Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

^Uzidi S'ZLr-ktLzJtjöLÍq,! Kaposváron, a Kinizsi-lakótelepen üzemelő kazánház légcseréjének biztosítására ez év nyarán felszereltek egy nagy teljesítményű ventillátort. Négy évig nem volt rá szükség, pedig zavartalan volt a fűtés és a melegvíz­szolgáltatás. Kezdetben naponta egy-két órát járatták, később már éjszaka is bekapcsolták. A ventillátor igen zajos, dübörgőhangot bocsát a környező lakásokba, s éj­szaka nem lehet pihenni tőle. Panaszunkkal telefonon megkerestem az 1KV igaz­it gatóját, aki közölte: vegyük tudomásul, ha a ventillátor leáll, akkor nem lesz sem meleg viz, sem fűtés. Egyéb­ként a berendezést még nem vették át. Ezután a Somber műszaki ellenőréhez fordultam. Ö úgy tájékoztatott: tud­ják, hogy a ventillátor zajos; a zajszint bemérését még júliusban megrendelték a Baranya megyei KÖJÁL-nál. Azóta csak annyi változás történt, hogy a berendezés most éjjel-nappal dübörög. A lakótársak nevében kérem az illetékeseket, hogy mielőbb állítsák vissza a Kinizsi-lakótelep kazánházkör- nyékének csendjét, és szüntessék meg a lakók pihenését és nyugalmát zavaró zajt. Tisztelettel: Qiafká (VUm.9-1 Kaposvár. Kinizsi lakótelep 3., és 21 aláírás Tisztelt Szerkesztőség! Hogy ki a felelős, kit kell elmarasztalni? — Ennek kiderítésére írom a levelet. 1978. október 4-én a nevemre írattam egy áramfo­gyasztásmérő órát. Az előző tulajdonosnak ekkor felme­rült kb. 960 forint tartozása, amit ki is fizetett. Ennek ellenére — minden előzetes felszólítás nélkül — novem­ber 10-én a DÉDÁSZ kikapcsoltatta lakásomon az ára­mot. Azóta szaladgálok egyfolytában minden általam ille­tékesnek vélt szervhez — hiába. Levelem írásakor — 14- én — még nincs áramunk. Két kisltorú gyermekem van: az egyik iskolás, aki csak este tud tanulni, mivel akkor vagyunk otthon. November 13-án durva hangon azt a választ kaptam, hogy ameddig a volt tulajdonos nem rendezi a hátralé­kát (ami már rég rendezve van!), addig nekem nem lesz villanyom. A körzeti díjbeszedőnek több mint egy hónapja befi­zettem az átírási költséget, de az átírás azóta sem tör­tént meg. Előzetes felszólítás hiányában az ügyintéző fe­lelőtlensége nekünk tartós bosszúságot okozott. Kérem sürgős intézkedésüket! Tisztelettel: Thibet 7432 Csombárd, Kossuth ti. ». A termelés szolgálatában AZ HSZHP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 271. szám. Péntek, 1978. november 17. Sántosi bárányexportrekord Líbiába indul az újabb szállítmány »A magyar baromfitenyész­tés és ezen belül a tyúkte­nyésztés az intenzív fejlődés és fejlesztés következtében megközelítette és bizonyos te­rületeken elérte a nemzetközi élvonalat. A célból, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásaink lehető­vé tegyék a termelés haté­konyságának további javítá­sát, igen fontos, hogy a tyúk­tenyésztés és árutermelés nemzetközi és hazai források­ból meríthető ismeretanyagát időről időre újrarendezzük és a termelés szolgálatába állít­suk« — írja a közelmúltban megjelent könyvének beveze­tőjében dr. Horn Péter, a mezőgazdasági főiskola kisál­lattenyésztési szakának veze­tője. A Tyúktenyésztés című könyv a baromfitenyésztésen belül a legnagyobb jelentősé­gű ágazatnak az ismeretanya­gát foglalja össze. Méghozzá Úgy, hogy az eddigieknél sok­oldalúbban világít rá a bioló­giailag meghatározott érték­mérő tulajdonságok és a kör­nyezeti tényezők egymásra