Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-13 / 242. szám
Minden negyedik középiskolás — ingázó Minden negyedik középiskolás ingázó, erről tanúskodnak a statisztikák. A bejáró gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma — amely meghaladja a 48 ezret — az utóbbi tíz évben nem változott lényegesen a demográfiai hullámzás, s ezzel összefüggésben a középiskolások számának niémi csökkenése miatt azonban arányúik növekedett Sok közöttük a fizikai dolgozók gyermeke. Az Oktatási Minisztérium 104 középfokú tanintézményében vizsgálta meg helyzetüket, utazási körülményeiket, otthoni és iskolai tanulási lehetőségeiket. A többi között 39 gimnáziumban, 19 szakközépiskolában és 27 szakmunkásképző intézményben tájékozódott, és mintegy 1800 középiskolástól kérdőíven is választ kért. A fölmérés is igazolta: a naponkénti utazás az iskola és a lakóhely között jelentősen igénybe veszi a tanulóikat. A megkérdezettek túlnyomó többsége 30 kilométernél rövi- debb távolságról utazik, csaknem 10 százalékuk viszont ennél messzebb lakik. A legtöbb bejáró naponta másfél-két órát utazik. A tanulók egy része már fáradtan ér be reggel az iskolába, s ez főleg az első óra teljesiíibményén érzékelhető. Általában kevesebb idejűit jut az ingázóknak az olvasásra, a művelődésre és a tanulásra is. Gyakran előfordul ezért, hogy tanulmányi eredményük gyengébb, illetve tőlük az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel az azonos képességű, helyben lakó tanulókéhoz hasonló eredmény elérése. Utazás közben a körülmények rendszerint ■ nem teszik lehetővé a művelődést, a tanulást.-Az iskolák egy részében igyekeznek az ingázó diákok sajátos helyzetét figyelembe venni. Biztosítják számukra a menzát, a tanulószobát, nern egyszer külön is segítik a tanulásukat. Felkarolásuk leghatékonyabb eszköze a kollégiumi elhelyezés lenne. A megkérdezettek többsége azonban ati- .kor sem venné igénybe a kol- légiumj elhelyezést, ha arra lehetőség nyílna. Pályázat v kíillöldi ösztöndíjra Űjra kezdődik a jelentkezés az európai szocialista országok egyetemeü-e, főiskoláira. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója szerint pályázhatnak az ösztöndíjra azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárságú fiatalok, akik az idén fejezik be a középiskola IV. osztályát, vagy előfelvételi nyertek a jövő tanévre valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe, illetve első évesként tanulnak az egyetemeken és a főiskolákon. Ezenkívül azok az érettségizett dolgozó fiatalok is jelentkezhetnek, akik az év végéig nem töltik be 25. életévüket. A pályázati kiírással egyidejűleg megjelent a »Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1979—80-as és az 1980—81-es tanévre« cimű füzet, amely a választható szakokat, a pályázat módját, a felvételi vizsgák időpontját, témaköreit, s a külföldi ösztöndíj elnyerésének feltételeit is tartalmazza. A füzetet Budapesten a Múzeum körúti Pedagógus Könyvesboltban és a Deák Ferenc utcai Móricz Zsigmond könyvesboltban, vidéken pedig a kijelölt könyvesboltokban árusítják. A boltok címéről a középiskolák igazgatói adnak tájékoztatást. A jelentkezési lapot az érdeklődők a középiskolákban és a Nemzetközi Előkészítő Intézet külföldi diákok osztályán — Budapest, XI. Zsombolyai út 3. — szerezhetik be. Jelentkezési határidő: 1978. december. Tanítók a közművelődésben Gulyás Józseffel, a tanítóképző főiskola közművelődési tanszékének vezetőjével beszélgettünk a megyei művelődésügyi osztály és a képző szükségszerű együttműködéséről. A főiskolán négyszáz hallgató vesz részt a népművelési és a könyvtárosi képzésben. Szekszárdion is folyik ilyen tevékenység. Tavaly végzett az első olyan évfolyam, amelynek hallgatói közül százan kaptak népművelői, illetve könyvtárosi oklevelet a diploma mellé. — Az oktatók a hallgatók képzése mellett kutatási feladatokat is ellátnak. Az együttműködésben nyilván ezt is kamatoztatni kívánják. — A közművelődés elméleti kutatása alapvető feladataink közé tartozik. A korszerű közművelődés nem nélkülözheti a tudományos alapokat. Az Akadémia nyolcadik számú — új — kutatási programjában kapott helyet a kulturális területek kutatása, emellett a Kulturális Minisztérium tárcaközi kutatási tervezetet is készített A két program jól egészíti ki egymást — Milyen fontosabb témákat jelöltek meg? — Az életmód és a művelődési szokások összefüggésének vizsgálatát említhetem az első helyen. A kulturális fogyasztás, a művelődési különbségek okainak, a közművelődés irányításának a vizsgálata szerepel kiemelt feladataink között. — Három érve indult meg — szakkollégium keretében — a népművelő- és a könyvtárosképzés. Most már lehetnek tapasztalataik. — összehangoltan akarjuk végezni a kutatásokat azokkal a szakemberekkel, akik a megyében készséget mutatnak az együttműködésre. Kísérletek folynak az úgynevezett komplex intézmények, vagy nevelési intézmények létrehozására. Szükséges, hogy a tartalmi munka egységes elképzelések alapján folyjon. Az új tanterv már nemcsak sugallja, hanem kötelezővé is teszi, hogy a peI dagógusok kapcsolják be munkájukba a közművelődést. Nincs olyan tantárgy, amelyik ezt ne követelné meg. — A múlt évben végzettek miként vélekedtek szakkolló- giumi tanulmányaikról? — Elmondták, hogy sokat segített nekik ez a képzés az új tanterv alkalmazására való felkészülésben. A főiskolán az oktatás oldaláról közelítünk a komplex neveléshez. Nem lehet más nevelési célja a művelődési háznak sem, mint az általános iskolának. — Elmondhatjuk, hogy egy kicsit a tanítási óra is átitatódik azokkal a formákkal, lehetőségekkel, melyek a művelődési intézményekben szokásosak? — A jó tanító jó népművelő is. Hallgatóinkat elsősorban arra készítjük föl, hogy mozgatói legyenek a községek művelődési életének. De azt is tudjuk, hogy ma már kevés ez. A munka végrehajtásában is részt kell vállalniuk. A népművelési vezetőképzés formái épp ezért sokrétűek. Foglalkozunk klubvezető, kórusvezető, néptáncoktató, honismereti szakkörvezető, előadóképzéssel is. Ezt a köz- művelődési bizottság irányítja. Tavaly nyolcvan hallgatónk TIT-tagként végzett a főiskolán, s fölkészült arra is, hogy előadásokat tartson. — A tudományos diákköri munka, gondolom, részben kapcsolódik ehhez a gondolatkörhöz. — A hallgatók — akik erre alkalmasak — kutatnak. Jövőre Kaposváron rendezik meg az országos konferenciát, amelyen többek között szó lesz a közművelődésben kifejtett tevékenységükről is. — A mezőgazdasági főiskola hallgatóival közösen létrehoztak egy néptáncegyüttest. Milyen belülről a tanítóképző főiskola művelődési élete? — Művészeti csoportjainkban nagy számban vesznek részt hallgatóink. A néptáncegyüttes sikerrel kezdett, a múlt tanévben harmincegy előadást tartott a megyében és a megyehatáron kívül. A közművelődési szakkollégisták klubja két éve működik. Két kórusunk van, többen érdeklődnek a színházi előadások, a hangversenyek és a filmművészet iránt. Minden hallgató igénye szerint megtalálhatja azokat a belső és intézményen kívüli művelődési lehetőségeket, amelyek vonzzák őket. Prométheusz — Szekszárdim A somogyi születésű Varga Imre szobrászművész Prométheusz című alkotását a szekszárdi Babits Mihály, Művelődési Központ melletti téren állították föl. H. B. John Stave Pá® d ií z s és tf — Szeretsz, Karlgeorg? — Szeretlek, Trude! — Jó volt, Karlgeorg? — Jő volt, Trude, de kutyául kifáradtam. — Mit főzzek holnap, Kari. georg? Fasirtot? Es mi legyen hozzá? — Mindegy. Kelkáposzta. — De Karlgeorg! À káposzta nem illik a fasirthoz! Vörös káposzta, az igen. — Csinálj vörös káposztát, Trude! — Egyszer padlizsánnal is kipróbálhatnánk... — Padlizsánnal??? — Ez egy újfajta zöldség. Schuhmanné nagyon ajánlotta. Állítólag Franciaországból származik. — Vegyél inkább vörös káposztát, Trude! — A franciák híresek a pikantériájukról, Karlgeorg! — Vegyél inkább vörös káposztát, Trude! — Póréhagyma, karalábé és paprika keveréke. —Ez az újmódi vacak tönkreteszi a jó berlini konyhát. Vegyél vörös káposztát! — Vagy inkább húsoskáposztát csináljak, Karlgeorg'! — Csinálj húsoskáposztát, Trude! — Es mi legyen hozzá? — Mindegy. Puding. Vagy rebarbara. — Jó, hogy mondod: Karlgeorg. Nem is paprika volt, hanem rebarbara. Hogy jutott eszembe a paprika? Schuhmanné pontosan azt mondta: póréhagyma, karalábé és rebarbara kevereke. Egészén különleges ize Lehet. — Minek' TrUde? — Hát a padlizsánnak, Ka-lgeorg. Most beszeltem róla, db te sohasem figyelsz — En mindig figyelek. Azt kérdezted, mit csinálj a hu. soskáposztához. En meg ezt mondtam, hogy pudingot. — Először a fasírtról volt szó. Azt kérdeztem, csiná’- jak-e fasirtot? Mire te ezt feielted: »Ígér, egyetértek«. — Ilyet még az életben nem niondthn! Csak azt mondtam, hogy csinálj hozzá valamit. Kelkáposztát, vagy bármit. — A kelkáposztát csak akkor említetted, amikor megkérdeztem, hogy mi legyen hozzá. — Mi legyen hozta! Mi legyen hozzá! Az mondtad, hogy husoskáposzii< akarsz csinálni. Mire én azt válaszoltam: jó, rendben, csinálj husoskáposztát. Aludni szeretnék. Felhúztad a vekkert, Trude? — A vekkerről egy árva szót se szóltál, Karlgeorgl — Most mondom, Trude! Ebben a pillanatban kérdeztem, hogy felhúz'ad-3 a vekkert? — Elveszed az ember örömét, Karlgeorg! Nem kísérletezhet egyszer az ember, mint nő? Padlizsán — már a neve is milyen jól hangzik! Olyan egzotikus, romantikus. Uborkafoma gyümölcs, mondja Schuhmanné. Kívülről kék. — Schuhmanné? — Ö, Karlgeorg, az örökös humorod! Tedd egyszer félre! Sehogy se megy ki a fejemből a padlizsán. — Hát akkor csinálj padlizsánt, de legelőször oltsd el a lámpát, Trude! — Nem, inkább lila, persze csak a héja. Belülről fehér, azaz inkább karalábészínű. Vagy rebarbaraszínű. Nem is tudom, le kell-e hámozni ... — Majd holnap megtudod, ha bevásárolsz. Majd megkérdezed. — Becsöngessek Schuhma- nékhoz? — Fél tizenkettő múlt, Trude, mindjárt éjfél! — Ó, a Schuhmanélc sokáig fent szoktak lenni. Ilyenkor még olvasnak. — Csinálj burgonyafánkot, Trude! Hétvégi tájoló Középpontban a fölveszel Friss hírt kaptunk a mos^ dósi tüdőgyógyintézet Üj Tükör klubjától: ma este 19 óra 30 perckor Psota Irén Kos- suth-dijas, érdemes művész tart előadóestet náluk. Marcaliban, az ifjúsági házban vasárnapi eseményre készülnek. A gazdag programú dél-dunántúli művészeti találkozók egyik rendezvényeként fafaragók adtak találkát egymásnak, s kiállítást is rendeznek alkotásaikból Bizonyára gazdagodik általa ez a jeles népművészeti ág. A bod- vicai klubkönyvtár holnapra a nyugdíjasoknak szervezett programot ismét: házi sakk- bajnokságot tartanak, s erre a középfcorúakat, illetve az Ady Endre ifjúsági klub tagjait is meghívták. Nyilvánvalóan szép élményben lesz ma részük azoknak, akik a nagyatádi’ FEK-klub vendégei este 19 órakor. Van. káné Dudás Juli