Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

Franciák ê* magyarok Föl kell küldeni a liftet A mmkásegység fejlődése Smgyliaii Tudományos ülés a megyei pártbizottságon Párizs egyik új negyede a Quartier de la Defense. 15— 20 éve még girbegurba ut­cácskáik kanyarogtak itt, szűk homlokzatú, komfort nélküli épületek. Courbevoie (Görbe utak) — így hívták lakói a kis települést. Le < Corbusier tervei alapján épült az első grandiózus méretű kiállítási csarnok, a Defense. Azután egymás után emelkedtek a karcsú óriások. Párizsnak ál­talában. nem sok szépet hozott a modem építészet. De ami Defense-ben történt, azt büsz­kén mutogatják a franciák. Halványkék, zöld, szürke üvegpaloták emelkednek, szebbek, kecsesebbek, mint az óceánon túli felhőkarcoló tár­saik. S a fém, a beton és az üveg e nagyszerű együttesei­nek homlokzatán a magas­ban ott ékeskednek a Szajna- partján jól ismert nevek: GAN, Fiat, Nobel BP, Cre­dit Lyonnais, EDF. Hatalmas vállalati egyesüléseket, mam- jmutcégeket irányítanak in­nen. Defense-ben dobog ma a francia tőkésipar szíve. Itt áll szerényen, a többi árnyékában a Rhone-Poulenc vegyipari egyesülés 16 emele­tes irodaháza is. Pedig nem olyan 'szerény vállalkozás ez; a Rhone-Poulenc ma a leg­nagyobb francia vegyipari cég, évi forgalma meghaladja a 27 milliárd frankot. Minde­nütt vannak gyárai bányái, üzemei Franciaországban, a világ öt tájára szállítanak gyógyszeripari alapanyago­kat, növényvédő szereket, fi­nomkémiai termékeket A Rhone-Poulenc húsz éve még egyike volt a sok ezer közép- vállalatnak. De Gaulle — válasznál a fokozódó amerikai behatolásra — tudatosan a nemzeti tőke koncentrációjá­nak meggyorsításával, a ver­senyképesebb vállalati szer­vezetek kialakításának ser­kentésével vette föl a kesz­tyűt. E koncepció tette a Rhone-Poulenc-t is Európa egyik legnagyobb vegyipari szállítójává. Harminchat hallgatója van a hétfőn, Fonyódon — a to­vábbképzési intézetben —kez­dődött tanfolyamnak, melyet főhivatású népművelőknek rendeztek. Király Zoltán, a megyei mű­velődési központ igazgatója: — Ezen a héten azok a főhiva­tású népművelők vesznek részt a továbbképzésen, akik felsőfokú végzettséggel ren­delkeznek. A jövő hétié azokat várjuk, akik ugyan főhivatású népművelői állást töltenek be, de nem rendelkeznek egyete­mi, főiskolai szakképesítéssel. Feladataink olyanok, hogy be­vontuk továbbképzésükbe azo­kat a pedagógusokat is, akik részesei az intézményi integ­rációs kísérletnek, illetve nép­művelőként is tevékenyked­nek. A jqvő heti továbbképzésen harmincketten vesznek részt. A főhivatású népművelők kép­zettség szerinti megoszlását is »elárulja« a tanfolyamon való részvétel eszerint ötven-ötven százalékot tesz ki a felső-, il­letve középfokú végzettséggel rendelkezők száma. — A mostani programból kitűnik, hogy az előadások zö­mének témája az országos és megyei tapasztalatok elemzé­se, a fejlesztési elképzelések ismertetése .megbeszélése. — Ehhez hozzátenném még azt — mondta a megyei mű­velődési központ igazgatója —, hogy népművelőinkkel ismer­tetni kívánjuk a komplex ne­velési intézmények kísérleti tapasztalatait is. Nagyon fon­tosak lehetnek ezek az ered­mények mindennapi munká­jukban, jövőt tervező felada­tuk elvégzésében. A komplex intézmények lét­rehozása: törekvés. A kísérle­tek a lehetőségek talaján áll­nak. Erről beszélgettünk az egyik előadás szünetében Vé­szi Jánossal, a Népművelési Intézet osztályvezetőjéveL — Megyénkben három tele­pülésen kapcsolódtak be a kí­sérletbe: Segesden, Mernyén és Sávolyon. Törekvéseikről olykor-olykor számot adunk. Érdekel bennünket az is, hogy A cég és termékei Magyar- országon ás jól ismertek. A növényvédő szerként haszná­latos curosonnak a »francia gálicí« nevet adta nálunk a köznyelv. Az óriás vállalat évi egymilliárd frankot for­galmaz a szocialista országok­kal de ennél lényegesen töb­bet tudna és többet is akar. Rákényszerülnek. 1974 óta növekedésük vesztett lendü­letéből, s az ütem azóta in­kább a 0-hoz mint a korábbi 10 százalékhoz van közel. Az új gyártási eljárások beveze­tésével szüntelenül nő a ter­melékenység, s mind több munkáskéz válik fölöslegessé. Eladni, új piacot találni — olyan törvény ez a Rhone- Poulenc-nál, ami mindent háttérbe szorít A kilencedik emeleti lég­kondicionált tárgyalóterem­ben Maurice Mailet fogad. A nagyvállalat nemzetközi fő­osztályán ő a keleti kapcsola­tost igazgatója. Nagy/várako­zással tekint a magyar vegy­ipar és a Rhone-Poulenc kö­zött készülő keretegyezmény­re. Nem titok, ezt az egyik, gazdasági növekedést serkentő injekciónak szánják. Csak az a bökkenő, hogy a francia cég hasonló termékeket gyárt, mint leendő magyar partnere, s vásárolni hazánkból csak igen korlátozott mennyiséget tud. (A távolság miatt sok­szor nem éri meg Magyaror­szágról szállítani.) Mallet úr jól tudja, hogy — egy régi francia udvariassági "gesztus szerint — »föl kell küldeni a liftet«. Vagyis az üzlet nem lehet egyoldalú, Magyaror­szág is termelni, szállítani, eladni akar. Mit lehet tenni? A Rhone-Poulenc üzletpoli­tikájának egyik sarkalatos pontja: nem ismerni lehe­tetlent. Gondos munkával ku­tatták föl azokat a pontokat, amelyeken elkezdődhet a pár­beszéd, s az érdekek talál­kozhatnak. Ez pedig a köl­csönösen megállapított, hosz- szú távú termékcsere lehet. milyen tapasztalatok vannak máshol az országban. — Intézményeink időnként eddig is tettek lépéseket a kö­zös tevékenység kiaknázására. Egyfajta differenciálódási fo­lyamat mellett szükségszerűen jelentkezett az is, hogy bizo­nyos feladatok elvégzéséhez együttműködésre van szükség. Intézményeink elméiyülten foglalkoztak sajátos felada­taikkal ugyanakkor a tanácsi irányítás egységében megszü; letett az igény a közös terve­zésre, feladatvégzésre az isko­lákban, a közművelődési in­tézményekben, a múzeumok­ban, a könyvtárakban stb. Meg kell említenem, hogy mozgatója ennek az integrá­ciós törekvésnek az anyagi befektetés jobb gyümölcsözte- tése is. Végül, ma már tud­juk az intézményi elkülönülés nem szolgálja az egységes köz- művelődést, Jelentős eredmé­nyek születtek az eddigi kísér­letek folyamán. Különösen so­kat fejlődött a kutatás a komplex nevelési intézmények létrehozásának elméleti meg­alapozása terén. Egyidejűleg olyan építészeti megoldások is születtek, amelyekben az in­tézményi integráció teljesség­gel megvalósulhat. Sem isko­la, sem könyvtár, sem hagyo­mányosan vett művelődési ott­hon ez az intézmény, hanem mindegyik. A jelenlegi intéz­ményekben is megvannak a több funkciójú munka lehető­ségei. Ezek modellül szolgál­nak a jövőben születő nevelé­si intézményeknek. — A megyék közül Heves jár az élen — folytatta Vészi János —, de Somogynak is el­ismerésre méltó érdemei van­nak ebben a kísérletben, hisz csaknem tíz éve szorgalmazói ennek az elképzelésinek. Bács- Kiskun megyében és Szolno­kon is folynak kísérletek. — Az egyes intézményekben — az integrációban részt vál­lalva — a tartalmi munka elé nagyobb követelményeket ál­lít az együttműködés. — A feladat nem lesz keve­sebb, valóban. Néhány ve­szélyre is fölhívom a figyel­A keretmegállapodást azóta alá is írták. A jövőben a ma­gyarok és a franciák össze­hangolják a fejlesztési elkép­zeléseket, szakembercserékre kerül sor, és tovább bővül a kereskedelmi forgalom. A Rhone-Poulenc támogatja azokat a magyar beruházáso­kat, amelyeknek termékei piacképeseik, kiegészítik a Szajna-paríi nagyvállalat gyártmánylistáját, és rendsze­resen visszavásárolhatok. Vendéglátóm újra hangsú­lyozza, hogy milyen fontos eb­ben az üzletben a kölcsönös bizalom. A nemzetközi árak manipuláltak, nem tükrözik a tényleges költségeket. Valós költségekre, megbízható szá­mokra épülhet csak egy hosz- szú távú üzlet. »Viszont is így legyen!« — teszem hozzá. Ebben egyetértünk. A keleti kapcsolatok igaz­gatója nem győzi eleget di­csérni a magyar vegyészeket, a hazai iparág kutatógárdá­ját Ahogy ő mondja : Ennék az üzletnek a magyar »szürke állomány«, Magyarország tu­dományos tekintélye a garan­ciája. S bár kétségkívül túloz, és szavaiból Etienne Rasko (Raskó István) magyar szár­mazású mérnök-tanácsadójá­nak véleménye »köszön visz- sza«, a megállapodás jövője szempontjából megnyugtató­ak Mallet úr szavai. A legközelebbi konk­rét lépésedé közé tartozik, hogy megkezdték egy buda­pesti kirendeltség szervezé­sét. Varsóban, Moszkvában, Berlinben már működnek ilyen kirendeltségek: amolyan üzletszerző, vevőszolgálati, technikai irodák. A Rhone- Poulenc érdekképviseleti szer­vei, előretolt bástyái ezek. Maurice Mailet udvarias ember. Távozóban elkísér a liften. S amikor a földszinten kiszállunk, erélyes mozdulat­tal visszaküldi a liftet. A Két éve jelent meg Gáli István regénye, mely azóta új kiadást is megért: az olva­sói és kritikusi vélemények megegyeznek. Jelentős mű, történelmi önismeretünk fe­lülvizsgálatában segíthet Gáli regénye a személyi kultusz időszakában játszódik; zárt, ökonomikus munka, szinte a görög sorstragédiákat idézi hőse csapdába kerülésével Tehát azok közé a ritka mű­vek közé illeszkedik, melyek az irodalmi ábrázolás fehér foltjait próbálják eltüntetni. Ilyen »fehér folt« irodal­munkban a második világhá­ború — nem született meg a »nagy« háborús regényünk —, és a személyi kultusz idősza­ka. Ok: mindkét korszak a legbonyolutabbak közé tarto­zott, csak sebeket ejtve és sebesedve lehet róluk beszél­ni ha — a József Attila-i mértéket betartjuk — az iga­zat, s nem csak a valódit mondjuk ki. Nem véletlen, hogv a hábo­rús szerepünkről szóló köny­vet, Cseres Tibor Hideg napok című regényét ugyanaz a Ko- i tries András filmesítette meg. aki most A ménes-gazdát. Ö írta a forgatókönyvet is. Bu­só János egykori béresgyere­ket. kommunistát olyan határ­széli méntelepre nevezik ki vezetőnek — afféle politikai biztosnak —, ahol volt hort­hysta méneskari tiszteket' tar­tanak kimondatlanul is fog" A megyei pártbizottság Ok­tatási Igazgatósága, a mező- gazdasági és a tanítóképző fő­iskola, valamint a levéltár kö­zös rendezésében tudományos ülést tartottak tegnap a me­gyei pártbizottság előadói ter­mében A munkásegység fejlő­dése Somogy megyében, 1944— 48 címmel. A rendező szervek nevében Suri Károly, az Okta­tási Igazgatóság igazgatóhe­lyettese köszöntötte az ülés résztvevőit — a pártbizottsá­gok titkárait, az állami és tár­sadalmi szervek, a tudományos és kulturális élet képviselőit, a két főiskola tanárait és hall­gatóit. Üdvözölte az elnökség­ben helyet foglaló dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét és Stras- senreiter Erzsébetet, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének tudományos fő­munkatársát. — A mai tudományos em­lékülésünk célja, hogy az elő­adók és a korreferensek az 1944—48. közötti szakasz poli­tikai, társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális életének főbb törvényszerűségeit átte­kintve elemezzék az egyes és általános, az országos és helyi összefüggések dialektikáját, azt a szép és nemes küzdelmet, melyet hazánk és megyénk va. Busónak nemcsak betör­nie kellene őket, de jelenté­seivel kiszolgáltatnia is. Noha nem feledkezünk meg arról, hogy a hidegháború, a harma­dik világháború lehetőségének időszaka ez; értjük Busó,drá­máját. Ö a maga ösztönös, olykor primitív eszközeivel átnevelni szeretné ezeket a tiszteket, akik mégiscsak visz- szamentették a németekkel való sodródás hullámaiból a lovakat. A bizalmatlanság, sőt ellenségesség légkörében Busó sokszor aláztatik meg büszke­ségében. fel is adná a kilátás­talan küzdelmet, de újra és újra győz kommunista hite. Közben megismerjük viszo­nyait; egy-egy emberben a kor jellemző figuráit fedez­zük föl Busó bátyja országos hírű tsz-elnök, a család ba­rátja a 19-es veterán Máthé, Erzsi a tanítónő stb. De mindnyájan valami fantomi- zált félelem, rossz közérzet szorításában élnek. Ahogy Busó Mátyás mondja, a »má­sodik vonal« titokzatos em­berei mögött a még titokzato­sabb »harmadik vonal« áll, és így tovább. Minden vezetőt ellenőriz valaki, a valakiket forradalmi erői vívtak a társa­dalmi haladásért, a proletár­forradalom győzelméért — mondotta megnyitójában Suri Károly. Méltatta a magyar nép harcát a függetlenségért, a felszabadulás jelentőségét’ majd így folytatta : — Az ország romokban he­vert. Sokan hitüket vesztették, s nem láttak kiutat maguk előtt. Világos utát mutató, ve­zető erőre volt szükség. Ezt a Magyar Kommunista Párt képviselte, amely vallotta, hogy Mohács óta non volt ilyen súlyos helyzetben az or­szág, s meggyőződéssel hirdet­te, hogy mindennek ellenére lesz magyar újjászületés. A felszabadulást követő el­ső három évben a magyar dol­gozó nép a Kommunista Pár­tot követve eltakarította a há­borús romokat, újjáépítette az országot. Munka közben har­colnia is kellett. A nép, a munkásosztály, a magyar kommunisták vezetésével lé­pésről lépésre leküzdötte a politikai reakciót, felszámolta a középkori feudális nagybirto­kot, megtörte a tőkések gazda­sági szabotázsát, köztulajdon­ba vette a legfontosabb terme­lési eszközöket, és demokrati­zálta a közoktatást és a köz- művelődést. S ami a legfonto­sabb: kiharcolta és megterem­másvalakik. Ezt a bizonytalan­ság csapódik le többszörösen a méntelep mikrovilágában. Az itteni légkörhöz viszo­nyítva a tsz-elnök báty »meg- kocsikáztatása« derűs epizód. Beosztottjaiknak pofont eser- dítő tisztiek gyűlölettel teli félelme, hisztérikus kitörései teszik lehetetlenné a közös munkát, pedig Busó Jani las- san-lassan hajlandó bennük szakembert, embert látni. A közös állatszeretet. Jani