Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Az elődök hitével, tovább az úton A gázvezeték folytában nyolc napot tlolgo-1 zunk, utána hat napra haxa- megyünik. ahol azután az asz- szony előáll: ezt meg ezt ki kell javítani, el keik végezni. Mégis, azt vallják, hogy jobban járnak, mint azok, akik Pestre ingáznak, s a hét végén csak egy napot töltenek : a családdal. — Pestig autóval szállíttat bennünket a vállalat, a Nyugatiból utazunk tovább. Csak | a dekád vége ne péntekre vagy szombatra essen, mert akkor állva utazunk.. . Az új munkahelyeken új tájakat, más embereket ismernek meg. Abban, hogy idegen vidéken, az időjárásnak kitéve vállalják a nehéz munkát, része van a keresetnek. A betanított munkások három és fél, négyezer forintot, a koszorúsok több mint négyezer Zsolna3’ék egy műszak alatt egy kilométer csövet hegeszte- nek össze. Ebben körülbelül száz varrat van. Boncz János, a technikus szigorúan jegyzi: melyik varratot mikor készítették. Amikor kedvez az időjárás a szabadban dolgozóknak, este hétig is kint vannak. A tél kegyetlen, akkorra I kevés munkát hagynak. Azzal a vezetékkel, amelyet ők építenek. Kaposvár az országos gázhálózatra csatla- I kozik. Hossza 40,5 kilométer. Kedden a hamrinckettedik kilométernél tartottak. Két hét múlva elhagyják Somogyot. Budapest határában vár rájuk feladat. Gombos Jolán Somogy! Néplap (Folytatás az 1. oldalról) — Termelőszövetkezetein! tagsága egyetért és támogatja pártunk, kormányunk célkitűzéseit; kész azokért még többet dolgozni. Bízunk abban, hogy a szebb, boldogabb jöv érdekében becsülettel teljesítik feladataikat — mondta befejezésül. A beszéd elhangzása után Valter Imre, a balatonszaba- di November 7. Termelőszövetkezet Kossnth-díjas elnöke kért szót^ Szövetkezetük dolgozói nevében köszöntötte az ünneplő testvérszövetkezet vezetőit, tagjait. Jóleső érzéssel hallgattam azokat az eredményeket — mondta —, melyeket ez a szövetkezet három évtized alatt elért. Mint régi szövetkezeti vezető tudom, mit jelent ilyen hosszú ideig kitartóan és mindig jobb eredményt elérni. El kell mondanom: ezeknek az eredményeknek mindig volt és van kisugárzó hatásuk. Ez az ünnep valójában mindnyájunk, az egész szövetkezeti mozgalom ünnepe. Mikor elcsitult a taps, derűs arccal Losonczi Pál lépett a szónoki emelvényre. — Tisztelt ünnepi gyűlés, kedves Barátaim! Mindenekelőtt szeretném megköszön: a magam és, valamennyi alapító tag nevében, hogy a mosani tagság ily módon emlékezik meg az elődökről, a harmincadik évfordulóról — mondta, majd tolmácsolta Kádár Jánosnak, a Központ Bizottság első titkárának személyes üdvözletét, jókívánságait. Az évforduló kapcsán szólt a magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi vonásairól, arról, hogy Latin-Amerikától Vfrikáig a magyar mezógaz- iaságról, a magyar szövetke- ;eti mozgalomról elismeréssel vészéinek, és átveszik tapasztalatainkat. — A termelőszövetkezetek hazai megítélése is más ma. mint tíz-húsz évvel ezelőtt volt. Jó közellátásunlk van, a mezőgazdaság ötszörösére növelte exportját, s ezzel számottevően hozzájárult az ipari nyersanyagok behozatalához, az ország fejlődéséhez. Parasztságunk sohasem volt a jónak elrontó.]®, és bár rendkívül sok erőfeszítést tett. mégis évszázadokig alig ment valamit előre. Változást akartunk. és ez a változás be is következett. Érdeme van ebben mindenkinek, aki a fejlődéshez hozzájárult. Mi hittünk abban, hogy többet ■»tud-« a szocialista mezőgazdasági nagyüzem, de hogy ilyen eredményeket érünk ei azt nem mertük remélni. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta az utóbbi tíz-tizenöt év fejlődésének összetevőit, majd hangsúlyozta: mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. Ezek a gondok azonban mások, mint amilyenek kezdetben voltak. — Befejezésül — mondta — a mezőgazdaság jövőjéről szeretnek néhány gondolatot szólni. A Központi Bizottság márciusi állásfoglalásában megerősítette, hogy agrárpolitikánk bevált, de hatékonyabban kell dolgoznunk a belső ellátás javítása és az exportlehetőségek kihasználása érdekében is. Ez arra int, hogy I a mezőgazdasággal kieméten foglalkozzunk, támogassuk a i termelés növelésére irányuló : törekvéseket. Tudományos- j technikai forradalom zajlik, I szinte végtelenségig lehet fo-. . kozni az eredményeket. Hogy ; mennyit tudunk előre menni. az azon áll, hogy milyen j anyagi és szellemi erőt tudunk l j mozgósítani e célra. Az ala- [ pok megvannak. Meg vagyok ! győződve, hogy parasztságunk jól hasznosítja mindazokat az I anyagi, technikai eszközöltet, : amelyeket a népgazdaság rendelkezésére bocsát. Még egy- ! szer köszönöm a mai tagság- ! nak az alapítókról való meg- ! emlékezést. I Losonczi Pál ezután kitüntetéseket adott át. A Munka j Érdemrend ezüst fokozatát I kiapta Berkics Mihály alapító tag. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésiben részesül! Keserű József elnökhelyettes és Jakab István háztáji fő- ágazatvezető. A TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta Kiss György né. növénytermesztő és Gyuri Sándomé növénytermesztő szocialista brigádveze - tő. A Munka Érdemrend arany fokozatát Romany Pál adta át Losonczi Mihálynak, a Vörös Csillag elnökének. — Szeretnék őszinte szóval gratulálni valamennyi most kitüntetettnek, a szövetkezet egész tagságának — mondta Romany Pál. — Joggal nevezhető ez családi ünnepnek, hiszen a kezdés nehézségeit vállaló tagság találkozik a kezdeményezést folytató, továbbvivő követőkikel. Az alapító tagokat külön köszöntőm, akik vállaltak valami reményteljeset, elindultak azon az úton, amely megismételhetetlen. Ezt a szép példát folytatni kell, mert most sincs kevesebb szükség az erőfeszítésre, csak más erőfeszítések kellenek. Jó termést, jó jövedelmet, sok boldogságot kívánok mindannyiuknak! Az észhez és a szívhez egyaránt szóló, közvetlen szavakat ismét az elismerések átadása követte. A szövetkezet által alapított jubileumi emlék plakettet Losonczi Mihály elnök adta át az alapító tagoknak, elsőként Losonczi Pálnak, majd tizenkét olyan szövetkezeti tagnak, aki huszonöt évnél hosszabb időt töltött el itt. Az ünnepi gyűlés után amatőr művészeti csoportok színvonalas műsorral kedveskedtek a jubiláló közösségnek. A délutáni órákban autóbuszra szálltak az alapítók, a mai vezetők és kimentek a szövetkezet születésének színhelyére, Szilonics-pusztára. — Ha magunk jövünk, nem tudjuk hol vagyunk — mondta egyikük. A pusztából nincs semmi, helyette óriásra nőtt, nyoLcvan-kilencven mázsa termést ígérő kukoricatábla. De az emlékek zuhatagként törtek elő. — Emlékszel ? Az alatt a szilfa alatt szoktunk pihenni. — Ezt a - kukoricát már nem tudnánk kézzel letörni.. . — De ha kellene? — kérdezte Losonczi Pál. — Hát akkor persze jönnénk — vágta rá Dergecz Mihály. A homlokok mögött újraéledt a múlt, a szem pedig gyönyörködött a terméstől roskadozó jelen képén. — Emlékszel, Juliska — fordult Virovecz Pálné Berkics Józsefnéhez —, mikor ünneplőbe öltöztünk, hogy ne tudják a többiek, hova megyünk? — Bizony, a mi brigádunk, a négy asszony. Mentünk a füzesibe fát égetni, aztán a hamut összekevertük egy volt trágya telep helyén, és azt szórtuk a kenderföidünkre. Hogy a miénk szebb legyen, összetépte a füzes az ünnepi harisnyámat meg a szoknyámat. Hogy az ő brigádjuké szebb legyen ... Ma is cinkos turpissággal nevet össze a két asszony. Hát ilyenek voltak ők, a kezdők. És olyanok, hogy azt is mondták: — Annyi sok rosszat beszélnek a mai fiatalokról. Pedig hát nagyon tudnak dolgozni azok is, csak vezetni keli őket. Eltűnt a kiserdő, eltűnt a puszta. Szilonics mégis az emlékeket ébresztette, a burgonyatároló pedig ámulatot kel tett. Végigjárták a tárolót, az osztály ozót, megnézték az óriás Bábolna szárítót és egyikük így mondta: — Mi lett abból a csepp- ből, amit mi elkezdtünk! Nem, nem is lehet ezt szóval elmondani. A röpke határjárás után a szövetkezet klubtermében gyűltek össze, ahol a falakon a három évtized fejlődését, történetét dokumentáló kiállítást rendezett a gazdaság. És aztán tovább folyt a szó, az emlékezés a múltról, melyet nemcsak a messzeség szépít, hanem a jelen beteljesedése is. A jövő az elődökéhez hasonló odaadást, hitet és erőfeszítést kíván. Nemzetközi és országos érdeklődésre számot tartó rendezvénynek adott helyet e héten Somogy. Az európai egyházak konferenciája Siófokon tartotta 3. helsinki konzultációját arról, mi a feladatuk kontinensünk egyházainak keresztényeinek a fegyverkezési verseny megállításában, a leszerelésben. Ugyancsak a Balaton déli parti városában rendezték meg a XXI. somogyi orvosnapokat. A tó másik Jvégen«, Balatonkeresztúron a XVIII. század egyik legnagyobb tudósának, Bél Mátyásnak az emléke előtt tisztelegtek. A sort folytathatjuk a Dramatikus népszokások a Dél-dunántúlon című kaposvári tudományos tanácskozással. E rendezvények rangját az is megadta, hogy neves fővárosi, dunántúli tudósok, szakemberek vettek részt rajtuk. Szinte mindenhol szó esett arról, hogy hagyományainkat, értékeinket nem elég megőrizni, az is fontos, hogy minél szélesebb körben megismertessük mindehkivel. Itt kapcsolódik az SZMT elnökségének egyik témaja e megállapításokhoz. A testület megvitatta a szakszervezeti agitációs munka tapasztalatait, s meghatározta a feladatokat. Az elnökség szerint fontos, hogy a szakszervezetek agitációs munkája az eddiginél jobban kapcsolódjon a pártszervek tevékenységéhez. A felvilágosítás, a meggyőzés hatását is növeli, ha az szb-k jobban támaszkodnak a munkahelyi pártszervezetek politikai segítségére. A célokat csak úgy lehet elfogadtatni, ha a szakszervezetek fölkészítik a tagságot, megnyerik a munkásközvéleményt a feladatok megoldására. Az agitáció sokat tehet azért, hogy az emberek jobban ismerjék a gazdasági helyzetet, megértsék egy-egy gazdaságpolitikai döntés indítékait. Jó például az az elképzelés, hogy mindenhol adjanak nagyobb rangot a jó munkának, a helytálló egyéneknek és közösségeknek. Erre ott vannak a versenyhíradók, a faliújságok, a hangoshíradók, az üzemi és a szakszervezeti demokrácia fórumai. Az SZMT úgy nyújt segítséget - a feladatok megoldásában, hogy szorgalmazza megyei, városi, munkahelyi szemléltető anyagok elkészítését. Két fórumot szervezett e héten a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a népi ellenőrzési bizottság arról, miként érvényesül a gyakorlatban a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról tavaly elfogadott törvény. A kaposvári és a siófoki rendezvényen azoknak a szerveknek a képviselői vettek részt, amelyeknél most nem tartanak vizsgálatot, az egységes végrehajtásért azonban ott is sokat tehetnek. Országgyűlési képviselőket is bevontak a munkába mindkét helyen, s ők maguk úgy fogalmazták meg : fontos a számukra, hogy nyomon kő- j vethessék az életben egy-egy j törvény megvalósulását. E fórumokon sok helyes észrevé- [ tel hangzott ei. Az egyik leg- | fontosabb: sok a teendő a tör- j célig jóbb megun'.«rule** v«- j gett. Kívánható-e az, hogy érvényesüljön a szelleme, ha az ügyintéző maga sincs vele tisztában. Így aztán már az iktatóban, úgy hever a panasz, hogy »-állampolgári«, pedig nagyon is közérdekű. Sok helyen hiányzik még az ügyrendek módosítása a törvénynyel összhangban. A közvéle mény már most érdeklődéssel vette, hogy a NEB hetven helyen megvizsgálja a panaszintézést. A népfrontbizottság és a NEB az együttműködési szerződés alapján együttes fórumokon kívánja közkinccsé tenni a végleges tapasztalatokat. Kaposvár köztisztasága — jogosan — állandó viták tü- zében áll. A városi tanács ezek tapasztalatait is figyelembe vette, amikor megalkotta és a héten elfogadta a közterületek tisztán tartásáról és a háztartási szemét kezeléséről szóló rendeletét. A »tisztaság alkotmánya« pontosan meghatározza, kinek a feladata az utcák terek takarítása, s még azt is, mikor lehet a tulajdonos költségére elvégeztetni például a hó eltakarítását. Más városok példája alapján bekerült a rendeletbe, hogy tilos az utcákon, a boltok előtt a szeszes ital fogyasztása. A közvélemény szorgalmazta ennek kimondását, most már meg is bírságolhatják, aki megsérti ezt. A hét végén a fegyveres erőkre és testületekre figyelt az egész megye. A kiállítások, harci túrák, rendezvények több ezer fiatalnak adtak hasznos ismereteket néphadseregünkről. (Mm építői Üt tálán utakon igyekszünk a gázve- zetéiv-építök- höz. A dombtetőre húzódó szántóföldet fekete csőkígyó szeli át. Ezt követve hamarosan sárgába öltözött emberekre bukkanunk. Szigorúan szabott ütemben kísérik a félelmetes mozsárjáró lánctalpast. Bonyolult eljárással illesztik össze a tízroéteres csöveket, aztán védősapkás. álarcos emberek párban hegesztettek. A Kőolajvezeték-építő Vállalat II. számú fő-építé'veze- t őség éneik vonalhegesztő csoportja dolgozik a Lengyeltóti —Kaposvár közötti gázvezeték építésén. Előttük a te- rep&Vőkészítők. Utánuk azok az emberek, akik árkot nyitnak a vezetéknek, majd szigetelnek. A végső művelet a műtárgyépítés. Sok függ a vonalhegesztők munkájától. Amikor Miklós Miklós a köszörűsök után »csinosítja« a varratot, egy számot is mellé üt. Ennek alapján bármikor megállapítható, hogy ki hegesztette. Óránként cigarettaszünet van. forintot visznek haza. A gépkezelők keresete hatezer forint körül mozog. A hegesztők — jó hónapban — elérhetik a nyolcezret is. A tere-e pótlék több mint félezer forint, amelyet mindannyian megkapnak. És ügyes szervezéssel jut idejük otthon a dohány, a szőlő, a kukorica megművelésére. Ritkán van szükségük Nyíró Gyulának, az egyik gáp- kenslőnek a mestevszakács tudományára, hi ízen helyükbe hozzák az ebédet, és reggelit, vacsorát is kapnak. — Csak egy valami nem tetszik nekünk — mondják — a kakasszó ... — Ha egyenként gyújtanánk rá, egymást gátolnánk a munkában, hiszen a műveletek szalagszer üen egymásra épülnek, A pihenő alatt szusszannak, nevetgélnek a munkások. Zsolnay Árpád csoportvezető siófoki. Hárman kaposváriak, a többi pedig a Tiszántúlról, Nyíregyháza és Debrecen környékéről jött. Nehéz a különélés. Kevesen bírják. Búzás Miklós azt mondja: — Tizenhat éve csinálom. Előbb gépkezelő voltam, ' de mert a hegesztőket jobban megfizetik, hát átképeztettem magam. A mii életünkben az a furcsa, hogy soha sincs vasárnap. Ha itt vagyunk, egyEnnek magyarázatát később ' kapom meg, a Topanár határában levő telepükön. A légi malom körül sorakoznak a kék lakókocsik, melyeket villanyrezsóval, hűtőszekrénnyel, hideg-meleg vízzel, hőkamdallóval láttak el. Négy építő lakik egyben. Mindenhol érződik a gondoskodás: az ízléssel válogatott függönyökön, a virágokon. Könyvtár, két színes televízió található a telepen, sztereo rádió, lemezjátszó és magnó. Az utóbbin minden hajnalban negyed ötkor Schaufjhauser Ferenc üzemtechnikvs egy hangmom- tázsos magnószalagot indít el. Kakasszóval kezdődik. Ez az ébresztő.
