Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
Kártérítést köreteit a betörő A franciaországi Troyes városában 8 hónapi börtönbüntetésre ítéltek egy műhelytu- lafjdooost , mert vflcendházát pokolgéppé alakított tranzisztoros rádióval »biztosította be«. Amikor a házba betört két bűnöző, az egyik életét vesztette, a másik pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A tulajdonos mentségére szolgál, hogy a ház ajtajára táblát akasztott ki, amelyen figyelmeztette a tetteseket a robbanás veszélyére. A saját maga készítette rádiókészüléket egy szekrényben helyezte eL Azért szánta él magát erre a lépésre, mert vflkendhá- zában már tizenkétszer jártak betörők. A troyes-i bíróság megállapította, hogy az effajta önvédelem túllépi a megengedhető mértéket és törvénytelen. A bíróság ugyanakkor elutasította a robbanást túlélő, s időközben felépült tettes követélését, miszerint a ház tulajdonosa fizessen néki kártérítést a betörés során elszenvedett testi sérüléseiért. Franci aonszág-szerte nagy feltűnést keltett a különös per, mert a ház tulajdonosa vallomásában arra hivatkozott, hogy ő csupán jogos önvédelmet gyakorolt. Az intelligencia generáción ként növekszik Az in teli igened atesztek viszonylag gyorsan elavulnak. Ezért bizonyos időközönként újjá kell alkotni őket Ellenkező esetben a soron következő korcsoport számára túl egyszerűek lesznek. Ezt a következtetést vonta le a hei- delbergi pszichológia profesz- szor, Franz Emmanuel Wei- mert abból a megfigyelésből, hogy a jobb tanulási feltételek és a tömegkommunikációs eszközök fejlődése minden generáció számára új, a korábbiaknál nagyobb intelligenciát tesz lehetővé. Weinert megfigyelései szerint a fiatalabb korosztályok jobban megoldják az intellj- genciate&zteket, mint az ötven és hatvan év közöttiek. Ugyanakkor az azonos csoportoknál végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a teljesítmény az évek során töb- bé-kevésbé folyamatosain növekszik, egészen a magas életkorokig. micefifvapi Aitonatikis nMMrcés MAGAZIN Építkezési kuriózumok Milyen anyagból és miképpen építkezünk? JUTÁBÓL A trópusi -növény, a juta szárának erős, vízálló rostjait, amelyeket kötözőanyagok, dekorációk és kárpitozó anyagok, valmint kötéláru gyártására használnak, Bangladesben nemrég építési célokra is alkalmazni kezdték. Űj építőanyagot dolgoztak ki: jutával kevert, műanyagból készült lemezeket, A jutalemezekből épült házak a szakértők szerint a hideg napokon jól tartják a meleget, a hőségben pedig kellemesen hűvösek, amellett nem ártanak nekik sem a hurrikánok, sem a hatalmas esőzések. ÜVEGEKBŐL A Jugoszláviai S!avonski-Sti- tarban lakó Ivan Gasparevic sörösüvegekből épített magának házat. Az üvegeket az aljukkal fordította kifelé, így az épület zöldes színő lépesmézre hasonlít. A 23x25 méteres épület felállításához Gasparevic több mint 22 000 sörösüveget használt fel. Az építményt cseréptetővel fedte le. Gasparevic szerint — aki egyébként tanasztalt kőműves — nincs semmi furcsa abban, hogy éppen ilyen házat épített magának. Egyszerűen ki akarta próbálni hogy építőanyagként mennyire tartósak a palackok. SZEMÉTBŐL Hollandiában új építőanyagot mutattak be, amely állattartó épületek és azok belső berendezéseinek építéséhez alkalmazható. Az új anyag háztartási szemétből és cementből készül. Előnye: éghetetlen, úgy formázható, mint a fa, s ellenálló a baktériumokkal és a gombákkal szemben. KERTTEL Osztrák építőművészek egyedülálló nyolcemeletes irodaházat terveztek, mely az üzemeltetéshez szükséges energiát maga termeli meg. A világítási és fűtési energiát a tetőre elhelyezett napelemek szállítják, valamint a szélmeghajtású aggregátok, emellett a föld alatti meleg vizű forrásokból is nyernek hőt. Az üvegtető alatt kert lesz, mely az irodaház éttermét látja el zöldséggel. TÖMÍTÉSSEL Svéd mérnökök újfajta gyékényszerű anyagot készítettek, mely a lakóépületekben jól alkalmazható hangszigetelésre. A szigetelőanyag speciálisan preparált elasztomerből készül. Az az energia, mély a rezgést a szigetelő anyagba juttatja, az elasztomer hosszú láncú részecskéinek súrlódása következtében hőenergiává alakul. Megállapitották, hogy az új hangszigetelő anyag alkalmazásával a szomszédos helyiségekből érkező zaj még 10 decibellel is csökkenthető. fantáziával . A lélektelen urbanizáció, amely elnyomja a mai embert, kibírhatatlan — jelentette ki Pit Biom holland építész, aki azt javasolta, hogy forduljunk szembe az építkezés gépies szabványosításával, és építsünk olyan házakat, amelyek nem függőlegesek, hanem oldalra dőlnek. A rajongó építész nem maradt meg az elméletnél — maga is épített már néhány ilyen házat. Mindössze az a probléma, hogy egyelőre még senkit sem talált, aki hajlandó lenne azokban lakni. Red Top Ha valakinek rosszul áll a szénája.. • Energia a hullámokból ö, kedves barátaim! Igen szomorú dolgokat olvashatunk arról, hogy milyen a helyzet a Svéd Királyságban! Az acélöntödékben és a rézbányákban, akárcsak a gépkocsiiparban — csökken a termelés. Ugyanez tapasztalható a sajtó terén is. Az egészről pedig a munkások és az alkalmazottak tehetnek. Ha pedig minden jól megy a vállalatnál — ez az igazgatók érdeme. A jelenleg kialakult helyzetben egy magamfajta tapasztalt tanácsadót kellene igénybe venni, mert én aztán mindenki másnál tájékozottabb vagyok a kedvezőtlen konjunktúráról. A legelső és legfontosabb szabály: az embernek sohasem szabad a szegénység miatt panaszkodnia. Az illetőnek csupán »véletlen nehézségei« vannak, mint ezt nálunk, a hivatásosok körében nevezik. Egyébként pedig »csodálatosan remek« a helyzete. Másként kitől kaphatna akárcsak egy koronát is hitelbe? Azután hitelláncot kell létrehozni. Az ember kölcsönkér egy koronát A-tól. Amikor elkölti, kettőt kér kölcsön B-től és elszámol A-val, hogy pedig lekvittelje a B-vel szemben fennálló tartozását, C-hez fordul. Ez a legegyszerűbb módszer. Ha valakinek valóban rósz- szül áll a szénája, akkor feltétlenül borotválkozzék meg és öltözzék a szokottnál gondosabban, és minél drágább vendéglőben ebédeljen. Természetesen más út is választható: az ember lehet szegény, de büszke. En azonban észrevettem, hogy ezzel a szereppel csak az igen gazdag emberek tudnak megbirkózni. Egyszer, ködös ifjúságom hajnalán, egy újságnál dolgoztam, és az éppen azért ment tönkre, mert túlságosan szegénynek tetette magát. Hiszen semmi szükség sem volt arra, hogy a postát használt borítékokban küldözgessék szét! Mindmáig úgy vélem, az újság vezetősége végzetes hibát követett el, amikor takarékosság céljából felszámolta a sportrovatot. En meg nem átallottam a lakásán fölkeresni a tulajdonost, és néhány ceruzát meg noteszt kérni tőle. Azok ott hevertek a pianí- non, előtte pedig a laptulajdonos szépséges lánya ült. En akkor a sportrovat kezdő vadászkutya-szakértője voltam, és örökre elveszítettem mindenféle esélyemet a lánynál, amikor megkérdeztem az apjától: »Elvehetek egy darabka cukrot a kutyámnak?« Hát így van ez. Fel a fejjel. Talán legjobb volna, ha fognánk jnagunkat, és államosítanánk az egész gazdaságunkat? De akkor felbőszülnének a pénzeszsákok... (Ford.: Gellért György) Világszerte sok kutatócsoport foglalkozik a tengerek és óceánok hullámaiban rejlő hatalmas energiamennyiség hasznosításának lehetőségeivel. Megfelelő elméleteket, berendezéseket, eszközöket dolgoznak ki ennek a veszendőbe menő energiának a megmentésére és kiaknázására. Az energia kihasználásának lehetőségét a hullámzás változékonysága teszi problematikussá. _ A tengereken viszonylag ritka a nagy hullám. Ezért az erős szelekre, hatalmas hullámokra tervezett »-hullámerőművek'« teljesítménye igen nagy lehet ugyan, de azt a teljesítményt csak egészen rövid ideig szolgáltatják. Egy kisebb hullámzásra, illetőleg teljesítményre teevezett szerkezet viszont az idő legnagyobb részében működhet, jócskán ki lehet tehát használni, így gazdaságosabb^ nak látszik, mint a rövid ideig használható, nagy méretű berendezést A kutatók mérései szerint az Atlanti-óceán energiatartalma nagyoíbb ugyan, de az egyenlőtlen hullámhossz-elosztás miatt nehezebb megvalósítani az energiaátalakítást Az Északi-tengernek viszont kisebb az energiatartaléka, de viszonylag szőkébb hullámhossz-sávban szolgáltatja az energiát Számokban kifejezve ez úgy jelentkezik, hogy az Atlanti-óceán 600 méter hosszúságú, 20 másodperc periódusidejű hullámainak teljesítménye méterenként eléri az 1500 kW-ot, az Északi-tenger 400 méteres, 16 másodperc periódusidejű hullámai viszont csak 700 kW teljesítményt tartalmaznak méterenként Az előírt sebesség betartásának ellenőrzésére minden országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizonyos sebességha táron — 90—100 km/óra — felül nagyon emelkedik az üzemanyagfogyasztás, ami az energiatakarékossági célkitűzések ellen szól. Közismert tény, hogy a közlekedésrendészet sikerrel használja a radart a járművek sebességének pontos meghatározásához. A készülékek a Doppler-effektus alapján működnek. Antennájuk jól irányított; állandó frekvenciájú, mikrohullámú sugárnyalábokat bocsát ki. Ha ez a sugárnyaláb valamilyen mozgó tárgyat — például gépjárművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányában a visszaverődött hullám frekvenciája megváltozik és a frekvenciaeltérés alapján a készülék elektromos úton sebességet érzékel, illetve jelez. Kezdetben a gyorshajtők leleplezését akként végezték hogy a radarsugaras berendezés mellett, elhaladó, a megengedett sebességet túllépő jármű rendszámát rádiótelefonon tudatták a néhány kilométerrel távolabb elhelyezkedő rendőrrel, aki azután kirótta a büntetést. E módszernek a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebességi értéket egy műszerről oilvassák le és később már nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel dolgozták ki a Traffipax- rendszerű forgalomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan felvételt készít a gyorshajtó kocsiról, amelyen a szabálysértés pontos ideje, a haladási sebesség műszerről leolvasható számértéke is szerepel, s természetesen a jármű forgalmi rendszáma is jól látható. Képünkön: Ama szekrénykék egyike, amelyeket a svájci országutak mentén állítanak fel a forgalomellenőrző és fényképező berendezések befogadására. Nem minden szekrénykét látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a műszerek elhelyezését, így az autósok mindig bizonytalanságban vannak, tehát jobban is »tisztelik« e berendezéseket. _ Valódi-e a festmény? Ha valaki festményt »tökéletesen« akar hamisítani, akkor nagyon elmélyült tanulmányokat kell folytatnia, hogy a régmúlt időkben használatos festékanyagokkal és kötőanyagokkal régi vászonra vagy . falapra, a megfelelő technikával festhessen és élethűen imitálhassa mindezen anyagok természetes öregedé- jjT” sét is. De a természettudós — a művészettörténésszel együtt- -jv működve — még így is eléggé megbízható módon meg tudja ítélni, hogy eredeti vagy pedig hamisított műalkotásról van szó. A természettudományos festmény vizsgál átoknak a pigment. a festékanyag sokoldalú »kivallatása« a célja. A szakemberek jól tudják, hogv egy-egy festékanyagot mettől Munkában a „hegysebészek” Van néhány olyan foglalkozás, amelyikhez akrobatikus ügyesség és nagyfokú bátorság szükséges. Ezek közé tartozik a sziklabiztosítók munkája, akiknek az a feladatuk, hogy hosszú kötélen a magasból leereszkedve rövid nyelű kalapácsukkal centiről centire vé- giigkopogtassá k a meredek hegyoldalakat, a sziklákat. Erre ott van szükség, ahol út vagy vasút vezet a sziklafal tövében, illetve pótolhatatlan értékű természeti kincset kell megmenteni a pusztulástól (a Gellérthegy esetében mindkét szempontról szó van). Persze nem elég csupán megállapítani, hogy az erózió hol okozott reoedést, törést vagy mállást a köveken, el is keli hárítani a veszélyt. A bátorság és az ügyesség mellett még különleges hallásérzékenységre is szüksége van a jó sziklabiztosítónak, hiszen a kalapács és a szikla összecsengéséből kell megállapítania, hogy hol a baj, méghozzá csalhatatlanul. A sziklabiztosítók brigádokban dolgoznak. A kisebb repedéseknél, töréseknél — kötélen függve — maguk pattintják le a veszélyes szikladarabokat, s gyűjtik a nyakukra akasztott bőrzsákba. Ha nagyobb hibákra lelnek, ahol megerősítésre, foltozásra, vagy éppen bontásra, netán robbantásra van szükség, megjelölik a helyet. Ide később visszatérnek, és biztonságosabb körülmények között, komolyabb felkészültséggel látnak munkához. Régebben betonnal végezték a toldásokat. Ma már olyan műanyagokat is használnak, amelyek szinte észrevétlenül töltik ki a sziklarepedéseket. Legújabban nagy, acél dróthálót terítenek a vezsélyes hegyoldalakra, amelyek felfogják a legördülni készülő sziklarögöket meddig használtak a kőzelvagy régmúlt időkben. A pigment kémiai elemzése jóformán mindent elárul a kutatóknak. Az egykori olasz és holland ólomfehér például észrevehetően különböző mennyiségű réz és ezüst nyomelemet tartalmaz, ami emissziós színképelemzéssel könnyen megállapítható. Tömegspektrométerrel végzett elemzéssel gyorsan eldönthető, hogy milyen eredetű egyik-másik ultramarin. A röntgenes mikrostruktűra- vizsgálat segítségével az an- timonólom és a nápolyi sárga összetételére derülhet fény. Az infravörös színképelemzés segítségével nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a művész olajfestéket vagy temperafestéket használt-e, hanem azonosíthatók a különböző olajok, gyanták, enyvek, növényi gumik és fehérje- vegyületek is. A festmény röntgenfelvétele megmutatja a művész »kezeírását« — azt, hogy egyhuzamban festette-e, vagy pedig gyakran korrigálta ecsetvonásait. Az infravörös felvételek a festés folyamatáról adnak értékes felvilágosítást, mivel az infrafény átvilágít a felső rétegeken és láthatóvá teszi az alattuk levő képet. Képünkön: egy Rembrandt- festmény vizsgálata az NDK- beli schwerini múzeumban.