munkáit bemutató diaestet tartanak ugyanis. Bevezetőt mond dr. Sengő Erzsébet, Holnap 20 órakor a Camion együttes tart ugyanitt koncertet. A siófoki kulturális központban bizonyára sokan tekintik meg a dél-dunántúli megyék amatőr művészeti tárlatát, mely október 16-ig tart nyitva. — Hogy jutott most az eszedbe a burgonyafánk, Karlgeorg? — Ha burgonyafánkot csinálsz, nem kell Schumannét megkérdezned. Azt prímán tudod készíteni! — Végre, hogy egyszer megdicsérsz! Régen nem dicsértél, Karlgeorg. Pedig nekünk, nőknek szükségünk van rá! Virágot is régen hoztál! — Mit akarsz azzal az átkozott virággal, Trude? — Utoljára a nőnapra hoztál virágot! — Na elég, Trude! — Ennek már nyolc hónapja, Karlgeorg. Nemsokára karácsony. — Akkor majd megint hozok, Trude! — Ö, mindig csak viccelsz, Karlgeorg. Szegfű volt. — Miféle szegfű? — Amit a nőnapra hoztál, Karlgeorg. Rózsaszín szegfű. Hogy illatozott! — Na jó, holnap kapsz virágot, Trude! El van intézve. De most már oltsd el a lámpát! Fáradt vagyok! — Es mit főzzek holnapra, Karlgeorg? — Tökmindegy, Trude. — Jó. De padlizsánnal! Karlgeorg! Karig eor gehen! Kari! Karlichen, ne csináljuk még egyszer? — Trude, tényleg dögfáradt vagyok... — Kellett nekem a fran-1 dákra gondolnom!... I — Oltsd el a lámpát! — Jó éjszakát, Karlgeorg! — Jó éjszakát, Tru... ZahemszUy László fordítása A kellemes idő, ez a napfényes vénas&zonyok nyara — reméljük — kitart még, s kedvez szombaton és vasárnap is. Fotónkkal szeretnénk megkönnyíteni a választást azoknak; akik szívesen töltik a hét végét a szabadiban. A nagyatádi alkotótelep egy részét ábrázolja képünk. Kaposváron, a Somogyi Képtárban a 3. dunántúli tárlat tekinthető meg: Andráskó István, Bors István, Bizséné Kovács Diana, Csiszár Elek, Dohnál Tibor, Farsang Sándor, Fürtös György, Giczy János, Gerő Kázmér, Honty Márta, Kelle Sándor, Kustár Zsuzsa, Krajcsirovics Henrik, Kerti Károly, Kollár György, Lantos Ferenc, Leitner Sándor, Németh János, Rétfalvi Sándor, Szabados János, Mö. zsi-Szabó István, Szabó Sándor, Sz. Egyed Emma, Szabolcs Péter, Szekeres Emil, Udvardi Erzsébet, Ungvári Károly és Weeber Klára alkotásait. A Vasárnapi koncertek sorozatban itt hallhatjuk vasárnap délelőtt 11 órakor a dombóvári Kapos Kórust Pásztor János vezényletével Színházunk szombat estére Hervé Nebáncsvirágját ígéri, vasárnap 15 és 19 órai kezdettel ugyanez a program. A Vörös Csillag Filmszínház újra a színes, zenés svéd— ausztrál filmet ajánlja nekünk ötven százalékkal fölemelt ■helyárral: Abba! A nálunk is “népszerű együttes melódiáit cselekménykeretbe ágyazták a film alkotói. Vasárnap délelőtt a gyerekeknek a Ste- renson-regényből készült A kincses sziget című spanyol filmet vetítik. A Szabad Ifjúság filmszínházban Gáli István—Szász Imre Legato című alkotásának kockái peregnek Hegedűs D. Gézával, Tolnay Klárival, Da-'ka Margittal, Kovács Nórával a főbb szerepekben, a két első — 16 és 18 órakor kezdődő — előadáson. Az esti, 20 órai műsor: a Hajtóvadászat cimű színes, szinkronizált olasz—francia film. A könyvbarátok figyelmébe ajánljuk a szomszéd népek irodalmából Milan Ferko szlovák író Ha nekem puskám volna című regényét, melyet filmen is játszottak. A csehszlovák—magyar kiadású könyvben Ferko a gyerekkora élményeiből ad ízelítőt. A gyerekévek meghatározója a háború volt. Misko Kranjec szlovén író. Könyve az Európa Kiadónál a Mura hullámain címmel látott napvilágot. Elbeszélései a Mura menti szlovén parasztok világát mutatják be, hősei mind szegény emberek, akik ősi egyszerűségben élik életüket, együtt lélegezve a természettel, távol a világtól.
