Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

A nyári »■ ostrom után » Legendás” áruház Kétségtelen: nagy híre van. Országos, sőt — a balatoni idegenforgalom révén — Európa-hírű. Sokan egy kis túlzással »-legendásnak-« is mondják. Talán, mert a há­rom nyári hónapban nyitás­tól zárásig szinte szétfeszíti falait a vásárlók tömege. (Az elmúlt szezonban naponta át­lag harmincezer ember for­dult meg benne. Néha negy­venezer.) Ez tény. De nem eléggé indokolja az említett jelzőt A x-tömegnyomor-« in­kább taszít, mint vonz, és nem ihlet efféle kifejezésekre. Valószínű inkább arról van szó, hogy a vásárló egy kicsit csodálja ezt az áruházat. Egy­részt sajátos körülményei, másrészt e körülmények elle­nére elért eredményei miatt. Kilitirő! a főbejáraton át E két tényezőről — tehát a körülményekről és az eredmé­nyekről — beszélgettünk Ba­konyi Lóránttal, a -Sió Áru­ház helyettes igazgatójával. — Amikor megnyitottuk az áruházat (1970. július 10-én), azzal az eltökélt szándékkal kezdtünk dolgosán, hogy ná­lunk sohase hangozzék el a »nincs« az eladók szájából — mondja. — Mindent elkövet­tünk avégett, hogy jó hírünk legyen. Például , létesítettünk egy sütödét, hogy saját kenye­rünket árulhassuk, s meg­kezdtük a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását a Balaton-parton Aligától Föld­várig, s a járás belső terüle­tén Tabig. Minden postán ér­kezett érdeklődést, kívánságot komolyan vettünk, s a kért árut azonnal elküldtük. Ha nem volt raktáron, beszerez­tük. (Ezt a szolgáltatást ma már nem propagáljuk, mert egyre nehezebb a helyzetünk az építkezés miatt.) Nagy hir­detéseket jelentettünk meg a lapokban, de nem általános­ságokat reklámoztunk, hanem konkrét ajánlatokat tettünk a veyőnek. Igyekeztünk a szak­embergárdát megválogatni. Az áruház hét osztályvezetője — kettő kivételével — nyitás óta a posztján van. A jó el­látás, a forgalom növelése ná­lunk kezdettől .mindennapi kérdés... 1977 tavaszán megkezdő­dött az áruház bővítése. Az építőipar bevonult a Sióba, elfoglalta a gazdasági udvart, az ABC-osztálv áruátvevő he­lyét és raktárait, a női dolgo­zók öltözőit, egészségügyi he­lyiségeit stb. Kiiitiben bérel­tek ráktárakat, s az ABC-áru hetven százalékát oda viszi a szállító. Onnét hozzák el a szövetkezetiek a városköz­pontba, gépkocsival. Követke­zésképpen növelniük kellett a gépkocsiparkot és a létszámot is. Az igazgató a szomszéd ut­cába költözött, miután átadta helyiségét a dolgozó nőknek. A Kilitiből hozott árut a fő­bejáraton kell az üzletbe vin­niük, s ez a munka, különö­sen a nyári csúcsforgalom­ban, a lehető legkényelmetle­nebb. Postán küldik a szandált Tekintettel a körülmények­re, a tavalyi eredményeknél nem kívánt többet az idén az áruház közösségétől a siófoki áfész. Tavaly pedig 1252 mil­lió forintot forgalmaztak. A nyár végén ázonban már min­den áruházi dolgozó tudta, hogy jóval többet teljesítettek a tervezettnél, s most Bako­nyi Lóránt arról tájékoztat, hogy az év végére elérik a 280 milliós forgalmat. — Ez mindenekelőtt a két­száz áruházi dolgozó példás helytállásának köszönhető — mondja. — Lelküsmeretes munkájuk garantálja a továb­bi forgalomnövekedést is. No, meg a kezdeti »alapozás«, amelyről már szóltam. Sokat segít például a három évvel ezelőtt bevezetett úgynevezett cipőszállítási akció, amelynek az a lényege, hogy az álta­lunk forgalomba hozott női szandálokat postán küldjük el a megrendelőknek. 1976-ban ötezer párat, 77-ben tízezret, az idén pedig 15 ezer pár szandált adtunk postára. Ér­dekes, hogy a változó divat kor? És mit terveznek az­után? — kérdezem az igaz­gatóhelyettestől. — A Sió Áruház szerepét, jelentőségét a város és a kör­nyék ellátásában nem szük­séges bizonygatnom — mond­ja. — De a szövetkezetnek sem lesz mindegy, hogy ezt a 300 millió forintot forgalma­zó üzletet máról holnapra be kell zárnia. Két szám bizo­nyítja ezt szemléletesen. A siófoki áfész tavalyi forgalma összesen 544 millió forint volt, ebből 252-t ez a bolt teljesí­tett. Mondhatnám: az egész szövetkezet »feie« a Sió Áru­ház. Következésképpen, áru­sítanunk kell áruház nélkül is. Hogy hol? Mindenütt a vá­rosban, ahol helyet találunk magunknak. Széttelepülünk. Persze, ehhez partnerekre, megértő segítségre lesz szük­ségünk. Számos új szolgáltatást ter­veznek arra az időre, amikor már az új, kényelmesebb áru­házban dolgozhatnak. Példá­ul: élelmiszerek házhoz szál­lítását, ruhák méretre alakí­tását, divat-szaktanácsadást stb. A vásárlók a mostaninál kétszer nagyobb eladótéren, kétszer ekkora mennyiségű és választékú árut találnak majd. De arra a kérdésre, hogy a »•legendás« nyári zsúfoltság megszűnik-e, lehetetlen meg­nyugtató választ adni. Külö­nösen, ha azoknak a szakem­bereknek a véleményét hall­gatja az ember, akik váltig állítják: Siófoknak már a múlt szezonban egy tízezer négyzetméteres eladóterű áruházra lett volna szüksége. Ez a szám pedig az említett ötezernek a kétszerese. Sz. A. ellenére ugyanazokat a szan­dálokat kérik most is, mint három éve. Újabb harminc­ezer párat rendeltünk tehát a szállító cégünknél,' s ez a szállítmány az év végén vagy 1979 elején várható. Augusztus 20-tól hat héten át úgyneve­zett non-stop vásárokat ren­deztünk. Kemping-, szandál- műszakicikk-, iskolatáska-, köpeny vásárokat. harminc­negyven százalékos árenged­ménnyel. Körülbelül hatmil­lió forintos forgalmat bonyo­lítottunk le hat hét alatt. Jól járt a lakosság, mert jó árut kapott, és természetesen a szövetkezet is megtalálta a számítását. Megjegyzendő: az átmeneti gondokkal leginkább sújtott ABC-osztály — Seres József vezetésével — augusztus vé­géig 10 millió forinttal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában. A cipőosztály pedig — Vankó Ferenc veze­tésével — hárommillióval teljesítette túl tavalyi ered­ményét. (Ők postázzák a szan­dálokat is a rendes napi el­adómunka mellett.) Ellenőrzik as előírások betartását Kevesebb a baleset az építőiparban A szövetkezet „tele” A terv szerint a 80 millió forint költséggel átalakított, légkondicionált, 5 ezer négy­zetméter eladóterű, korszerű berendezésű Sió Áruházban 1981-ben kezdhetik meg a munkát. Addig azonban még sok embert kell kiszolgálniuk a jelenlegi körülmények kö­zött. Valamikor, előrelátható­lag 1980 elején, egy időre be is kell csukniuk a boltot az építkezés miatt. Mi lesz ak­A munka sajátosságaiból adódik, hogy az átlagosnál több a baleseti forrás az építőiparban. Ez azonban nem adhat magyarázatot a bekö­vetkezett balesetekre, hiszen nemcsak a kivitelezés techni­kája, hanem az embert