Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

t Októberben a földeken Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mu nkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését október 12-re ossz ehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, az ép ítőipar helyzetéről szóló je­lentés. a lakásépítés távlati tervének irányelvéire vonat­kozó előterjesztés megvitatás át javasolja a Központi Bi­zottságnak. (MTI) Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben # Bolgár vendégek Csurgón Koszorúzás, üzemlátogatás Szarka Károly, külügymi- i niszter-helyettes.. az ENSZ- közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője — a kelet-európai ál­lamok csoportjának nevében — kedden felszólalt az apar­theid elleni különleges bizott­ság ülésén, amelyet a dél-af­rikai politikai foglyokkal való szolidaritás napja alkalmából tartottak. (Mint ismeretes, az EN SZ - k özgy ül es 1973-ban ok­tóber 11-ét az apartheid elle­ni nemzetközi tiltakozás nap­jává nyilvánította, három év­vel később pedig ugyanezt a napot a dél-afrikai politikai foglyokkal való szolidaritás napjává is deklarálta.) A tények sorával bizonyí­totta, hogy a pretoriai fajül­döző rezsim — a gyarmati rendszernek ez az utolsó és legrosszabb maradványa — egyre brutálisabb eszközöket alkalmaz a politikai foglyok­kal szemben. 1963 és 1977 kö­zött a dél-afrikai börtönökben negyvenegyen , haltak meg gyanús körülmények közepet­te, és negyvenegyük közül ti­zenkilencen az elmúlt három évben veszítették életüket Ezen a héten mintha pótolni akarná a napfény az előző hó­napok mulasztását. Segítőtársul szegődött a mezőgazdaság megsokasodott őszi feladatát végző emberhez. A nagy mun­ka, az őszi csúcsidő hetei ezek. (Képes összeállításunk a 3. oldalon.) A KGST^országok belkereskedelmi minisztereinek napirendjén '> ■. s Őr.Bjg » Zija Harunov, a küldöttség vezetője így beszélt eddigi él­ményeiről : — Elismerés illeti a magya­rok kezdeményező készségét, azt, hogy nem félnek az újtól, bátran keresik a jobb mód- szeleket. Több olyan létesít­ményt megcsodáltunk, ami­lyent nálunk keveset látni. A másik: eddig csak hallomás­ból ismertük a magyarok ven­dégszeretetét, most meggyő­ződhettünk arról, hogy amit hallottunk, nem túlzás. A bolgár vendégek délután a helytörténeti múzeumban ismerkedtek Csurgó múltjá­val, majd megkoszorúzták a második világháborúban el­esett bolgár hősök emlékmű­Az idén további 18 száza­lékkal növekszik a KGST-or­szágok közötti belkereskedel­mi forgalom, amelynek érté- 1 ke várhatóan eléri a 600 mii- ! lió rubelt, — összegezték a tagországok sajátos együtt- ; működési formájának tapasz­talatait, eredményeit a KGST- ■ országok belkersekedelmi ; minisztereinek jubileumi ta­nácskozásán, amely ’ tegnap plenáris üléssel folytatódott Budapesten. Megállapították, hogy az árucsere szerkezetében a leg­utóbbi egy évben tovább csök­kent — 17,3-ról 13,9 százalék­ra — az élelmiszerek aránya, s ennék megfelelően nagyobb az iparcikkek részesedése. Igen előnyös, hogy a termék­csere elősegíti az egyes orszá­gokban az adott áruik gazda­ságosabb. nagyobb sorozatú termelését is. Ezért fontos, hogy az áruk szakosított cse­réjébe a tartós fogyasztás: cikkeket, például a bútort, a háztartási készülékeiket, a hír­adástechnikai berendezéseket is nagyobb mértékben von­ják be. ' A tagországok küldöttségei beszámoltak arról, hogy mi­lyen intézkedéseket tettek a választékcsere-forgalom bő­vítésére, zavartalan lebonyolí­tására. A tanácskozás egyetértett abban, hogy a választékcsere fejlesztésének egyik leghaté­konyabb módszere továbbra is a nagy üzletek, áruházak kö­zötti közvetlen forgalom, amely árusítással egybekö­tött kiállításokon, nemzeti árubemutatókon realizálódik. A bolgár kereskedelem ta­valy például a lengyelekkel 61 százalékkal, a szovjet ke­reskedelemmel 50 százalékkal növelte forgalmát, főként az áruházak közötti cserék bőví­tésével. Az áruházi csere egyébként az elmúlt 5 évben megháromszorozódott a tagor­szágokban. Az idén összesen 365 nemzeti áruházi hetet ter­veztek — a bolgárok 60-at, a csehszlovákok 47-et, a lengye­lek 81-et, a magyarok 37-et, az NDK 69-et, a románok 71-et — amelyeken az év végéig több mint 80 millió rubel értékű árut hoznak for­Ma kezdődnek az izraeli—egyiptomi tárgyalások Washingtonban Ma az amerikai fővárosban megkezdődnek az izraeli— egyiptomi tárgyalások. A mi­niszteri szintű tanácskozáso­kon általános várakozás sze­rint véglegesen megállapod­nak a két ország közötti kü­lönbékében, s ezzel az egyip- tami vezetés hivatalosan is lemond a többi arab ország, a palesztin nép igényeiről. Az amerikai kormány a harma­dik — teljes jogú — részvevő a tárgyalásokon, amelyek után még novemberben szeretnék aláírni az. izraeli—egyiptomi békeszerződést. Egyiptomi források az MTI tudósítójának kérdésére csak 2—3 hétben jelölték meg a washingtoni tárgyalások vár­ható tartamát. E vélemény szerint a közelmúlt Camp David-I találkozón a felek a legfontosabb kérdésekben már megállapodtak, s most csak a részletek várnak még tisztázásra. Kairó elsősorban abban érdekelt, hogy ponto­san meghatározzák (és minél korábbra időzítsék) az izraeli csapatoknak a Sinai-félszi- getről való \ issza vonását. Az izraeli fél — értesülések sze­rint — az Egyiptommal kö­tött alku politikai vonatkozá­sait: a nagykövetek cseréjé­nek időpontját, a kereskedel­mi kapcsolatok megteremtését állíja előtérbe. Kairó küldöttségét az újon­nan kinevezett hadügyminisz­ter, Kamat Hasszán Ali, vala­mint Butros Ghali Megeauc külügyminiszter vezeti. Az izraeli delegáció élén Moshe Dajan külügy- és Ezer Weiz- ntan hadügyminiszter áll. Cy­rus Vance külügyminiszter csak a tanácskozások kezdeté­nél lesz jelen, ezután Alfred Atherton utazó nagykövet ve­szi át az amerikai küldöttség vezetését. Nem eldöntött még, hogy Carter elnök megjele- nik-e a megnyitó ülésen. galomba egymás országaiban. A csehszlovák, a magyar és a román küldöttség tapaszta­latai szerint — főleg az 1. negyedévi határidőkre szóló szerződésekben — gyakoriak az elmaradások, az. utolsó ne­gyedévben pedig a közlekedés csúcsforgalma, a fuvareszköz­hiány zavarja a kötelezettsé­gek teljesítését. Ezért a szál­lítási határidők pontosabb meghatározását, az egyenlete­sebb ütemezést határozta meg együv legidőszerűbb feladat­ként a tanácskozás. A lengyel és a román kül­döttség tapasztalatainak hasz­nosítására elhatározták, hogy a cserére alkalmas termékek kiválasztásához, a szerződés- kötések alposabb előkészíté­séhez és újabb cikkek felku­tatásához jobban figyelembe veszik az egyes országok nem­zetközi belföldi vásárait, s hasonló céllal meghívják a külföldi partnereket a hazai kereskedelem és ipar árubör­zéire. A miniszteri