né­hány intézkedése végül is ta­lán megtörnék a jeget. De »odakint« éppen tetőznek a törvénytelenségek, s ezek »idebent« Jani halálához, a tisztek elpusztulásához vezet­nek. Kovács András forgató­könyvíróként igyekezett a regény főbb szálait megtarta­ni. A filmet azonban kevés­bé érezzük bonyolultnak, ösz- szetettnek, mint a regénvt. Olykor zavaróan egyszerűsítő az adaptáció. Látjuk Busót és Murom törzsőrmestert baráti beszélgetésben, egyetértésben, majd nem sökkal később ugyanez a Murom vágja bele a bicskát Janiba. így ez hi­hetetlen; nem tudjuk, mi tör­tént közben Murámmal Mű­tette a parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát. Az elnöki megnyitó után Strassenreiter Erzsébet tartott előadást Az MDP megalakulá­sa és programja címmel. Ezt követően az alábbi korreferá­tumok hangzottak el: dr. Or- mosy Viktor aspiráns: Harc a háborús károk helyreállítá­sáért; az átmenetgazdálkodás és a hároméves terv; Kanyar József: levéltári igazgató: Az agrárforradalom győzelme és jelentősége; Virányi István, az Oktatási Igazgatóság tanszék- vezető tanára : A szociális szer­kezet és a szövetségi politika alakulása Somogybán, 1945— 1948; Fehér István, a Pécsi' Tanárképző Főiskola tanára: A forradalmi erők harca a társadalmi haladásért; Paál László, a Somogyi Néplap fő­szerkesztő-helyettese: A me­gyei sajtó harca a demokrati-. kus és a szocialista forradalom győzelméért; dr. Jávorszlcy András, a tanítóképző főiskola docense: A demokratikus if­júság harca a szocialista for­radalom győzelméért; András- sy Antal főlevéltáros: A mun­kásegység fejlődése a felszaba­dulás után. A tudományos ülés Suri Ká­roly zárszavával ért véget. romban. A film szinte anek- dotázó hangnemben indul ez is zavaró. S nem csodálkoz­nék, ha a néző elgondolkod­na: két ilyen meglett férfi­nak, mint a két Busó, miért nincs már családja? Tudniil­lik a .Janit nagyszerűen alakí- 'tó Madaras József és a Má­tyást formáló kitűnő színész, Fábián Ferenc idősebb a re­génybeli Busó fivéreknéL Nem sikerült természetesre Rákosi Mátyás megjelenítése sem. Nem »élt« a jelenet, melyben Janit angol szak- könyvvel szégyeníti meg Ba- zsi méneskari tiszt. Ellenben jól érvényesült a kóbor ku­tyák és a méneskariak sorsá­nak rímeltetése. Nagyot nyert a mű a csődörök párviadalá­val, s néhány más, jellemz" eoizóddal, mint például a kis csikó világra jötte. A ménes­kariak közül Bács Ferenc, Csiky András, Ambrus And­rás arcát jegyeztük meg. A kisebb szerepekben Horváth Sándort, Moór Mariannt, Bor­dán Irént, Tomanek Nándort láttuk. Kár, hogy az állator­vost játszó Bíró Levente al­katilag, s arcban is hasonlít az idősebbik Busót alakító Fábián Ferencre, az elején összekevertük őket. A film operatőre, Koltai Lajos jó munkát végzett. Leskó László hetedikre. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Népművelők továbbképzése Fonyódon Győzelmes intézménytípus met Nem lehet gátja a fejlő­désnek a személyes pozíció­féltés. (Néhány helyen az in­tézmények között ellenséges­kedést váltott ki.) Nem a sa­játos intézményi funkció el- korcsulásától félnek azok, akik ma még nem ismerték föl az együttműködés lehetőségét, hanem a személyes érdekek csapnak össze. Ezeket idejében észre kell venni. A legjobb ellenérv az lehet, hogy egy győzelmes intézménytípus van születőben, kialakulóban. H. B. Filmjegyzet Á ménesgazda

Next

/
Thumbnails
Contents