Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

A köziekedés êBamMtn napirenden levő tárna. Nem­csak ez, milyen utakon, mi­lyen járművekkel közleke­dünk, hanem az is, hogyan. Erre a hogyanra az újságok baleseti hírei elkeserítő vá­laszt adnak. Egyre jobb, korszerűbb utak épülnek megyénkben, egyre több biztonságos, gyors kocsi szalad ezeken az uta­kon, és sajnos egyre emel­kedik azok száma, akik elfe­lejtik, hogy rajtuk kívül má­sok is közlekednek. Sokan fittyet hánynak a szabályok­ra, nem törődnek rem a ma­guk, sem mások biztonságá­val. Az idén — a tavalyihoz képest — eddig 11 százalék­kal nőtt a balesetek száma. A rendőrség 189 vezetői en­gedélyt vont be, ebből 108- at azért, mert a járművezető ittasan vett részt autójával, motorjával a forgalomban. Az ittasság gyakori baleset- előidéző ok, csakúgy, mint a gyorshajtás vagy az elsőbb­ségi jog meg nem adása. Gyakoriak az ellenőrzések megyénk útjain, mindennap dolgozik a traffipax a bale­setmegelőzés érdekében. Ez a munka azonban eredmény­telen lenne társadalmi akti­visták nélkül. A közlekedés biztonságáért dolgozó társa­dalmi munlcások a megyei közlekedésbiztonsági tanács szakbizottságainak a tagjai. Mai összeállításunkban azt szeretnénk bemutatni, mit tesznek ók, s mit tesz a köz­lekedésrendészet azért, hogy csökkenjen megyénkben a balesetek száma. A közlekedés biztonságáért Veszélyes gócok, Jelzőlámpák Ilyen fegyelmezett menetet régen láttak a 67-es út menti községek lakón Nyolc-tíz ko­csi haladt szépen egymás után sorban, betartva a 60 kilomé­teres, a személygépkocsikra lakóterületen előírt sebességet S még a nyílt úton sem igye­kezett senki; beérték a 100 kilométerrel. Igaz, egy hátul­ról jövő UV-s, világossárga kocsi nem vette észre, hogy a sort a traffipaxos kocsi veze­ti, s legalább százhússzal előz­ve eltűnt a távolban. — ötödik éve járok ezzel a kocsival, sok furcsasággal ta­lálkoztam. Akadt gépkocsive­zető, aki nem bírta »cérná­val-«, hogy pontosan be kell tartani a sebességet, inkább leállt, s intett, menjek, ő rá­ér, megáll pihenni... Itt a 67-es úton a városba vivő rész, azután Somogyaszaló, So- mogybabod a veszélyes sza­kasz. No meg nyáron — saj­nos máskor is gyakran — Ba- latonleile, Balatonföldvár és Zamárdi, ott bizony szágul­doznak a járművezetők. A hivatásosokkal kevesebb a baj, a magánjármű-vezetők fő­ként a délutáni órákban siet­nek, nem figyelnek a sebes­ségmérőre. Illetve azzal ma­gyarázzák, hogy rossz, amikor megkapják a drága »emlékfo­Í tót« kocsijukról... Kólát József főtörzsőrmester szavait a kocsiban rendszere­sített napló fényesen bizo­nyítja. Előfordult olyan nyá­ri nap a Balaton mentén, hogy a nyolcórás szolgálat idején 10 tekercs film fogyott el, csaknem 400 esetben ex­ponált az automata. Szeptem­berben szintén akadt olyan vasárnap — Balatonföldváron és Zamárdiban —, hogy több tekercs film fogvott el, ezen­kívül tucatszámra fizették a helyszínbírságot a sebességet túllépők. „EmBékfoló” a száguldozófcnak! Csendes délután A jelek a balesetek gyako­riságát, súlyossági fókát mu­tatják. Színek igazítanak el abban, hol történt az utóbbi időiben a legtöbb halálos, sú­lyos és könnyebb sérüléssel járó közúti baleset Somogy­bán. Az egyik ilyen veszélyes hely Kaposvár, azután Sió­fok, majd pedig Zamárdi— Szántód—Földvár térsége kö­vetkezik. A Somogy megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács elem­ző, értékelő és forgalombiz­tonsági szakbizottságának el­nöke, a KPM Közúti Igazga­tóságának főmérnöke. Kin­cses Tibor segít tájékozódni az úgynevezett ponttérképen, és a közlekedési utakra vo­natkozó szalagdiagrammon. Megtudjuk, hogy az így nyert jelzések alapján számos for­galombiztos csomópontot épí­tettek — elkülönített forgal­mi sávokkal — és jó néhány forgalomtechnikai intézke­dést tettek a 7-es, a 61-es, a 67-es, a 68-as és a 76-os utalt, valamint a kaposvár—szántó­éi út csomópontjában és csat­lakozásánál. — Megvizsgáltuk például, hogyan tehetnénk biztonsá­gosabbá és gyorsabbá a me­gyeszékhely forgalmát — tá­jékoztatott a szakbizottság el­nöke —, és a tapasztalatok alapján javaslatot adtunk az átmenő forgalom és a városi teherforgalom elterelésére, az aútóbuszmegállók elhelyezé­sére, a még kihasználatlan parkolási lehetőségekre. Biztonságosabbá és gyor­sabbá tenni a forgalmat... Attól, hogy a forgalom gyor­sul, még nem válik bizton­ságosabbá, de az egyik nem zárja ki a másikat. Mert hol gyorsulhat a forgalom? Ott, ahol a közlekedés biztonsá­gáról egyébként messzeme­nően gondoskodtak. Szántó­don például a 7-es főút, a kaposvár—szántódi út és a Rév út csatlakozásánál a cso­mópontot már úgy építették ki, hogy jövőre fölszerelhes­sék a közúti jelzőlámpákat Kaposváron, a Mező Imre ut­cában 1980-ra állítják föl a jelzőlámpát, amely a 61-es út új nyomvonala mentén segíti majd a forgalmat. Még jövőre elkészül a Honvéd utcáiban is a jelzőlámpa, és ugyanitt el­különített gyalogos aluljáró épül. Szántódon — Földvár határán — ugyancsak 1979- ben állítják föl a jelzőlámpá­kat — A következő ötéves terv időszakában a leilei csomó­pontra, azután Balatonkeresz- túron a 76-os, a 68-as meg a 7-es út csomópontjára kerül lámpa — mondta Kincses Ti­bor. — Hasonló berendezést Siófokon még jó néhányat föl­szerelnek, de jelzőlámpa lesz Marcaliban is, Kaposváron pedig a város anyagi teher­bírásától függően a Béke-Fü­redi lakótelepnél — a közle­kedési jelzőlámpa fölszerelé­sével egy időben — gyalogos aluljáró építését is tervezzük. Évről évre csökken a ve­szélyes közlekedési gócok szá­ma Somogybán; a tervszerű, megelőző munka következté­ben javul a közutak minő­sége, s ez biztonságosabbá teszi a közlekedést Az utóbbi munkának lehetünk tanúi a 67-es út egyes szakaszain: új réteggel vastagítják a »szitá- sodott«, lyukacsosodott utat, s minthogy kőpadka húzódott mellette, némiképp szélesíte­ni is lehetett Világszerte 6— 8 év az aszfaltok »szolgálati ideje«. A burkolat évente 2— 4 millimétert vagy ennél Is többet kopik a használattól függően, s ha elmarad a fel­újítás, máris csökken a köz­lekedés biztonsága Ezt pedig nem szabad megvárni. Szép gyermeknapi ajándé­kot kaptak 1976-ban a Kis­faludy Általános Iskola ta­nulói. Az akkor átadott KRESZ-pálya a gyerekék kedvence lett Az ötlet Schab- lauer Zoltán úttörőcsapat-ve­zető tanártól származott — Mi volt a céljuk a pálya építésével? — 1975-ben alakult meg az iskolában a közlekedési úttö- rőraj. A gyerekek naponta forgalmas útvonalakon jönnek az iskolába, a Kisfaludy utca is elég veszélyes. Szükség van arra, hogy megismerjék a közlekedési szabályokat A KRESZ-pályán mindezt játsz­va megtanulják. Már a kis­dobosokat is oktatjuk. Mire elvégzik a negyedik osztályt, kerékpárosvizsgát tehetnek. Tavaly kilencvenen használ­ták ki ezt a lehetőséget A nagyok a nyolcadik osztály el­végzése után segédmotorke- rékpár-vezetői igazolványt kaphatnák. — Szinte akrobatikus fel­adatokat végeznek a gyere­kek a pályán. Mi ennek a je­lentősége. — Ezek ügyességi feladatok. Gyakran viszem versenyre a diákjaimat Három része van egy ilyen versenynek: az ügyességi, a szabályosság! és az elméleti. Az ügyességi ver­seny növeli a kerékpár fölöt­ti biztonságot, fogékonnyá tesz a közlekedési helyzet föl­ismerésére, növeli az állóké­pességet A vetélkedőkről ed­dig bündig első helyezéseiket hoztunk haza. A mi úttörő- csapatunk évente meghirdeti a Toldi Kupa kerékpárver­senyt Ezen minden korosz­tály, fiúk és lányok egyaránt részt vehetnek. — Kik foglalkoznak a gye­rekekkel ? — A tanárok közül az ön­kéntes rendőrök és a jogosít­vánnyal rendelkezők készsé­gesen segítenek. A pálya tá - sadalmi munkával készült.^ A KPM egyik szocialista brigád­ja, az akkori költségvetési üzem és a rendőrség KISZ- szervezetei építették. A rend­őrségtől most is sok segítsé­get kapunk. — Hogyan tudják hasznosí­tani a gyerekek a tanultakat az utcai közlekedésen kívül? — Az iskola előtt ők bizto­sítják az átkelést Erre még nagyobb szükség lesz, ha be­fejeződik az út korszerűsítése. Mindennél többet mond azon­ban, hogy az elmúlt négy év alatt egyetlen tanulónkat sem érte baleset _______ • >TS> B alatonföld- váron állunk. Furcsa: lé­pésben, szinte vánszorogva jönnek a jár­művek. Akad olyan is, ame­lyik a traffi- paxos kocsi előtt egy 13 ki­lométeres serf bességgel hala­dó kerékpá­rost sem előz meg, annyira ráér. Azután hamarosan ki­derül : a szán- tódi elágazás­nál rendőrök ellenőrzik a forgalmat, megállítanak minden kocsit, így mi fölösle­gesen “ töltjük az időnket né­hány száz mé­terrel távolabb. Zamárdiban ott állunk meg, ahol a személy- és tehergép­kocsi-vezetők általában fity- tyet hánynak a lakóterületen érvényes szabályoknak, az elő­írt sebességnek. Jönnek is szép sorjában egymás után. Már az első másodpercek­ben egy fekete Volga — AU 52-88 a rendszáma — 90 ki­lométerrel száguld el mellet­tünk. Sűrűn működik a 70 ki­lométerre beállított automata. Egy Polski 85-tel, egy Zsiguli 80-na] megy. Lesz »öröm«, ha a tulajdonosok megkapják a fotót. Tíz-tizenöt perc telt csak el, csaknem kétszáz kocsi ha­ladt el mellettünk, tizenegy­szer lépett működésbe a gép. Azután újra csak szabályos sebességgel érkező járművek mennek el a traffipax mellett. Akad olyan vezető, aki már, tudja, meddig terjed a masina hatósugara, s kiérve a kriti­kus szakaszból, azonnal ráta­pos a gázpedálra. Nincs értelme tovább itt­maradni. A fölfelé haladó jár­művek, észrevéve kocsinkat, »kötelességüknek« érzik, hogy szolidaritást vállaljanak az el­lenkező irányból jBvő társaik­kal Vad fényjelzéssel hívják fel figyelmüket, hogy vigyáz­zanak, nehogy beessenek a rendőrségi »csapdába!«. Figyelmességükből még ne­künk is kijut: amikor meg­fordulunk, és ellenkező irány­ba haladunk, több kocsi jelez, sőt egy motoros csaknem le­esik a járművéről annyira köröz egyik karjával. Milyen jó lenne, ha er. a »szolidaritás« nem ebben nyilvánulna meg. • l . j,..,,. kristályok pedig azonnal bar­nára változnak. Nyilatkozat készül, a motoros mindent elis­mer. Beesteledík, indul tovább a járőr. Az úton mindenfelé ke­rékpárosok, ldvilágítatlan bi­ciklivel A rendőr felszólításá­ra bekapcsolják a lámpát Hogy miért csak most? »Így is látok« — mondják szinte vala­mennyien. Eszükbe sem jut, hogy látszani is kell. Nemcsak' a kerékpárokon nincs világítás. Ütban hazafelé egy motoros szembejön velünk, csak ' egé­szen közelről lehet észrevenni, a lámpája ugyanis nem ég. Az URH-s kocsi visszafordul. A motorost nem könnyű utolér­ni. Ha most valami felbukkan­na előtte... Végre sikerül megállítani. — »Kiment« az égő — véde­kezik. Persze tartalék — ennek mindig kéznél kell lennie — nincs. Most száz forint bünte­téssel megússza. Aztán egy másik motorost kér meg, vi­lágítson előtte hazáig, hiszen nem messze lakik. Csendes délután és este után indulunk haza. A viszonylag kisebb forgalmú déli utakon is adódtak apróbb szabálytalan­ságok. Találkoztunk Ladával, amely nyitott csomagtartóval közlekedett. A vezető hátrafe­lé egyáltalán nem látott Ta­lálkoztunk rendszám nélküli »magántraktorral« és rosszul vezetett menetlevelekkel Ez utóbbiból ugyan nem lesz ba­leset, ám a többiből.,. Most nem történt és ez nagyon sokszor csak a szerencsétől függött , „ j Barna lett a szonda 'A járőr dél­után indult az­zal a céllal, hogy a megye déli részéneik útjain ellen­őrizze a gép­járműveket. Most két utast is vitt: az új­ságírót és a fo­tóriportert, akik arra vol­tak kíváncsiak, hogy a közle­kedő ember mennyire törő­dik a saját és a mások bizton­ságával? A kocsi Ka­darkút előtt áll meg. Egy IFA érkezik, lökhá-, rítója letört, ajtaja, eleje ki­csit horpadt. Az egész kocsi elhanyagolt Bár műszaki szempontból kifogástalan, mégis figyel­meztetést kap a vezetője: hoz­za rendbe az autót. Személy- gépkocsik, motorok érkeznek. Ilyenkor, kora délután még gyér a forgalom, s nincs sok kifogásolnivaló. Persze felelőt­lenséggel így is találkozunk. Kuntelep környékén egy Ri­ga »repeszt« vastag füstcsíkot árasztva. Kiderül, hogy vezető­jénél se személyi igazolvány, se vezetői engedély nincs. Ez 200 forintjába kerül. A férfi először megpróbál alkudozni: — Elég lenne száz is. — Amikor látja, hogy hiába min­den, előveszi a pénzt. Az esetet figyelő lánya még megjegyzi, {íogy: »máskor százra szoktak büntetni«. Már estébe hajlik a délután, amikor Darányba érünk. Se­géd-motorkerékpáron közép­korú férfi érkezik. Nincsenek nála iratok, de: — Itt lakom a szemközti házban, rögtön hozom. Pár perc múlva jön. is, ke­rékpárral. —Nem indult az az átkozott motor, így csak biciklivel jö­hettem. — Aztán magyaráz, beszél, túl gyorsan pörög a nyelve. —Alkoholt ivott? — Igen, úgy három óra kö­rül egy-két fröccsöt. Most fél hat van, az ital ha­tása jól érezhető. — Nem szoktam inni de ép­pen úgy jött ki... Előkerül a szonda. A férfi a szája elé veszi, aztán úgy tesz, mintha fújná. A rendőr vissza­kéri a kis üvegcsövet: — Ha nem hajlandó belefúj­ni, jöjjön velem vérvételre. A. férfi most már rendesen »kezelésbe veszi« a szondát, a Somogyi Néplap Kresz-pálya az iskoláira Nem olcsó mulatság: esti száguldás — száz- huszonnéggyel ! »Kiment az égő«

Next

/
Thumbnails
Contents