tanácskozás jóváhagyta a választékcsersí­hez szorosan kapcsolódó nem­zeti éttermek üzemeltetésévé kapcsolatos szakértői javasla­tokat. A KGST-országokba n 95 olyan nemzeti vendég'ő működik, amely az adott or­szág életének, szakácsművé­szetének, népművészeti ter­mékeinek propagandáját szol­gálja, és helyet ad több száz vendéglátóipari szakember oktatásának, tapasztalatcseré­iének is. Az elmúlt évben Bulgáriában, Magyarorszá­gon, az NDK-ban és Lengyel- országban összesen 33 alka­lommal rendeztek nagysikerű nemzeti konyha hetet. A miniszteri összejövetelt felhasználják kétoldalú talál­kozóra, megbeszélésekre is. Tegnap délután a magyar küldöttség vezetői példá-ul va­lamennyi küldöttség vezetőjé­vel véleményt cseréltek or­szágaik kereskedelmi helyze­téről, közös problémáiról, idő­szerű kereskedelempolitikai kérdésekről. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a szovjet küldöttség vezetőjével azt vitatta meg, hogyan nyújt­hat segítséget a magyar ke­reskedelem a moszkvai olim­pia előkészületeihez, lebo­nyolításához. A küldöttségek vezetői ma vidékre látogatnak, a szakér­tők pedig előkészítik a jubileu­mi ülés jegyzőkönyvet. (MTI) Kisdobosok virágcsokorral várták tegnap reggel Csurgón azt a háromtagú bolgár kül­döttséget, amely a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak meghívására Kardzsaliból érkezett, s öt napot tölt me­gyénkben. A nagyközségi tanács épü­letében Molnár Gergely, a népfront helyi titkára köszön­tötte a Bolgár Hazafias Front kardzsali küldötteit, majd Pápa Imre tanácselnök tájékoztatta őket a község la­kóinak életéről. Csurgó múlt­járól, fejlesztési terveiről. Be­szélt arról, mennyit fejlődött az ipar. a mezőgazdaság az eltelt évtizedek alatt. A ven­dégek megismerkedtek a he­lyi népfrontbizottság munká­jával is. Ütjük következő állomása a Napsugár loari Szövetkezet volt. Kötetlen, oldott hangu­latban folyt az ismerkedés, különösen azután. hogy Rad­nóti László országgyűlési kép­viselő, a szövetkezet elnöke személyes bulgáriai élményei­ről beszélt. A vendégek elra­gadtatással vették kézbe a szövetkezet ruházati terméke­it, majd fölkerestek néhány munkahelyet az 1100 főt fog­lalkoztató szövetkezetben. Több kérdést tettek fel a bolgár vendégek a szövetke­zet vezetőinek. Többek között arról érdeklődtek, hova ke­rülnek az itt készült termé­kek? A szövetkezet elnöke el­mondotta, hogy ruházati ter­mékeikkel céljuk a választék bővítése, a fiatalok igényei­nek kielégítése. Termékeik el­jutnak a nagy- és a kiskeres­kedelem boltjaiba és saját üz­letükbe is. Egyébként a szö­vetkezet évi termelési értéke — bolgárra »-fordítva« — 12— 13 millió leva, azaz 200 mil­lió forint. Természetesen ebbe nemcsak a ruházati termékek, hanem a galvanizáló berende­zéseit, a gépgyártás is bele­tartozik. , Az üzemlátogatás során a vendégek a legkorszerűbb gé­peket nézték meg. Donka Nikolovának, a Bol­gár Hazafias Front Kardzsali városi bizottsága titkárának tettük fel a kérdést: mint nő­nek, s mint vásárlónak, mi a véleménye a látottakról? — Azt szeretném, ha mi­nél több magyar és természe­tesen bolgár asszony viselné ezeket a ruhákat. Itt valóban »mesteri darabokat« láthat­tunk. Ara: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 241. szám 1978. október 12., csütörtök A választékcsere fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents