Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

öt vari Ügyvédi Kamara megvá­lasztotta elnbáaéget — akkor még három síre. Kődben meg­született az a renóeUsezés. amely öt év» meghosszabbí­totta a megbízatást. Ez az idő­szak most lejárt, s így pénte­ken délután a kamara tagjai összegyűltét, hogy megvitas­sák az elnökség beszámolóját, beszéljenek gondjaikról és megválasszák az új tisztség­viselőket. Az ügyvéd! kamara tagjait és a vendégeket dr. Szemző Ernő, a kamara _ titkára kö­szöntötte. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Révész- né dr. Galántai Jolán, az Igaz- ságügyminisztérium képvise­lője dr. Takács Ádám, az Or­szágos Ügyvédi Tanács elnök- helyettese, dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A vendégek között ott voltak az igazságügyi és a belügyi szervek képviselői is. Az elmúlt öt év során az ügyvédi kamara személyi állo­mányában jelentős volt a vál­tozás, a tagság egyharmada kicserélődött. Jelenleg 46 tagú, s közöttük sok a fiatal. A fia­talok szinte kivétel nélkül be­váltották a hozzájuk fűzött re­ményeket, s a gyakorlat idő­szakában alapos tudásra tet­tele szert. A kamarai oktatásról és to­vábbképzésről szólva a beszá­molóból kitűnik, hogy az el­múlt időszakban nagyon sok új jogszabály lépett hatályba. Az ezzel kapcsolatos anyagok ismertetésére értekezleteket, szakmai oktatásokat szervez­tek, ám e téren legnagyobb jelentősége az állandó és rend­szeres önképzésnek van. Gon- i 3M§ M puCBKal ü MpaSsban Szólni IMI orréi fa, hogy az ügyvédeit többaéga jelentős részt vállal a közéleti tevékenységből, a társadalmi munkából. A TIT, a Hazafias Népfront és az önkéntes rend­őri szervezet egyaránt számít­hat rájuk. Dr. Szigetvári Sándor, a kamara elnöke szóbeli kiegé­szítőjében a szakszervezeti jogsegélyszolgálatról beszélt. Ennek célja egyrészt a dolgo­zók nagy tömegeinek tájékoz­tatása, felvilágosítása, más­részt pedig segítésük ügyes­bajos dolgaik rendezésében. A feladat politikai jelentősége te­hát nagy. A jogsegélyszolgálat munkája természetesen csak úgy lehet igazán eredményes, ha nagy tapasztalattal rendel­kező ügyvédek is segítik, saj­nos azonban néhány helyen el­zárkóznak az ügyvédele bevo­násától, másutt pedig egyene­sen ügyvédellenes propagan­dát fejtettek ki. Szerencsére az utóbbi időben megyénkben ilyen már nem fordult elő. A kamara elnöke felszólalá­sában kifogásolta, hogy kevés ügyvéd vállalkozik tudómé-, nyos publikációra. Igaz, a napi munka túlságosan igénybe ve­szi őket, ,ám mégis célszerű volna tapasztalataikat felhasz­nálva publikációkat megjelen­tetni a szaklapokban. Az ülésen a kamara ellenőr­ző bizottságának beszámolója, majd a pénzügyi helyzet is­mertetése következett. A be­számolót követő viták és hoz­zászólások során szó esett a fegyelmi helyzetről és a szo­ciális kérdésekről is. Az ifjú­ságpolitikai célok megvaló­sításáról, a fiatalok bei-lleszke­désénefc kérdéseiről is beszél­tek a felszólalók. Maguk az érintettek mondták el, mi­lyen segítséget kaptáik, hogy jó felkészültségű ügyvéd váljon belőlük. Az elhangzottakhoz hozzá­szólt dr. Ignócz Pál, a megyei bírxeág elnöke is. Elmondotta, hogy az ügyvédi munka nagy része ma már Igazságszolgálta­tás. Fejlődött ez a munka, s jó a kapcsolat a bíróság meg az ügyvédek között. Néhány hiá­nyosságra azonban fölhívta a figyelmet. Például arra, hogy esetenként nem megfelelő a perelőkészítés, s előfordul, hogy a tárgyalási fegyelemmel is baj