szol­gáló és védő eszközök, építési módok is tökéletesednek. A Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat például éven­te több mint egymillió forin­tot költ egyéni védőfelszerelé­seikre. A balesetmentes mun­kavégzés feltételeinek biztosí­tása azonban jóval többe ke­rül ennél, hiszen a technikai korszerűsítés egyúttal a mun­kavégzés biztonságát is nö­veld. Az építőiparban csökken ugyan, de még mindig magas a balesetek száma. A SÁÉV- nél tavaly kilenc hónap alatt ötvenen sérültek meg, és emiatt 1672 nap esett ki a termelésből. Ez év kilenc hó­napjában 35 üzemi baleset történt, és 1186 nap esett ki a termelésből. A balesetek okait elemez­ték, és a továbblépés útját keresték azon a tegnapi érte­kezleten, melyen a baranyai, a tolnai, a Vas, Zala és So­mogy megyei vállalat műsza­ki igazgatóhelyettesei, a szak- szervezetek munkavédelmi felügyelői, valamint a válla­lata tok munkavédelmi vezetői mondták el tapasztalataikat. Részt vett a tanácskozáson Regolics István, az ÉVM osz­tályvezető-helyettese, Gant- ner József és Várhegyi Lász­ló, az építők szakszervezeté­nek munkavédelmi, illetve szociálpolitikai munkatársa, valamint dr. Fonai János, az építők szakszervezete megyei bizottságának titkára. Papp Tibor, a SÁÉV mű­szaki igazgatóhelyettese azo­kat az intézkedéseket ismer­tette, amelyeknek szerepük lehet a balesetek számának csökkenésében. Lassan v két éve már, hogy új rendszerű oktatást tartanak a belépő dolgozóknak. A régiek pedig rendszeresen számot adnak biztonságtechnikai ismere­teikből. A vizsgáztatást a ter­melés irányítóival kezdték, s két nap alatt a negyven épí­tésvezető közül tizenhatot utasítottak pótvizsgára. Hat művezetőt végül is fölmentet­tek beosztásából, mert nem felelt meg a vizsga követel­ményeinek. Bevezették a munkavédelmi jogosítványt: szabálysértés esetén ennek betétlapjait vonják be, s ez alapul szolgál a fegyelmi el­járás megindítására, amely végső soron bércsökkentéssel járhat. Rendszeresek a külön­böző munkavédelmi szemlék. A hozzászólók mondták el azt az általánosítható tapasz­talatot, hagy a fiatal munká­soknak rendkívül hiányosak a munkavédelmi ismereteik. Az idősebbek viszont úgy gondolják, hogy mindent tud­nak már, és nem érdemes az újdonságokkal »terhelni« ma­gukat. E tapasztalatokat ösz- szegezve hangsúlyozta Rego­lics István, hogy a fiatalok — akiket megkérdeztek — azt tartják: a havi egy óra sok a muokavédeiimi oktatás­ra. Elég az is, ha aláírják a részvételről Sizóló papírt. Ezek után aligha lehet meg­lepő, hogy a fiatalok között több a balesetet szen­vedett, mint az idősebb kor­osztályban. Ez a tapasztalat felhívja a figyelmet egy má­sik gondra is : az oktatás színvonalára. Ezért lehet he­lyeselni azt, hogy a SÁÉV- nél szakképzett munkavédel­mi felügyelők oktatják az új dolgozóikat. Elsősorban nem arra kíváncsiak, hogy mit tud a munkavállaló a munkavé­delemből, hanem arra, hogy mit nem, s mielőtt baj tör­ténne, pótolják hiányzó isme­reteit. A biztonságos munkavégzés feltételeihez hozzá tartozik a figyelem is. A tanácskozáson több olyan balesetről esett szó, amelyeknél a vizsgálat nem állapított meg műszaki mulasztást. Mégis mulasztott valaki: az az ember, aki sé­rülést szenvedett. Az elvárha­tó körültekintés, a megfon­toltság hiánya ugyancsak le­het baleseti forrás. A tárgyi és szervezeti fel­tételek mellett ezért van nagy szerepük a baleseteit megelőzésében a munkát vég­ző embereknek: felkészíteni őket erre a feladatra, a vál­lalat1 kötelessége, s ezt egyre több helyen csinálják jól. Befejezés előtt a burkolóanyag-gyár Üj üzemcsarnokot épített ipart burkolóanyag gyártására az Épületkerámiaipari Vállalat. Az új üzemben évente három százötven ezer négyzetméternyi — eddig jórészt tőkés piac­ról beszerzett — különleges vegyi és mechanikai hatásoknak ellenálló kerámialapokat készítenek majd. Képünkön: Több mint száz méter hosszú alagútkenicsnce az új üzem­csarnokban. (MTI-fotó: Balaton József) Növényvédelmi tájékoztató A zöldségfélék betakarítása, tárolása 4 T7///J A paprika, a paradicsom szedésékor fontos feladat, hogy, a különböző kórokozók­kal fertőzött, rothadó termé­seket, növényrészeket ne hagyjuk a növénysorok kö­zött. Megsemmisítésükkel a még érőfélben levő termések károsodását előzhetjük meg. A termés betakarítását kö­vetően a betegségek — para- dicsomvész, levélfodrosság, bak téri uniós lágyrothadás stb. — áttelelési lehetőségeinek és a következő évi fertőzések ki­alakulásának csökkentése ér­dekében semmisítsük meg a fertőzött növénymaradványo­kat. Égessük el vagy mélyen forgassuk be a talajba, de semmi esptre se vigyük a komposzttelepre, mert ott a kórokozók életképességüket megtartják. A még visszamaradt burgo­nya betakarítására lehetőleg száraz időt válasszunk, a ned­ves, sáros gumókat nem le­het megfelelően tárolni a kü­lönböző gumóbetegségek könnyű és gyom elszaporodá­sának veszélye miatt. A táro­lás megkezdése előtt gondo­san válogassuk át a gumókat, és csak a teljesen egészsége­seket, sérüléstől, rovarrágás- tól menteseket tároljuk. Ha a burgonyát prizmákba rak­juk, a fölszedett gumókat még Ideiglenesen sem szabad a burgonyaszárral betakarni, mert a lombon, száron levő kórokozók a még egészséges gumókat is megfertőzik. A tá­rolás megkezdése előtt a gu­mókat fedett, száraz helyen néhány napig szikkasztani kell, csak a teljesen száraz, ép sziemek kerüljenek a vég­leges téli tárolóhelyre. A pin­cék, tárolóhelyek hőmérsék­lete lehetőleg 4—5 C-fok kö­rül legyen. Az ősz és a tél folyamán időnként válogassuk át a gumókat, a fertőzött, megbetegedett szemeket tá­volítsuk el. Ugyancsak száraz, meleg időt válasszunk a gyökérzöld­ségek (sárgarépa, petrezse­lyem, zeller stb.) fölszedésére is, mert a sáros, nedves gyö­kerek, gumók tárolás alatti megbetegedésének veszélye fokozódik. A felszedés közben vigyázzunk, hogy ne sérüljön meg a termés. A sérült, feke­terothadással, baktériumos lágyrothadással, fomás vara- sodással fertőzött, barnult, rothadó vagy fonnyadt gyö­kereket távolítsuk el az egész­ségesektől, semmisítsük meg azokat, mert a tél folyamán az egész tárolt állományt tönkretehetik. A gyökereket, gumókat megtisztítás, átválo­gatás után veremben, pincé­ben, száraz homok közé réte- gezve tároljuk, lehetőleg 0— plusz 2 C-fok közötti hőmér­sékleten, mert ez az alacsony hőmérséklet gátolja a raktáro­zás alatti kórfolyamat lezaj­lását. Télen rendszeresen el­lenőrizzük az állományt, a megbetegedett gyökereket, gu­mókat válogassuk ki és sem­misítsük meg. Minta után Tíz mosogep, de csak egy tévé Júliusban