iiatásának összefüggéseire. A legújabb hazai és külföldi forrásmunkákra, valamint neves hazai és külföldi te­nyésztők tapasztalataira ala­pozott munka tárgyalja a tyúk értékmérő tulajdonsá­gait és a különböző tenyész­tési módszereket Részletesen foglalkozik az egyes fajták­kal, a hibridekkel, s külön fe­jezetet szentel a húsáruter­melésnek és az árutojáster- melésnek. Végezetül ismer­teti azokat az általános szem­pontokat, melyeket elengedhe­tetlenül figyelembe kell ven­ni a baromfitelepek létesíté­sénél. Elsősorban a nagyüzemi feltételek között dolgozó szak­emberek számára Jhasznos könyv jobb megértését több rajz, ábra, függelék és segéd­táblázatok segítik. 1972 óta foglalkozik bárány­hizlalással a Kaposvári Hús­kombinát. Ez a tevékenység 1975 után terebélyesedett iga­zán jelentőssé: akkor alakí­tották át a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolai Tangazda­ságtól vásárolt sántosi ser­téshizlaldát. Ott hizlalják most a bárányokat, s a folya­matos fejlesztés révén a te­lep megfelel a feladatoknak. Tervezik, hogy raktárakból hodályokat alakítanak ki, és új épületekkel is növelik a férőhelyek számát. Most 25— 27 ezer juhot helyezhetnek el itt, később majd 35—36 ezer bárányt. Megéri a befektetés, mert — ezt hallottuk Kiss Lajos telepvezetőtől — a bá­ránynak rendkívüT jó a piaca külföldön ... Szerdáig 102 900 bárányt vittek exportra a sántosi te­lepről, s az év végéig még 22—23 ezret indítanak útnak. Az évi exportteljesítés tavaly volt a legnagyobb: 105 300 bá­rányt küldtek partnereiknek. Ez rekordnak számít, de az idén már ezt is túlszárnyal­ják. Korábban az olasz piac volt a meghatározó — Olaszor­szágba került a hízott bárá­nyoknak mintegy 80 százalé­ka — most már az arab or­Országos pályázatot hirde­tett az általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói szá­mára a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum. A Hazánk me­zőgazdasága diákszemmel cí­mű pályázat célja a mező­gazdaság, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás, a vadá­szait, a környezetvédelem iránti érdeklődés fölkel tése, az ott folyó tevékenység bemu­tatása, megismertetése. A Mezőgazdasági Múzeum az alsó tagozatosoktól mező- gazdasággal kapcsolatos raj­zokat, festményeket vár (pél­dául állatábrázolást, életké­pet, csendéletet stb.). A felső­tagozatos diákok pályázati le­hetősége széles körű: a raj­zon és festményen kívül ne­vezhetnek gobelinnel, batik­szágokra is figyelnek. Ott a nagyobb súlyú bárányokat igénylik, s ez a sántosi telep szempontjából is előnyös. Lí­biába és Libanonba ötvenezer bárányt exportáltak, s vittek már Tunéziába is. Ezenkívül Franciaországba és a Német Szövetségi Köztársaságba kül­dik a legtöbbet. Az arab ex­port nagyságára jellemző, hogy az év végéig értékesí­tendő 22—23 ezer bárányból mintegy 16 ezret visznek a kai, kisplasztikával, textillel és írásbeli dolgozattal is. A rajzlapra készített rajzok méretét és technikáját a ta­nuló dönti el; egy-egy sze­mély legföljebb három rajz­zal nevezhet. A dolgozat — melynek terjedelme legföljebb öt gépelt oldal lehet — meg­írásánál a diákok felhasznál­hatják a tanítási órákon hal­lottakat, a gyakorlatokon vagy kiránduláson látottakat. Munkájuk értékét emeli, ha dolgozatukat rajzzal, fotóval, agrártörténeti dokumentum­mal egészítik ki. A pályázatra egyénileg is, csapatban is nevezhetnek (például egy szakkör vagy úttörőőrs közös munkát ké­szít). A pályamunkákat — miután a vezető tanár el­lenőrizte — 1979. március el- I sejéig közvetlenül az iskola Közel-Keletre, illetve Afriká­ba ... Lájttuk a telepen: az állo­mány egy részét a következő szállításokra készítették elő. Hosszú út előtt állnak a fia­tal állatok: tegnap és ma 6500 kerül vagonba a batéi állo­máson (ez megfelel egy hajó­rakománynak), hogy aztán Ploceig vasúton, onnan pedig hajón teszik meg az utat. A Líbiába induló szállítmányt 1 Tripoliban rakják ki. küldi el a Mezőgazdasági Múzeum népművelési osztá­lyának címére. A pályamun­kákon fel kell tüntetni a ne­vet, irányító számmal az is­kola címét, a pályamunka témáját, azt, hogy egyénileg vagy csapatban készült-e, és a szaktanár nevét. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre 1979 májusában kerül sor, a sikeresen sze­replő tanulók díjazásban, il­letve értékes könyvjutalom­ban részesülnek. A legjobb eredményt elérő iskolák há­romezer, kétezer és ezer fo­rintos díjazásban, a legered­ményesebb szervezőmunkát végző tanárok pedig1 pénzju­talomban részesülnek. A dí­jazott pályamunkák helyet kapnak majd a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum adat­tárában. 7M4 toeoic Sikkasztási ügy — Igaz, hogy az ön pénztárosa megszökött a pénzzel és az ön lányá­val? — Sajnos, igaz. De leve­let hagyott, amelyben es- küdözik, hogy minden kárt becsületesen megté­rít. A lányomat például már vissza is küldte.... Megmagyarázta — Szégyellem bevallani, de ha megkérdeznék tő­lem, hogyan keletkezik az elektromos áram, én sem­mit sem tudnék mondani. Az égvilágon mindent el­felejtettem, amit valami­kor az iskolában tanul­tam ... — Semmiség! Idesüss: odalépek a kapcsolóhoz, fölkattintom, és tessék, már ég is a lámpa. Érted már? Átlátszó ürügy Férj: — Akarod, drágám, hogy lehozzam neked a csillagot az égről? Feleség : — Szó sem lehet csil­lagról! Ma este itthon ma­radsz, fiacskám... Pszt ! Két részeg beülteti az autóba a harmadikat, s a gépkocsi őrületes sebes­séggel útnak indul. Az új utas ijedten könyörög : — Monsieur, szóljon a kedves barátjának: ne ve­zessen ilyen gyorsan ... — Pszt, pszt — suttog­ja az —, ne beszéljed olyan hangosan: még fel­ébreszti a vezetőt, és ak­kor még gyorsabban szá­guld. Apróhirdetés Apróhirdetés egy hol­land újságban: »Mivel faképnél hagyott a feleségem, olyan meny­asszonyt keresek, áld be tudná fejezni egy férfi­pulóver kötését.« Szomszédok — A szomszédunk rend­kívül művelt asszony. Mindenről lehet vele be­szélgetni ... — mondja a feleség. — És főleg mindenkiről — válaszol a férj. Panasz Hazánk mezőgazdasága diákszemmel Pályásat általános iskolásoknak Vendégünk volt Szapudi András Brigádunk tagjai a nyáron olvastak Szapudi András há­rom kisregényét tartalmazó Nyárfakórus című kötetét Már akkor elhatároztuk, hogy a megyénkben élő íróval sze­mélyesen is megismerkedünk. Meghívásunkra november 15- én író—olvasó találkozó kere­tében eljött brigád tagjainkhoz. A találkozónak köszönhetően gazdag élményben volt ré­szünk. Az író résztvevője volt az 1957-es hansági KlSZ-épí- tőtáborok lélekedző, ember­formáló közösségeinek. így, a szemtanú hitelességével is­merkedhettünk meg a hansági emberek szívós, de rokonszen­ves típusaival. Az író—olvasó találkozónak még külön érté­ke volt az, hogy az újságíró Szapudi Andrásban a költő Szapudi Andrást is megismer­hettük. Matkó Imrémé, a fo- nyódi művelődési ház igazga­tója tolmácsolásában, koráb­ban publikált verseiből is meghallgattunk néhányat. A fonyódi postahivatal Petőfi Sándor, Kállai Éva és Magyar Bálint Mociaüsta brigádja Bővítették a szociális épületet ZUM Bővített és korszerűsített szociális épületet adtak át szerdán Balatonszentgyör- gyön, az Érdért helyi telepén, líl dolgozó kapott kényelmes, meleg öltözőt, csempézett mosdót és zuhanyozót. Az épületben orvosi rendelőt is kialakítottak, s tervezik egy üvegezett falú betegváró épí­tését is. A korszerűsítést az Érdért saját tervezésében, be­ruházásában és kivitelezésé­ben valósították meg. Az idén június elején jelentek meg az első kőművesek a régi szociá­lis helyiségnél, s november közepére befejeznék a bővítést €6 felújítást. A szerdán átadott szociális helyiség több mint 200 négy­zetméter alapterületű, és egy­millió forintba került. Egy kérdés gyötör napok óla. Mit jelent a zummer? Töprengek, tépelődöm, láza­san viaskodom a kézenfekvő rokonértelmű szavakkal és értelmezésekkel. Zummer, zummer... A név itt züm­mög (pardon, zümmög) a fü­lemben, de nem találom a megnyugtató megoldást. Tulajdonképpen nem ille­ne elárulni, hogy egy gyer­mekjátékról van szó, hiszen azt a karácsonyi ünnepekre vásároltam. Hogy valóban örömöt szerezzen az elekt­romos szerelőszekrény, előre ki akartam próbálni,, mit tud, van-e hibája. Érdeklődés­sel lapoztam föl a mellékelt tájékoztatót. Sajnos, oroszul írták. A játék Moszkvában készült, s érthető, hogy nem magyarul szerkesztették a tá­jékoztatót. Előszedtem az em­lékezet mélyrétegeiből jócskán megkopott orosztudásom, de hiába. Nem baj. Van ismerő­söm, akinek nem okozhat ne­hézséget a fordítás. Szépen sorjázta is a szöveget, míg egyszer megakadt: Zummer... Mi az ördög lehet? Zummer. Berregő, brekegő, brummogú, MER kaffogó, laffogó, nyekergő, te­kergő, merengő? Zummer ... Nem zummer. »Orosz—német műszaki szótár kellene. Ab­ban biztosan megtalálható« — sóhajtott a nyelvzseni, és fá­radt mozdulattal visszaadta a »tájékoztatót«. Azóta megsokasodtak kétsé­geim. Hol lehet nálunk orosz —német műszaki szótárt kap­ni? S vajon tényleg kinyom­tatták-e benne: mit tesz az, hogy zummer? Vagy netán szerezzek be egy dán—grön­landi nagyszótárt is? Esetleg egy szuahéli—berber etimoló­giai munkát? További kérdé­sem: miért nem tette ezt meg a játékot Magyarországon forgalmazó nagykereskedel­mi vállalat? Ha már árusít­ják, miért nem mellékelnek hozzá az orosz—német mű­szaki nyelvhasználat rejtel­meiben (lásd zummer) járat­lan vásárlók számára érthető tájékoztatót? Es végül: vajon miért írja elő az új belkereskedelmi tör­vény, hogy >az import árukat magyar nyelvű tájékoztatóval kell ellátni? ,Cs. T. — Hogy sikerült a há­zasságod ? — Rosszul. Nem tudok belenyugodni, hogy a fe­leségem jobban ment férj­hez, mint ahogy én nősül­tem! SmsggiNépfap \z MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László szerkesztőség: Kaposvár, Latine» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 740L Telefon; 11-510, 11-51L 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár, Pf. 3L 7401. Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítfl postahivataloknál és kézbesítőknél- Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom daipari Vállalat kaposvári üzemé Den. Kaposvár. Május L u. 101 Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg ét nein küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents