Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 235. szám 1978. október 5., csütörtök KÉTNAPOS LÁTOGATÁS Focik Jenő Somogybán Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei pártbizottság. A testületi tanácskozás megkezdése előtt kétnapos látogatásra Somogyba érkezett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. Vendégünket a pártszékház előtt Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Ä megyei vezető testület Varga Péter elnökletével több fontos témát tárgyalt, s a vitában felszólalt Fock Jenő is. Első napirendként a végrehajtó bizottság nevében Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő a Somogy megye mezőgazdaságának helyzete és fejlesztésének feladatai című elemzést, határozati javaslatot, és szóbeli kiegészítést tartott. Rendkívül színvonalas, tartalmas vita jellemezte ezt a tanácskozást, amelyen — a pártbizottság tagjain kívül — több szakember, a mezőgazdaság irányítói, az ágazat intézményeinek vezetői, pénzügyi szakembereik is részt vettek. A felszólalóik valósághűnek ítélték a helyzetelemzést, követhetőnek és elérhetőnek azokat a célokat, amelyeket a közép- és hosszú távra szóló feladatok között olvashattunk. S mert a pártbizottsági döntés részleteinek ismertetésére később visszatérünk, ezúttal csak néhány témát említünk meg. Közöttük mindenképpen az első helyre kívánkozik az a megállapítás, hogy »a felelősség nem osztható meg az ember és az eszköz között«. A további út tehát teljességgel elképzelhetetlen — nemcsak gazdasági nehézségeink miatt — az ember fölkészültebb és odaadóbb, előrelátóbb és feLelőeségtelje- sebb munkája nélkül. A felszólalók sok konkrét példával igazolták, hogy a tervezés, a munkafegyelem, a gazdaságosság és hatékonyság, az észszerű munkaszervezés, a célszerű termelésszerkezet kialakítása tekintetében milyen nagy tartalékok állnak még rendelkezésünkre. Fock Jenő felszólalása Á Politikai Bizottság tagja az üdvözlő szavak után megállapította, hogy hasznos és jó előterjesztésnek tartja a végrehajtó bizottság jelentését. Kiemelte, hogy a szóbeli előterjesztésben is nagyon tetszett az, ahogy a megyei pártbizottság titkára öt pontba sűrítve összefoglalta a legfontosabb feladatokat. Értékelte a gondolatébresztő felszólalásokat is; megállapította, hogy kritikusak voltak, s némi iróniával hozzátette: a gazdasági vezetők természetesen egymás között sokkal kritikusabban fogalmaznak, mint egy választott plénum előtt Fock Jenő ezután hangsúlyozta: — ha nem lehetünk is elégedettek, nem árt, ha az ember ismételgeti magában, hiszen igaz: büszkék lehetünk erédményeinkre. Hozzátehetjük: még szebbek lehetnének a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság eredményei, ha — ugyancsak húsz évre visz- szatekintve — sok mindent okosabban, megfontoltabban csináltunk volna. Tény azonban, hogy a IV. ötéves tervben sok hasznos törekvésünk beérett. Hogy mást ne mondjak, a mezőgazdasági termelés évi négy százalékos növekedésével kevés ország dicsekedhet. És erőiek folytatását is tapasztalhatjuk. Igaz — emlékezzenek csak vissza — 1976- ban rosszul indultunk, 1977- ben azonban behoztuk a lemaradást, és az idén 3—4 százalékos növekedésre számíthatunk. Ezekből az adatokból már valószínűsíthető, hogy a következő két évben is elérjük ezt a szintet, s az V. ötéves tervidőszak elemzésénél további fejlődésről adhatunk számot. — Mit tartok a jelentés, a kiegészítés és a vita fő gondolatának, amely rendkívül rokonszenves volt számomra ? Azt, hogy senki sem vizsgálta a mezőgazdaságot önmagában. Előremutató fölfogás, hogy a mezőgazdaságot neim vonatkoztatták el az élelmiszeripartól, s a kettő fejlesztését az ország, a megye gazdasági helyzetével, feladataival együtt vizsgálták. De tovább megyek. Valóban az a feladat, az a követendő fölfogás, hogy egy-egy ágazat — jelen esetben az élelmiszergazdaság — tennivalóit összehajoljuk a magyar iparral, gazdasággal, az egész magyar országépítéssel. I A felszólaló ezután helyeselte a megye szakembereinek véleményét, miszerint rendkívül fontos a szakemberek képzése és továbbképzése, de a munkásemberek képzése is. Kiemelte, hogy a minisztériumoknak — talán még a Minisztertanácsnak is — több segítséget kellene adniuk egy ellentmondás feloldásához. Arról van szó, hogy éppen a gyenge tsz-ek rendelr keznek a legkevesebb szakemberrel. Miért? Mert ott kereshetnek a legkevesebbet, ezért azután nem szívesen mennek a gyenge adottságú szövetkezetek közösségeibe. Fock Jenő azt mondta: — Nem elég több anyagi eszközt biztosítani a gyenge tsz-ek is- tápolására, hiszen ezekben a gazdaságokban nincs vagy alig van, aki ésszerűen, okosan fölhasználhatná. Arról kell gondoskodni: azok a vezetők, akik vállalják, hogy ilyen helyen dolgoznak és rendbe hoznak egy-egy ilyen gazdaságot, azok ne kapjanak kevesebbet munliájukért — ha eredményesen tevékenykednek —, mint azok, akik nagyon jó adottságú gazdaságban. — Amikor a Központi Bizottság márciusi határozatáról beszélünk — folytatta a Politikai Bizottság tagja —, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy van egy múlt évi októberi határozat is, amely nagyon helyesen jelölte meg a feladatokat. Vagy érdemes 1 fölidézni, hogy mit állapítod meg a KB, amikor a két kongresszus közötti időszak eredményeit, gondjait elemezte. Akkor is a gazdasági kérdések álltak a középpontban, és ezek köré csoportosult minden más, politikai kérdés, amely azt a célt szolgálja, hogy hogyan fejlesszük, javítsuk gazdaságunkat. Vendégünk ezzel összefüggésben tette szóvá, hogy sokan megemlítik mostanában: mintha a párt lebecsülné az ideológiai kérdéseket- Ezt megkísérlik számokkal is igazolni, úgy, hogy hány gazdasági és hány ideológiai témát tárgyal meg egy évben a testület — Az ilyen észrevételeknek nem adok igazat — mondta a felszólaló. — Ha ugyánis valaki elmélyülte« tanulmányozza a KB határozatát akkor rájön, hogy nemcsak ott találhatja meg az ideológiai kérdéseket, ahol ilyen fejezetcím van, hanem a gazdasági kérdéseknél is, ha föl akarja lelni, és hajlama van hozzá. Szerintem ugyanis a gazdasági kérdésé i.- ről képtelenség úgy beszélni, hogy kiiktassuk látókörűnköől országunk ideológiai állapotút, az emberek álláspontját. Ha valaíki szűklátókörű, és például azzal áltatja magát, hogy az ideológiai kérdésekben semmi gondunk sincs Magyar- országon, azaz minden rendben van (mert előfordul ilyen vélemény is), annak azt mondanám: keserves leckét kaptunk mi ebből. Megtanultuk már: ha komoly baj van a gazdaságban, aklcor tízszeresére, százszorosára nőnek a korábban lappangó, alig fölfedezhető ideológiai zavarok. Aki tehát a gazdasági kérdéseket az ideológiaiaktól elszakítva nézi, az — attól függően, hogy milyen helyet foglal el a magyar gazdaságban, a politikai életben —, igen nagy károkat okozhat. (Folytatás a 3. oldalon.) Tej — mikroszkóp alatt Pécsen, az Állategészségügyi Intézet laboratóriumaiban évente mintegy tízezer — a megye tejtermelő gazdaságaiból érkező tejmintát vizsgálnak meg. Az intézmény feladata: t az állategészségügyet segítő tevékenység mellett ellenőrizni, hogy az élelmiszeriparba, illetve a fogyasztókhoz bakte- rológiailag kifogástalan, jó minőségű tej kerüljön. Képünkön: a termelői tejek mikrobiológiái vizsgálata. Az országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Az országgyűlés következő — őszi — ülésszakának előkészületeiről, tennivalóiról tájékoztatta az országgyűlés tisztségviselőit, állandó bizottságainak elnökeit, a képviselőcsoportok vezetőit szerdán Apró Aiital, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A megbeszélésen — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Uaf- fai Sarolta, az országgyűlés alelnöke is — ezután Po- linszky Károly oktatási miniszter ismertette közoktatásunk helyzetét. A továbbiakban Bullái Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt kialakított közlekedéspolitikai koncepció folyamatos végrehajtásával egységes rendszerben fejlődött és korszerűsödött az ágazat. Meggyorsult szerkezeti átalakítása is. A tanácskozáson felszólalt Csel ötéi László, Hegedűs Lajos, Lakatos Pál, Luikács János, Mátay Pál, Palkó Sándor, Pályi Sándomé, Rujsz Lászlóné, Sándor József, Szvi- ridov Ivánné és Varga Zsig- mond országgyűlési képviselő. (MTI) Műszaki és közgazdasági hónap Siófokon Vendégünk a textilművekben A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei szervezetének siófoki intéző bizottsága, valamint a közgazdasági társaság helyi csoportja által rendezett II. siófoki műszaki és közgazdasági hónap megnyitásán a város valamennyi üzemének, vállalatának dolgozói képviseltették magukat, többek között részt vett Huszti Istvánná, a városi pártbizottság titkára is. Füredi Gyula, a Mahavt igazgatója az intéző bizottság elnöke, megnyitó beszédében megemlékezett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tíz évvel ezelőtti határozatáról, amely Siófokot várossá nyilvánította. Hangsúlyozta, hogy azóta dinamikusan fejlődött a Balaton-parti város — ipari, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben egyaránt. Siófok azóta •gy meglehetősen nagy járás politikai, gazdasági és kulturális központjává vált A város életében jelentős szerepük van a közéleti tevékenységet folytató műszaki és köz- gazdasági szakembereknek, akik a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, illetve a Siófoki Intéző Bi-zottság tagegyesületeiben társadalmi munkájukkal elősegítik a párt tudománypolitikai irányelveinek megvalósítását. A második siófoki műszakiközgazdasági hónap rendezvényeivel a többi között a várossá válás tizedik évfordulóján az elmúlt évtizedben végzett egyesületi munkát, a műszaki és közgazdász értelmiség eredemónyeit kívánják reprezentálni. — Korunk tudományos fejlődésének üteme egyre gyorsul — mondotta Füredi Gyula. — Az alap és alkalmazott kutatások a műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása egyre rö- videbb időt Vesz igénybe. Népgazdaságunk fejlődése egyre inkább attól függ hogy a hazai és a nemzetközi műszaki-tudományos eredmények alkalmazása végett fel- készültségünket tudjuk-e fokozni, s a gyártmányokat tevékenységünkben realizálni. A párt- és a kormányzati szervek az elmélet és a gyakorlat szakemberei nagy gonddal vizsgálják a tudomány termelőerővé válását, a gyorsításával összefüggő folyamatokat, keresik az alkalmazás meggyorsításának feltételeit. Füredi Gyula elnöki megnyitója után dr. Gáti István, Siófok tanácselnöke tartott előadást Siófok város fejlődése az elmúlt évtizedben és a következő évtized fejlesztési koncepciója címmel. A nagy sikerű előadás után a II. siófoki műszaki és közgazdasági hónap megnyitójának közönsége átvonult a kulturális központba, ahol A siófoki kikötő története címmel kiállítást nyitottak meg. A gazdag fotótárLat anyagát Orszáah István és Kenedi Férenc helytörténészek gyűjtötiék össze.