a Belkereskedel­mi Minisztérium javaslatára két vidéki nagykereskedelmi vállalatnál kísérletképpen be­vezették egyes tartós fogyasz­tási cikkek minta utáni érté­kesítését. Megyénkben a Ti­tán Nagykereskedelmi Válla­lat és a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lat között jött létre szerződés. Közös megegyezéssel három keresett cikket vontak be az akcióba: a hűtőszekrényeket, a mosógépeket és a televíziókat. Az új módszer kipróbálására a Somogy Áruházat jelölték ki. Mindenkinek hasznos A minta utáni vásárlás a vevőknek és a kereskedőknek egyaránt hasznos. Lényege, hogy az ajánlott árucikkekből csupán a mintadarabokat tart­ják a boltban. A vevő ezek közül választ, és a nagykeres­kedelmi vállalat raktárából üzemképes, többszörösen el­lenőrzött készüléket szállíta­nak díjtalanul a lakására, ahol üzembe is helyezik azt. Ha a vásárló meggyőződött arról, hogy hibátlan árut kapott, ki állítják a garancialevelet. A bolt számára az benne az »üz­let«, hogy csökkenek a raktá­rozási gondjai, az eladóknak kevesebbet kell cipekedniük, elmarad a gyakori szállítás, a fel- és lerakodás, amit végső soron az áru minősége is meg- érez. Az egész akciónak egyébként ez a fő célja, hogy a kiválasztott termék minél rövidebb úton, hibátlanul jus­son el a fogyasztóhoz. Hogyan vált be az új mód­szer a gyakorlatban. A szá mok beszédesek: a bevezetés óta eltelt csaknem három hó­nap alatt a Somogy Áruház­ban 10 mosógépet, 9 hűtőszek­rényt és 1 tévét adtak el min­ta után, ami bizony elenyésző mennyiség a közvetlenül az üzletben eladott cikkekhez ké­pest Mi lehet az oka? Egy új szolgáltatásról elő­ször az érdekelteket -kellene megfelelően tájékoztatni. Hogy ebben az esetben megtör­tént-e, ítélje meg az olvasó: július végén néhány napig sajtóhirdetés hívta föl a vá­sárlók figyelmét, az áruházban pedig tábla hirdeti ezt a szol­gáltatást. Azt nem lehet tud­ni, hogy az elárusítóik mennyi­re ajánlják a vásárlóknak az új módszert. Egy bizonyos: anyagilag nem érdekeltek ab­ban, hogy minél több árut adjanak el ily módon. Az akcióba bevont háromfé­le árucikk mindegyike kelen­dő. Egyáltalán nem biztos, hogy szerencsés volt éppen ezeket kijelölni. A hűtőszek­rényekkel nem volt baj, meg­felelő a választék és elég a mennyiség. A mosógépeknél más a helyzet. Gyakran hiány­zott az üzletekből, s ha lehe­tett is kapni, akkor sem volt teljes a választék. A legszembetűnőbb az egyet­len eladott televíziókészülék. De ha figyelembe- vesszük, hogy gyakran hármat-négyet is megszemlél és kipróbál a vásárló, amíg valamelyik megfelel, akkor minden ért­hető. A tapasztalatok birtokában A szakemberek szerint nem halva született az ötlet. Azt is elismerik: bőven van még tennivaló. Hamarosan tovább­lépnek, s Kaposváron még két üzletre kiterjesztik az új mód­szert. Bővítik a vásárolható áruk körét is; tüzeléstechni­kai cikkekkel kísérleteznek, s ha a vásárlók megkedvelik, semmi akadálya nem lesz a további cikkek bevonásának. (Ámbár a nyár végén & az ősz elején van igazán nagy kereslet.) A kereskedelem az eddigi árusítással tapasztalatokat kí­vánt szerezni. A vállalatok képviselői hamarosan értéke­lik az eddigi munkát. Három hónap alapján nyilván van mit megbeszélniük. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents