Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

XXXIV. évfolyam 243. szám 1978. október 14., szombat AZ MSZM P SOMOGY MEGY Bt' BIZOTTSÁ G Ä NTA K LAP J A Losonczi Pál fogadta a norvég parlamenti küldöttséget I^osonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap az Or­szágházban fogadta Guttorm Hasennek, a norvég törvény- hozás, a Storting elnökének vezetésevei hivatalos látoga­táson hazánkban. tartózkodó norvég parlamenti küldöttsé­get. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Raff ai Sa­rolta, az országgyűlés alelnö- ke, és Rolf Jerring, a Nor­vég Királyság budapesti nagykövete. KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről À Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978, október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párbizottság titkárai, a Szakszervezeteik Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának, gazdaságpolitikai osztályának, va­lamint az Építési és Városfejlesztési Minisztériumnak a ve­zető munkatársai és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg el­hunyt tagjáról, Friss István elvtársiról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Cycncs András elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az cpilő- és építőan.vag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. I. A Központi Bizottság áttí>- [ kintette a nemzetközi helyze- tét és jóváhagyta a párt- «. i állami vezető szerveknek a : legutóbbi ülés óta végzett f külpolitikai tevékenységét. Párt- és állami kapcsola­taink a szocialista közösség testvérpártjaival, országaival tovább erősödtek, eredménye­sen fejlődtek. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társak júliusi találkozója a Krím-félszigeten. A találkozó újólag megerősítette párt-1 jaink, országaink egységét. . népeink közös elveken és azo-1 nos célokon alapuló történel­mi barátságát; eredményesen! járult hozzá sokoldalú kap­csolataink fejlesztéséhez, együttműködésünk további el­mélyítéséhez. A megbeszélé­seken kifejezésre jutott, hogy napjainkban, amikor az eny­hülési politika folytatása az imperializmus fokozódó ellen­állásába ütközik, pártjaink a ! békéért és a 'társadalmi ha- ! ládádért vívott harcban meg­különböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szocialista közösség egységének, minden impérialistaellenes erő össze­fogásának. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy párt- és kormánykül­döttségünk júniusi látogató- ] sa a Lengyel Népköztársaság­ban tovább erősítette kaocso- latainkat. A teljes egység és I egyetértés szellemében folyta-1 főtt tárgyalások jól szolgálták j a két párt. a két ország sok- j oldalú együttműködését, a magyar és a lengyel nép ha­gyományos barátságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barátság jegyében vett részt a magyar párt- és kor­mányküldöttség Kuba nemzet) ünnepén, a Moncada laktanya ostromának 25. évfordulóján. Pártunk és kormányunk képviseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 90. évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepségeken. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy a Kölcsönö.- Gazdasági Segítség Tanácsá­nak a közelmúltban Buka­restben megtartott XXXII. ülésszakát fontos állomásnál, tekinti a szocialista gazdaság’ integráció elmélyítésében. A magyar népgazdaság további lejlódesenek szempontjából ! nagy jelentőséget tulajdonit az energia- és nyersanyagter­melés, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztésé érdekében elfogadott hosszú távra szóló céiprogramo imák. A Központi Bizotjs^g megállapította: a nemzetközi enyhülési folyamat az impe­rializmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt le­lassult. Ennek ellenére az emberiség számára nincs más ésszerű alternatíva, mint a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élése. Az enyhülési folyamatot mindenekelőtt az fékezi, hogy a monopoltőkés csoportok ag­resszív körei fokozzák a fegy­verkezési versenyt. A világ népeinek alapvető érdekei! sértő törekvéseiket saját köz­véleményük előtt azzal akar­ják igazolni, hogy újraélesztik a szovjet katonai fenyegetés­ről szóló régi koholmányokat. Az agresszív imperialista kö­rök akadályozzák a meglevő válsággócok felszámolását és új feszültségeket teremtenek: sorozatosan megpróbálnak beavatkozni a szocialista or­szágok belső ügyeibe; politi­kai, gazdasági nyomás külön féle eszközeivel igyekeznek meggátolni az önálló nemzeti fejlődés, a társadalmi haladéi útjára lépett népek töreve- seit. A szélsőséges imperialista körök politikáját egyre nyíl­tabban támogatja a kínai ve­zetés. Pártunk, népünk hatá­rozottan elutasítja a maois­ta vezetők nacionalista, hege­móniára törekvő külpolitiká­ját, amely súlyos károk.:, t okoz a szocializmus, a hala­dás és a béke ügyének. Elítél­jük a kínai vezetés durva provokációit és beavatkozásait a Vietnami Szocialista Köz­társaság belügyeibe. Szolidá­risak vagyunk a vietnami néppel, támogatjuk a hazája függetlenségének megvédésé­re. a szocialista építés sikeres folytatására irányuló erőfeszí­téseiben. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai hatható.'; erőfeszítéseiket tesznek az eny­hülés vívmányainál; megőrzé­séért és kiszélesítéséért. A ha­ladó és 1 bákeszerető erők világszerte fellépnek az eny­hülés mellett. A nemzetközi reali‘ásókkal számoló polgári politikusuk «um««! hozzája­rulnák az enyhülés folytatá­sához. i Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításának alap­kérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség orszá­gaival együtt mindent meg­tesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon határozottan fel­lép a leszerelési intézkedései; előmozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mi - előbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverei; korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött. Európa békéjének és biz­tonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagál­lamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő, konstruk­tív választ adnának a Varsói Szerződés országainak leg­utóbbi javaslatára a közép­európai haderők és fegyver­zet csökkentésével foglalko­zó bécsi tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfele­lően fejlessze együttműködé­sét a más társadalmi rend­szerű országokkal Európában és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalások. ame­lyek a legutóbbi hónapokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Bel­gium, Hollandia, Norvégia. Irán és Ausztrália képviselői között folytak. A Központi • Bizottság megállapította, hogy az ame­rikai közvetítéssel létrehozott izraeli—egyiptomi külön- megállapodás figyelmen kívül hagyja az arab államok több­ségének és a palesztin nép­nek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti válság tartós, igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel- keleti válság átfogó, igazságos rendezéséhez nélkülözhetetlen az izraeli csapatok teljes ki­vonása valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam alapítása bizto­sításának jogát is. Csak ily módon szavatolható a térség valamennyi országának füg­getlen és biztonságos állami léte. A közel-keleti béke csak az összes érdekelt fél bevo­násával folytatott tárgyaláso­kon. a palesztinai arab nép képviselőjének, a palesztinai felszabadítási szervezetnek az egyenjogú részvételével te­remthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és moz­galmaival. Kétoldalú kapcso­lataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar Al-Kadhafi 1 líbiai államfőnek hazánkban tett látogatása alkalmából, part­es kormányküldöttségünknek az Iraki Köztársaság jubile­umi ünnepségein való részvé­telével, valamint Jasszer Ara- fattal, a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet vezetőjével és a szíriai Baath-párt képvi­selőivel folytatott budapesti tárgyalásainkon. Az afrikai földrész több országa á rendkívül nehéz körülmények, az imperializ­mus és a fajüldöző rendsze­rek állandó provokációi elle­nére tovább halad előre a társadalmi fejlődés maga vá­lasztotta útján. Pártunk, a ma­gyar nép támogatja küzdel­müket a nemzeti független­ség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradott­ság felszámolásáért, népeik nemzeti-társad almi felemel­kedéséért. Egyre bővülő kapcsolatain­kat és együttműködésünket, kölcsönös szolidaritásunkat fe­jezte ki és erősítette meg a Samora Machet elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benini Né­pi Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének magyar- országi látogatása, valamint párt- és kormányküldöttsé­günk részvétele az etióp for­radalom negyedik évforduló­jának ünnepségein. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevé­kenységet fejtett ki. A Központi Bizottság kép­viselői megbeszéléseket foly­tattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a cseh­szlovák, a dán, a finn, a fran­cia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portugál, a sze­negáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártól; vezetőiivei, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a ciprusi, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a Sri lankai és a svájci kommu­nista párt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi A Központi Bizottság átte­kintette az építő- és épitő- anyagipar helyzetét, megha­tározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szőlő 1964. évi határozata elér­te célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítmé­nyekre ^ képes építő- és építő­anyagipar jött létre, amely növekvő arányban járul hoz­zá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vágjon gyarapításá­hoz. I • Az építőipar termelése 1960 óta megháromszorozó­dott. Az utóbbi években a ter­melés növekedése a munka termelékenységének emelke­déséből származott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, köztük olyan je­lentős létesítményeik, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai' Timföldgyár, a Péti Műtrá­gyagyár, a Hejőcsabai Ce­mentgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkez­dődött az autópályái; építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Buda­pest tömegközlekedesét. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakás- építési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kultu­rális és sportintézmények bő­vülő hálózata és sok más, a lakosság életkörülményeit ja­vító létesítmény. A nagyará­nyú építkezés nyomán váro­saink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgya­lásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Ja­pán Szocialista párt és a Belga Szocialista Párt ha­zánkba érkezett küldöttségei­vel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az An­gol Munkáspárt kongresszu­sán. A megbeszélések előse­gítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehető­ségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért. az egyetemes emberi haladásért folytatott tevékenységben. Hazánk külpolitikai cél­jait, az enyhülés és a tár­sadalmi haladás ügyét az el­múlt időszakban, is jól szol­gálta a Hazafias Népfront, a békemozgalom, a magyar szakszervezetek, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi, tömegszerve­zetek és mozgalmak széles körű, aktív nemzetközi tevé­kenysége. Jelentős esemény volt a havannai Világifjúsági Találkozó, amely előmozdí­totta a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barát­ság és az imperializmus el­leni harc ügyét. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjú­ságunk, népünk törkevéseit. községek arculata is hazánk­ban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Széle­sebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gép>ek teljesítménye négysze­resére nőtt. Tíz házgyár léte­sült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Meigkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Épüô- anyagipari üzemek rekonst­rukciója és új üzeme!; léte­sítése lehetővé tette a nép­gazdaság és a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyagipar fejlődésével egyidejűleg ja­vultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzá­értésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elis­meréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gazda­sági és településfejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és az építőanyagipar dolgozóinak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helytál­lása, példamutatása. A Központi Bizottság az épitő- és építőanyagjpar nagy eredményeinek elismere.se mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok .miatt az ágazat fejlődé­se nem volt egyenletes, és el­maradt az igények növekedé­sétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elma­radás főleg a szak- és szere­lőipari. a közművesítési. a mélyépítési és az épületfenn- tartási tevékenységben mu­tatkozik. Az építőipari gépel; sokfélesége miatt nehéz az alkatrészellátás. A munka szervezettsége nem Igazodik kellően az építés iparosodá­sának követelményeihez; nem megfelelő a gépek és a mun­kaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű tel­jesítését, a beruházások prog­ramszerű megvalósítását hát­ráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások elő­készítése, az építésben részt­vevő vállalatok együttműkö­dése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkez­dett beruházás, az indokolt­nál hosszabb a kivitelezési idő, gyakran túllépik az elő­irányzott költségeket. A la­kásépítés tervszerűségét, fo­lyamatosságát nehezíti a hi­ányos területelőkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés ütemével nem tart lépést az iskolák, az egészségügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. 2. A Központi Bizottság megállapította: a XI. kong­resszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában ki­tűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítőképességé­nek jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő- és az építőanyagipamak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minő­ségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését és az életkörülmények javítását szolgáló építési Igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagy- beruházások, az export-áru­alapok bővítését szolgáló be­ruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcso­lódó létesítmények felépíté­sére kell összpontosítani. Ez­zel egyidöben nagyobb figyel­met kell fordítani az épület­fenntartási, felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosítására. Folytatni kell az építés ipa­rosítását. Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségei­nek jobb kihasználásával ja­vítani szükséges az építő- és építőanyagipar technikai fel­szereltségét, műszaki színvo­nalát, anyag- és alkatrészel­látását. Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyor­sabb és nagyobb arányú el­terjedését. Alapvető követélmény a ve­zetés, az üzem- és munka­szervezés szán vonalának eme­lése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő éssze­rűbb felhasználása. Az építő­ipar termelésének a növeke­dése a jövőben is a munka termelékenységének emelke­déséből származzék. Halaszt­hatatlan teendő a munkaerő­gazdálkodás javítása, a terv­szerű foglalkoztatás biztosítá­sa. A szakmai képzés és to­vábbképzés, a közép- és fel­sőfokú szakoktatás igazodjék méginkább a gyakorlati köve­telményekhez. (Folytatás a 2. oldala*)

Next

/
Thumbnails
Contents