van. Dr. Túri Imre hoz­zászólásában arról beszélt, hogy a megyei pártbizottság megfelelőnek tartja az ügyvé­dek szakmai, politikai képzé­sét. Elengedhetetlen a megfe­lelő kapcsolat a bűnüldöző, igazságügyi szervek és az ügy­védi munkaközösségek között — a további, célratörő munka érdekében. Éppen ezért az ügy­védeknek a büntetőügyek ese­tében már a nyomozati sza­kaszban hatásosabban kell közreműködniük. A közgyűlés kedves színfolt­ja volt Kincses Tibornénak, á kamara vezető adminisztráto­rának köszöntése-és megjutal- mazása : ő hosszú évek óta végzi ezt a felelősségteljes munkát. / Ezt követően a kamara el­nöksége leköszönt, s az új tisztségviselők megválasztása következett. A kamara elnöké­ül újra dr. Szigetváry Sán­dort választották, a titkár dr. Szemző Ernő lett. Az Országos Ügyvédi Tanács tagjának dr. Dér Mihálynét választották a somogyi ügyvédek. Félidőben a rekonstrukció Többet termelnek — könnyebben Százhúsz millió forintos be­ruházásba kezdett a múlt év közaoén a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Barcsi Fűrészüzeme. Az 1953-ban épített — és. azóta elavult — öltözőket, fürdőket »cserél le­égés xség^ebbre, s az egész üzem területén utat építenek. A legnagyobb munkát a sömbfaf elvágás rekonstruk­ciója jelenti, ezenkívül építe­nek még egy úgynevezett to- vábbfeldolgozót, ahol a par­ketta -"alapanyagát készítik.: majd. A látványos munka az idén kezdődött. A barcsi tó­val dolgozói már összeállítot­ták a szociális épület beton­elemeit. A leendő tulajdono­sok egyelőre még kissé ide­genkedve méregetik a szokat­om formájú »szürke kockát«, /iszont nagyon örülnek, hogy . rekonstrukció során megren­delt anyagmozgató gépek kö­zül egy tíztonnás szovjet híd­daru már segíti a munkáju­kat A nagy csarnokban három nyugatnémet Linck keretfű­részgépet is vásároltak, az egyik épp a napokban évkö­zeit meg. Még az idén végle­ges helyére kerül. Most vizs­gálják, melyik betonfajta »'-•gja« majd a legjobban a nagy igénybevételnek kitett génét. A rekonstrukciót 1979. au- fusztus 31 -re akarják befejez­ni, Acs József főmérnök el­mondta: a munka a tervezett ütemben halad. i — Mit jelent Önöknek ez a rekonstrukció? — Gömbfafeldolgozásunk a mostani 45 ezer köbméternek a kétszerese lesz, így a me­gyéből nem kell feídolgozat- lamu elszállítani a tölgy-, bükk-, cser-, akác- vagy kő­risrönköt. Ezeket egyébként mind a Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság adja, s csak kevés származik a kör­nyékbeli téeszek'től. — Megéri-e a nagy befek­tetés, amikor nemrég még ér­tékesítési gondjaik voltak? — Ez a veszély ma már nem fenyeget, bőven van megrendelés. A legtöbb par­kettát a fővárosi ingatlanke­zelőnek szállítjuk: ők is állan­dó. biztos vásárlóink. Jó! oarfâMef! a mezőgazdasági üzemek a beruházási hitelekkel Sikeresek voltak a gazda­ságos exportot bővítő mező- gazdasági beruházások, a ha­sonló rendeltetésű élelmiszer- ipari fejlesztésekről viszont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Ese­tenként ugyanis megkésnek ezek a beruházások és nem egyszer a vártnál lassabb ütemben bontakozott ki a fej­lődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely arra keresett választ, hogyan áll a jelentős összegű hitelekkel félépített üzemek, üzemrészek fejlesztése, és a beruházások mennyire felel­nek meg a várakozásnak. A 4S milliárd forintos hi­telalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15,8 mil­liárd forintot vettek igénybe* tehát, a rendelkezésre álló összeg harmadát kötötték le. Az állami gazdaságok és a tsz-ek főként gépeket vásárol­tak a hitelből, s a hozamok fokozásával teremtették elő a hitel visszafizetésének anyagi fedezetét. Speciális beruházá­sokat is megvalósítottak, így például nyúltenyészeteket lé­tesítettek. Mindent egybevet­ve a mezőgazdasági üzemek fejlesztő munkájának eredmé­nyét jelzi, hogy vállalt köte­lezettségeiknek eleget tettek, sőt esetenként a tervezettnél nagyobb összegű exportot »számoltak'«. Pályatársak — nyugdíj eiott Dr. Bodosi' Mihály, dr. Franki József és dr. Kerek Sándor élet­pályája úgy kezdődött, mint a népmesék­ben a három, világot látni induló fiúé. Negyven éve együtt hall­gatták a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen az »útrava- lót«. Néhány világhírű taná­ruk: Mansfeld, Zechmeister, Beck Soma, Entz Béla emlé­két ma is nosztalgiával idézik föl. Közösen fogtak hozzá újabb életelixírek kereséséhez a mecsekalji város klinikáján: útjuk csak később, a háború idején ágazott háromfelé. A vihar, amelyet a mondabeli kiklopsznál jóval veszélyesebb óriások okoztak, más-más irányba sodorta őket, hogy utána annál nagyobb örömmel találkozhassanak. Nem kacsa­lábon forgó kastélynál, hanem az akkoriban elkeserítően rossz körülmények között mű­ködő kaposvári kórházban. Dr. Bodosira, a sebészorvos­ra, dr. Frankira, a bőrgyógyász­ra és dr. Kerekre, a sze­mészre nagy feladatok hárul­tak itt: nem véletlen, hogy a munkafeltételekre vonatkozó kérdésre most mindhárman szomorú sóhajjal felelnek. — A háborúban rengeteg orvosi eszköz pusztult el, az egészségügyi ellátás a mély­ponton volt — mondja dr. Franki. — A betegek szalma­zsákokon, katonai hordagya­kon aludtak. A lepedő is nagy értéknek számított. Egyik legkomolyabb sikerem volt akkor, hogy egyetlen nap alatt sikerült Budapesten tíz lepedőt összekunyerálnom. Nemcsak a bőr-gümőkórral végzett kísérleteimhez, de a legalapvetőbb gyógyítási eljá­rásokhoz sem kaphattunk gyógyszert. A streptomicin is fölbecsülhetetlen kincs volt, holott rengetegen szenvedtek fertőző bőrbetegségekben, »virágzott« a bőr- és a csont­tuberkulózis, a nyirokcsomó- megbetegedés. — Másutt, elsősorban a Drá­va mentén a trachoma ment népbetegségszámba — foly­tatja dr. Kerek. — Időnket, erőnket, egészségünket nem kímélve teherautón, szekéren, kerékpáron jártunk oda, hogy megfékezzük a szörnyű fer­tőzés terjedését. Most módfe­lett kellemes arra gondolni, hogy Somogybán kilenc-tíz esztendeje nem fordult elő ilyen megbetegedés ... Bodosi doktornak is bősé­gesen van mire emlékeznie. Dr. Franki József — A háború vége felé álló- front alakult ki a nagybajom —marcali vonalon, s a súlyos sérülteknek se szeri, se száma nem volt, még évekkel a har­cok befejezése után sem. Ek­kor értem el teljesítőképessé­gem csúcsát: három és fél napig megállás nélkül operál­tam. Ma már szinte valószí­nűtlennek hat, hogy a megyé­ben — a kaposvárin kívül — egyetlen kórház sem léte­zett, sőt Sásd, Gyönk. Tamási és Dombóvár környékén is mi végeztük a gyógyítást, az életmentést. Ám a men­téssel egyide­jűleg a rend­szeres, intéz­ményes gyó­gyítás alap­jait is meg kellett terem­teni, és ők hárman ebből is nagy részt vállaltak osz­tályvezető fő­orvosként, igazgatóként vagy igazgatóhelyettesként, párt- és szakszervezeti aktivista­ként, az országos szakmai kol­légiumok tagjaként. Dr. Franki a mosdósi tüdőszanatórium 1949. évi átadására, a fogá­szat és a tüdősebészet létre­hozására emlékszik a legszí­vesebben; dr. Bodosi a sok áldozattal megszervezett in­tenzív osztályra és a — szin­tén az ö segítségével létesített — onkológiai hálózatra büsz-, ke, de az ő érdeme az anész- teziológiai eljárás bevezetése és a mozgásterápiai-rehabili- tációs rendelés meghonosítása is. (Hogy a mozgás mennyire »szívügye«, mi sem bizonyít­hatná jobban, mint az az ér­dekes sporttörténeti tény, hogy magasugrásban a vilá­gon ő jutott elsőként a két méter fölé — 1935-ben az olimpián.) Dr. Kerek — a kórház szemészeti osztályá­nak fejlesztésén kívül — egy önmaga által tíz éve kikísér­letezett hályogműtétmódszerre gondol különös elégedettség­gel. Az eljárást fiatal kol­légái is elsajátították, s az eredmény: csaknem ezer si­keres operáció. A gyakorló orvos jó tulajdonságain kívül tehát pedagóguserényekkel is rendelkezik — akár csak két pályatársa. Mert dr. Franki­nak csaknem kéttucatnyi ta­nítványa tevékenykedik veze­tő állásban' az ország minden részén, s dr. Bodosi is számos nevelési sikerrel büszkélked­het. Nagyszerű szervezési és gyógyítási érdemein kívül osztályvezető utódot is »ha­gyott örökül« intézményének, amin — lebilincselően színes, reneszánszul kiegyensúlyozott egyéniségének láttán — csöp­pet *em egodäff, ózhatunk. (Művészetkedvelőként is Mi­chelangelo- és Leorvardo-imá- dónak vallja magát.) Tettel és jó szóval — sőt, amint So­Dr. F^rek Sándor mogyi Orvos­lapok, a So­mogyi Orvo­si Szemle ti­zenöt évfolya­ma, a kórházi évkönyvek, egészségügyi tájékoztató fü­zetek és a So­mogyi Orvostörténeti Szemle kötetei bizonyítják: írásban is — igencsak »megszolgált« a három főorvos a kitüntetések egész soráért, végül a Munka Érdemrend — mindössze két hete átvett — arany fokoza­táért. (A nemes, baráti ver­sengés eredménye itt is dön­tetlen : a kitüntetést mind­hárman másodszor kapták meg.) Sok-sok emlékkel a tarsolyukban mennek nyug­díjba a jövő év kezdetén. Az átélt szenvedések, tucatjával látott tragédiák emlékeit a meggyógyított ezrek élménye szorítja háttérbe. Dr. Kerek és dr. Bodosi is jóízűen kacag hát Franki kandidátusnak —• hazánk legfiatalabb kandidá­tusa édesapjának — kedves sztoriján. — Ha jól emlékszem, ötven- ben egy idős asszony jött be hozzám valamelyik Kaposvár környéki faluból. »Doktor úr, szépen kérem, segítse , be a fiamat a Keleti temetőbe!« A fiú ugyan még élt, de máraz édesanyja is lemondott róla, s egyetlen vágya az volt, hogy a megyeszékhelyen temessék el a tébécés fiatalembert. Másnap behozták; négy hó­napig kezeltem, s ma vígan fütyörészve kerékpározni a kaposvári utcákon. Ügy ér­zem, ilyen esetek után mind­annyian nyugodt szívvel me­hetünk nyugdíjba. Több ideje lesz hát dr. Bo- dosinak a »hobbyjára«: a képzőművészet tanulmányo­zására ; Kerek főorvosnak a második világháború doku­mentumainak böngészgetésé­re, dr. Frankinak pedig a kutatásra és a latin nyelv fi­nomságainak ízlelgetésére. A szakmai konzultációk sem szűnnek meg. hiszen Franki doktor tudományos tanácsadó­ként dolgozik tovább a mező- gazdasági főiskolán. Két pá­lyatársának gyermeke ugyan­csak orvos. Kívánjuk, hogy e »dinasztiák« kibontakozásá­nak többé se háborúk, se trachoma- és tbc-járványok, se lepedő- és gyógyszergon­dok, se szervezési akadályok ne állják útját Lengyel András A hét kiemelkedő politikai eseménye volt a megyei párt- bizottság szerdán tartott ülé­se. Ezen — a tervezett napi­rendek megtárgyalása előtt - Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára ünnepi beszédben emlékezett meg a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról, a magyar kommunisták hat évtizedes harcáról, építőmunkájáról. Kedden ülést tartott a me­gyei tanács vb. Ezen — egye­bek között — megtárgyalták a kisajátítási jogszabályok végrehajtásának tapasztala­tait. Megállapították, hogy az igazgatási osztályok a kisajá­tított ingatlanokért a legtöbb esetben reális kártalanítást szabtak meg, így a bírósági perek száma a korábbiakhoz képest lényegesen csökkent. Az ügyfelek túlnyomó többsé­ge elégedetten fogadta az ál­lamigazgatási szervek dönté­sét. Mindamellett tovább kell finomítani a kisajátítási sza­bályok alkalmazását, miifden estben gondosan figyelembe véve a szabad forgalomban kialakult értékeket is. Ugyancsak e testületi ülé­sen módosították a cigány ta­nulókkal foglalkozó pedagógu­sok céljutalmáról eddig ér­vényben levő vb-határozatot. A változtatás — amelyről az érdekelt iskolák természetesen részletesen értesülnek — az eddiginél pontosabban figye­lembe veszi a tényleges ered­ményeket, s ennek megfele­lően állapítja meg az ösztön­zési és elismerési arányokat. Nemcsak a gyerekekről, ha­nem a felnőttekről, az egész cigánylakosság helyzetéről, foglalkoztatási és lakáskörül­ményeiről, életmódjáról volt szó azon az értekezleten, amelyet több megyei, illetve helyi szerv, mozgalom rende­zett hétfőn Barcson. Az egész­ségnevelési tanácskozáson — amely az első ilyen jellegű rendezvény volt a megyében — sokoldalúan megvitatták az eddigi intézkedések tapaszta­latait, eredményeit és megha­tározták a soron következő feladatokat. Kaposváron a vízépítő-ipar tevékenységéről, feladatairól rendeztek kétnapos országos konferenciát a héten. Fontos ágazat tennivalóit határozták meg itt, hiszen a rohamosan növekvő lakossági és közüze­mi igénynek csak a technikai színvonal jelentős emelésével, új. korszerű anyagok, eljárá­sok és módszerek alkalmazá­sával lehet eleget tenni Még egy — a héten tartott — tanácskozást kell megemlí­tenünk. Ezt ugyan a megyén kívül, Szekszárdon rendezték, de a négynapos fölkészítő előadás- és vitasorozaton So- motgybói is részt vettek a me­zőgazdaság szakirányításá­nak képviselői. Itt elsősorban a jövő évi tervezés követel­ményeiről, arányairól és álta­lában a termelés előkészítésé­ről volt szó. A kulturális élet eseményei közül kiemelkedik az a kiál­lítás, amelyet Kaposváron a megyei könyvtárban hétfőn nyitottak meg. Itt a megala­kulásának 20. évfordulóját ünneplő Somogyi Fotó- és Filmklub tagjainak díjazott alkotásai láthatók. A kiállítás sikerét már eddig is jelzi az elmúlt napok látogatóinak magas száma. Ifjú városunkban, Marcali­ban az egész lakosságot érin­tő fontos téma szerepelt a ta- nács-vb csütörtöki ülésén. A Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda tevékenységét tekintette át a testület. Az ez év január 1-én alakult intézmény — amelynek működési köre a já­rás területére is kiterjed — máris figyelemre méltó ered­ményekről számolhatott be: szolgáltatásai iránt egyre nö­vekszik az érdeklődés. Ezt el­sősorban azzal érte el, hogy jó kapcsolatot épített ki az üzemek, intézmények szak- szervezeti vezetőivel és olyan albizottságot, félszáz fős ak­tívahálózatot működtet, amelynek tagjai felelősséggel, nagy lelkesedéssel végzik vál­lalt feladatukat Faál László Beszámol! k válasz! közgyűlés a iiinwédi kamaránál

Next

/
Thumbnails
Contents