propagandistaként is te­vékenykedik — társadalmi munkában. Szenvedéllyel és tudatosan készül minden fog­lalkozásra, hogy a kedd dél­utánok tartalmas időtöltést nyújtsanak csoportjának. H. F. Eltűnik a domb Új gyümölcsös születik Közős érdek, hogy a beruházások időben elkészüljenek Soltész István befejezte somogyi látogatását Somogyi látogatásának má­sodik napján — tegnap — Kaposváron tárgyalt Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter. Látogatást tett a Me­zőgép Vállalat központjában, megtekintette a megyeszék­hely keleti ipartelepét, járt az 503. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben, valamint az új gépészeti szakközépiskola építkezésén. Délelőtt a me­gyei tanács székházában a so­mogyi gépipari üzemek mun­kájáról, jelenükről és jövő­jükről, valamint a megye és a minisztérium kapcsolatának időszerű kérdéseiről tanácsko­zott Varga Péterrel, a megyei pártbizottság első titkárával és Böhm József megyei ta­nácselnökkel. Délután Somogy gépipari üzemeinek párt- és gazdasági vezetőivel találko­zott Soltész István. Beszámo­lót hallgatott meg az üzemek tevékenységéről, majd vála­szolt a kérdésekre. A megye vezetőivel folyta­tott tanácskozáson Böhm Jó­zsef ismertette, hogy miként vélekednek a somogyi vezető testületek a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok mun­kájáról. Elmondta, hogy el­sősorban Tab és Marcali fej­lődésében meghatározó sze­repük van ezeknek a válla­latoknak. Jónak minősítette a nagyvállalatok vezetői és a megye közötti kapcsolatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy néhány esetben ne len­ne vita: a fejlesztés, a to­vábblépés módjának megíté­lésében levő különbségekből adódnak ezek. A somogyi adottságokat fi­gyelembe véve a megye ve­zető testületéinek véleménye az, hogy a továbblépés útja az intenzív fejlesztés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó válla­latoknak magasabb készültsé- gű fokú termékeket kell gyár­taniuk somogyi üzemeikben. Ezt az utat járta be a Csepel Művek egyedi gépgyára, a Videoton és a Finommecha­nikai' Vállalat is, amikor so­mogyi gyáregységeinek gyárt­mánystruktúráját kialakította. Ezek a korszerűbb termékek magasabb termelékenységet és bért biztosítanak. Soltész István az üzemek­ben szerzett tapasztalatait ér­tékelte a tanácskozáson. El­mondta: a somogyi gépipari üzemekben sok fiatal, tehetsé­ges emberrel találkozott, aki nagy munkakedvvel végzi munkáját. A megye gépipari üzemeiben összesen 11 ezer ember kapott munkát. Az előállított termékek értéke évente 3 milliárd forint. Ez a II ezer ember azonban képes arra, hogy a jelenleginél jó­val többet termeljen, nagyobb értékű gyártmányokat állítson elő. Ilyen módon a somogyi gépipari üzemekben dolgozó munkások évente akár 6 mil­liárd forint értékű terméket is gyárthatnának. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium irányítása alá tar­tozó vállalatok feladatait I» összefoglalta Soltész István. Mindenekelőtt a szerződéses fegyelem megszilárdítását je­lölte meg a tennivalók között. Arra van szükség, hogy min­denki pontosan teljesítse szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gét. A második feladat a vál­lalatokon belül és a vállala­tok között a kooperáció erő­sítése. Ez teszi lehetővé egyébként a harmadik feladat végrehajtását: a készletek csökkentését. Jelenleg ugyanis a beszerzési nehézségek a készletek növekedésére sar­kallják a vállalatokat. Az ága­zat — feladatainak megoldá­sa érdekében — jelentős be­ruházásokat is megvalósít. E beruházások határidőre — és költségkereten belül — törté­nő megvalósítása nemcsak vállalati, hanem elsősorban népgazdasági érdek. Ezért mindent meg kell tenni a ,ió előkészítésért, s az elkezdett beruházásoknál a határidők tartásáért. Soltész István tegnap este elutazott Somogyból. Még kevesebb baleset Forgalombiztonság a Volánnál Ä hatalmas lánctalpas trak­torok motorja hörögve birkó­zik a teherrel. A vaslapok mélyen a homokba túrnak — lassan, de szemmel megfigyel- hetően »egyenesedik« az eny­he dombhajlat Nagybajom ha­tárában, a Kutas: Állami Gaz­daság földjén. Jókora darabon megváltozik itt a mező képe: ahol eddig szántóföldi növé­nyeket vetettek és takarítottak be a gépek, mo6t tereprende­zéssel, mélyforgatással vannak elfoglalva. Gyümölcstermesz­tő háromszög alakul ki ebben a térségben, a gazdaságban 1974-től végzett nagyszabású — 26 millió forint költségű — rekonstrukcióval. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat nagyatádi irodájának meg a gazdaságnak a gépei dolgoznak az alapozáson. — -Ebben a háromszögben 190 hektár gyümölcsösünk lesz — mondta Porosa István, a nagyüzem fókiertésze. — Jö­vőre elkészülünk ennek a terü­letnek a telepítésével, de 1980- -g még további 21 hektárra .tétünk ki almafát. Ennek a ladatnak egy részét már tel­eltettük a kiskorpád! kerü- îtben; tavasszal 22 hektárra szilva és 25 hektárra meggy kerül. Tavaly és az idén a já- kói út mentén 57 hektáron vé­geztünk az alma és 30 hektá­ron a szilva telepítésével, ezt a munkát folytatjuk most a bajomi részen... Az időjárás is kedvez a munkáknak. Az említett 26 Illliós költség a gyümölcsösök rmőre fordulásáig merül föl, í jelentős hányadát —mint- y 40 százalékát — az állam ■ agára vállalja. Az összeg am foglalja magába a járu­lékos beruházásokkal kapcso­latos kiadásokat — ez is mu­tatja, milyen nagyarányú te­rületrendezési, talajforgatási • munkák zajlanak ez idő tájt a gazdaságban. A . telepítésre szánt terepen megtörtént a szervestrágya, a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák kiszórása. —- Mi indokolja ezeket a nagy szabású telepítéseket? — kérdeztük az üzem főkertészé­től. —: Termő gyümölcsöseink Jelenleg Kiskorpádon és Koz­mapusztán vannak. Kozma­pusztán az almás és a körtés húsz-huszonkét éves. Mire ezek kiöregszenek, már gyü­mölcsöt szedhetünk a nagyba­jomi térségben. Igaz, nem al­mát és körtét, hanem csonthé­jasokat, amelyeknek a beta­karításához gazdaságunk már megrendelte a szükséges gé­peket Ezek az új gyümölcs­termő területek közel van­nak a kiskorpád! hűtőházhoz, s a szállításnál ez nagy előnyt jelent. Gyümölcsfák telepítésével azonban még korántsem ér véget az ágazat fejlesztése. Kapcsolódó beruházások meg­valósítása még a következő, VI. ötéves terv időszakának elején is jócskán ad feladato­kat a Kutasi Állami Gazda­ságban. A megye legnagyobb szál­lítási vállalata a 13. számú Volán. Tehergépkocsi- és au­tóbuszvezetők, a taxisok és a rakodógépkezelők százai dolgoznak a kirendeltségeken, kocsik futnak az utakon. Je­lenleg a Balesetmentes közle~ kedésért versenyben a kapos­váriak állnak az országban a Volán-vállalatok között az el­ső helyen. Egy eredmény mö­gött mindig nagyon sok a munka, ebből jócskán kiveszi részét a vállalat forgalom- biztonsági csoportja. Vezetőjé­vel, Pelikán Jánossal — aki egyúttal a megyei közlekedés- biztonsági tanács általános nevelési és propaganda-szak­bizottságának elnöke — for­galombiztonsági ellenőrzésre indultunk. A vállalat központi telepén hirdetőtábla öltik az ember szemébe: >-Ma a hidegfrontra érzékeny gépkocsivezetők fo­kozott óvatossággal vezesse­nek. Az utak szárazak, a lá­tástávolság 200 méter.« Az időjárásra vonatkozó adatok olvashatók itt. — Kitűnő a kapcsolatunk a meteorológiai intézettel. Na­ponta érkezik hozzánk a je­lentés, hogy milyen idő vár­ható. Így . minden reggel tá­jékoztatjuk a hirdetőtáblán gépkocsivezetőinket Egyéb­ként mindenkinek szerepel a kartonján, hogy milyen idő­járási frontra érzékeny; ezt egy tesztvizsgálat után dön­tötték el. Sajnos, arra nincs lehetőség, hogy akinek »rosz- szabb napja« van, azt haza- küldjük, de legalább figyel­meztetjük őket, hogy ma kü­lönösen vigyázzanak. Tab felé indulunk. Toponá- ron találkozunk a helyi já- j ratú csuklós busszal. Vezető­je, Huszár László, előszedi a szükséges okmányokat: ezek­ből kiderül, mikor vizsgálták át a kocsi forgalombiztonsági berendezéseit. Az ilyen vizs­gálatra mindennap szükség van. Persze az utasok bizton­sága nemcsak a gépkocsi ál­lapotától függ, az utak álla­pota és a megállóhelyek ki­képzése is nagyon fontos. Ez utóbbi terén nincs minden rendben. Az autóbusz nem húzódhat le az országútról; a padkán gödrök, kátyúk csap­dái leselkednek a toponári városrészbe érkezőkre. — Már szóvá tettük ezt — mondja a gépkocsivezető. — Ígéretet kaptunk, hogy hama­rosan lesz változás, s az egyik helyen már meg is kezdték a megállóhely kiépítését Még néhány dolgot kell el­lenőrizni: rendben van-e a mentőláda, s vajon a gépko­csivezetőnek jut-e ideje az ebédre, meg egy kis pihenés­re. Kiderül, hogy két járat között erre is van idő. Igái­ban egy tehergépkocsival ta­lálkozunk: a boltba vitt árut. A menetlevél és a gépkocsi műszaki állapota kifogástalan. Legközelebb már csak a tabi kirendeltségen állunk meg. Megkezdődik a I szoká­sos ellenőrzés. Először a gép­kocsivezetők továbbképzését vizsgálják. — Negyedévenként hatórás képzésen kell részt venniük gépkocsivezetőinknek. Aki valamiért nem mehet el az órára, annak pótoktatást tar­tunk. Egyrészt a korábbi is­meretek felelevenítése, más­részt az új szabályok, az idő­járás vagy a munka jellegé­nek megváltozása miatt adó­dó új helyzetek ismertetése a cél. Az »első teles« gépkocsi - vezetők, azaz akik nemrég álltak munkába és a múlt té­len még nem dolgozlak, kü­lön tanfolyamon vesznek részt. Sajnos, előfordul — te­gyük hozzá: ritkán —, hogy valakiről az ellenőrzés során kiderül: ott volt az oktatáson, ám a másik okmány azt bi­zonyítja, hogy éppen kocsin ült, valamit szállított. Termé­szetesen mindkettő nem lehet igaz. Ilyenkor ki kell derí­tenünk, mi a valóság, a fe­lelősöket megbüntetik. Hiszen a mulasztásnak néha bizony súlyos következményei van­nak, esetleg személyi sérülés­sel járó balesetek... — Szerencsére ritka, hogy ilyen súlyos következménnyel járjon egy mulasztás. Ám a cél nem a felelősök keresése, egy esetleges baleset után, ha­nem a balesetmegelőzés. És ezért mindent el kell követni, tehát a legnagyobb szigorra van szükség. A gépkocsivezetők és rako­dógépkezelők munkája veszé­lyes. Elég, ha csak rövid idő­re lankad a figyelem, máris kész a baj. Ezért azt is pon­tosan megszabták, hogy meny­nyit tölthetnek »nyeregben«, mennyi szabad nap, pihenő­nap illeti meg őket. Enne*: betartása is része a baleset- megelőzésnek. D. T. Somogyi Néplap 'O' - " ■ Yv.v Májusra elkészül Kábán, az épülő Hajdúsági Cukorgyárban a lengyel építők már a gépek nagy részét is beszereltek. A gyár, amely éven­te hat—hétezer vagon cukrot állít majd elő, jövő év máju­sára elkészül, a következő feldolgozási szezonbau pedig megkezdi a próbaüzemelést.

Next

/
Thumbnails
Contents